Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-06-28 / 27. szám

June 28, 1952 AZ EMBER 3-ik eldől Truman elnök levele Nagy Ferenchez A magyarországi bolsevista puccs ötéves évfor­dulója alkalmából Harry S. Truman elnök az alábbi nagyjelentőségű levelet intézte Nagy Ferenc volt ma­gyar miniszterelnökhöz: FEHÉR HÁZ Washington, 1952, junius 13 Kedves Mr. Nagy! .. Igen sajnálom, hogy rendkívüli zsúfolt programom miatt ez alkalommal nem tudok ismét személyesen találkozni és beszélgetni önnel. Szeretném azonban felhasználni ezt az al­kalmat, hogy biztosítsam önt és száműzetésben élő honfitár­sait, hogy az Egyesült Államok kormánya és népe nem felej­tette el a megrázó eseményeket, melyek 1947-ben Magyaror­szágon lejátszódtak és amelyek végső fejleményeként az év junius elsején egy elenyésző, kommunista kisebbség ragadta magához bitorló módon a kormányhatalmat. Mint ismeretes ön előtt, ezt a jogtalan hatalomátvételt csupán a szovjet megszálló hatóságoknak a magyar bel­­ügyekbe való erőszakos beavatkozása tette lehetővé. Az Egye­sült Államok kormánya akkor a szovjet megszálló hatóságok és a kommunista kisebbség akcióit hivatalosan megbélyegez­te mint a magyar nép többsége által kifejezett akarat meg­­semmisitését és a demokratikus jogok további gyakorlásának lehetetlenné tételét. E szovjet-kommunista puccs eredmé­nyeként a magyar népet teljesen megfosztották függetlensé­gétől, a saját maga által választott kormánytól s a szabad és demokratikus intézmények kifejlesztésének minden lehető­ségétől. Ez események jelentősége akkor is világos volt. Az azóta eltelt öt év alatt azonban fokozott mértékben lett nyil­vánvaló a magyar nép tragikus sorsa. Könyörtelen zsarnok­ság áldozata lett ugyanúgy, mint a szovjet-kommunista ura­lom rabságában szenvedő többi népek. Nemcsak jogaitól és alapvető szabadságaitól fosztották meg tervszerűen, hanem kíméletlenül folyik összes energiáinak és erőforrásainak teljes kizsákmányolása is a szovjet imperializmus terveinek érdekében. A kommunisták-uralta Magyarországra borult s ö t é t ség ellenére is szilárd meggyőződésem, hogy a magyar nép rendít­hetetlenül kitart a szabadság és demokratikus életformára irányuló törekvése mellett. A világ szabad népeinek természe­tesen döntő felelősségük, hogy e törekvéseket bátorítsák és támogassák. A szabadság áldásait élvező népek nem marad­hatnak közömbösek aziránt, hogy Kelet-Európa népeitől megtagadták a nemzeti függetlenséget és az emberi jogokat, így mérhetetlen jelentősége van, hogy folytassuk erőnk és egységünk további kiépítését a szabadság ügyének szolgá­latában. őszinte hive: HARRY S. TRUMAN Magyar kultúráiét Jugoszláviában A Jugoszláviában élő magyar kisebbség rendkívül figyelemre­méltó kulturális életet él, amiről beszédesen számolnak be a sürü egymásutánban megjelenő ma­gyarnyelvű könyvek, a színházi és zenei események, az irodalmi elő­adások és vitaesték, a képzőművé­szeti kiállítások és nem utolsósor­ban a magyarnyelvű újságok és folyóiratok. Amióta a moszkvai zsarnokság szellemi és kulturális téren az el­nyomás durva eszközeihez nyúlt Magyarországon, különösképpen pezsgésnek indult a jugoszláviai magyarság kulturélete. Nem vi­tás, hogy a magyar kisebbségi ve­zetők felismerték a rájukváró fel­adat fontosságát: védeni, mente­ni a magyar szellem kincsestárát. Öe beszéljenek az adatok. Az újvidéki “Testvériség” könyvkia­dó vállalat 1952-es tavaszi ter­mése a következő: a regény-soro­zatban Móricz Zsigmondi “Pa­­esirtaszó,” Mikszáth Kálmán: “Beszélő köntös,” Babits Mihály: "Katholdas rózsa kert” és Szabó Dezső “Feltámadás Makucskán” cimü remekművei. A gyűjtemé­nyes könyvek sorozatában József r-----------------------------n Kérjük argentiniai olvasóinkat, hogy hátralékos előfizetéseiket JÁNOS ANDOR-nál buenos airesi szerkesztőnknél rendezni szíveskedjenek. Örömmel látnánk minél több uj előfizetőt harcos és de­mokratikus hetilapunk támo­gatására. “Az Ember’ szerkesztősége ___________/ MIAMI BEACH-i nyaralási bargain! — Használja ki le­szállított nyaralási árainkat! Mindenkinek elérhetővé akar­juk tenni a nyári pihenést Bölcskeyék Amerika-szerte ismert hoteljében: Indian Creek Lodge 3 percre a tengerparttól 6981 Indian Creek Drive Phone: 86-6152 Fürdőszobás modern comfort­­tal berendezett hűvös szobák, már heti $12-től. — Mérsékelt áron étkezhet is Bölcskeyéknél. — Swimming Pool Facilities —­­Vendégeinket megérkezéskor autóval várjuk. Attila és Ady Endre összes költe­ményeivel jelentkeztek. Most van kiadás alatt Zilahy Lajos: “Ara­­rát” cimü müve, valamint Balas­sa József: “A magyar helyesírás szótára” cimü alapkönyve. Az if­júsági irodalmat Mikszáth Kál­mán “Két koldusdiák”-ja képvi­seli, valamint Zrínyi “Szigeti ve­szedelme” prózai átdolgozásban. A jugoszláviai magyar irók is mind nagyobb számban lépnek a közönség elé. így most Majtényi Mihály: “Garabonciás,” Debre­­czeni József: “Vacsoracsillag,” Szirmai Károly: “Viharban,” La­­ták István: “Nyugtalan álmok” és Herczeg János: “Vas Ferkó” cimü regényeikkel, illetve verses­köteteikkel tűntek fel. A külföldi szerzők müvei is sorra jelennek meg. Az idei tavaszi termés igy fest: Kipling: “A dzsungel köny­ve,” Jack London egy regénye, Remarque: “Arc de Triomphe,” Cooper: “Bőrharisnya,” Dumas: “Gróf Monte Christo,” Grimm meséi, Andersen meséi és Colló­­di: “Pinokkió.” De más kiadók is adnak ma­gyarnyelvű könyveket az élénk könyvpiacnak. így az "Újvidéki Magyar Szó” legutóbb Móricz Zsigmond- “Forró mezők” cimü pompás regényét adta ki. Nézzük a színházak és az egy­re nagyobb számban jelentkező magyar műkedvelő társulatok legutóbbi műsorát. Májusban a következő volt a kép az Újvidé­ken, Szabadkán, Zentán, Apatin­­ban, óbecsén, Kisoroszban, Ku­­lán, Doroszlón, Palánkén, Kishe­gyesen és a magyar településű egyéb bácskai városokban és nagyközségekben: Bemutatásra került Molnár Ferenc “Játék a kastélyban” ci­mü színpadi remekműve, Indig Ottó “Ember a hid alatt” és Bó- I nyi Adorján “Váratlan vendég” ci­mü darabjai, az operettek közül a I “Mágnás Miska” és a “Paprikás­csirke,” a népszínművek közül pedig a “Cigány,” a “Falu rosz­­sza” és a “Sárga csikó.” Kulán a Bartók Béla Dalkör zene-estet, Bogojevon az Arany János Kul­­turegylet népi táncestét rendezett. Hangversenyek, irodalmi elő­adások és két sikerrel fogadott képzőművészeti kiállítás szerepelt még az elmúlt hónap gazdag ma­gyar kulturális programján. Reszkess világ: ECKHARDT MÁR A LIBERALIZMUST IS MEGTÁMADTA .. . Az elmúlt héten egy szükebb baráti kör megünnepelte SALY DEZSŐNEK, az “Uj Nemzedék,” majd a háború után a Sulyok-párti “Holnap” szerkesztőjének negyvenéves újságírói jubileumát. Varga Béla, Közi-Horváth József, dr. Aradi Zsolt és mások üdvözlő szavai után, amelyek méltatták a jubiláns érdemeit, Eckhardt Tibor szólalt fel és ezúttal heves kirohanást intézett “korunk mételye, a liberaliz­mus” ellen. Kijelentette, hogy Magyarországon azért van bolseviz­­mus, mert 1924-ben(!) az ország letért az igazi kereszténység útjá­ról . . . Támadta azokat is, akik a kereszténységet haladó szociális eszmékkel akarják megtölteni, majd foglalkozott az amerikai belpoli­tikával és támadta a demokratapárti államvezetést. Eckhardt beszédét a jelenvoltak rendkívül vegyes érzelmekkel fogadták. EMLÉKEZZÜNK! Rövid statisztika a munkaszolgálatosok pusztulásáról 1942-43 telén a Don mellett és Ukrajna egyéb részén kereken 40,000 zsidóvallásu magyar állam­polgár teljesített munkaszolgála­tot. Már 1942 nyarán is rendkívül súlyos volt a helyzetük. A fron­ton aknák lerakására és felszedé­sére, ellenséges tűzben tankcsap­dák ásására használják őket, ru­házatuk elrongyolódott, élelme­zésük igen alacsony kalória-tar­talmú. Előbb skorbut lép fel, majd a tetvek kiütéses tífuszt terjesz­tenek. Vérhas-járvány is dühöng és ritkítja soraikat. A korán be­állott tél a nyári ruhákban kivitt és a teljesen elrongyolódott láb­beliekkel vízben dolgozó munka­szolgálatosok között súlyos fa­gyási eseteket okoz. Ekkor már a bánásmód ember­telenné válik. Gúzsbakötés, kikö­tés, a kegyetlen fagyban a vízzel való lelocsolás a megszokott “fe­gyelmezési” eszközök. Szaporod­nak az esetek, amelyek a 'mun­kaszolgálatosok rendszeres legyil­­kolásáról számolnak be. 1943 január 13-án történik meg az oroszok doni frontáttörése. A 30-35 fokos hidegben gyalog haj­szolják visszafelé a munkaszolgá­latosokat és a téli ruházat nélkü­li, csontvázzá fogyott sereg nagy­része ott pusztul el a visszavonu­lási útvonalakon. Kievbe érve a 40,000 munkaszolgálatosból csak mintegy 10000 tér vissza. Ezek to­vábbi szolgálatra képtelenek. De néhányhónapi szabadságo­lás után, 1943 nyarán 6,600-at közülük újra behívnak és a ju­goszláviai Bor - ba vezénylik őket az ottani rézbányába. Amikor Ju­goszlávia kiürítésekor, 1944 szep­tember 17-én visszarendelik őket, Marányi Ede alezredes 307 me­netképtelen munkaszolgálatosra egyszerűen rágyujtatja a barakot. A hazairányitott munkaszolgála­tosok egy része a bácskai Cser­­venka községnél a német SS-ek karmai közé kerül, akiknek pa­rancsnoka: Vogel tábornok az addig 460 km.-es meneteléstől agyongyötört munkaszolgálatoso­kat egy téglagyárba zárja és ok­tóber 6-án közülük 529-et gép­puskával legyilkoltad miután elő­zetesen az áldozatokkal megásat­ja sírjukat. A megmaradtakat to­vább hajtják s aki útközben kidől, azt könyörtelenül lelövik. Bajáig közel 400 munkaszolgálatos holt­teste szegélyezi az utat. Magyar területre mindössze; 1500-an jutnak el ebből a cso­portból. Ezeket Szentkirálysza­badján összpontosítják. Tiz na­pon át vagonokba lezárva tartják, majd újból gyalog a nyugati ha­tárok felé hajszolják őket. Egyik részük Flossburgba kerül, másik részük Bergen-Belsenbe. Mindkét helyről alig néhányan szabadul­nak élve ... Még az ukrajnai időszak egyik legbrutálisabb gyilkossága Doro­­sicban történt. Az ukrajnai mun­kaszolgálatosok egy része 1942 ju­­liusábatf a dorosici járványikór­­házba került. Naponta százan és százan hullottak el a járványtól. Gyarmati László volt főhadnagy, az egyik munkásszázad parancs­noka a bekövetkezett tömeggyil­kosságról a következőket adta elő: — Parancsot kaptam feljebb­valóimtól, hogy el kell “néptele­­niteni” a kórházat. Egy éjszaka riadóra ébredtem. A járványkór­j ház hatalmas lánggal égett. Kö­rülötte géppisztolyos őrség lőtte a menekülőket. Egy sem menekül­hetett meg a betegek közül. 400 munkaszolgálatost lőttek agyon, a többi bentégett. Gyarmati László beszámolt másról is: — A következő évben, 1943-ban ugyanilyen módon felgyújtották a 105-ös tábori kórházat is. Itt 764 munkaszoigálatos lelte halá­lát . . . A 101/29 sz. munkásszázadból 185 ember pusztult el olymódon, hogy Hammer Ferenc századpa­rancsnok a 32 fokos hidegben fe-­­I gyelmező gyakorlatokat tartott, 12-20 órás őrségre állította ki em- ■ j bereket, húsz mun,ka.szolgálatosti [arra kényszeritett, hogy a fák je­ges ágaira másszanak és ott ne­gyedóránként, hajnalig kukoré­koljanak. ólmos esőben, magasra' tartott kezekkel a tópartra kellett futni a munkaszolgálatosoknak, hogy ott vesszőt tépjenek s aki a parancsnok szerint kevés vesszőt­­hozott, azt ruhástól a tó jeges vi­zébe lökték. Egyetlen ilyen vesz­­szőfutásnál öt ember halt meg. A 101/3 sz. nagykátai századi 420 emberéből mindössze 26 ke­rült vissza. Légitámadáskor a munkaszoigálatosoknak el kellett hagyni a bunkereket, mert Toro­nyi Károly parancsnok szerint­­“igy is lehet zsidókat irtani.” Éj­jelenként átlag 15 embert kikö­töttek és a 30 fokos hidegben lo-> csolták őket vízzel; a munkakép­teleneket a hóra fektették és ad­dig kellett ottmaradniok takaró nélkül, amíg megfagytak . . . A 101/28-as század 214 főnyi, munkaszolgálatosából 24-en ke-. rültek élve haza. Itt pusztult el Petschauer Attila, a világhírű vi-­­vóbajnok. 1944- ben az életbenmaradtakat és az u.n. védett-századok embe­reit, valamint a további behívá­sokkal is felduzzasztott létszámú munkaszolgálatosokat átadták a németeknek, akik Nyugatmagyaf­­országon sáncot ásattak velük. Fertőrákoson 1400-an voltak egy táborban. 1945 március végén a* menetképteleneket gép pisztoly­­sortüzzel legyilkolták, a többieket gyalogmenetben M a u t hausenbe szállították. 1945- ben, Szálasiék és a nácik bukása után igen sok tömegsírt, tártak fel a nyugatmagyarországi határsávban. Sopron mellett, Hi­degség községben 790 munkaszol­gálatos holttestét találták meg. Ilkamajorban 400 halottat tartal­mazott egy tömegsír. Nagycenk mellett 814 lemészárolt áldozat teteme bukkant elő. Sopron-Bán­­falván 350, Mosonszentmiklóson 300, Hegyeshalom határában 220 munkaszolgálatos legyilkolását bi-, zonyitotta be a feltárt tömegsír. Reichenberg határában a 701/303 védett század 275 betegét — köz­tük Fenyő László költőt — végez­ték ki a SS-ek ... CI0FI1EIE/Á EGY ÉVI ELŐFIZETÉS ?10-

Next

/
Thumbnails
Contents