Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-02-02 / 5. szám

I

TESZLER

ÁKOS I

Air

GÖNDÖR EERENC POHTIKM HETILAPJA

Reentered as second matter Aug. 4, 1942. at the post office at New York, X. Y., under the Act of March, 1879

SZERKESZTŐSE« ÉS KIADÓHIVATAL: 32« Last 79ST., NEW YORK, 21, N. Y. Phone: BUtterfield 8-«D>8

25 év külpolitikai mérlege

„uSS&S.

NEW YORK, N. Y„ FEBRUARY 2, 1952

EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT

Irta: DR. SULYOK DEZSŐ

V

Ismét gyásza van a régebben iidlevándorolt new yorki magyarságnak. Egyik markáns egyénisége, TESZLEK ÁKOS távozott örökre körünkből. Élete delén, 54 éves korában végzett vele a gyilkos kór, ragadta ki az életből, melyet annyira szeretett és imádott családjából, akikért élt es dolgozott. Sok jó barátja volt. akik szerették jó kedélyét és becsülték baráti készségéért. Ha megjelent felesége kíséretében, valamely magyar társaságban, mindjárt kibővült asztaluk a sok jó baráttal, az ő jelenlétük rögtön hangulatot. jó kedvet teremtett körülöttük. De Ákosra akkor is számíthattak barátai, ha bajba jutottak: az ö baráti készsége mindig rendelkezésére állott az arra szorultaknak.

Teszier Ákos 19?'-ben jött New Yorkba. Ifjabb éveiben aktív sportember — egy kiváló magyar íooiballcsapat válogatott játékosa volt, majd később külföldi csapatok edzőjeként működött szép eredménnyel. Itt New Yorkban részt vett a “Hakoah” sportegyeseiét alapításában és nevelte a fiatal sportgenerációt . Ezt a rajongását az embersport iránt utolsó órájáig megőrizte. A 30-as években visszament hazájába, hol fivére vállalatában kitanulta a kötszövö ipart. Majd újra New Yorkban telepedett le és megalapította a Sileo Knitting Mill vállalatot, melynek tulajdonosa volt öccsével, Sándorral együtt.

Néhány évvel előtt szívbaj támadta meg az egyébként rendkívül erős fizikuma férfiút. Állapota az utolsó évben annyira romlott, hogy orvosai a legnagyobb nyugalmat s kíméletet rendenték ti. Családja — felesége, fia, öccse vándor és annak felesége Lilli önfeláldozó és fíradhatalan ápolása és gondozása ideig-óráig javított állapotán. Halála előtt 2 héttel relatíve jó kondícióban, feleségével Miamiba utazott. Ott érte a halál, éppen amikor felépüléséhez oly szép reményeket fűztek szerettei.

Temetése vasárnap, január 27- én volt és eljött a sok-sok jóbarát, hogy búcsút mondjanak Ákosnak, a jó cimborának és a segítő jó embernek.

Gyászolja felesége, szül. Gyenes Erzsébet, fia Ramm, ki a Lowell(Mass.)beli textilfőiskolát végzi, öccse Sándor és családja, valamint Budapesten élő nővére Mauro Ottóné és családja. De gyászolja a sok jóbarát, a távolabbi rokonok, kik szeretettel, barátsággal őrzik emlékét. <G. S.)

Orvosbál

Szombaton, február 2-án lesz a ne wy or ki társadalomnak egyik legnevezetesebb eseménye, a Magyar Orvosok bálja, ami elé várakozásteljesen tekint a városnak és környékének legjobb magyar közönsége. A bált a Hotel 1‘laza nagy báltermében tartják, az 59. ucca és a Fifth Ave. sarkán, díszes magyar műsor keretében, A program fénypontja a világismert ragyogó dizőz, FELLEGI TERI lesz, kit dr. Felekig László kisér a zongorán. Másik nagy száma a műsornak FEJÉR GYÖRGh a nagysikerű pianista, mig a könnyű és tánczenét BARTAL JENŐ méltán népszerit zenekara fogja szolgáltatni

Jegyek kaphatók Mrs. Arthur Linksz-nél, 35 East 8-íth kfrrpt IBI 8-5959).

Az álcázott harc, mely végül is világos határvonalat van hivatva huzni a magyar demokrácia tábora és azok közé, akik annak ellenségeiként egy korábbi uralmi rend helyreállításáról álmodoznak, folyik tovább. Legújabb megnyilvánulása, hogy Fábián Béla és Eckhardt Tibor több középeurópai emigráns-társuk társaságában levelet jelentettek meg a New York Timesban, amelyben Nagy Ferenc kormányát röviden “szovjet bábkormánynak” nevezik; azt a tényt pedig, hogy a II. világháború végen a szövetséges hatalmak békét kötöttek a magyar néppel, szerencsétlenségnek.

Ezúttal sem azzal a megállapítással nem kívánok foglalkozni, hogy Nagy Ferenc kormánya szovjet bábkormány volt, sem azzal a kérdéssel, hogy valóban szerencsétlenséget jelentett-e magyar szempontból az a tény. hogy a győztesek a magyar nép számára a fegyverszünet durva, nyers és közvetlen erőszakot alkalmazó állapota helyett megadták a béke — relatíve mégis elviselhetőbb -— jogállapotát? És végül azzal sem, hogy a sokat hangoztatott “magyar egység” mögött ime olyanok húzódnak meg, akiknek egyik része a másikat egyszerűen szovjet bábkormány fejének és tagjainak tartja. Ezek a kérdések ma nem tárgyaim.

Ellenben tárgyam az, ami amögött p megállapítás mögött meghúzódik, hogy az 1945-ben alakult magyar kormány szovjet bábkormány volt. Mert ennek a kijelentésnek és mind a hasonlóknak az a célja, hogy nosztalgiát ébreszszenek azok után az idők után, amikor még Horthy Miklós kormányzott a budai várból és Magyarország 25 éven át “a szegedi gondolat” jegyében élte életét. Ha mär az egyik oldal visszasírja — hol a sorok között, hol nyíltan is — a Horthy idők 25 évét, akkor hiba volna bele nem nézni a probléma mélységébe.

Ma már nyugodtan és szenvedélyektől mentesen kell elbírálnunk ezt a kort; kizárólag a saját tényei és eredményei alapján. Szenvedély vagy elfogultság, kemény szavak és indulatos kifejezések nem használnának senkinek. De mivel mindannak, ami idekint történik, súlya lesz egykor otthon is, meg kell mutatni azon keveseknek, akik még gondolkodnak, hogy mit jelentett Horthy Miklós 25 éve a magyar nép külpolitikai érdekeinek szempontjából?

ilorthy uralmát súlyos ellenforradalmi kilengések vezették be, amelyek sok emberéletet követelték áldozatul. Feltéve, hogy ezek vakéban a kölcsönösen felzaklatott indulatok el nem hárítható kirobbanásai voltak, mégis — mai távlatból nézve a dolgot — nem lehet elfogadható magyarázatot találni arra, hogy ezek a bűncselekmények miért maradtak megtorlatlanul ? Még kevéshbé arra, hogy azok leghirhedtebb elkövetői (Héjjas Iván) hogyan kerülhettek Horthy uralnia alatt a legmagasabb állami állásokba? 1923/21-ben, az erzsébetvárosi és csongrádi bombamerényletek idején már szó sem lehetett “hazafias felháborodásról.” Horthy keze mégis megvédte a tetteseket a büntetés elől.

Maga a rendszer olyan törvények alkotásával kezdődött, amelyek az ország külpolitikai hitelét minden valóban demokratikus kormányzás alatt álló nép körében eljátszották, sőt ellenszenvet váltottak ki Magyarországgal szemben. Ilyenek például a botbüntetés és a numerus clausus törvénye. Ma itt mi már meg tudjuk ítélni, micsoda sokkot idézett elő egy-egy ilyen törvény kihirdetése az amerikai közönség körében.

Alig konszolidálódott Horthy uralma, kirobbant a frankhamisítás nemzetközi botránya. Szerencsétlen biintet| tesek egy nagy nyugateurópai állam pénzének meghamisításával akartak európaszerte felfordulást előidézni. A baj I megint csak az volt, hogy a hamisítás mögött az akkori ál! lám legmagasabb rangú hivatalnokai állottak, akik cselekj menyük miatt megint csak szinleges büntetésben része| sültek. y

Azok a szélsőjobboldali elemek, melyek Budaörsnél

Horthy Miklósnak, a császári és királyi al tenger nagynaksegítséget nyújtottak az utolsó magyar király fegyveres leverésére, ennek a segítségnek a fejében kényszeritették Horthy t saját külpolitikai irányuk teljes követésére. “Benyújtották a budaörsi váltót”—irta akkor Milotay István, (akkor még legitimista újságíró) a “Magyarságában Ezért hunyt szemet például a magyar rendőrség afelett az ismert tény felett, hogy Erzberger német demokrata politikai vezér gyilkosai Gömbös .Gyula nagytétényi villájában nv e rtek men edékhelyet.

Az akkor már feltörő fasizmusra és nácizmusra utalva, egyre többször hangzott el szóban és Írásban a magyar közéletben az a megállapítás, hogy “a szegedi gondolat” ezeknek az előképe, szellemi szülője, irányjelzője és velük, lényegében azonos. Ennek következménye volt Magyarország elsőként való csatlakozása a tengelyhatalmakhoz, lía azt még azzal indokolták volna, hogy ezen oldalról remélhetjük megcsonkitottságunk orvoslását, ez elfogadhatóbb lett volna, ha nem is felmentő. De soha, véletlenül sem mulasztották el annak hangoztatását, hogy a csatlakozás azért történt, mert a tengely “világnézeti felfogása” azonos a magyar kormányéval és mindkettő a demokrácia ellen,i ránynl.

Közben a'teljes Bethlen-Gömbös éra alatt — 15 “hoszszu” békeév — a magyar kormány tökéletesen kikapcsolta, érdeklődési köréből és elhanyagolta Amerikát és az amerikai magyarságot. Pedig ezeknek a miniszterelnököknek elsőrendű kötelessége lelt volna ellátogatni Amerikába, felvenni a közvetlen kapcsolatot annak magyar eredetű polgáraival és azok erkölcsi és ‘anyagi erejében rejlő nagy nemzeti tőkét kamatoztatni a magyar nép javára.

Bethlen István ugyanígy érthetetlenül figyelmen kívül hagyta Masaryk Tamás cseh köztársasági elnök komoly revíziós ajánlatát.

Tízek helyett Gömbös Gyula^ a horvát Ante Pavelies fasiszta vezér usztási-aival kereste meg a kapcsolatokat. Jankapusztán kiképző tábort létesített számukra. Pedig a magyar kormány — bár sohasem szabad lemondania a nép nemzetközi érdekeinek méltóságteljes védelméről — sohasem válhatik politikai terroristák barátjává. Az emiatt támadt diplomáciai harcban a Népszövetség genfi ülésén érte Magyarországot a két háború között a legnagyobb külpolitikai kudarc: Titulescu határozott győzelme gyengébb ellenfele, a magyar födelegálus felett. Kánya Kálmán külügyminiszternek repülőgépen kellett Genfbe utaznia, hogy; a helyzetet a teljes felborulástól megmentse. t

Jött a német terjeszkedés beteljesülése, Csehszlovákia bomlása. Magyarország kormánya az első bécsi döntésnél elfogadta azt a nyilvánvalóan elfogadhatatlan megoldást* hogy az uj magyar-szlovák határt egyedül a tengelyhatalmak külügyminiszterei állapítsák meg ahelyett, hogy annak megállapításában az angol és francia külügyminiszterek is resztvettek volna. Ez utóbbi esetben a Felvidék ma is Magyarországhoz tartozna, mert ezek a kormányok kénytelenek lettek volna szavukat állani. Imrédy kormánya egyenesen kiforszirozta ezt a szerencsétlen megoldást. Werth Henrik vezérkari főnök később erre utalva vette rá Horthyt, hogy a németek mellett beavatkozzunk a háborúba. “Hálásaknak kell lennünk a Német Birodalomhoz” — irta Werth a kormányzóhoz tett előterjesztésében. :

Hasonló módon fogadta el Horthy kormánya német kézből Északerdélyt. Ez a megosztás a német nemzeti szocialista külpolitika egyik leggonoszabb sakkhuzása volt. Olyan volt, mint amikor egy bankjegyet ketté tépnek $ egyik felét az egyik, másik felét a másik embernek adják, (önmagában mindegyik fél értéktelen, illetve Erdély esetében életképtelen. De benne volt a döntésben az ördögi játék: amelyik közülelek jobb lesz hozzám, az kapja meg a széttépett bankjegy másik felét is. 4