Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-05-31 / 23. szám
8-ik oldal hl EMBER May 31, 1952 Mi a helyzet a magyarországi levelezéssel? Tolulj munkatársunk alapos kutatása alapján (néhány száz amerikai-magyar családdal folytatott beszélgetés eredményeként) megállapítjuk, hogy az USA-Magyarország közötti postaíorgalomban május utolsó napjaiban ez a ipontos helyzet: Ide körülbelül egy-két százaléka jön meg a légi leveleknek április eleje óta (avagy még kevesebb!), valószínűleg ez is “tévedésből.” Ellenben a magyarországi hajólevelek- 3-5 heti utazás után rendre megérkeznek. Ezekből pedig azt a szomorú valóságot lehet megállapítani, hogy szeretteink április eleje óta úgyszólván el vannak vágva tőlünk. Eddig a levelezés tartotta fenn a kapcsolatot elszakadt családunkkal — mast egyszerre ez is megszűnt. Tanácsunk az, hogy hajóleveleket feltétlenül küldjünk haza. mert papírforma szerint azok meg is érkeznek jó lassú utazás után. Az összeköttetés lelassítása lehet Rákosiék első számú célja . . . . és nekünk az a gyanúnk, hogy a nemzetközi légiposta forgalom Magyarország által nemes-valutában (fizetendő kötelezettségekkel is komoly bajok lehetnek! . . . Levél Antos Máriáról, az egyik newyorki rádió zongoraművésznőjéről New York City, 1952. május 17 Kedves Főszerkesztő Uram! Abban a meggyőződésben, hogy az ön lapja az emberi szabadságjogok védelmezésében elévülhetetlen érdemeket szerzett, remélni merem, hogy alábbi soraimmal segítségére lehetek az amerikai magyar látóhatár figyelésében. Amint bizonyára ön is jói tudja, a newyorki magyarnyelvű rádióadások vasárnapi műsorában (a d.u. 12.30-2 órairól van szó) mind gyakrabban halljuk ANTOS MÁRIA kiváló zongorajátékát. A műsort szerkesztő és az érte felelős DR. WAGNER FERENC ur bizonyára a legszélesebb körültekintéssel válogatja meg a szereplőket, hogy azoknak személyisége és tudása a legnagyobb mértékben kielégítse a rádió hallgatóit. Amit tehát a jóhiszemű amerikai magyarság nem tud, azt tudni kellene a műsor összeállítójának. Tudnia kellene azt, hogy Antos Mária férje: ANTOS KÁLMÁN egyike volt azoknak, akik a dicstelen emlékű Szálasi - uralom alatt a szegedi zsidókat agyonsanyargatta. A többek között Antos Kálmán “zongorátlanitotta” meg a szegedi zsidókat és vigyázott arra, hogy zsidóktól elrekvirált zongora gyűjtemény ének semmi bántódása ne essék. Antos Máriának tehát ugyancsak sok alkalma volt gyakorolnia a zsidó zongorákon is. Viszont az Antos-házaspár a felelősségrevonás elöl kellő időben nyugatra reppent, sőt onnan is tovább, a nagy vizeken túlra, hogy a távolság és a feledés sugártörésében bízva, idők múlásával a newyorki magyar közélet szereplői között tűnjenek fel. DOROZSMAI LAJOS uj amerikás DR. WAGNER FERENC jóhiszeműségében nem kételkedünk és —ahogy őt ismerjük — kétségtelen, hogy a fenti esetben egyszerű megtévesztés áldozata lett. KISHONT FERENC - egy izraeli magyar karrier Nagyon sok mindenben külömbözik Izrael Amerikától, de abban teljesen megegyezik vele, hogy itt is nehezen boldogul a magyar bevándorló. Még akkor is, ha bevándorlótarsolyában olyan adag tehetséget és rátermettséget hoz magával, amilyennel csak kevés bevándorlótársa rendelkezik. Ez alól a vasszabály alól kivétel Kishont Ferenc, aki három évvel ezelőtt búcsú nélkül jött el Rákosi Mátyás Magyarországából és “Ludas Matyi”-jától, melynek egészen fiatal kora ellenére, segédszerkesztője és dédelgetett kedvence volt. Kishont Ferenc nem várt, amig valami kivándorlási csodaakció során kerülhet ki Magyarországból, hanem vette munkaszolgálatos hátizsákját és feleségével együtt nekivágott az ismeretlen veszélyeket rejtegető határnak. Bécsbe került, onnan pedig Izráelbe. Izráel 120 ezernyi magyarszármazású zsidó lakósa keveset tudott arról, hogy 1945 és 1948 között uj csillag tűnt fel a magyar irodalom egén, aki úgy a lapok hasábjain, mint az előadó pódiumon olyan nagy sikereket aratott, hogy méltán tekintették őt a már klasszikussá vált magyar humoristák szellemi örökösének. Kishont Ferencnek Izraelben meg kellett járni azt a nagyon göröngyös utat, amelyet minden kivándorlónak, i minden országban meg kell t járnia. Most, három év után, ha visszatekint a megtett útra, büszke lehet alkotására. És az izráeli magyar és héber irodalmi közvélemény is kénytelen megállapítani, hogy Kishont Ferenc: befutott. Fiatal kora ellenére, máris helyet kapott a héber irodalomban. < j , Mikor Kishont Ferenc három évvel ezelőtt Izráelbe érkezett, egy kollektív mezőgazdasági telepen kötött ki, ahol fizikai munkát végzett. Kevés szabad idejében papírra vetette kivándorlási élményeit, megrajzolta kivándorlótársainak arcképét, vagy inkább karikatúráját és humorista fényszórójával rávilágított az uj bevándorló első, félénk, kacsázó lépéseire. Kishont Ferenc nem maradt sokáig a mez őgazdasági településen, írásai az “Uj Kelet” című napilapban (az egyike Izráel nagy lapjainak, ami szintén magyar zsidó siker) jelentek meg és egyik napról a másikra az izráeli közönség kedvence lett. Első telayivi szerzői estjén olyan sikert aratott, hogy azt meg kellett ismételnie és az ország minden nagyobb helyén is kénytelen volt a pódiumon megjelenni. Kishont Ferencnek azonban más ambíciói is voltak. A pesti Lipótváros szülöttje, akitől a cionizmus és a héber nyelv olyan távol volt, mint talán a buddhizmus vagy a szanszkrit nyelv, — lázas tanulásba fogott. Úgy tíz évre van szükség, hogy valaki irodalmi színvonalon megtanulja a nagyon szép, de nagyon nehéz héber nyelvet. Kishont Ferenc ma már ott tart, hogy egy héber napilap belső munkatársa és Írásait a legelőkelőbb héber folyóiratok is szívesen közük. • Ez az irás tulajdonképpen abból az alkalomból lát napvilágot, hogy megjelent Kishont Ferenc első könyve — majdnem egyidejűleg héber és magyar nyelven. A magyar kötet cime “Ige - mige.” így csúfolják ugyanis a magyart Izráel többi lakásai. (Csak úgy zárójelben jegyzem meg, hogy nem haragszunk ezért a kedves gúnynévért és talán ennek a haragmentességnek a kifejezése az, hogy Kishont első könyvének ezt a cimet adta.) A kötet, bár az Kishont Ferencnek nyomtatásban már ■megjelent Írásait tartalmazza, hetek alatt elfogyott. A héber kiadás — ezt még Avigdor Háméiry, Madách Imre “Az ember tragédiájá”nak kiváló adoptáló ja fordította héberre — is nagy sikert aratott. Itt Kishont Ferencnek már sokkal nehezebb és komolyabb feladatot kell megoldania. Mikes György az angolok nyelvén angol effektusokkal és az angol humorérzék figyelembevételével irta meg nagy sikert aratott emigráns - könyveit. Kishont Ferencnek előbb meg kell tanítani a világ különböző sarkaiból összesereglett izráeli lakosokat — nevetni. Akármilyen különösen is hangzik, vannak nagy zsidó humoristák, de még nincsen izráeli humor. Nehezen lehet elképzelni, hogy a jemeni, marokkói, lengyel vagy orosz bevándorló ugyanúgy reagáljon a “pesti humorra,” mint a magyar olvasó. Kishontnak volt bátorsága a “pesti humorral,” azzal amely különleges szellemi fejlettséget és adottságokat tételez fel, a héber közönség elé lépni. A fiatal humorista ezen a téren hasznos pionirmunkát végez, mert megteremt, vagy legalább is segít megteremteni a héber humorirodalomban egy olyan irodalmi stílust, amely még nem létezik és amely naT gyón hiányzik. Kishont olyan színvonalat akar meghonosítani a héber humorirodalomban, ahová például a magyar humor csak hosszú fejlődés után jutott el. • Kétségtelen, hogy Kishont Ferenc már ma is kétnyelvű iró. Nyilvánvaló azonban, hogy nem lesz hűtlen a magyar irodalomhoz, melynek emlőin nevelkedett, még akkor se, ha ifjúságának legszebb éveit a “numerusok,” a munkatáborok, a nyilasbanditizmus és más hasonló élmények keserítették meg. Miként Max Brod, a több mint másfél évtizede Izráelben élő nagy iró teljesen.' izráelivé lett, de irodalmi alkotásai azt | az irodalmat gazdagítják első sorban, melynek nyelvén kifejezi gondolatait, éppen úgy Kishont Ferenc se veszett el! a magyar irodalom számára. | A szabad, komoly magyar iroj dalmi körök feladata lenne— egy Zilahy Lajosra, Márai I Sándorra, Körmendi Ferencire és más hasonlókra gondolok—hogy kijelöljék ennek az igazi nagy'tehetségnek helyét a magyar irodalomban, bátorítsák és mutassanak utat neki, hogy olyan szolgálatot tegyen a magyar irodalomnak, mint amilyent szellemi mintaképe, Karinthy Frigyes tett. (h.t.) Az Önképző Egylet kabaré-estje j A New Yorki Első Magyar önképző Egylet az elmúlt pénteken este eredeti ötletet valósított meg: j “Night Ciub”-bá alakította át! gyüléstermét és saját segélyalap- j ja javára kedélyes kabaré - estét rendezett, amely 487 dollár tiszta hasznot eredményezett. Louis Hacker, vigalmi- és kulturbizottsági elnök és Mrs. Ducy Winter alelnöknő vezetésével egy egész bizottság fáradozott a siker érdekében. Mrs. Sári Bruck és Mrs. Julia Schildkraut voltak a házi! asszonyok, akik a vendégeket fogadták. Mrs. Frieda Goldstein, Mrs. Mary Stein, Mrs. Sári Hacker, Mrs. Eva Alstaedter, Berger Rózsi, Goldberger Helén, Winter Ducy és Koch Trudy voltak a kiszolgáló pincérlányok. A magyar konyhát Mrs. Olga Endler vezette kitünően. Mrs. Rose Holczer és Mrs. Clara Rónay asszisztáltak a konyhában. A bárt Richard Meyer vezette és mint bartenderek Mr. Pollak és Teddy Fiegler voltak segítségére. Pénztárosnő Miss Gene Konrad, jegykezelő pedig Eugene Schwartzbarth volt. A ruhatárt Schőnman Ágota és Neuman Viktor kezelték. Este 10 órakor kezdődött el a két és félórás kitűnő művészi műsor, amelynek Moe Strauss volt a konferansza. A műsor keretében (a jótékony célra való tekintettel természetesen gázsi nélkül) a következők léptek fel és szerepeltek I egy-egy művészi számmal: Vécsey Irén, a Café St. Morris énekesnője, akit dr. Feleky László kisért zongorán: Gypsy Countess Julia és Rákossy Tibor a Hungarian Garden Restaurantból; Emődy Margit (akit Frank Bock kisért zongorán) a Café Tokayból; Ernesto Ferraro, a Scala Opera Company tagja, aki operaáriákat adott elő; Mányoky Livia, Ruth Shelton és Hatváry Károly, a Cáfé Grinzing művészei. A műsor csúcspontjának Vért Ágnes és Vért Miklós kontinentális táncospár szereplése bizonyult, akik klasszikus táncokat mutattak be. GYÓGYSZER SZÁLLÍTÁS EURÓPÁBA! Elvállaljuk gyógyszerek küldését Magyarországba. — Sürgős gyógyszereket repülővel Is szállítunk. Magyarnyelvű utasítást mellékelünk a gyógyszerekhez. Keressen fel vagy írjon: REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész 1519 First Ave. New York — MAGYAR PATIKA — (79-80 St.) Tel: RE 4-9415 FELHÍVÁS az amerikai MAGYAR SZÍNÉSZEKHEZ! “New Yorki Magyar Vígszínház” néven egy uj állandó magyar színtársulat alakul az ősszel, kooperációs alapon. Gyimes Vilmos, az ismert magyar színházigazgató, aki Bécsben a “Theatre an der Wien,” “Ronacher Variety,” “Raimond” és “Famina” színháznak is a direktora volt, — lesz a művészi vezetője az uj társulatnak. Színésznők és színészek, énekesnők és énekesek, akik hajlandók osztalékos alapon közreműködni, írjanak Gyimes Vilmos címére: 225 W. 12 St., New York 11, N.V. Előadásokat a színház hetenként két napon: szombaton és vasárnap délután és este fog tartani. ORAN BELÜL kiutaljuk rendelését VÁMMENTESEN A MAGYAR KORMÁNY engedélyével MAGYARORSZÁGBAN budapesti raktárunkból KÁVÉ ,TEA, KAKAÓ NYLONHARISNYA ás ÖSSZES EGYÉB VÁMMENTES MAGYARORSZÁGI SZERETETADOMANY nálunk megrendelhető Arieavzékkel készséaael szolaálunk GLÓBUS TRADING CORP. 61 BROADWAY, NEW YORK 6 f Tel. BOwling Green 9-4184 jj VÁMMENTESEN SZÁLLÍTUNK MAGYARORSZÁGI RAKTÁRBÓL: Élelmiszer csomagokat, kávét, teát, cukrot, nylon harisnyát, stb. KÉRJEN SÜRGŐSEN ÁRJEGYZÉKET! AMERICAN FUEL TRADING CO. 80» Fourth Ave. New York 10, N. Y. Telefon: OR 7-5701 MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom vevőkör. CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK CITY DA. FÖLOY KÁROLY Fordítási Irodája Hiteles fordítások minden 1 nyelvből minden nyelvre, 205 E. 85th St. New York 2* Telefon: TR 9-5339 Room 204 Vámmentes szeretetcsomagok a budapesti raktárból rokonainak vagy barátainak. AMERICAN FUEL TRADING CO.
