Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-06-07 / 24. szám
Dr. Marton Ernő és | Avigdor Hammeiri junius 8-i bankettje Most vasárnap, junius 8-án este 8 órakor ünnepük társasvacsora keretében a Waldorf - Astoria ! “Gallery” - termében dr. Marton Ernőt, a tel-avivi “Uj Kelet” ki- J tűnő főszerkesztőjét és Avigdor Hamméirit, a legnevesebb izráeli költőt, a klasszikus tudásu magyar-héber fordítót. A rendező-; bizottság élén dr. Elizabeth Weiss de Csepel áll. azr • • CONDOR FERENC POUHKAJH Reentered as second matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y„ under the Act of March, 1819 SZERKESZTÖSEG es KIADÓHIVATAL: 320 East 79ST., NEW YORK, 21, N. ¥. Phone: Butterfield g-ttlb« Jubileumi köszöntés Izraelből Nahatal, 1952. május 25 Kedves Ferikém! Az örökszép zsidó legendák között van egy, amely arról szól, hogy szorongattatások és megpróbáltatások idején, egy szentéletü rabbi ormótlan agyagembert készített, egy kis papírlapra felírta Isten nevét, s azt az agyag- | kolosszus homlokára ragasztotta. Ettől a névtől az élettelen tömb lélekkel és erővel telt meg és igy indult el, hogy az üldözött népet rontástól, gyülölködők gonosz szándékától megmentse. Jubileumod alkalmával kívánom Neked, hogy az a papírlap, amelynek homlokára Isten után a legmagasztosabb nevet ragasztottad, legyen mindig lélekkel telitett és mint a megelevenített, k ü 1 d e téssel útjára bocsátott anyag — legyen ereje hivatását teljesíteni. Szeretettel köszöntelek: JUNGREISZ ELZA VOL. XXVII — No. 24 NEW YORK, N. Y., jlJNE 7, 1952 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT A demokrácia összeesküvői Irta: BORS PÉTER Dr. Fodor Nándorné művészi kerámiával köszöntötte a jubiláló “Az Ember”-t Dr. Fodor Nándorné, a rendkívüli tehetségű szobrászmüvesznő a következő levelet intézte lapunk főszerkesztőjéhez: 1952. május 22 Kedves Ferikém! Mindeddig gondolkodtam: mit adjak Magának a 25 éves amerikai jubileumára? Mi volna szimpatikus ajándék, ami szimbolikus és kifejező, hasznos és tőlem jövő legyen? . . . íme: egy kompozíció tőlem. A jelentősége (vagy inkább a cime) “A FÜST,” mert Maga tudja, hogy miből kell füstbement tervet csinálni. A szivem legmélyéből kivánok hosszú, szép és sikeres harcot és kérem harcoljon azért is, hogy elszánjon a felekezeti haragok feletti szürke füst is . . . Tulajdonképpen a gyűlölet jobb, mint a közömbösség, mert a gyűlölet csak egy másik véglete a szeretetnek. Ezt a pszichológusok megállapították. Sok szeretettel DR. FODOR NÁNDORNÉ A levélhez mellékelt remek kerámiai munka igen nagy örömet szerzett nekünk. Finomvonalu, gyönyörű szobrászkom pozíció ez; ékes bizonyítéka dr. Fodor Nándorné kivételes tehetségénei:. Lenyűgözően szuggesztiv kifejezésével s a téma artisztikus megoldásával az anyag fölötti tökéletes diadal ez a kis szobor, akárcsak a kiváló művész mindegyik alkotása. Nagyon szeretjük ezt a “Füst”-öt, amely nem az ellobbanó, haszontalan pillanatnak, de az igaz művészet örökkön-örökké lobogó tüzének szimbóluma . . • Öt évvel ezelőtt hajtotta végre a Moszkva parancsait híven teljesítő magyarországi kommunista párt Budapesten azt a puccsot, amely fordulópontot jelent a háború utáni Magyarország életében. Miután az u.n. összeesküvési ügyben hirtelen rajtaütéssel börtönbe hurcolták a nemzeti függetlenség és a demokrácia eszméinek számos követőjét és az orosz katonák elrabolták a Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát, a kommunista párt elérkezettnek látta az időt a legfőbb közjogi pillért is kirobbantani a demokrácia épülete alól: az erőszakos államcsínnyel eltávolították az ország törvényes miniszterelnökét. A gondosan előkészített puccs Nagy Ferenc személyében valójában nem is egy, de két becses vadat terített le: a koalíciós kormány paraszti származású miniszterelnökét és egyúttal a demokráciát védő és azt épitő legnagyobb párt elnökét. Nagy Ferenc erőszakos eltávolításával nyitva állt az ut a kommunista párt számára a hatalom átvételéhez. A tizenhétszázalékos kisebbség rárohanhatott az összedőlt épület romjaira, hogy a még helyenként mutatkozó elszigetelt ellenállásokat legyőzve kitűzhesse a szörnyű omlás törmelékeinek tetejére Moszkva vörös és véres lobogóját. A győzelem már nem lehetett kétséges, a demokráciának 1945- beii összeállt spontán organizációja szétesett és a kommunistáknak már csak partizán-tgvékenységgel kellett számolniok. A nemzeti függetlenség és a demokrácia védelme a puccs után még a csatasikra állít különböző töredékcsoportokat, az 1947 őszi választáson még hősi kiállással a porondra lépnek az ellenzéki pártok, az egyházak és a szociáldemokrata párt még kemény diót jelentenek a bolsevista étvágy számára, de az alkotmányos élet eltiprása után mindez már csak a romok közötti barrikádharc. Mindszentv szerepe ekkor nyer valójában politikai súlyt és a kö . menetek ekkor válnak politikai manifesztációvá. Ebben az időben adják szájról-szájra Pfeiffer Zoltán nevét és az ellene elkövetett merénylet után láthatatlanul is ott áll a kórházi ágya mellett az ország megalázott, fegyvertelen lakossága. Ekkor néz a munkásság segítségkérő szemmel Peyer Károlyra, a veterán bajnokra, aki gyártói-gyárig küldi üzeneteit, mint a kizsákmányolással szembeni ellenállás egyik legaktívabb motorja. De hasztalan Pfeiffer és Barankovics meglepő választási győzelme, hasztalan Peyer Károly mélyben elinduló [szervezkedése és hasztalan Mindszentv hősi helytállása az emberi jogok védelmében, a végső kifejlés feltartózhatatlan. A helyi ellenállásokat egyenként törik le. Pfeiffer, Peyer külföldre menekülnek, őket követi Barankovics, miután közben számosán mások szintén ezt az utat kénytelenek választani, köztük a nemzetgyűlés elnöke: Varga Béla, a Szabadság-párt vezetője: Sulyok Dezső; Szentgyörgyi Albert. Bay Zoltán, Mihalovics Zsigmond, Márai Sándor, Barth,a Albert, Erőss János, Kovács Imre, Hám Tibor, Szabó Pál, Szemes István, Anti Ödön, Teleki Géza . . . miniszterek, államtitkárok, diplomaták, képviselők, tudósok, Írók. művészek, katonák, papok, újságírók, közfunkcionáriusok, ügyvédek, kereskedők, gyárosok, iparosok, munkások, parasztok: az egész ország keresztmetszete és a demokrácia elitcsapata. A menekülés is demokratikus: nincsenek különbségek és válaszfalak, foglalkozásra, rangra, pártállásra és felekezetre való tekintet nélkül tevődik c-ssze a demokrácia építőinek megvert serege. Aki pedig otthonmarad, a börtc.nök mélyére került Kéthly Anna, Kelemen Gyula és a többi nagyszerű szociáldemokrata s az emberfeletti kínszenvedésével a világ lelkiismeretét megdobbantó Mindszentv-Rákosi Mátyás az ötéves évforduló alkalmából hatalmas cikkben számol be mihdarról, ami történt. Az évfordulókon szokásos visszapillantással világosan megmondja: kik voltak Magyarországon a bolsevizálási terv legnagyobb ellenfelei és akadályozói? Kirajzolódik a kép szavai nyomán, amit egyébként mi, az 1945-47-es demokratikus országépités résztvevői amúgy- is tudunk, hogy Nagy Ferenc és az általa vezetett Kisgazdapárt volt a legnagyobb sorompó a győzelmi menet útjában. Addig minden erőfeszítés hiábavalónak bizonyult, amig ez a sorompó otl állt keresztben az utón, ezt kellett a levegőbe repíteni. A vád az összeesküvés volt: Nagy Ferenc a híveivel összeesküvést szőtt az ország rendje, a demokratikus fejlődés ellen. Az ország miniszterelnöke összeesküvést szőtt sajátmaga ellen? A demokrácia védője a demokrácia ellen? A moszkvai dialektika nem szégyenlős, le merte írni ezt a fából-vaskarikát. Az indokolás különben sem fontos, a cél és az eredmény a döntő. Az igazi célról Rákosi leplezetlenül számot ad: a bolsevizálás Htjából minden eszközzel el kellett seperni az akadályokat. Az emigráció jobb- és szélsőjobboldala azzal érvel, hogy Nagy Ferencnek és a többi háború utáni politikusnak előre kellett látnia bolsevista taktikát. Nos, rögzítsük már egyszer le ezzel a szemforgató váddal kapcsolatban, hogy I igenis előre látta Nagy Ferenc és a többi háború utáni demokratikus politikus is a bolsevista taktika fogásait. Az | első perctől fogva tudták, hogy az orosz fegyverekre tá! maszkodó kommunista párt és az elvesztett háború kö- 1 vetkeztében megszállóként benyomult orosz hadsereg milyen óriási veszélyt jelentenek. De vállalták a szerepet, mert az otthonmaradt néppel akartak maradni. mert*a nép kezét megfogva s a nyugati nagyhatalmak garanciája alapján hozzá is akartak kezdeni a Szálasiék által rommá tett földc<n a demokrácia felépítéséhez, mert a békeszerződés ratifikálása esetére akkor még számítani lehetett az orosz csapatok kivonulásával, mert ettől függetlenül is időt akartak nyerni. Ott állt magárahagyva a magyar nép, az esztelen, bűnös háború után kiszolgáltatva az orosz hadsereg kénye-kedvének: oda kellett állni a nép mellé, odaállni védeni az embereket és értékeket, “huzni az időt,” ameddig lehet, a rohamozó ellenféllel szemben helytállni még a biztos bukás tudatában is, nvilt ellenállással, burkolt taktikával, mindig a helyzethez mért okos magatartással tartani a sorompót, mert minden nap nyereséget jelentett ebben a nehéz és sziszifuszi harcban. A bolsevista erőszak jól ismert törvényei és örvényei felett mentette a mindennapokat ez a háború utáni demokratikus garnitúra, önnönmagából emelve két teljes éven át pajzsot a szabadságjogoknak, a függetlenségnek, a demokrácia eszméinek. Hálátlan feladat volt, nagy áldozatvállalást jelentett, de szép feladat volt. Magyar feladat, demokratikus feladat volt. Beszélhet az emigráció jobb- és szélsőjobboldala akármit, az otthoni nyolcmilliónyi magyar nép ismeri az eseményeket. Az otthoni magyarság a nemzet legjobbjainak kijáró tisztelettel és hálával említi az 194o-47-es demokratikus helytállás szereplőit. Összeesküvést szőtt ezelőtt öt évvel Nagy Ferenc? Igen. A magyarság .összeesküvését, a demokrácia összeesküvését. A moszkvai terrorral szemben ennek az összeesküvésnek tagja volt minden becsületes, tisztaszándéku magyar, minden hü demokrata, foglalkozásra, rangra, pártállásra és felekezetre tekintet nélkül. Egy nagyon csekély töredéktől eltekintve: az egész Magyarország ... -SEGÍTSE ön is a harcunkat, SZEREZZEN UJ ELŐFIZETŐKET!
