Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-06-07 / 24. szám

A-ik oldal AZ EMBER June 7, 1952 AI EMBER nbSjpön eemusnc poiitjkaihíwlapia 401 THE MAN [ Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztö-kiadé Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: 820 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephnoe: Butterfield 8*6168 Yearly Subscription Rotes: In United States $10.00. In Foreign Countries $10.00. Single Copy 20 Cents. Vol. XXVII. New York, N. Y. June 7, 1952 No. 24 Reastered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879 Vigyázat! Mázolva! BOLSI AGITÁTOR JÁRJA AZ AMERIKÁS MAGYAROKAT! A newyorki régi-amerikás ma­gyarokat mostanában sorra fel­keresi egy BODNÁR LAJOS nevű idősebb ember, aki a Tremont Avenuen lakik Kelet - Bronxban, ahol két egymás melletti saját háza van. Bodnár foglalkozása: iborbélymester és minthogy már több mint negyven éve él Ameri­kában, igen sok régi itteni ma­gyart ismer. Bodnár a múlt év novemberé­ben hazautazott Magyarországra. Előzetesen a newyorki kommunis­ta lap, a “Magyar Jövő” szerkesz­tői melegen beajánlották őt a vi­zűm elnyerése céljából a washing­toni kommunista követségnél, il­letve a budapesti kommunista kormánynál. A “Magyar Jövő”­­nek mind az öt alkalmazottja egybehangzóan igazolta, hogy Bodnár hosszú évek óta meggyő­­ződéses kommunista és különösen alkalmas arra, hogy egy magyar­MIAMI BEACH-i nyaralási bargain! — Használja ki le­szállított nyaralási árainkat! Mindenkinek elérhetővé akar­juk tenni a nyári pihentet Bölcskeyék Amerika-szerte ismert hoteljében: Indian Creek Lodge 3 percre a tengerparttól 6981 Indian Creek Drive Phone: 86-6152 Fürdőszobás modern comfort­­tal berendezett hűvös szobák, már heti 812-től. — Mérsékelt áron étkezhet is Bölcskeyéknél. — Swimming Pool Facilities — Vendégeinket megérkezéskor autóval várjuk. országi utazás után propaganda­előadásokat tartson az egyszerűbb amerikai magyarok köreiben. Ilyen előzmények után utazott Bodnár Lajos Magyarországra, ahol kétszer is meghosszabbítot­ták látogató-vízumát és végülis február végén érkezett vissza New Yorkba. Azóta szorgalmasan ele­get is tesz a vállalt feladatnak te az egyszerűbb magyarok körében nap mint nap végzi a romboló propagandát. A már jólismert hazug frázisokat hangoztatja a “munkás - paradicsomiról, a jó­létről és bőségről, a hatalmas jö­vedelmekről, a korlátlan szabad­ságról és általában az emberek határtalan boldogságáról . . . Ugyanakkor izgat Amerika ellen, “rabszolga-tartó, elnyomó, ki­zsákmányoló” országnak bélyegzi az Egyesült Államokat, amely nemcsak az egyes embereket, de “a Szovjetunióhoz nem tartozó országokat” is rabságban tartja. Bodnár Magyarországon meg­nősült, egy Irinyiné nevű nőt vett feleségül. A házasság mögött azonban az a cél húzódik meg, hogy igy a bolsevista pártnak egy képzett agitátomőjét be tudja csempészni az Egyesült Államok­ba. Az amerikai hatóságok egye­lőre megtagadták “Bodnárné” be­utazási engedélyének kiadását. Az amerikai álampolgárságát hütlenül eláruló Bodnár veszedel­mes propaganda - tevékenységére felhívjuk mind a newyorki ma­gyarság, mind a hatóságok foko­zott figyelmét! DÉklTT takarít NADEL - nál NYÁRI RUHÁK $29.50 és feljebb SPORT KABÁTOK $12.75 és feljebb NADRÁGOK $5.95 és feljebb —_ IGAZÍTÁSOK uiirn MAnci íá-c* ingyen ------1 1 1 J// nuliU INAIM, térti 104 FIFTH AVENUE ruha kereskedő New York City (a 15. és 16. utcák között, fent a 15-ik emeleten) Telefon: CHelsea 2-5666 és CHelsea 2-5355 — NYITVA: NAPONTA ESTE 6-IG — I I A azt a^taria> hogy pontosan, 100% -an kJ orvosának rendelése alapján legyen I ■ gyógyszere elkészítve — keresse fel a LIGETI-féle “YORE PHARMACY”-t •—Ligeti Jenő Ph. G., évtizedes amerikai gyakorlattal biró patikus— Ligeti Patika 65-45 99th Si. Forest Hills, L. I. (Tel.: Tw 7-3330) Tavaszi kirándulások Irta: JUNGREISZ ELZA Magányos, határszéli település Manara. Felkapaszkodva a szik­lás hegytetőre, melyen a telep kulturháza áll, a Chule-völgy te­rül elénk, sokfajta zöldjével, rozs­­daszin földsávjaival, csillámló vizeivel. Reggel óta vagyunk utón, a tenger mellett jöttünk, mely vi­haros volt, minden hangszere mélyre fogott, minden hulláma tajtékosra ingerelt. Safeden eső ömlött, erősen zúgtak a hajladozó fák, — de itt a kóbor, vad szelek­nek, melyek átjárják a hegyet, mintha semmi hatalmuk nem lenne. A csend átérzik rajtuk és a sziklaház mozdulatlan marad. Kifeszitett szegesdrót választja el a telepet Libanontól, meg néhány egymásra rakott kő. — 1943-ban jöttünk fel, — kezdi el beszámolóját a vezetőnk ... az évszám teszi-e, vagy a sze­gesdrót látása, mely olyan köny­­nyen teremt asszociációkat, de képzeletem egyszerre két képet mutat. Egyik egy kis csoport út­ját, pionírokét és őrszemekét. A másik egy sűrűbb és fenyegetőbb tömeget. 1943-ban — úgy emlékszem eb­ben az esztendőben volt az, — egy finn professzor előadást tartott az egyik cionista egyesületben Budapesten. A hallgatóság köré­ben sokan voltak ezúttal olyanok, akik eddig szívesebben látogatták a margitszigeti és svábhegyi sport­pályákat, s valami egészen brutá­lis “iránymutatásnak” kellett jönnie, hogy Palesztina iránti ér­deklődést ébresszen fel bennük egy finn tudós. Volt valami külö­nös ebben a “cionista propagá­­tor”-ban, aki öreg cserepeket ásott ki a Szentföldön, és most­született dalait énekelte. Ahogy téritett egy más vallásnak, és vit­te a hitetlenek közé az idegen Evangéliumot. Eiérzékenyülten hallgatták a dalokat, Dán és Dafne üzenetét, az éjszakán át épitő “Fal és to­­rony”-akció merész vállalkozása­it a határszéleken. Valami isme­retlen nosztalgia és ismeretlen félelem szorította össze a szive­ket. Mert az elmúlt esztendőkben két helyen készült számukra fal, torony és dróthatár . . . Vezetőnk végigvisz bennünket a telepen. Németországból ideke­rült és az Országban született “szabre” fiatalság volt megalapí­tója, akik feljöttek ide, az utta­­lan-uton és meg is maradtak “sasfészkük” magányában, ma­gasságában, minden gond és megpróbálttaás ellenére, mely ól­mos súlyával annyiszor igyekezett lehúzni őket onnan. A gazdaság és a kis műhely ma is csak na­gyon szerény életkereteket enge­délyeznek. Viz még ma sincs az országnak ezen a legmagasabb lakott pontján. Úgy érezzük, mé­gis mindenük van. Biztonságuk a határszélen, teljességük a ma­gányban, harmónia önmagukban. Nehezen szánjuk rá magunkat, hogy visszafelé menjünk, oda, ahol sűrűbbek a házak, több az ember és ködösebb a horizont. Egyelőre azonban Tel-el Kadi romantikája az, melyet fel kell cserélnünk Menara vonzó és ma­rasztaló szépségével. Tel-el-Kadi hires fái, forrásai és csermelyei között, három nép­nek és kultúrának emlékei és le­gendái vannak elhintve. Valahol mélyen, titkokat őrző földrétegek alatt, fehér márványtemplomban, Apolló, a szép ifjú görög isten al­szik. Az ezeréves tölgyek közt Pán sípja hallik — itt-faragta nádból — és a róla elnevezett Pániász (Bániasz) - forrás körül nimfák táncolnak. Egyik barlangban a Korán bölcsességét pergetik a próféták szent sírját látogatók, s vén mesemondók mesélik Tel-el- Kádi csodálatos történetét. “Történt egyszer, hogy a há­rom folyó, mely a havas Hermon­­hegy testéből szakadt ki és egy­forma szinezüst ruhában, egyfor­ma szilaj rohanással vágott neki a világnak, — versenyre kelt egy­mással, s birónak az egy, igazsá­gos Allaht idézte meg. Le is szállt a Kádi, fehér felhőktől röpitet­­ten a dombra és végignézve ked­ves teremtvényein, igy szólt: Egy­formán szépek és kedvesek vagy­tok szivemnek, nem tudok közte­lek választani. De azt tanácsolom, fogjatok össze, egyesüljetek, nincs még a világon olyan gyors sodru, mélyvizü hatalmas folyó, mint a­­milyen belőletek válhat .... A három folyó: a Dan, a Checbani és a Bániasz, összeölelkeztek hát nagy testvériségben és valahol a Chule-tó körül, a mai napig is­meretes JORDÁN-folyóként kezd­ték meg uralkodásukat.” Időzhetnénk még ősibb, hozzánk közelebb álló emlékeknél, melyek az ókori Dán városához fűződnek, de meg szeretnénk még nézni kö­zelről a folyót, melyben összefu­tottak a vizek, a békességszeretö nagy Kádi akaratából, melyben szétváltak a hullámok Józsua se­regei előtt, s amelynek uj medré­ből - mélyéből ma uj legendákat mernek. A magas hegyek közé ékelt Chule-völgyet a természet gazda­gon és bőkezűen áldotta meg. Mint szökőkutak egy óriási kert­ben, törnek fel forrásai, kis pa­takok szelik át, a Hermon rázu­­ditja havas mosdóvizét és hüs le­heleté párnásan száll a földek fe­lé. Keskeny, egyenletesre met­szett táblákban csillognak halas­tavai. Kékesszürkén nyújtózik a Chule vize, de amott nyúlósan, áporodottan erjedő zöld tócsák­ban a mocsár fekszik el. A fellahok sok szines mesét tudnak az óriásokról, akik ezen a tájon éltek, és akiket parányi lándzsával hadba szállt sereg győzött le: a szúnyogok. A nádas lakói, hosszunyaku, lápgázló vizimadarak, szárnyukat nehezen emelgető lusták, — az emberek, akik nádból vert kuny­hóikban körülöttük laktak, átvet­tek valamit természetükből. Nem tartoztak sem a fellahokhoz, sem a beduinekhez, valami keverék, gyülevész, lenézett törzs volt. De erősek voltak, leányaik szépek és egészségesek a frissen tartó he­gyek alján. Tavasszal nagy köteg nádat vágtak, s úsztatták le a vizen. Gyékényt fontak belőle és uj kunyhó oldalát. Vad, nyers il­lata volt . , . föld, sás és vízililio­mé, mely kecsesen, fehéren rin­gott a zöld sátor menyezetén, és szirmaival meghintette a lápi em­bert és sáros, fekete asszonyát.., A nádasnak azonban, mint más elvadult, parlagon heverő nemze­ti kincsnek, számunkra ősi múlt­ja, újkori története — és jövője van. Fejlett és sokágú ipart je­lentett valaha. Rabló - bujtató sűrűjéből, ingoványos csapdáiból támadták meg Chulata halászfa­lu pionírjait. Ma a hatalmas nádszigetek nyersanyaga feldol­gozó üzembe kerül. Finom fonásu tarka szőnyegek, kosarak, sisakok, táskák készülnek belőle, s még sok más és nagyobb jelentősége is van a nádnak. “Jeszud Hamáála” az ország egyik legrégibb letelepülése, 1884- ben alapittatott. Düledező házai között uj épületek vannak, sok reménytelen kísérlet sirja fölött rendezett gazdaságok. Mint min­den alkalommal, ha az országnak előttünk még ismeretlen terüle­tén járunk, úgy érezzük, nem sza­badna igy átfutni falvain és lako­sai között. Itt kellene maradni és megismerni világukat és küzdel­meiket. Megtanulni feledésbe ment neveket és uj époszt imi minden fakult betüjü, sürke sir­­kő felé. Egyszerű kis zsidókról, akik eljöttek ide, szivükben a Ba­bilóniából visszatért Ezra hitével és szavaival, s talán a csüggedés óráiban azt kérdezték önmaguk­­tól, hogy akkor, a hetvenéves száműzetés után is, ilyen beteg, kopár sértődött és nehezen en­gesztelhető volt-e ez a föld? Vagy letelepedni itt, a közeli halászfa­luban . . . Ahogy ülnek ott olajos ruháikban a csónakban, mely visz bennünket körül hullámzó biro­dalmukon, úgy érezzük, nincs még egy ilyen békés, szilárd talajú he­lye a világnak. E cikk hosszúra nyúlt, pedig volna még néhány “apróság,” amit feltétlenül ide szerettünk volna jegyezni. Az öreg Jordán-folyóról, mely­ben összefutottak a vizek a bé­kességszerető nagy Kádi akaratá­ból, melynek hullámai megtor­pantak Józsua seregei előtt és csöppjei a kereszt jegyét rajzol­ták a szent révületben föléhajlók homlokára. Ma uj medret vájtak neki, meg­bontották számára a sziklákat, elmélyítették és kiszélesítették út­ját. Az öreg folyó engedelmesen csendesedik le és sétál be a sok kis kapun, melyet a gátak szab­nak neki, aztán annál nagyobb erővel, sodrással vágtat uj célok felé. Magába fogadja az áradó patakokat, ömlő téli esőket és mint a megnyitott erek viszik csa­tornái a mocsarak lomha, fekete vérét. | Az autó mögött lassan eltűnik a Chule-völgy, a hegyek sötét kon­­j túrjai és úgy érezzük, még na­gyon sokszor el kell jönnünk ide tanításért, alázatosságért, mesé­ért ... ( Azonnali garantált szállítás! RIMOFIN—az uj tbc-elleni gyógyszer, streptomicin, pem­­cilin, insulin és minden más gyógyszer! — Szállítunk a világ bármely részébe, igy Magyar­­országba is,ahová az orvosság mellé magyarnyelvű utasítást mellékelünk. Nem kell várni exportengedélyre! Sürgönyöz­­zön, telefonáljon vagy írjon árajánlatért: g REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész magyar patikájának címére: 1519 First Ave. New York (79-80 St.) Tel: RE 4-9415 Hallgassa rádióműsorainkat: vas. d.u. 3-4.30-ig WWRL-en és vas. déli 12.30-2-ig WBNX- en New Yorkban, szombat d.u. 2-kor Philadelphiában, WTEL. HAZAI SZALÁMI és mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, szalonna és friss hús, stb„ Igazi HAZAI MÓDI — kapható: Mertl József magtar ■ hentesnél i 1508 2nd Ave. Tel.:RH 4-8292

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents