Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-06-28 / 27. szám
4-ik oldal AZ ÜBER June 28, 1952 AZ EMBER GÖS&ÖR WXMUSSC POLmKAIMrttlLAPlA 401 THE MAN f Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó ' Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: I 820 East 79th Street New York 21, N. Y. I Telephnoe: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00. In Foreign Countries $10.00. Single Copy 20 Cents. Vol. XXVII New York, N. Y., June 28, 1952 No. 27 Bessrtered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y„ under the Act of March 3, 1879 zsidó volt, mint a Gutman, vagy a Zengelman, vagy a kedvenc daliunkban zereplő Erger, meg Berger, desőt a Sózberger is. Mire a mamám ászt felelte, te Jenő, hogy hivlyák a Trumant a telyes nevén, akarom mondani, mi a kercztneve, ha van ijen neki? Erre atyám megmondta, hogy Harri, mire a mamám zofort kivágta, te Jenő, it bisztos, hogy a demokraták megint vallami zörnyii diznóságt csinálnak. Figyelj ide Jenő, fojtotta a mamám, ha észt a Trumant Harrinak hivlyák, akkor zerény vélleményem zerint ő csak zéditi a világt, hogy nem pájáz a zelnökségre és nagyon is pájáz. Mert ez a Harriman, aki a demokratapárti pájázók koszt zerepel, ez valólyában nincs ts, nem is létez, ez csak 1-gy disznó nagy zédelgés, mert ez a Harriman 1-gyenlö a Harri Trumannal és csak kihagyták a Trut és ez Truman legulyab állneve, gondolkozzál csak ralyta Jenő. És Jenő ezzen gondolkozott, malyd ászt mondta, hogy minden lehecséges ezeknél a demokratáknál, akik a zorzágot is eladták. A mamám észt azzal szárta le, hogy légy résen Jenő és észt 1-gyébként is nem gyözzöm neked eléxer hangsujozni, amire az atyám ászt felelte, hogy ne zeméjeskegygyünk Aranka, mej utóbit őzintén zólva nem értettem. Dipi Tibi levelei Kedves Rudi, ezzen a 7-ten kintvoltunk a Zabacság Zobornál, ami it terül el Nyujjorkban 1-gy kis zigeten, ahova 1-gy kis halyó vizi el a zemberekt, hogy lássák észt a zobrot, ami a zabacság zép zimbóluma és tulalydonképen 1-gy 6-talmas nőzeméjt ábrázzol, mert mint kedves atyám, a Jenő mongya a nőknek mindig töb a zabacságuk, mint a férfijaknak és ijenkor a mamám legcsekéjebben zámitva 1-gy órát vitaihoz. A zoborba be is lehet menni, azaz 1-gy dizes alytó direkt bevezet a 6-talmas nözeméj alá és a zoknyálya alatt megy felfellé 1-gy lift, de a zámitásom zerint csak a térdekallácsájig és onand 3-romszáz lépcsőn kel fellyebvánzorogni kifelyezetten a nözeméj belselyében és én mindig azt zámitgattam, hogy mijen rézben lyárkálhatunk. Felmáztunk egéz a tetelyébe és kinéztünk a zempillálya fölött és a mamám ászt súgta az atyámnak, te Jenő, ez a zobor úgy iartya fel a jobbkarlyát, mint ahogy mink közöntünk a diccsőséges időben, csak az a kár, hogy ez 1-gy fákját is tart a kezzében, mert igy nem gilt. Amire atyám ászt felelte, ne fély te Aranka sémit, it órijási a tehnika és jácci könnyedséggel le lehet azt a zamár fákját zerelni, desőt a nözeméj kezét is át lehetne alakítani, hogy kinyujcsa a tenyerét és igy a közöntés egéz zábájos lenne, ha malyd it is elkövetkez a győzzelem naplya. HAZZ AFELÉ ZINTÉN HAjLYÓVAL JÖTTÜNK és azzonkiviil izomlázzal, amit a sok lépcsőmázkálástól kaptunk a nözeméj különböző belső rézejiben és a halyón az atyám ulyra kifelytette, hogy mily fontos az Ezme zempontjából a zelnökvállaztás, ami it most lázba Iartya a zorzágot. Ebben ti mamám se 2-telkedett és zidalmazta Trumant, meg tiarrimant, meg Kefauvert, azaz a demokratákat, vagyis a mostani elnöki és a 2-t demokrata pájázót, akikben a kedves atyám zerint bisztos zsidó vér fojdogál, mert emlékezz csak Aranka, mondta a kedves atyám, akinek a neve úgy yégződ, hogy man, vagy er, az Magyarorzágon is rendzerint t Air Conditioned! I NYITVA EGÉSZ NYÁRON J 46th St. E. of BROADWAY, N. Y. ^ KAPITÁNY ANNA MINDEN ESTE A immerman’s HUNCARIA-ban 2 zenekar! Kitűnő műsor! I Telefon: PLaza 7-1523. Vasárnap délután 2 órától nyitva! azt akarja, hogy pontosan, 100%-an orvosának rendelése alapján legyen gyógyszere elkészítve — keresse fel a LIGETI-féle “YORE PHARMACY”-t »--Ligeti Jenő Ph. G., évtizedes amerikai gyakorlattal biró patikus— KÖZBEN A ZÁNTÓ BÁCSI BELELÉPETT AZ EMHÁBÉKÁBA, amire senki nem zámitott, de mi már tudtuk eltör e, mert mi kitünően vagyunk informállva a zervezési dolgokról és tudtuk, hogy töb 7-tel ezellőt már főszték a Zántó bácsit, aki 1-gy fontos zeméj és az Amerikaji Magyar Népzava fő fözerkeztőlye és fő főkiadólya és Lalyos a kereztneve, de inkáb Palinak hivlyák és arra főszték, hogy ne félyen belelépni, most már nem lehet megállni és kizállni,dt most hösijesen példát kel mutogatni a belelépésről és ez az életnek 1-gy nagy és ritkazép- pillanata, avagy ahogy a költő dalolya, legfelyeb ot fox malyd sírni, ahol senkise lát (Tompa Miháj). Perze az emigrácijó demokratikus rézé emijat is felborzolttá a zörét, mert nekik semmi se teccik, ami zép és ami a nagy magyar 1-gy séget zolgállya és ászt kijabállyák, hogy ebben az Emhábékában közzönséges gyilkosok is vannak és a vezzetők 19H-gyben elárulták a hazát, desőt a legfőb vezzetö, a diccsömultu Szákó tábbornok is végig kizolgálta a Nagy Zálasit, ámazonban ez mind semmi, mert ugyanakkor a Skorzenynek, a leggendás hőssnek is slapallya volt a csodállatos Koplyás mozgalomban. De zerencsére az Emhábéká nem törőd mindezekkel a zóbezédekkel, mert ő a nagy magyar 1-gységet zolgállya és ebből nem lehet kirekezteni a gyilkosokat se, akik külömbenis csak zsidókat mézároltak és ezzel csak még zorosabá tették a nagy magyar 1-gységet. A demokraták ászt zeretnék, ha Zántó bácsi a laplyával az ő nótályukat fütyülné, de Zántó bácsi nem tántorod el a mi salyál 1-gységünktöl és zó se lehet a demokraták 1-gységéröl és külömbenis 1-gy ség gél nem lehet 2-t lovon ülni, ki hallott már ijet? ÉS NAGY DIZVACCSORA IS VOLT A 7-TEN a Salyi bácsi tisztelletére, aki á0-gyven éve ulyságiró és észt ojan ézrevétleniil csinálta, hogy senki nem tudott rólla, de most zorgos kuttatás után erre sikerült rályönni, nemhijában van a Vargalászló a Fri Jurop kutattó osztóján és ez 1-gy naccerü allkalom volt 1-gy zép politikaji manifeztácijóra is. Eckhardt bácsi most nem tartózkodott a meglyelenéstől, mint az emberi lyogok ünnepéjén Vilijemzbörgben, avagy a magyarorzági deportállások elleni bizzotmányi özzejövetelen, most nagyonis meglyelent, desőt nagy bezédet is mondott és allaposan odamázolt a demokratáknak, de még a gonoz liberálisoknak is és kilyelentette, hogy csak a zegedi keresztény zellem lehecséges és mindenki más alyas bolseviki és tulalydonképen már 192^-gyben lépett Magyarország a lelytőre és a puztulás utlyára, amikor Betlenistván konzolidálta a zorzágot és betiltotta a Zébredő Magyarokat, akiket Eckhardt bácsi állapított. És Eckhardt bácsi a zemébe mondta Barankovicsistvánnak, hogy nem lehet a kerezténységet haliadé ezmékkel meglöllteni és csak l-gyféle kerezténység van, amej a zegedi gondolatból táplálkoz. És még sokan bezéltek, de senki nem zólt juzt se arról, hogy Salyi bácsi 19'+7-tben a Hollnapot is zerkeztette, a Sulyokdezső laplyát, mert ezt zégyelheti is Salyi bácsi, de ha lyó lez, ezt végleg meg foglyuk neki bocsálytani és csak a zismeretlen régi tevékenységét tekintyük malyd, vagy ahogy a nagy költő zenggi az ő zivbemarkoló sorajiban, meg akarlak tarttani téged, ezért válaztom őrödül a megzépitő mezzeséget (Pósa Lalyos). ÉS 1-GY ÁLT ALLAN 1-GY RE ZEBBEN FELYLÖÜNEK A DOLGOK, most már tellyesen kialakul a mi táborunk, a Kisbarnaki Fő Farkas is kibékült a Koplyafai Szákóval és minden rendes ember özzefog a diznó demokraták ellen, mert 1-gységben a zerö és a kedves atyám is fojton mongya, hogy nemhijába hoszta el magával a Zárpád-sávos karzallagt és a lyelvénnyekt, mert hamarosan ziikség lez rályuk. Zivélyesen közönt Ligeti Patika 65-45 99frh St. Forest Hills, L. I. (Tel.: Tw 7-3330) TIBI U.I. De azért gondolkoszni kell, hogy valamijén sárgazinü jelvényt és küllönleges sárgaziriü karzalagt is csináltassunk, mert gondolni kell a Fábijánbéla bácsira is, akit [ nem lehet malyd kirekezteni a zörömökből. Georges Sebastian köszönti a jubiláló Göndör Ferencet Sebestyén Károly, a felejthetetlen iró és újságíró, az első világháború előtti Magyarország szellemi aranykorának egyik legnagyobb népnevelőjének' szelleme ragyog felénk a lapunk főszerkesztőjéhez szóló alábbi sorokból. Sebestyén Károly nagynevű fia, George Sebastian, a párisi Operaház főzeneigazgatója, Franciaország első zenei tekintélye intézi Göndör Ferenchez az alábbi sorokat, amit jóleső örömmel közlünk: Páris, 1952. junius 16 Huszonöt éve olvasom és szeretem “Az Ember”-t Európában, Amerikában és a világnak minden sarkában — ahová utam elvezetett — megkerestem s megtaláltam “Az Ember’-t, amelynek legmarkánsabb erénye és kvalitása volt az őszinteség, az igazság intranzingensen következetes álláspontja: a szabadság, a szabad gondolat, a szabad alkotás, a szabad kifejezés a göthei, voltairei, beetlioveni értelemben. Meggyőző désem, hogy mindazok, akik ezekért az eszményekért harcolnak és az életet ebben az ideológiában tartják élhetőnek, azok a most jubiláló lap körül csoportosulnak. Meleg szeretettel és spontán kitöréssel üdvözlöm és ölelem Göndör Ferencet, az embert, az írót, a barátot és Vele együtt “Az Ember”-t. GEORGES SEBASTIAN BARÁTI LEVÉL SVÉDORSZÁGBÓL Stockholm, 1952. V. 28 Göndör Ferenc főszerkesztő urnák New York “Az Ember” 25 éves amerikai jubileuma alkalmából szívélyesen üdvözlöm és kívánom, hogy még sokáig, jó egészséggel tovább harcolhasson az igazságért az emberiség javára! Sok szeretettel üdvözli az, aki még a budapesti lapjának első példányát olvashatta: QUITTNER ARTHUR “The Olympic Pageant’’ című rendkívül érdekes sportbeszámolót A. M. Weyand irta. Ez a mü hü beszámolója az 1896- 1948 között megrendezett olimpiai világbajnoki küzdelmeknek. Tudvalevő, hogy az olimpiászokon legtöbb és legértékesebb győzelmet Uncle Sam fiai és leányai aratták, de számunkra az is érdekes, hogy a kis Magyarország kiküldött sportolói milyen pompásan szerepeltek az eddigi olimpiászok félszázada alatt. Ez az uj gyűjteményes mü, a “The Olympic Pageant” amely a The Macmillan Co. kiadásában jelent meg, oly hűen örökiti meg az eddigi olimpiai világversenyek minden fontosabb mozzanatát és eredményét, hogy hasonló gondos sportkönyvre nem is emlékezünk. A közeledő 1952-es olimpiai játékok alkalmával különösen nagy hasznát veszi ennek a könyvujdonságnak minden sporttal foglalkozó olvasó, mert sokezer mérföld távolság dacára is egészen közel érzi majd magát a nagyszerű és izgalmas küzdelmekhez, amiket — ez nem lehet kétséges — Helsinki fog hozni az olimpiász hetei alatt. A “The Olympic Pageant” ára $4.75. (erp)
