Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-06-28 / 27. szám
Z-ik oldal C.V- -AZ EiBER June 28, 1952 VITA VAN-E TAFT SZENÁTORNAK GYŐZELMI ESÉLYE? Peekskill, N.Y., 1952. junius 23 rata többségű Szenátus és Képvi-T. Szerkesztőség! Lapjuk junius 14-i számában Lengyel Menyhért, a nagy magyar-amerikai színházi szerző paísar politikai vezércikkében foglalkozik a közeledő elnökválasztási problémáinkkal. Egy héttel egy maró, de igen szellemes stílusú uj kolumnista a “Dipi Tibi leveleidben fejti ki véleményét ugyanarról a témáról. Miután politikáról van szó és mi .szabad amerikaiak, igenis szeretünk politizálni, az alábbiakban szeretném saját véleményemet is közölni a fenti két cikkre vonatkozóan. Ma körülbelül az a helyzet, íhogy az általános vélemény szerint Eisenhower generálisnak jóval nehezebb küzdelme lesz Chicagóban, a republikánus párt elnökjelölő konvencióján, mint nominálása esetén az országos választások alkalmával, novemberben. Nem kétes, hogy a generális reputációja és haditettei, valamint háború utáni tevékenysége, valamint a még alig párhetes választási harca valóban imponáló. Ellene van azonban, hogy politikai téren nincs tapasztalata — legalább is ellenfelei ezzel érvelnek. Taft szenátor hiveinek a generális nagyon is liberális, baloldali . . . sőt a vérmesebbek azt is állítják róla, hogy uj-republikánus, azaz ezideig inkább a demokratákhoz húzott. Legfőbb bizonyítékul erre azt. hozzák fel, hogy franklin Roosevelt, a demokratapárti elnök őt, az akkor még meglehetősen szürke tisztet, nevezte ki Hitlerék elleni főhadvezérének. Lengyel Menyhért is megjegyzi, hogy Eisenhower győzelme c s a k azért volna esetleg hátrányos, — ugyanis a világhírű magyar iró is (inkább a demokratákhoz húz írása szerint — mert akkor automatikusan sok-sok reakciós, szélsőjobboldali elemet is behozna magával a Kongresszus két házába. Ez valóban igy is lenne, mert az amerikai választó legnagyobbrészt a listára szavaz és nem osztja szét a voksát a jelöltek között. Ezzel szemben az illusztris vefcércikkiró elfeledkezett arról a sajnálatos körülményről, hogy az 1946 évi u.n. “nem fontos” választások (csak amikor elnököt is választunk, akkor “fontos” sokak szemében, hogy hova adja le varsát . . .) óta a republikánusoké a többség a Kongresszus mindkét házában, mert a déli demokraták csaknem minden kérdésben velük szavaznak! . ... így azután Truman elnök számos igen fontos javaslata nem ment át már hat év óta, bár az ország 1948-ban — ha váratlanul is — a demokratáknak adta a legtöbb szavazatot. A politika igén furfangos valami és igy, a demokrata elnök, sőt a demokselőház ellenére tulajdonképpen mégis a republikánusoktól függ csaknem minden. Miután a republikánus pártnak koronázatlan feje éppen Taft szenátor. kis rosszindulattal azt is mondhatnánk, hogy minek a nagy hűhó meg dobpergetés? A legtöbb szavazó biztosra veszi, hogy Taft győzelme esetén sem változna meg az USA külpolitikája. A belpolitikában az ő frakciója játsza a főszerepet, igy itt is valószínűtlen a drasztikus változás. Az a tény, hogy a szenátor sokféle színárnyalatú táborában sok a túlzottan szélsőjobboldali elem, az még nem bizonyítja az ő ! saját reakciós voltát. Az apja is elnök volt (akinek a történetíróink általában jó kritikát adnak) igy nem csoda, hogy a fiúnak is ez a politikai végambiciója. Más kérdés azonban az, hogy Taftnek — nominálása esetén — vane győzelmi esélye? Szerintem nem sok. Még az se fontos, hogy ki indul ellene a demokratáktól. A következő "néhány pontban fogom megvilágítani, mi az, ami a szenátor ellen van: 1) Neve és szerepe az u.n. Taft- Hartley-munkástörvényben. Ezzel ellentétben, a szakszervezetek — mint vagy 20 éve mindig — a deímokraták mellett fognak kiálla- I ni. Ez rengeteg munkás-szavazaj tot jelent. 2) Taft politikai mult- I ja rengeteg “ziccer”-t ad ellene. Rengeteg olyan kijelentést tett, amelyek — enyhén szólva — tévesnek bizonyultak. A viccesebb demokraták szerint a szenátor beszédei és jóslatai alkotják a legjobb propagandát ellene. 3. A televízión komoly hátrányba kerül Taft mindenkivel szemben, mert nem az a kimondott daliás jelenség. A hangja is sokkal rokonszenvesebb lehetne. 4) Az elnökjelölteknél sokszor használják nevük kezdőbetűit rövidített becenév gyanánt. így volt ez T.R., később F.D.R. és most H.S.T. esetében. Ennek a szegény Robert Taft szenátornak Alfonz a középső neve, s igy monogramja az angol nyelvben sajnálatosan kétségbeejtő célpontot ad az ellenfél korteseinek. 5) És ez talán a legfontosabb pont: azt suttogja mindenki, ha Taft “szalad” a republikáunsok színeiben, akkor Truman elnök megváltoztatja a visszavonulási szándékát, jelölteti magát (ami persze holtbiztos nominálást jelentene) és elsöpörné Taft-et, aki ellen még mindig van egy igen hatásos 6-ik pontom is: a déli államok népe csaknem SOHA nem szavaz republikánus elnökjelöltre. Márpedig Dél nélkül, munkásszavazatok nélkül nehéz legyőzni egy olyan ellenfelet, aki legelsősorban a farmerok embere. Ehhez még hozzájön az a tény, amire a “Dipi Tibi leveleinek” írója olyan élesen mutat rá: a legtöbb reakciós elem Taft mellett fog korteskedni. Ez egymaga elég ahhoz, hogy elriassza az u.n. független szavazókat, akik mindig döntő szerepet játszanak. Mindezek ismét azt bizonyítják, hogy Eisenhower nagyobb és fontosabb csatája a chicagói konvención fog eldőlni. Tisztelettel: SÁNDOR B. BÉLA NYÍLT LEVÉL a NEWYORKÍMOSZKVAI “MAGYAR JÖVŐKHÖZ Brooklyn, 1952. VI/20 Gentlemen! (Nana ... az azután kissé eltúlzott megszólítás, valósággal bűntett feldicsérese . . .) inkább: Továris!. . .avagy él-főcsővezetőiránytmutató, sőt . . . tájékoztató feladatokkal megbízott, kiküldött csúcs-szerkesztők! Minekutána az irás nem kenyerem, de olvasni mindenféle ma- | gyar-amerikai lapot csak elolva-1 sok, mert hát visszavonultam már és van iáóm . . . egyszóval j én itt, “Az Ember”-ben szeretném megismételni azokat a kérdéseimet, amiknek önök, szeretett főéi - csucs-tintasztahanovisták ezideig nem adtak helyet halódó, másféloldalas újságjukban. Az eredeti levelemben is kifejtettem, hogy minek szaporítsuk a szót, minek Írjunk össze hetethavat arról a “rágalomhadjáratról” ami a “népidemokrata” magyar Paradicsomot ma teljesen elárasztja. Ehelyett csináljunk egy úgynevezett “short-cut”-ot, válaszoljanak az alábbi pontjaimra, publikálják azt a kérdéseimmel együtt és én ebben az esetben a lap örökös előfizetője leszek ösz-HERZ-S ZALÁM I! VALÓDI! IMPORTÁLT! (Jelenleg Hollandiából.! Yorkville-ben kizárólag PAPRIKAS WEISS IMPORTERNÉL kapható! 1504 SECOND AVE. 78 és 79 utcák között NEW YORK 21, N. Y. Telefon: BU 8-6117 Vidékre pontosan szállítunk. Kérjen ingyenes árjegyzéket. szes ismerőseimmel és rokonaimmal együtt. Egyszerű ugye? Most pedig elő a farbával, azaz lássuk a válaszokat, mert íme, én itt [közlöm kérdéseimet: 1) Hány ellenzéki lap van Magyarországon? (Ellenzéki alatt csak azt értem — s a világért sem többet, — amelyik például egyetlen sorával kritizálni merné az oroszokat, vagy azoknak Budapestre kirendelt u.n. kormányát! Egyetlen mondattal is beérem!) 2) Ki kaphat útlevelet a mai magyar Paradicsomban? Hány évet kell ilyen okmányra várni? Miféle szabad ország az, amelyből képtelenség 'legálisan kijutni, illegálisan meg csak életveszélylyel? i$ Magyar polgár külföldi levelei miért “vesznek el” ez év április 1 óta? Miért nem kapnak otthoni szeretteink és barátaink levelet a “Nyugatról” (különösen Amerikából)? Miféle szabadság ez? Nem hasonlít ez a kalitkába zárt madár szabadságához? 4) Miért akadályozták meg a bitangok, hogy párezer magyar családon amerikai öregruharcsomagokkal segítsenek? 5.) Élve maradhat-e olyan iró vagy költő Magyarországon, akinek müve csodálatos véletlenek folytán megjelenne, de a könyv témája nem egyezne a partvonallal? 6) Milyen ‘jogon lehet egész családokat kisfalusi istállókba kényszeríteni? Az illetőkre semmiféle vétséget nem lehetett rásütni. Ellenkező esetben börtönbe meg internáló táborba kerülne az illető “lakásváltoztatás” helyett—ahogy otthon a deportálást nevezik. 7) Milyen esélye van ma a szabad magyar munkásnak álláscserére? Mennyit ér a munkás mai fizetése áruban, mondjuk 1936- 38-as standardra gondolva? És ha tegyük fel a magyar melósnak eh'ge lenne az éhezésből, milyen esélyekkel kezdhetne egy valamirevaló sztrájkot? 8) Hová lett a magyar kultúra? Látom a színdarabok, filmek, előadások, “könyvek, versek, cikkek stb. óiméit és elszömyedek . . . Nézem az utca- és térneveket és sírnom kell . . . Mondja csak főcsucs-szerkesztő ur, mikor sztalinizálják meg a jó öreg Dunát??? “A Duna folyam az olyan folyam, amilyen folyam nincs több folyam Sztálin atyánk magyar kolóniájában” ... — gondolom ezt szavalta kisunekám Kecskeméten az évzáró vizsgáján . . . 9) Egészséges marad-e a szabad, népidemokrata magyar polgár, ha mondjuk rádiója nyitott ablak mellett, teszem föl Parist hallgatja? Avagy: biztonságos-e a pesti villamoson olyan magyar könyvet olvasni, ami nem fut egy síkon Révai József ék eszméivel? 10) Jön az olimpiász. Mindenei arról beszél Pesten, hogy végre egy jó csomó sportkiválóság nem fog Helsinkiből hazatérni. A skandalumot nem lehetne eltitkolni, de nagyon jó lenne néhány győzelem, mert ez jót tenne a propagandának. Igaz, azt állitják az “illetékesek,” hogy az ilyesféle disszidálási botrányoktól nem kell félni, mert a) Helsinkiben több ÁVÓ-s lesz, mint magyar versenyző; b) a magyar kiküldöttek családtagjai “védő őrizetben maradnak az olimpiász lefolyása alatt; c) egyes élsportolók úgy élnek, mint a kiskirályok valamikor a 16-ik században. Politikailag is annyira kompromittáltak, hogy disszidálásuk nevetséges lenne. ★ Hát kérem “arra illetékesek”— mindössze erre a néhány pontra ' kérek egyenes, igaz és őszinte feleletet. Ha ezen átrágják magukat, akkor más szemmel nézünk a jövőben a “Paradicsom” itteni lelkes zsurnalisztáira. U.L:—Még egy apró kérdés: Azt mesélik, hogy a minapi pikniken nagyon “bekávézott” az egyik fő-csucs-irányitó és kibökte: “inkább az efbiáj legyen utánam, mint a muszka ügynökök.” így tehát hamarosan holmi kis személycseréről fogunk hallani? KISS LAJOS "a vén szoci meíús” hozzászólás a “Harmadik FRONT” KÉRDÉSÉHEZ Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Rendkívüli figyelemmel olvastam lapjuk legutóbbi számában a “Harmadik front?” cimü cikket, amely az emigráció egyik legké- I nyesebb s egyben legfájóbb problémájával foglalkozik. Valóban az a helyzet, hogy a demokratikus politikai emigráció öngyilkosságával lenne egyenlő egy harmadik [ front kialakítása, ahol a demokí ráták a demokraták ellen vívná- I nak ádáz csatát és a testvérharc I szörnyű átka teljesedne be sorai- I kon. Minden tisztességesen érző | és gondolkodó emberben felmerül a kérdés: hát kiveszett egyesekből az önfegyelmezésnek és a józan mértéktartásnak maradéka is, ami pedig a jó politikus egyik alapvető tulajdonsága? Mert szerintem erről van szó: hiányzik az önfegyelmezés és helyette elhatalmasodik a féltékenység, a személyi hiúság és a féktelen becsvágy. Mi. a demokratikus emig-MÉG EGYSZER AZ New York, 1952. jun. 19 [Kedves Főszerkesztő Uram; I Abban a biztos meggyőződésben, I hogy “Az Ember” a szabadságjoj go-k feletti éber őrködésben nem- I csak a támadásnak, hanem a vé] delemnek is hivatott orgánuma, I tisztelettel kérem alábbi soraim közlését: A május. 31-i szám 8.-ik lapján Dorozsmai Lajos nyílt levélben azzal a váddal illette Antos Kálmán művész urat és feleségét, j Antos Mária művésznőt, hogy a magyar országi Szálasi-uralom alatt tevőlegesen hozzá járultak a szegedi zsidók üldözéséhez. Dorozsmai Lajos úrral szemben.jóiértesültségem teljes birtokában ezennel kijelentem, hogy sem Antos Kálmán ur, sem Antos Mária semmiféle politikai mozgalomban és semmiféle zsidóüldözésben soha részt nem vettek, viszont a háború után nyugatra menekültek a vörös áradat elől ugyanazon oknál fogva, mint Doroszmai Lajos ur is elmenekitette magát a szabad világba. ráció tagjai őszinte nagyrabecsüléssel figyeljük a háború utáni demokratikus politikusok munkáját és külön örömünkre szpígál a legtöbbjük közötti harmónia a nagy ügy szolgálatában. Enélkül el sem képzelhető a két ellenség, a bolsevisták és a fasiszták elleni eredményes harc. Annál nagyobb aggodalommal látjuk azonban, hogy vannak — szerencsére nagyon elenyésző számban — olyanok, akik elfeledkezve az előbb említett két ellenségről, a saját sorokon belül akarnak háborút folytatni. Ez vétkes és veszedelmes magatartás és mindent el kell követni, hogy jobb belátásra birjuk a rendbontókat, mielőtt a “harmadik front” valóban kialakulna. Tisztelettel: N. N. volt országgyűlési képviselő, a Magyar Nemzeti Bizottmány tagja ANTOS-ÜGY Maradtam kedves Poszerkeszio urnák teljes tisztelettel és hálás köszönettel DR. TELLER íRIGYES professzor, róm. kát. lelkész New York 0 Dr. Teller Frigyes fenti helyreigazító nyilatkozatának készséggel adunk helyet. A tények tisztázását magunk részéről is fontosnak tartjuk és amikor bizonyíthatóan számos olyan személy bukkan fel az emigrációban, akik 1944-ben közönséges bűncselekményeket követtek el, nem akarjuk ugyanezzel a váddal illetni azokat, akik. mentesek maradtak az akkori idők elburjánzott bűncselekményeinek elkövetésétől, r--------------------------á Fására! jink Bond-ot! Szerezzen uj előfizetőket és erősítse az antiholsemsta és . antifasiszta tábor központi ketilapját!
