Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-06-21 / 26. szám
June 21, 1952 AZ EMBER 5-ik oldd Újabb adalékok az 1791. évi péri vérvád történetéhez Irta: dr. SCHÖNFELD LÁZÁR, főrabbi Ma, amidőn megint akadnak gonosz emberek, akik zsidógyülöletből nem átalják a rettenetes vérvád meséjét ismét életre kelteni és egész nyíltan minden hatósági megtorlás nélkül a népet a zsidók ellen vérvád-mesékkel izgatni, nem végzünk hiábavaló munkát, ha ismételten rámutatunk a régi időkben lezajlott egyes vérvád-perekre és azok mikénti lefolyására és arra a hatalmas viaskodásra, amely szükséges volt, hogy a sötét hatalmat a világosság ereje legyűrje és az igazságot diadalra juttassa. A péri vérvád 1791-ben különösen Erdély népét tartotta izgalomban. Eötvös Károly “A nagy per” cimü hires müvében röviden elbeszéli az esetet. Forrásai, ahonnan az eset részleteit mentette: a péri kálvinista egyház anyakönyve, a zilahi itélőszék által az ügy tárgyalásáról 1791. évi október 7-én felvett jegyzőkönyve és az erdélyi guberniumnak ez ügyre vonatkozó iratai. Én egy negyedik forrásra bukkantam: a szatmármegyei 1791 évi közgyűlési jegyzőkönyvekre, amelyek bár csak a per egyik mellékalakjával foglalkoznak, de mégis megfelelő Világításba helyezik az akkori igazságszolgáltatás eljárását és az emberi lélek eltévelyedéseit, ha az előítélet káros hatásának kiteszik. Az eset röviden a következő volt: 1791 február 20-án Pér falu melletti csárda közelében reggel halva találták Salamon Ábrahám zsidó csárdás 13 éves keresztény szolgáját, Takács Andrást. Eltemették. De csakhamar valaki szélnek ereszti a vérvád meséjét. A nép felkapja, az urak komolyan foglalkoznak vele és máris kiásatják a holttestet s egy tasnádi borbély megállapítja hogy bár semmiféle ‘‘külerőszak nyoma nincs, semmi vágás nem látszik, de — nagybölcsen mondván — ez csak azért van, mivel a zsidók valami bűvös, titkos varázsszerrel rendelkeznek, amivel ügyesen el tudják tüntetni minden szúrás és vágás nyomát.” A borbélyi szakértelem olaj volt a tűzre. A zsidó korcsmáros hiába igazolta, hogy azon az éjjel egy távoli szőllőben pálinkát főzött, a vallató kínzó eszközöli nem maradtak hatástalanul. Saját kicsiny ötéves fia úgy “vallott,” amint azt a rend urai akarták. Belekeverte a bajba a nagykárolyi hires főrabbit: Ostreich Mose Árjét és egy érendrédi zsidót, Oser Simont, akik — a gyermek szerint — a vérvétel szertartása alatt ájtatosan imádkoztak. Vallatóra fogták a zsidó korcsmáros fiatal feleségét is. Vallott, ahogyan csak akarták. Göndör Ferenc, “Az Ember” főszerkesztőjének New York Kedves Göndör Uram! Én is megjelenek üdvözletemmel “Az Ember” 25 éves amerikai jubileuma alkalmából. Bátor harcoknak volt mindig színhelye “Az Ember.” De mindig csak az igazságért és igazi szabadságért harcolt a lap. Adjon a jó Ég főszerkesztő urnák erőt, kitartást az emberi kor legvégső határáig a további harcokhoz. tldvözletmhez egy történelmi kis tanulmányt csatolok. Most van 70 éve a tiszaeszlári pernek. Az emberi gonoszság e leggonoszabb megnyilvánulása — sajnos — mindig aktuális. E cikkem legyen felelevenitése annak, hogyan gyártják a hamis vádakat és ■hogy az igazság mindig diadalmaskodik a hazugság felett. Maradtam Főszerkesztő urnák kiváló tisztelettel SCHÖNFELD LÁZÁR főrabbi De a nagykárolyi zsidó pap és Oser Simon helyett másik két szomszédos falubeli zsidót látott a gyermek körül, amikor vérét j vették. Eötvös említett müvében leírja | az 1791 év október havában tar| tott törvényszéki tárgyalást, amelynek eredménye, hogy a zsidó vádlottakat — öten voltak — halálra Ítélték. Fellebbezés folytán az ügy a kormányszék elé került, amely az elitélteket fölmentette, mivel hét tanú igazolta, hogy kínzásokkal kényszeritették a kis gyermeket és az asszonyt valótlan vallomásra; továbbá: mivel a borbély látlelete lehetetlenséget tartalmaz. A végtárgyaláson sem a nagykárolyi pap, sem érendrédi Oser Simon nem szerepelnek. Mindketten igazolták (alibijüket. A nagykárolyi papnak ez minden nehézség nélkül sikerült, de Oser Simonnak annál nehezebben ment. És itt szólaltatjuk meg a szatmármegyei közgyűlési jegyzőkönyveket, amelyről először tétetik említés. Tudnunk kell, hogy Érendréd Szatmár-vármegyéhez tartozik és Pér (jelenleg Szilágy-megyében) azon időben Középszolnok nevű vármegyéhez tartozott. Szatmárvármegye nem adta ki az ő zsidóját, Oser Simont, hanem Középszolnok-vármegye kérelmére ő vetette rabságra a nagykárolyi börtönbe. 1791. év április 5-én a j vármegyei fiskális ur bemutatja a i közgyűlésnek Oser zsidó szabada.karatu vallomástételét és felesé-SZIVÉLYESEN FELHÍVJUK, hogy nyisson egy kényelmes Manufacturers Trust Company speciális csekk számlát! Nem kell minimum balance. A költség mindössze 10c csekkenkint, tekintet nélkül az összegre. Nen számit, hogy hány csekket ir ki, a kezelési költség havonta csak 25c. Elszámolását és kifizetett csekkjeit rendszeresen és költségmentesen elküldjük önnek. Nyisson egy speciális csekkszámlát New Yorkban lévő több mint 100 kényelmesen elérhető fiókunk egyikénél. Megnyithatja számláját posta utján is. Man^^^^^^Oompaíy Ha pénzről van szó, jöjjön hozzánk—mint azt egy millió new yorki teszi. Nézze meg a telefonkönyvben az önhöz közeli fiók címét. Nagyon szívesen látjuk. A Federal Deposit Insurance Corporation tagja FŐIRODA: 55 Broad Street New York 15, N. Y. gének és más több zsidóknak kérelmét, amelyben kérik Oser Simon 10,000 forint kaució ellenében szabadlábra helyezését. A közgyűlési határozat kimondja, hogy előbb közölni fogják Középszolnok-vármegyével. hogy a zsidót elfogták azzal, hogy ha majd szembesítés végett átküldik a rabot, annak megtörténte után, ha bűnösnek látszik, azt visszaküldjék, mert az “Ítélettételt” és büntetést Szatmár-vármegye magának tartja fenn. Ami meg a rab zsidóért ajánlott kezességet illeti, “amennyiben még nem tudni, minemü kömyül állások fognak reája kisülni és a gyanú pedig nagy, kezesség alatt sem bocsáttatik ki.” Ezen határozat ellen a nagykárolyi zsidók a helytartó tanácshoz fordultak orvoslásért, amire a helytartó tanács leirt a megyéhez, hogy haladéktalanul küldjön információt, “egyszersmind pedig az is meghagyatik, hogy a nemes vármegye azon legyen, hogy a többi zsidók ezen még csak gyanúba forgó cselekedetért a község által semmiképen nem bántassanak és sem személyükben sem javaikban bosszúsággal nem illessenek.” A helytartó tanács e rendeletére a vármegye felír, hogy Oser zsidót Középszolnok-vármegye megkeresésére és a péri zsidó asszony vallatására börtönözték be. Érdekes, hogy mig Eötvös szerint — idézett müvében — az ötéves zsidógyermek vallott a nagykárolyi zsidó pap és érendrédi Oser zsidó ellen, az asszony viszont tagadta ezt és más két zsidót nevezett meg résztvevőkül, addig a vármegyei jegyzőkönyv szerint az asszony vallatására börtönözték be Oser zsidót. Egyben panaszkodik a vármegye, hogy már két Ízben felszólitották “Nemes Közép Szolnok Vármegye Rendéit,” hogy “ezen történetről bizonyos és világos tudósítást küldjön,” de semmi választ eddig nem kaptak. Ami pedig a többi zsidóság “molesztáltatását” illeti, közli, hogy a helytartó tanács rendelete előtt is már megtett mindent az ártatlan zsidók megvédelmezése érdé kében. (U.o. 805. sz.) Pünkösd havának 19-ik napján végre megérkezett Középszolnokvármegye válasza, melyben a “Felséges Fő Igazgatótanács” rendelete ellenére kéri Oser Simon fogvatartását, anélkül azonban, hogy ezt kellőképpen a vád valószínűségével megindokolta volna Szatmár-vármegye köz gyűlése ezekután “Oser Simon elbocsáttatását voxra eresztvén, az elbocsáttatás mellett 16 voxok, a megtartóztatás mellett pedig csak '9 voxok lévén, meghatároztatok, hogy 40,000 forintig (horribilis összeg azon időben) való kezességre bocsátasson el.” (U.o. 592 sz.) Ezt a hallatlan összeget Oser zsidó előteremteni nem tudván, aziránt esedezik a vármegyéhez, hogy fogadja el a nagykárolyi zsidó communitási kezes levelét biztosítékul. A "Nemes Vármegye” ezt elfogadni nem volt hajlandó, ragaszkodott előbbi, határozatához, a 40,000 forint óvadékhoz. Megtette azonban azt. hogy ismételten irt Középszolnok-vármegyéhez, Írja már egyszer meg világosabban, milyen bizonyítékok vannak a zsidó asszony vallomásán jkivül Oser zsidó ellen, hogy "mindaz igazságnak tétessen elég, mégpedig ezen zsidó dolgában hamarább nyerethessen el az a kívánt vég.’r (U.o. 1063 sz.) Ezen hivatalos huza-vona közben lelkiismeretlen izgatok féktelenül szították a zsidók ellen a nép szenvedélyét. így p.o. az endrédi zsidóság panaszolja, hogy a “Helység Birája” a falu népének büntetés alatt megtiltotta, hogy a zsidó korcsmároshoz “a legkisebb italért is hozzá menjen.” (U.o. 1090 sz.) Terviovics Izrael, zsidó árendás panaszolja, hogy a “vámfalusi oláh pap nemcsak, hogy a népet ellene felháborítván, itala vételétől megtiltotta,' de maga is mindennapi becstelenséggel illeti.” (U.o. 1109 sz.) Az avasi zsidóság “keservesen panaszolja,” hogy minden helységben “az Oláh Papok a népet ellenük ingerük, mely miatt élelmeknek keresésére és adójok fizetésére éppen elégtelenekké tétettetnek.” A közgyűlés ezen panaszokra elrendeli, hogy a “Sz. Bíró ur requirálja a Vikáriust az Papok rendetlenségének megzabolázásokért.” (U.o 1121 sz.) Csengerben egy magyar parasztasszony valaki biztatására egy ottani zsidó kamarájába becsempészett egy keresztény gyer: meket, hogy ezáltal uj tápot ad| jón a vérvád meséjének. A helytartó tanács a vármegyét utasit- i ja, hogy “ezen csengeri történet megvizsgálására tökéletes férfiak .küldessenek ki és ha szántszándéku áskálódás kisül, az incselkedők példássan büntessenek, a nép pedig az ezen csak vallására nézve különböző Zsidó Nemzet eránt való türelemre birattasson." A vármegye a csengeri esetet megvizsgálván, hivatalosan megállapította a gyalázatos rágalmazás fennforgását és a “vétkesnek talált Asszony Ember ugyan a vétkeknek helyén meg is büntettetett.” (U.o. 1359 sz.) Közben természetesen kiderült az érendrédi Oser Simon teljes ártatlansága. Középszolnok - vármegye hiába huzta-halasztotta a felvilágosítás megadását. Az igazság mégis csak kiderült úgy, hogy a főtárgyaláson Oser Simonról már szó sem esett. A péri vérvád, mint mindannyiszor, ahányszor az elvetemültség felszínre hozta e rettenetes vádat, országos jelentőségűvé dagadt. A magyar zsidóság a legfőbb kormányzó szerveikhez fordult segítségért, panaszolván, “hogy P é r i Keresztény gyermeken elkövetett gyilkosságnak idejétől fogva azon közbalvélekedés támadván sokak közt, mintha a zsidóságnak a magok húsvéti ceremóniáknak véghezvitelére keresztyéni vérre szükségük volna és emiatt sokféle üldöztetéseket és csúfolta tásojiat szenvednek.” A per, mint fent irtuk, másodfokon nyert végleges elintézést az összes vádlottak felmentésével, mivel bebizonyosodott, hogy a vallomásokat különböző kínzásokkal kényszeritették ki az elsőfokú törvénykezés közegei. Érdekes, hogy a péri vérvádaí a zsidók ellenségei később úgy tüntetik fel, mint amely bizonyította volna a vád valódiságát és a vádlottak felmentését U. József megkegyelmezésének köszönhették a zsidók. Mily gonosz ferdítés. Hisz II. József 1790. év február 20-ik napján halt meg, mig a péri vérvád éppen egy évre rá, 1791 február 20-án keletkezett. (Lásd' Starck: “Dre Blutaberglaube” című könyvét. München 1892. 128.: oldal.) Bary, a tiszaeszlári per hírhedt vizsgálóbirája nem átalja hivatkozni a péri vádvádra és elhallgatja, hogy a vádlottakat a legfelsőbb bíróság mind felmentette s a kínzó vallatok ellen bűnvádi eljárást indított. (Lásd ugyanott.) Hiszen nem is lehet ilyen gálád vádat mással, mint hazugsággal alátámasztani . . , 48 0RAN BELÜL kiutaljuk rendelését VÁMMENTESEN A MAGYAR KORMÁNY engedélyével MAGYARORSZÁGBAN budapesti raktárunkból KÁVÉ, TEA, KAKAO NYLONHARISNYA és ÖSSZES EGYÉB VÁMMENTES MAGYARORSZÁGI SZERETETADOMÁNY nálunk megrendelhető Arieavzékkel kétztéaatl Siolaólumk GLOBES TRADING C0RP. 61 BROADWAY, NEW YORK 6 Tel. BOwling Green 9-4164 25 éves jubileumod alkalmával szeretettel üdvözöl és a jövőre jó egészséget és erőt kíván Spitz Béla és felesége
