Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-05-31 / 23. szám

Várkonyj Mihály köszönti “A* Ember"-t Victor Varconi, a mi kiváló művészünk, Várkonyi Mihály írja “Az Ember” szerkesztő­jének: New York, 1952. május 20 Kedves Ferikém! Ennek a szegény félelem­mel teli, felfordult világnak szüksége van egy becsületes és bátor harcosra, mint te vagy és voltál az elmúlt ne­gyedszázadon keresztül. Tartson meg az Ég bará­taid körében — kedves élet- VOL. XXVII No. 23 pároddal együtt—még hosz­­..................■ zzzz szu évekig! Régi hived: VÁRKONVI MIHÁLY KAPOSVÁRI EMLÉKEK . . . Cleveland, 0., 1952. V. 22 Kedves Mr. Göndör! Sok üdvözlet egy kapos­vári származású lányiól, aki j jól emlékszik az édesanyja; emlékkönyvébe beleirt so­rokra Göndör Ferenctöl —j és a történetekre, amiket Tőle hallott. Édesanyám neve Borovit: Ilona volt—és valahányszor olvasom “Az Embef’-t, min­dig úgy érzem, mintha sze­mélyes kapcsolat fűzne hoz­zá! Sok szívélyes üdvözlet, MRS. EMERY SOMOGYI FISCHER GYULA FŐRABBI ÜDVÖZLŐ LEVELE ' Beaufort, S. C., 1952. május 21 Kedves Mester! Maga az oka, hogy ma reg­gel “Az Ember” olvasása után kedves hitvesem élén­ken megpirongatott. “Az egész világ gratulálja Göndört,’’ mondd, “te miért hallgatsz?” Nem lennék jó zsidó pap, ha a kérdésre nem kérdés­sel feleltem volna. Sőt, kér­désekkel. "Tulajdonképpen miért gratuláljam Göndört?” kér­deztem. “Azért, mert 25 éve száműzetésben van? Mi ez Mikes Kelemenhez képest, ki már sok száz év óta ‘egye­dül hallgatja tenger mormo­­lását'! Göndör is egyedül, majdnem egyedül . . “Avagy azért üdvözöljem, mert mint egy uj Kinizsi "két nagy karddal vereke­dett,’ súlyos csapásokat mér­ve jobbra a fasisztákra, bal­ra a kommunistákra? De közben nem kapott ö maga is súlyos sebeket? Rágal­mak és gazságok áradatát?’ “Talán szilárd becsületes­ségéért, elvhüségéért dicsér­jem őt? Ha ő nem lenni ilyen, akkor ö nem lenne — Göndör!” Mindezek után, Mester kedves Hitvesem szigora el lenére sem gratulálom. Csal annyit kívánok, hogy az el jövendő negyedszázadok ta látják Magát mindig töret len épségben, harcos egész­ségben. Hive: DR. JULIUS FISHEl Üdvözlet Délamerikóból Sao Paulo. 1952. május 21 Huszonöt éves amerikai jubileu mára én az elsők között szeret tem volna lenni jókívánságaim mai, de sajnos betegségem meg gátolt ennek keresztülvitelében Most már teljesen jól vagyok é első dolgom, hogy szívből mindéi jót kívánjak Magának tovább munkájához. Ibolyával együt szeretettel öleli LENKE aWOH »3 *H131',3>1S03S Of GÖNDÖR JFJERJSNC POUUKJUHETILAPJA Reentered as second matter Aus. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y„ under the Act of March, 1879 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 East 79ST., NEW YORK, 21, N. ¥. Phone: BUtteríieid NEW YORK, N. Y., MAY 31. 1952 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT M erénylet A m erika ellen Irta: DR. BART ALIS ÁRON “Az Ember” nemrég foglalkozott gróf Wass Alberttel, az Egyesült Államokban vendégjogot élvező Íróval, aki egy frissen megjelent Írásába, egy látszólag kommunista-elle­nes novellájába alapos antiszemita izgatást csomagolt bele. A leleplező cikk meglehetősen nagy hullámokat vert fel. Nagy általánosságban mindenki osztotta “Az Ember” tény­megállapításait és az azokból levont következtetéseket, de akadtak olyanok is, akik mentséget kerestek a durva izga­tásra és azzal érveltek, hogy- “gróf Wass Albert mégiscsak egy elismert nagy iró, akivel szemben elnézönek kell lenni.” Ha ez a gróf Wass Albert valóban nagy iró lenne, an­nál megbocsájthatatlanabb lenne a bűne. Az igazi nagy szellemek sohasem követnek el ilyen merényletet az em­beri együvétartozás eszméje ellen. Csak az Írástudás tör­péi,’ a félmüveitek és az álmiiveltek soraiból léptek elő a múltban és lépnek elő a jelenben is az uszitók, a faji és felekezeti gyűlölet magvetői, a betű árulói. Gróf Wass Albert esetében pontosan erről van szó. A komoly irodalmi kritika, a magasabb igények szerinti ér­tékelés a nagyon gyenge kvalitású toliforgatók közé sorol­ja ezt az erdélyi származású irót. Mennyire mélyen alul­marad ez a gróf Wass Albert az igazi nagy erdélyi Írókhoz kepest! Az ’Et.n. erdélyi irodalom nagy virágzásában a tapa­dó, ragadó bogáncshoz volt csupán hasonlítható; Ta­mási Áron, Kós Károly, Bánffy Miklós, Malter Károly, Dsi­­du Jenő, Szántó György, Karácsony Benő, Tabéri Géza, j Áprily Lajos, Kovács László, Ligeti Ernő, Reményik Sán­dor, Ormos Iván, Bartalis Járos mellett verejtékező dilet- J tánsnak számított ez a törtető ifjú gróf és még politikai eszmetársa, Nyirő József is kilométerekkel előzte meg az irodalmi rangsorban. De most nem akarjuk újból meghatározni gróf Wass Albert siralmasan gyenge helyét a magyar irodalomban. Ezúttal másról kell írnunk és a gróf ur amúgy is ismert szélsőjobboldali politikai portréjához kell hozzáadnunk néhány újabb ecsetvonást. Kezünkben van a Buenos Airesben megjelenő nyilas­keresztes lapnak, a “Magyarok Útja” cimü förtelmes nyomdaterméknek legfrissebb száma, amelyben gróf Wass Albert nevével találkozunk. A gróf ur nagy' nyilatkozatot ad ennek az újságnak és ezúttal nem a zsidókat szidja, ha­nem — Amerikát. A nyilatkozatban a közelgő amerikai elnökválasztásról beszél és a következőket mondja: “Magyarország és a többi vasfüggöny mögé zárt ország sorsa az idén dől el, hosszú időre. Ha újra a “demokraták” jönnek be — függetlenül attól, hogy ki lesz az elnökük — marad mindenütt a régi rendszer, az embereket, népeket, országokat orvul eladó garni­túra, marad a lapuló és a fölszin alatt ügyesen meghú­zódni tudó, burkolt oroszbarát politika és ezzel a mi népünk sorsa eldőlt!” Hallatlanul vakmerő, becstelen rágalmazás! Gróf Wass Albert azzal'vádolja a demokratákat, tehát a jelenlegi ál­lamvezetést és igy Truman elnököt is, hogy “orvul eladják az embereket, népeket és országokat,” sőt ezt megtetézve azt a gálád rágalmat is megkockáztatja, hogy Truman “lapulva és a fölszin alatt ügyesen meghúzódva burkolt oroszbarát politikát” folytat! A demokrata párt vezetői, az államapparátus irányitói és maga Truman is mint Sztálin titkos szövetségesei! Az ember nem tudja, dühöngjön-e ezen a komisz, aljas állításon, avagy mentőkért telefonál­jon, miután csakis egy vaskos elmebaj szülhet ily ostobasá­gokat . . . Hát ez a gróf Wass Albert nem tudja, nem látja Truman elnök és környezete óriási erőfeszítéseit a világot fenyegető kommunizmus legyőzésére, soha nem hallott ez a szédelgő gróf a berlini hídról, az Atlanti Paktumról, a fegyverkezési programról, a Marshall-tervről, az európai hadseregről, az atomcsodákról, a japán békéről és még egy sereg egyéb intézkedésről, amelyek mind a kommunista és orosz veszedelem elhárítására irányulnak, hogy a koreai beavatkozásról ne is beszéljünk, ahol amerikai hősök ad­ják életüket a kommunista aggresszió megakadályozására és ahol épen a kisnépek megvédéséről adott fényes bizony­ságot Truman és kormánya. De hogyr senki ne maradhasson kétségben, a nyilatko­zatban gróf Wass Albert meg is nevezi Trumant, sőt persze Rooseveltet is, amikor sopánkodva kijelenti, hogy Ame­rikában élő bevándoroltak, köztük a magyarok is rájuk adták szavazataikat. “Azt üzenem minden magyarnak — folytatja a nyilatkozat — hogy kötelessége ma szóban és Írásban konokul dolgozni és megmagyarázni a régen ittélő, szavazati joggal biró magyaroknak, akik talán még nem látnak tisztáin, hogy ők is felelősek Yaltáért és Te­heránért, ők felelősek azért, hogy Amerika háborúba lépett és eladtak minket az oroszoknak, mivel ők vá­lasztották meg azt a garnitúrát, amely üzleti érdekből és Európa iránti gyűlöletből mindazt elkövette, ami velünk, népünkkel történt. Meg kell érteniük, hu most is ugyanarra a garnitúrára szavaznak, akkor felelősek lesznek a magyar nép teljes kiirtásáért . . Kisérjük csak mondatonként ezt a szövegezést. Először is utasítást ad ez a rágalmazó gróf a mostanában Ameriká­ba jött DP-knek a propaganda-munkára. Felszólítja a hoz­zá közelálló nyilasokat és egyéb turbulens elemeket a “konok” munkára: főzzék, gyúrják, gyömöszöljék a régi amerikásokat, fokozódjék a már amúgy is folyó kutmér­­gező, lázitó, izgató propaganda-tevékenység. Kettős sínpár ez; az egyiken az Amerika-ellenes és demokrácia-ellenes maszlagolás, a tények tudatos elferdítése és a nácik bűnei­nek felmagasztalása. a másikon az antiszemita izgatás, a felszabadulás esetére az uj Izsák és Orgovány' előkészítése és legszívesebben egy világpogrom megvalósításának heves vágyakozása áramlik ezekből az Amerikába bejutott nyálas propagandistákból a jóhiszemű, ám többnyire tájékozatlan régi-amerikások felé. Most jön a fenti szövegnek egy sokat eláruló és grót Wass Albert igazi arculatát teljesen leleplező része: ezek a derék örcg-amerikások, akik szavazataikat a demokraták­ra adták, felelősek Amerika hadbalépéséért! Tetszik ezt ér­teni? Amerika háborúba lépése, mint vád! Ez a mondat tökéletes bepillantást enged ebbe a Wass Albertbe, itt dön­tő módon kitűnik, hogy miféle elvetemült gondolkodása és érzése van ennek az elfuserált Írónak! Ebben a mondatban bennfoglaltatik a nácik minden dühe és gyűlölete az Egye­sült Államok ellen, amiért hadat üzent Hitlernek és a maga óriási fölényével térdrekényszeritette a nácizmust. Ha Amerika nem lép be a háborúba — ez a nácik okoskodása és ez Wass Albert okoskodása is — Hitler el tudott volna bánni európai ellenfeleivel és győztesen került volna ki a háborúból, ergo fentmaradt, élt, virágzott volna a náciz­mus és egész Európa Hitler zsákmánya lett volna! Ezt akarták a nácik, ezt akarta gróf Wass Albert is és mert ez nem sikerült, mert Amerika az emberiség védelmében had­­balépett, tehetetlen dühében és Amerika-ellenes elvakult gyűlöletében ezért csikorgatja most a fogát a nácikkal együtt ez a gróf Wass Albert is. Egyetlen mondat és meny­nyire kibújik a szeg a zsákból! S következik a moeskolódás: “Eladtak minket az oro­szoknak,” majd pedig: “üzleti érdekből és Európa iránti gyűlöletből elkövették mindazt, ami velünk, népünkkel történt.” Miféle aljas és hazug besározása az amerikai ve­zetőknek, Rooseveltnek és Trumannak és rajtuk keresztül az egész amerikai államvezetésnek! Eladtak minket az oroszoknak? Hát nem Hitlernek és magyarországi csatló­sainak köszönhetjük mindazt, ami történt? Hát nem a ma­gyarországi kormányok viseltek háborút az oroszok ellen, nem Bárdossv üzente meg a kormány, a parlament és a

Next

/
Thumbnails
Contents