Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-06-21 / 26. szám

í-ik oldat AZ EMBER June 21, 1952 NEWYORKI NOTESZ Hirt adtunk arról, hogy a tör­ténelmi Williamsburgban ünnep­séget rendeztek, amelyen tiz ke­leteurópai nemzet menekült poli­tikusai nyilatkozatot Írtak alá és ebben ünnepélyes fogadalmat (tettek az emberi és népjogok visz­­szaállitására a bolsevista uralom bukása esetére. Magyar részről Varga Béla, mint a Nemzeti Bi­zottmány elnöke irta alá a nyi­latkozatot. Kívüle Nagy Ferenc, Peyer Károly, Pfeiffer Zoltán, Közi-Horváth József és Bakách- Bessenyey György jelentek meg a Bizottmány részéről. Az ünnepé­lyes aktus alkalmával Varga Béla beszédet mondott, amelyben töb­bek között megemlékezett az 1945-47-es magyar demokratikus helytállásról is. “1945-ben—mon­dotta—a mikor a szövetségesek győzelme Magyarországot felsza­badította a náci-járom alól, or­szágos választásokat tartottunk egy szabad parlament létrehozá­sa céljából. Ezeken a választáso­kon hazánk törhetetlen szelleme túlnyomó többséget szavazott a szabad és demokratikus erőknek.’’ • A williamsburgi zarándoklaton ezek szerint Eckhardt Tibor nem vett részt, ami újabb bizonyítéka annak, hogy Eckhardt magatar­tását és cselekvéseit mindenkor a demokrácia és a demokratikus politikusok iránti féktelen gyűlö­let szabja meg. Legutóbb a ma­gyarországi kegyetlen deportálá­sok ügyében ült össze a Bizott­mány végre hajtóbizottsága, de Eckhardt ebben az esetben is tá­volmaradt, mert a személyes gyű­lölködés a nagy nemzeti ügyet is háttérbe szorította nála. Ez a williamsburgi tüntető távolmara­dás megismétlése és megerősítése az előbbi távolmaradásnak, sőt a dolgok tisztázásához mintegy döntő lépést jelent: ime Eckhardt nem hajlandó fogadalmat tenni az emberi és népjogok visszaállí­tására, ha Magyarország felsza­badul a bolseviki elnyomatás alól . . . • Ezen a héten a “New York Telegram” cimü napilap foglal­kozott nagy cikk keretében Ráko­si Mátyás beszámolójával a ma­gyarországi kommunista párt erő­szakos hatalomátvételéről. A vi­lágsajtó csaknem valamennyi számottevő orgánuma foglalko­zott már Rákosi cinikus nyíltság­gal megirt beszámolójával. • A newyorki könyvpiac nagy szenzációja Nijinskyné Pulszky Romola uj könyve, amely férjé­nek, a világhírű Nijinskynek ar­ról az életszakaszáról számol be, amikor már nem mozdultak töb­bé táncra a lábak és a zseniális agyra tompa sötétség borult. A naplószerü könyv megrázó feje­zetekben számol be a nagy tra­gédiáról, amely megfosztotta az emberiséget a legnagyobb tánc­művészétől és koreográfusától. A sok eddig ismeretlen részlet és in­timitás szivbemarkoló portrét ad i tépelődő, önmagával viaskodó NTijinskyről, akiben tovább is ott íobog az alkotás tüze, de már nem tudja többé kifejezni önmagát. A tragikus zuhanásból nincs vísz­­;zatérés s igy morzsolódnak le a legyetlen évek, mig az agy, ez a ‘nagy és fáradt bibor-virág” vég­­eg lehanyatlik ... A könyv nem­­;sak megrázó emberi dokumen­tum, de színes, lebilincselő olvas­­nány is s jóslatunk szerint a si­­cere túl fogja szárnyalni az el­lő Nijinsky-könyv emlékezetes sikerét is. ,i Jellemző budapesti vicc: • 1 Gyönyörű autó áll meg az • egyik utcaseprő mellett, aki ép­­! pen szorgalmasan kotorja a lo- 11 vaskocsi-forgalom elmaradhatat­lan utcai maradványait s az egyéb szemetet. A kocsiból kilép egy férfi és megkérdi az utcaseprőt: — Maga a Nagy József? Az utcaseprő megilletődve fe­lel: — Igenis elvtárs! — Vegye tudomásul — folytat­ja az ismeretlenre — hogy magát kinevezték az egyik Nemzeti Vál­lalat vezérigazgatójának. Ez a kocsi a rendelkezésére áll s máris mehetünk. Az utcaseprő arca elkomorul és megvakarja a fejét, majd ezt só­hajtja: — Csak legalább tudnám, hogy ki a fene fúrhatott meg . . . Átütő sikerrel startolt a “Szó­vá rváijy Regények” cimü olcsó magyarnyelvű regénysorozat, a­­melyet két kiváló szakember: Nógrády Béla (a szerkesztő) és Fisher János (az üzletvezető) in­dítottak meg a magyar betűre oly éhes amerikai magyarság szóra­koztatására. A két első számot, a “Fehér légió” és a “Téves kap­csolás” cimü pompás kis regénye­ket valósággal szétkapkodta a közönség. New Yorkban még né­hány példány kapható Paprikás Weiss importernél, a Földes-jegy­irodában, a Reichman-patikában, a Kerekes könyvkereskedésben, a Csáky-nyomdábna és Endrey Je­nő irodájában <225 W. 86 St.). Egy szám ára 30 cent. Előfizetést felvesz Endrey Jenő (aki a Szi­várvány Regények newyorki fő­­terjesztője) — az évi 12'szám ára kedvezményesen csak 3 dollár. MEGNYÍLT a Catskill-hegyeknek egyik legszebb NYARALÓJA, a MAJESTIC IfiOTEE FLEISCHMANS, N. Y. Telefon: 181 Igagató: KOVÁCS ELEK. MAGYAR-OSZTRÁK KONYHA KOVÁCS CLARA és SZÉKELY ANNA vezetésével. A júniusi előszezonban nagyon előnyös feltételek mellett pihenhet mindenki. REZERVÁLÁSOKAT FELVESZ: New World Trading Co. Jimmie S. Gruber 233 W. 42 St., N.Y.C. 2128 E. 21 St, Brooklyn Tel: LO 4-5290 Tel: NI 6-1131 PAUL L FISHER, Inc. INTERIOR DECORATOR TELJES VAGY RÉSZLEGES LAKÁS BERENDEZÉS finom, ízléses, válogatott BÚTOROK • DINING ROOM • BED ROOM • LIVING ROOM • KITCHEN SET • LÁMPÁK • ASZTALOK • SZŐNYEGEK • ÍRÓASZTALOK RÁDIÓK és TELEVISION gyönyörű kivitelben. — ANTIQUE és MODERN STYLE — Látogasson el, nézzen körül Paul Fisher gyönyörűen berendezett minden SHOW ROOM-jában. 6 West 24 St. (near 5th A ve.) New York City Telefon: ORegon 5-6348 és 6349 Hallgassa RÁDIÓ programunkat minden VASARNAP délután 2-5 között a WWRL állomáson (160® kel.). A newyorki kommunista lap, a “Magyar Jövő” egyetlen szót sem ir a magyarországi levélforgalom brutális korlátozásáról. Mialatt az amerikai magyarok remegve és szivszorongva várják otthoni szeretteiktől az immár hónapok óta elmaradó leveleket, a bolse­vista “Magyar Jövő” továbbfujja régi nótáját a magyarországi helyzet dicsőítéséről. Dicső ország, illetőleg dicső rendszer, amikor még a rokoni levelekre is zárlatot rendelnek el és rabláncra a’ árják fűzni a családi érzés melei ét is! Ne a paradicsomi helyzet hazug híreiről, de erről az intézményesí­tett levéltolvajlásról meséljen a “Magyar Jövő”! . . . Dr. Hám Tibor, a demokratikus emigráció egyik nagyon értékes tagja, aki demokratikus hitéért súlyos börtönbüntetést szenvedett annak idején Magyarországon,' : sikerrel tette le a külföldi orvo­sok számára kötelező orvosi vizs­gát s igy hamarosan önálló ren­delőt nyit. Dr. Hám előrelátható­lag Washingtonban fog működni. • New Yorkba is elkerült az ar- j gentinai nyilasok egyik leghir-! hedtebb tagja, a szadista gyilkos Vágó Pál legutóbbi beszédének szövege. Ez a Vágó azzal tette a nevét ismertté, hogy egy tőrt rej­tegető bottal halálra sebezte sa­ját leányának kérőjét, azért, mert a fiatalember a származásánál fogva nem mindenben felelt meg a nürnbergi törvényeknek ... A förtelmes gyilkosság után nyitva állt Vágó számára az érvényesü­lés útja a nyilasoknál: Szálasi államtitkárt csinált Vágóból, ér­demei elismeréséül. Budapest ost­romának megkezdése előtt Vágó hörögte bele a pesti rádióba, hogy uj Alcazart kell Budapestből esi- j nálni és addig védik majd a fő- í várost, amig kő kövön nem ma- j rád. A nevezetes rádióbeszéd után természetesen Vágó sietve repülő- : gépre ült és elmenekült Buda­pestről, de a nyilaskeresztes cső- i cselék és a hozzájuk pártolt áruló j. tisztek eleget tettek a kiadott j j utasításnak és valóban alig ma- i, radt kő a kövön Budapesten. Nos, j ez a Vágó álneveken és hamis pa- , pirókkal keresztülvergődött Euró- ‘ I pán és végülis a nyilasok Mekka- j J jában, Argentínában kötött ,ki, j j j ahol saját neve alatt most már szerepelni is merészel. Legutóbbi beszédében, amelyet a “Magyar [ Nép” nevű nyilaskeresztes csa-1 itornaujság “sajtógyülésén” mon­dott, többek között a következők­kel dicsekedett el: “A Nyilaske­resztes Párt Hungarista Mozga­lom az egyetlen mozgalom és párt, amelynek ma, a második világháború istenítélete után sincs a legkisebb oka sem arra, hogy bármit is revideáljon és a legkisebb oka sincs, hogy bármit is leplezzen a múltjából.” Ez nyílt beszéd és ebből kiderül, hogy Vá­gó Pál és a vágópálok büszkén vállalják a tömegmészárlásokat, a dunaparti sortüzeket, a 600,000 magyar zsidó elpusztítását! A gya­lázatos bandita kérkedő beszéde mindvégig ilyen, mint a fenti mondat: a múlt vállalása, a gyil­kos nyilas rendszer dicsőítése és Szálasinak, az őrjöngő paranoiás gazembernek “nagy magyar már­­tir”-ként való emlegetése . . . • Kovács Imre befejezte nagy érdeklődéssel várt könyvét, amely már forditás alatt áll. A kitűnő iró a napokban New Yorkban járt a kiadójával történt megállapo­dás aláírása céljából. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! A kanadai demokratikusan ér- I ző magyarság nevében irom ezt a levelet és mindannyiunk felhábo­­| rodását tolmácsolom az Argentí­nában és Braziliában megrende­zett “Szálasi-emlékmisék” miatt! “Az Ember” vonatkozó számai, a­­melyek leleplezték ezeket az is­tentelen és vallásgyalázó “misé­ket,” rendkívül hasznos szolgála­ton tettek és a buenos-airesi “mise”-meghivó szószerinti köz­lése különösképpen felhívta a fi­gyelmet az emigráció kártékony duvadjaira, akik Szálasit, ezt az országpusztitó futóbolondot ma is “Magyarország utolsó törvényes államfőjének tartják. “Az Ember” május 16-i számá­ban közölte a Szálasi-Szalosján­­tárgyalás jegyzőkönyvének azt a részét, amely ennek a futóbolond­nak vallomását tartalmazza. Ott már tisztázódott a kérdés, hogy miként ragadta magához ez a ta­lajgyökér az államfői hatalmat. Megállapították, hogy lázadás utján lett “törvényes államfő,” két idegen nemzetiségű rablógyil­kos, névszerint Wesenmayer és Winkelmann segítségével. Az “emlékmise” meghívójának az a megállapítása tehát, hogy törvényes: HAZUGSÁG. Az, hogy utolsó, azt aláírom magam is. Utolsó volt, de nem utolsó államfő, hanem utolsó 1 kapcabetyár, akinél csak a brazí­liai és argentinjai “mise”-rendező örökemigránsok utolsóbbak. A “gyászmise” megrendezése azonban csak az enyhébb, a ki­sebbik része ennek a bután és go­noszul csinált komédiának. Az el­képesztő inkább az, hogy ma, a­­mikor Mindszenty és Grösz egy­­házházfökön kívül száz és száz lelkész szenved, sinylődik, amikor a szerzetesrendeket szétkergetik, a kolostorokat, rendházakat és a templomokat bezárják, a vallás­­oktatást eltörölték, a kórházak­ból az ápoló apácákat elparan­csolták és például: egy volt cisz­tercita tanárom öccsének kertjé­ben és gyümölcsösében kapál és kertészkedik, akadjon lelkész, akit egy kivégzett rablógyilkos lelki­üdvösségéért gyászmisét celebrál! Nem gondolnak a mise celebrálói arra, mennyivel nemesebb és It­­tennek tetszőbb cselekedet lett volna, ha inkább a 600,000 ártat­lanul meggyilkolt asszony, férfi, aggastyán és csecsemő lelkiüdvé­ért imádkoztak volna az Egek Urához, mint az ártatlanok gyiVk kosának üdvösségéért? Ha vala­kire vonatkozik a bölcs magyar közmondás: “előbb fontold meg, Montreal, 1952. junius 10-én. Teljes tisztelettel: (ALÄIRAS) IKKA vámmentes csomagküldés meg van engedve Magyarországi rokonai három­szor, esetleg négyszer annyi értéket kapnak ilymódon, mintha pénzt küldene. • European Exchange Co. HARTMANN GUSZTÁV, TULAJDONOS, A KISS EMIL BANK volt vezérigazgatója 15«« FIRST AVE. a 81 és 82-ik utcák között NEW YORK. N. Y. Telefon: RH 4-7752 VÁMMENTESEN SZÁLLÍTUNK MAGYARORSZÁGI RAKTÁRBÓL: Élelmiszer csomagokat, kávét, teát, cukrot, nylon harisnyát, stb. KÉRJEN SÜRGŐSEN ÁRJEGYZÉKET! AMERICAN FUEL TRADING CO. 300 Fourth Ave. Telefon: New York 10, N. Y. OR 7-5707 Hozzászólás a Szálasi - emlékmisék botrányához (KANADAI LEVÉL) I azután cselekedj,” úgy ez elsősor­ban a lelkipásztort kötelezi. De­­hát úgy látszik a buenos-airesi mise-celebriló papnak az a Kun páter az ideálja, aki a cingulusán Frommer - pisztollyal lopott, ra­bolt és gyolkolt. A legkiadósabb zsidógyilkosságot a Városma jor- és a Maros-utcai zsidókórházak­ban végezte el, ahol a beteg gyer­mekeket, anyákat, beteg férfiakat gyilkolták le. Hiába volt a gyer­mekek sirása, könyörgése, Kun páter nem engedte magához a kisdedeket, hanem osztagának tüz-et vezényelt, majd a sokszáz holttestet benzinnel leöntetve, a kórházat felgyujtatta . , . Nemcsak a montreaáliak, de egész Kanada magyarsága látja azt az emberfeletti küzdelmet, a­­mít “Az Ember” folytat a feléledt nyilasokkal. Tudjuk, hogy a küz­delem nem lesz meddő, mert a lap mögött áll a szabadságszerető, demokratikus erők hatalmas tá­bora. Azt szeretnék, hogy a harc kivédhetetlen ereje mielőbb elsö­pörje ezt a szemetet és visszaker­gesse oda, ahová való: a csator­nába!

Next

/
Thumbnails
Contents