Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-05-31 / 23. szám

8-ik óidul LZ EMSEK May 31, 1952 Mi a helyzet a magyarországi levelezéssel? Több munkatársunk alapos ku­tatása alapján (néhány száz ame­rikai-magyar családdal folytatott beszélgetés eredményeként) meg­állapítjuk, hogy az USA-Magyar­­crszág jrözötti postai orgalomban május utolsó napjaiban ez a p-oníos helyzet: Ide körülbelül egy-két százalé­ka jön meg a légi leveleknek áp­rilis eleje óta (avagy még keve­sebb !), valószínűleg ez is “téve­désből.'’ Ellenben a magyarorszá­gi hajólevelek 3-5 heti utazás után rendre megérkeznek. Ezek­től pedig azt a szomorú valóságot lehet megállapítani, hogy szeret­teink április eleje óta úgyszólván el vannak vágva tőlünk. Eddig a levelezés tartotta fenn a kapcso­latot elszakadt családunkkal — most egyszerre ez is megszűnt. Tanácsunk az, hogy hajóleve­leket feltétlenül küldjünk haza, mert papírforma szerint azok meg is érkeznek jó lassú utazás után. Az összeköttetés lelassítása lehet Rákosiéit első számú célja .... és nekünk az a gyanúnk, hogy a nemzetközi légipostaforgalom Mar gyarország által nemes-valutában fizetendő kötelezettségekkel is ko­moly bajok lehetnek! . . . Levél Antos Máriáról} ciz egyik newyorki rádió zongoraművésznőjéről New York City, 1952. május 17 Kedves Főszerkesztő Uram! Abban a meggyőződésben, hogy az ön lapja az emberi szabadság­jogok védelmezésében elévülhetet­len. érdemeket szerzett, remélni merem, hogy alábbi soraimmal segítségére lehetek az amerikai magyar látóhatár figyelésében. Amint bizonyára ön is jól tud­ja, a newyorki magyarnyelvű rá­dióadások vasárnapi műsorában (a d.u. 12.30-2 órairól van szó) mind gyakrabban halljuk ANTOS MÁRTA kiváló zongorajátékát. A műsort szerkesztő és az érte fele­lős I)R, WAGNER FERENC ur bizonyára a legszélesebb körülte­kintéssel válogatja meg a szerep-­­lókét, hogy azoknak személyisége és tudása a legnagyobb mérték­ben kielégítse a rádió hallgatóit. Amit tehát a jóhiszemű amerikai magyarság nem tud, azt tudni kellene a műsor összeállítójának. Tudnia kellene azt, hogy Antos Mária férje: ANTOS KÁLMÁN egyike volt azoknak, akik a dics­­íeíen emlékű Szálasi - uralom alatt a szegedi zsidókat agyonsa­­nsyargatta. A többek között Antos Kálmán “zongorátlanitotta” meg a szegedi zsidókat és vigyázott ar­ja, hogy zsidóktól elrekvirált zon­­goragyüjteményének semmi bán­­tódása ne essék. Antos Máriának léhát ugyancsak sok alkalma volt gyakorolnia a zsidó zongorákon is. Viszont az Antos-házaspár a íelelősségrevonás elöl kellő idő­ben nyugatra reppent, sőt onnan is tovább, a nagy vizeken túlra, hogy a távolság és a feledés su­­'gár tőré seben bízva, idők múlásá­val a newyorki magyar közélet Kereplői között tűnjenek fel. DOROZSMAI LAJOS uj amerikás DR. WAGNER FERENC j jóhiszeműségében nem ké- \ ielkedünk és —ahogy őt is­merjük — kétségtelen, hogy a fenti esetben egyszerű megtévesztés áldozata lett* nulásba fogott. Úgy tiz évre van szükség, hogy valaki iro- j dalmi színvonalon megtanul- ! ja a nagyon szép, de nagyon I nehéz héber nyelvet. Kishont [ Ferenc ma már ott tart, hogy egy héber napilap belső mun- j katársa és Írásait a legelőke- ( lőbb héber folyóiratok is szi- . ,’ésen közlik. Ez az irás tulaj dóriképpen abból az alkalomból lát nap­világot, hőgy megjelent Kis- j hont Ferenc első könyve — majdnem egyidejűleg héber és magyar nyelven. A magyar kötet cime “Ige - mige.” így csúfolják ugyanis a magyart Izráel többi .lakosai. (Csak úgy zárójelben jegyzem meg, hogy nem haragszunk ezért a kedves gúnynévért és talán ennek a haragmentességnek a kifejezése gz, hogy Kishont első könyvének ezt a címet adta.) A kötet, bár az Kishont Ferencnek nyomtatásban már megjelent Írásait tartalmaz­za, hetek alatt elfogyott. A héber kiadás — ezt még Avigdor Háméiry, Madách Imre “Az ember tragédiájá”­­nak kiváló adoptálója fordí­totta héberre — is nagy si­kert aratott. Itt Kishont Fe­rencnek már sokkal nehezebb és komolyabb feladatot kell megoldania. Mikes György az angolok nyelvén angol effek­tusokkal és az angol humor­érzék figyelembevételével ir­ta meg na.gy sikert aratott emigráns - könyveit. Kishont Ferencnek előbb meg kell ta­nítani a világ különböző sar­kaiból összeseregtett izráeli lakósókat — nevetni. Akár­milyen különösen is hangzik, vannak nagy zsidó humoris­ták, de még nincsen izráeli humor. Nehezen lehet elkép­zelni, hogy a jemeni, marok­kói, lengyel vagy orosz be­vándorló ugyanúgy reagáljon a “pesti humorra,” mint a magyar olvasó. Kishontnak volt bátorsága a “pesti hu­morral,” azzal amely különle­ges szellemi fejlettséget és adottságokat tételez fel, a hé­ber közönség elé lépni. A fia­tal humorista ezen a téren hasznos pionirmunkát végez, mert megteremt, vagy leg­alább is segít megteremteni a héber humorirodalomban egy olyan irodalmi stílust, amely még nem létezik-és amely na­gyon hiányzik. Kishont olyan színvonalat akar meghonosí­tani a héber humorirodalom­ban, ahová például a magyar humor csak hosszú fejlődés után jutott el. • Kétségtelen, hogy Kishont Ferenc már ma is kétnyelvű iró. Nyilvánvaló azonban, hogy nem lesz hűtlen a ma­gyar irodalomhoz, melynek emlőin nevelkedett, még ak­kor se, ha ifjúságának leg­szebb éveit a “numerusok,’’ a munkatáborok, a nyilasban­­ditizmus és más hasonló él­mények keserítették meg. Miként Max Brod, a több mint másfél évtizede Izraelben élő nagy iró teljesen izraelivé lett, de irodalmi alkotásai azt az irodalmat gazdagítják első sorban, melynek nyelvén kit fejezi gondolatait, éppen úgy Kishont Ferenc se veszett el a magyar irodalom számára. A szabad, komoly magyar iro­dalmi körök feladata lenne— egy Zilahy Lajosra, Márai Sándorra, Körmendi Ferenc­­re és más hasonlókra gondo­lok—hogy kijelöljék ennek az igazi nagy tehetségnek helyét a magyar irodalomban, báto­rítsák és mutassanak utat neki, hogy olyan szolgálatot tegyen a magyar irodalom­nak, mint amilyent szellemi mintaképe, Karinthy Frigyes tett. (h.t.) FELHÍVÁS az amerikai MAGYAR SZÍNÉSZEKHEZ! "New Yorki Magyar Vígszín­ház" néven egy uj állandó ma­gyar színtársulat alakul az ősszel, kooperációs alapon. Gyimes Vilmos, az ismert ma­gyar színházigazgató, aki Becs­ben a “Theatre an der Wien," “Ronacher Variety,” “Raimocd” és “Famina” színháznak is a di­rektora volt, — lesz a müvésai vezetője az uj társulatnak. Színésznők és színészek, éne­kesnők és énekesek, akik hajlan­dók osztalékos alapon közremű­ködni, Írjanak Gyimes Vilmos cí­mére: 225 W. 12 St., New York II, X.YT. Előadásokat a színház he­tenként két napon: szombaton és vasárnap délután és este fog tar­tané Az Önképzö Egylet kabaré-estje Nagyon sok mindenben kü­­lömbözik Izrael Amerikától, de abban teljesen megegyezik vele, hogy itt is nehezen boldo­gul a magyar bevándorló. Még akkor is, ha bevándorló­tarsolyában olyan adag te­hetséget és rátermettséget hoz magával, amilyennel csak kevés bevándorlótársa rendelkezik. Ez alól ä vassza­bály alól kivétel Kishont Fe­renc. aki három évvel ezelőtt búcsú nélkül jött el Rákosi Mátyás. Magyarországából és “Ludas Matyi”-jától, melynek egészen fiatal kora ellenére, segédszerkesztője és dédelge­tett kedvence volt. Kishont Ferenc nem várt, amig valami kivándorlási cso­daakció során kerülhet ki Magyarországból, hanem vet­te munkaszolgálatos háti­zsákját és feleségével együtt nekivágott az ismeretlen ve­szélyeket rejtegető határnak. Bécsbe került, onnan pedig Tzráelbe. Izráel 120 ezernyi magyar­­származású zsidó lakósa ke­veset tudott arról, hogy 1945 és 1948 között uj csillag tűnt fel a magyar irodalom egén, aki úgy a lapok hasábjain, mint az előadó pódiumon olyan nagy sikereket aratott, hogy méltán tekintették őt a már klasszikussá vált magyar humoristák szellemi örökösé­nek. Kishont Ferencnek Izrá­­elben meg kellett járni azt a nagyon göröngyös utat, ame­lyet 'minden kivándorlónak, minden országban meg kell járnia. Most, három év után, ha visszatekint a megtett út­ra, büszke lehet alkotására. És az izráeli magyar és héber irodalmi közvélemény is kény­telen megállapítani, hogy Kishont Ferenc: befutott. Fia­tal kora ellenére, máris he­lyet kapott a héber irodalom­ban. • Mikor Kishont Ferenc há­rom évvel ezelőtt Izráelbe ér­kezett, egy kollektív mezőgaz­dasági telepen kötött ki, ahol fizikai munkát végzett. Kevés szabad idejében papirra ve­tette kivándorlási élményeit, megrajzolta kivándorlótársai­­nak arcképét, vagy inkább karikatúráját és humorista fényszórójával rávilágított az uj bevándorló első, félénk, ka­csázó lépéseire. Kishont Fe­renc nem maradt sokáig a mezőgazdasági településen, írásai az “Uj Kelet” című na­pilapban (az egyike Izráel nagy ’lapjainak, ami szintén magyar zsidó siker) jelentek meg és egyik napról a másik­ra az izráeli közönség kedven­ce lett. Első telavivi szerzői estjén olyan sikert aratott, hogy azt meg kellett ismétel­nie és az ország minden na­gyobb helyén is kénytelen volt a pódiumon megjelenni. Kishont Ferencnek azon-, ban más ambíciói is voltak. A! pesti Lipótváros szülöttje, a­­kiíől a cionizmus és a héber' nyelv olyan távol volt, mint talán a buddhizmus vagy a szanszkrit nyelv, — lázas ta- J A New Yorki Első Magyar Ön­képző Egylet az elmúlt pénteken este eredeti ötletet valósított meg: “Night Club”-bá alakította át gyülésitermét és saját segélyalap­ja javára kedélyes kabaré - estét rendezett, amely 487 dollár tiszta hasznot eredményezett. Louis Hacker, vigalmi- és kulturbizott­­sági elnök és Mrs. Ducy Winter alelnöknö vezetésével egy egész bizottság fáradozott a siker érde­kében. Mrs. Sári Bruck és Mrs. Julia .Schildkraut voitak a házi­asszonyok, akik a vendégeket fo­gadták. Mrs. Frieda Goldstein, Mrs. Mary Stein, Mrs. Sári Ha­cker, Mrs. Eva Alsiaedter, Berger Rózsi, Goldberger Helén, Winter Ducy és Koch Trudy voltak a ki­szolgáló pincérlányok. A magyar ‘konyhát Mrs. Olga Endler vezette kitünően. Mrs. Rose Holczer és Mrs. Clara Rónay asszisztáltak a konyhában. A bárt Richard Me­yer vezette és mint bartenderek Mr. Pollak és Teddy Fiegler vol­tak segítségére. Pénztárosnő Miss Gene Konrad, jegykezelő pedig Eugene Schwartzbarih volt. A ruhatárt Schőnman Ágota és Neuman Viktor kezelték. Este 10 órakor kezdődött el a két és félórás kitűnő művészi mű­sor, amelynek Moe Strauss volt a konferansza. A műsor keretében (a jótékony célra való tekintettel természetesen gázsi nélkül) a kö­vetkezők lépte,Ír fel és szerepeltek egy-egy művészi számmal: Vécsey Irén, a Café St. Morris énekesnő­je, akit dr. Feleky László kísért zongorán; Gypsy Countess Julia és Rákossy Tibor a Hungarian Garden Restaurantból; Emödy Margit (akit Frank Bock kísért zongorán) a Café Tokayból; Er­nesto Ferraro, a Scala Opera Company tagja, aki opera ár iákat adott elő; Mányoky Lívia, Ruth Shelton és Hatváry Károly, a Café Grinzing művészei. A műsor csúcspontjának Vért Ágnes és Vért Miklós kontinentális táncos­­pár szereplése bizonyult, akik klasszikus táncokat mutattak be. 48 r ÓRÁN BELÜL kiutaljuk rendelését VÁMMENTESEN A MAGYAR KORMÁNY engedélyével MAGYARORSZÁGBA! budapesti raktárunkból KÁVÉ,TEA, KAKM KYLOKHARISMIAis ÖSSZES EGYÉB VÁMMENTES MAGYARORSZÁGI S Z E RETET ADOMÁK Y nálunk megrendelhető Á'iteviékkel késxséaaet sxolaélunk GLÓBUS TRADING C01F. i él BROADWAY, NEW YORK 6 Tel. EOwling Green S-41E4 VÁMMENTESEN SZÁLLÍTUNK MAGYARORSZÁGI RAKTÁRBÓL: Élelmiszer csomagokat, kávét, teát, cukrot, nylon harisnyát, stb. KÉRJEN SÜRGŐSEN * ÁRJEGYZÉKET! AMERICAN FUEL TRADING CO. 300 Fourth Ave. New York 10, N. Y. Telefon: OR 7-5707 GYÓGYSZER SZÁLLÍTÁS EURÓPÁBA! Elvállaljuk gyógyszerek küldé­sét Magyarországba. — Sürgős gyógyszereket repülővel is szál­lítunk. Magyarnyelvű utasítást mellékelünk a gyógyszerekhez. Keressen fel vagy írjon: REICHMAN ZOLTÁN v. budopesti gyógyszerész 1519 First Ave. New York — MAGYAR PATIKA — (79-80 St.) Tel: RE 4-9415 MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom vevőkör. CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525' NEW YORK CITY DR. FÖLDY KÁROLY Fordítási Irodája Hiteles fordítósok minden ! nyelvből minden nyelvre» 205 E. 85th St. New York 28 Telefon: TR 9-5339 Room 204 Vámmentes szeretetcsomogoJc a budapesti raktárból rokcnci­­nak vagy barátainak. AMERICAN FUEL TRADING CO. KISHONT FERENC - egy izráeli magyar karrier

Next

/
Thumbnails
Contents