Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-05-31 / 23. szám
May 31, 1952 AZ EMBER 7-ik oidcf Hogyan lesz az ágyutöltelékből boldog ifjúság, AVAGY MÉG RÁKOSI TANÍTVÁNYAI SEM MIND KITŰNŐ TANULÓK... gárháborus mellékterméke volt, az elnyomatás, az Leninék és Sztálinék számára “átmeneti” főcéllá lett, a diktátorok diktatúrájává. Teljesen megfelelően az_ ő felfogásuknak, hogy mig a tizennyolcadik század forradalmai, “polgári kapitalista” forradalmak lévén, a szabadságot vallották, ók, szocialista és kommunista célért csinálva forradalmat, az elnyomatás, rabtartás üdvösségét vallják. A forradalmak azonban nem szokták tudni, utóbb miféle csízió alá sorozzák őket. A francia forradalom, különösen annak rémuralmi, terror korszaka, bizony jórészt szocialista felforgató, társadalmat gazdaságilag átalakitó jelszavak uralma alatt állt. Ezek a szocializmusok légvári dolgok voltak, John Adams le is szedi róluk a keresztvizet. De azért nagy volt a szerepük. A felszabadulási ösztön ezen a téren is, a tömeg gazdasági létének dolgában is, ugyancsak dolgozott; forradalmak türelmetlenek, mindent egyszerre akarnak megvalósítani, azért forradalmak. Disraeli egyik regényében az 1830-as júniusi forradalomról van szó, és egy szereplő azt mondja: az a középosztályok forradalma volt. Mire a másik, nyilván már Lord Beaconsfield nevében, azt feleli: Középosztályok nem raknak torlaszokat. Bizony nem a középosztályok rakják a barrikádokat. És bár az se igaz amit bizonyos modern történészek szeretnének elhitetni, hogy minden forradalmat egy kalap alá vesznek, hanem mindenik forradalomnak sajátos a korszerű jellege s jelentősége; de azért kétségtelen, hogy minden forradalomnak megvan a maga munkási, proletári, szociális sodra. És Leninékre nemcsak a jakobinus diktatúrának volt döntő hatása, hanem a tizennyolcadik század aszkétikus légvári szocializmusának is, — talán inkább mint Marxnak. Már csak azzal is, ahogyan Lenin belekontárkodott a bölcseletbe, már azzal is lényegében szem befordult Marx-al. Lenin alapjában a tizennyolcadik századnak gépies materializmusát vallotta és védte hevesen, a részben Descartes-on, majd istentagadáson vagy szabadkőműves istenhiten épült anyagelvüséget; mig Marx a spekulálván elmélyedő német filozófia fia volt és maradt haláláig. Ha már: akkor inkább Engels-el tartott bölcseleti rokonságot, aki megismeréstan dolgában éppolyan botfülü volt mint Lenin. Ámde nem csupán a bölcselet világában, hanem, szervesen, a szociális felforgatás kérdéseiben is Leninék visszatértek inkább a tizennyolcadik század mechanikusan primitív társadalmi és gazdasági hatalom-cseréjéhez, semmint Marx komplikált, bonyolult gondolkodását követték volna cselekedeteikben. Különösen a Lenin előtti és vele egykorú orosz anarchisták hatása alatt, az orosí diktaturás forradalom és aztán a Sztálinizmus, Babeuf-ön, Buonarotti-n, Fourier-n és végül Blan<5ui-n által, ugyancsak, a tizennyolcadik század befolyása alatt állt. Hanem szóljunk ismét Haraszti Zoltán könyvéről magáról. Aki meg akarja ismerni amerikai hazája születésének szellemi történetét, az vegye kezébe ezt a nagyon értékes könyvet. Egy könyvtár elolvasását takarítja meg magának. Cime: “John Adams and the Prophets of Progress,” megjelent a Harvard University Press kiadásában, ára 5.- dollár. KÉRI PÁL Az emigráció válsága azzal kezdődik, hogy egyesek számbavehető hívek nélkül úgy akarnak ágálni a színen, mintha otthon lennének, tömeggel a hátuk mögött, egy kiépített államgépezet keretében. Olyan szétvert hadsereghez lehet ezt hasonlítani, ami csak tisztekből áll, altiszteket s a legénységet legfeljebb egy-két pártzupás és néhány tisztiszolga képviseli. Nincs ebben semmi különös, hiszen minden rendszerváltozás után főleg a vezetők kénytelenek és tudnak elmenekülni; nagyobb tömeg ha akarná sem követhetné, elvégre egy egész ország nem vonulhat emigrációba. A vezetők rendszerint az értelmiségi osztályhoz tartoznak s ha valaki a tömegből képezte és törte is fel magát az illető politikai párt tisztjévé, az emigrációban mindenféleképp előáll az- a helyzet, hogy mindenki parancsolni akar (ha lenne kinek! . . .) mindenki döntő harcra készül vezetni ólomkatonáit az őt távozásra kényszerítő rendszer ellen ... ha ólomkatonákon kívül lenne kivel! Súlyos vezényszavak pukkannak semmivé a kávéházi asztalok: | felett; apró részletekig kidolgozott haditervek megvalósítás nélkül kerülnek papírkosárba, gyúródnék foszlányokká zsebben vagy valami még otthonról hozott, erős hervaőásnak indult aktatáska mélyén. Évek teltével változik a kép . . . őszülni kezd nemcsak az emigráns, de jelszavai, tervei is . . . mindtöbb hajszál marad az Idő fésűjében, mig végre ottmarad kopaszon, hazai tolláit kihullatva, esőverte érzelmeit idegen nap alatt száritgatva, imbolyogva szédeleg, maga sem tudja mit akar. Másfelé huzza a fej, másfelé a szív ... a kettő között megszakadt az összhang, az egyik hazafelé ösztökéli, — de hogyan? — a másik maradásra nógatja, — de minek? . . . A zupások is megunva a zsoldtalan katonáskodást, tisztiszolgaként gazdájuk politikai csizmáját fényesíteni, független utakra lépnek kenyeret keresni, (még jó, ha nem önállósítják magukat uj csoport- vagy pártalakitással!) s !a munkában felzabált izem mind nom ) HAZAI SZALÁMI és mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, szalonna és «tfriss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI — kapható: Mertl József magyar hentesnél 1508 2ND AVE. Te!.: RH 4-8292 öbb és többet emészt fel a lelkeiedésből, már csak könnyeket tud szemükbe csalni a Rákóczi-induó, cigányzene vagy a Himnusz, le a kezdet-kezdetén még csülöke fogott fegyver (hol?, mikor?— naguk sem tudják) kiesett a kéziül. A tarisznya csücskében utolsónak maradt kincs: a NYELV is mindjobban csak a hazulról hocott utravaló pogácsa morzsája lesz, nem méltóságában csengőbongó harang, hanem a böjti hetet hirdető kereplő, ami feltámalásra szól ugyan, de a Golgotaelhagyás, a keresztről val<f leszállás késik, mint a fagyálló föld alól napfényre törni nem tudó virág. Mikor már minden reménytfakasztó gyökere rojtossá csatakosodott s hogy mégis fontosságot tulajdonítson magának, mivel más nem találja annak, azt a bogarát kezdi röpülni tanítani, hogy “mit viszünk haza?” Na, ugyan mit? Semmit! Valamit mégis: az emigráns marakodástól cafrangokban lógó véres fülüket, s az összegyűjtött emigránslapok példányait, amit betehetnek valamelyik muzeum könyvtárába szakállasodni, mig valami irodalmi borbély le nem kaparja róluk az évtizedes koszt, hogy belenézzen csupasz arcába, hogy is nézett ki egy vízözön korabeli ember, akit Noé elvi eltérés miatt Ierepitett a bárkáról. Mindenki hires szellemi kincs letéteményesének képzeli magát, még saját elkeserült emigráns létét is . . . nem tud róla, hogy már rég kivonták a forgalomból, s újat nyomtak helyébe. Főleg demokrata nagybirtokosoknak képzelik magukat, s ha már külföldön megéltek ennek hozadékából, otthon sem szeretnének napszámba kapálni járni. Elfelejtik, hogy Kossuthék anynyit ültettek el ebből a nemes palántából, hogy azóta is irtják, s mégsem fogynak ki belőle, s ha szabadon engedik fejlődni, olyan bő termésnek iramodik, hogy külföldre is szállíthatunk. Nemzeti függetlenség? “Zöld erdők harmatát, piros csizmám nyomát . . (Rákóczit és kurucait felesleges bemutat-Szocializmust? Ebben is egyike voltunk az élenjáróaknak. Iparunk, ipari képzésünk meg- \ állta, a helyét világszerte, ugyanígy művészeink. Törvényeink is ‘urópai színvonalúak — papíron, gyakorlat? Az más. Hogy mégis a világ egyik legelíagyottabb nemzete voltunk és agyunk? Félő, hogy épp azt viszik haza, írni ebbeli életünket öregbiti. Taán Horthy kitömött fehérlovát ikarják, vagy az Örményországul nyakunkba szakadt Szalosjanizálasi “fajmagyar” “talajgyökcet” légcsáppal? Hogy mi az a légcsáp? Ha valaki megmagyarázza ne;em, mi az a talajgyökér, hajlanló vagyok neki megmagyarázni ni az a légcsáp, bár jelen pillalatban fogalmam sincs róla. Ezek mind olyan boiondgom>ák, amiket elkoboznak a határiál. A rómaiaknak mintegy 30,000 (ülönféle istenük volt, úgyhogy ’etrone szkeptikus bölcselő guíyosan jegyezte fel: “Országunk innyira be van népesítve istenekül, hogy sokkal könnyebb egy isennel, mint egy emberrel találtozni.” Emigrációnkban is annyi bizottnányi, albizottmányi, pártbeli és soportbeli levegőthasogató rádió- j sten és félisten van, hogy mi is i ^mondhatjuk ugyanezt. A többit tudjuk kívülről, hogy í ninden szentnek és istennek mara felé hajlik a keze s a kérdés j ovábbra is függőben marad: hol ?an hát elásva a döglött kutya, imit ők kincsként akarnak az orizágnak hazavinni? Hisz még abban a néhány szál | magyarban sem tudnak fegyelmet tartami, aki ilyen vagy olyan •rdekből hozzájuk tartozik. Minienki úgy járja a csárdást, ahogy ikarja, rendszabályozni nem lehet részben mert minden kopoltyura szükség van, részben ki tannak téve, hogy fegyelmezni akarás esetén az illető átmegy a : szemben lévő vetélytárs korcsmájába duhajkodni s kiállva annak ajtajába, a világnak kiáltja az odaátról hozott piszkos dolgokat. Hiba a politikai képzetlenség is. Vannak olyan kisgazdák, akik földet csak virágcserépben . . . munkásvezetők, akik gyárat csak filmen láttak és demokraták, akiknek már magától a szótól lelkiiszonyuk van. Egyben nagyok: olyan irányelvet tapostatni ki maguknak, amin lehetővé válik a mindennapi tejbeapritás lehetőségének elérése. “Hazabeszélnek,” de ez alatt saját házuktáját értik, az ország felé küldött ömlengésük légüres tér hijári nem jut tovább az emigráns politika szűk egénél. Földdöngető lépteikkel csak egymást Mrs.Herbsts 1437 Third Ave., N.Y.C. Tel. BUtterfield 8-0660 VALÓDI, HAZAI JEGESKAVÉ! A legfinomabb készítésű rétesek, sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u. 3-tól 3.15-ig Mrs. Herbst rádióóráját: WWRL állomás 1600 ke. 1 MOTEL FLEISCH MANNS, N. Y. Telefon: 181 ------ MEGNYITÁS: MÁJUS 24 -----Ünnepi Decoration Day MÁJUS 29-től JUNIUS 1-ig. Művészi műsorról Fleischmanns-ban először OTTO FASSEL világhírű kamaraénekes gondoskodik. Igazgató: Kovács Elek. MAGYAR-OSZTRÁK KONYHA KOVÁCS CLARA és SZÉKELY ANNA vezetésével. 3 nap teljes ellátással $26-tól. Napi ár $9.50. NAPONTA DÉLUTÁNI TÁNC. BÁR. ESTI MŰSORRAL. REZERVÁLÁSOKAT FELVESZ: New World Trcding Co. Jimmie S. Gruber 233 W. 42 St., N.Y.C. 2128 E. 21 St, Brooklyn Tel: LO 4-5290 Tel: NI 6-1131 T I 1950 junius 4-én a budapesti kommunista kormány “Nemzetközi Gyermejinap’-ot tartott, felvonulásokkal, beszédekkel és hasonló ceremóniákkal. Többek között erre az alkalomra kiadtak egy 5-bélyegből álló sorozatot is, 20, 30, 40, 60 fillér és 1 forint 70 fillér értékben. A bélyegek mindegyike gyönyörű gyermekeket és azok életéből vett jeleneteket ábrázol és a szokott propagandafrázisok vannak rajtuk: ‘.‘Harcolunk a békéért, a jobb életért,” “Legdrágább kincsünk a gyermek” (Rákosi mondása), “Jó tanulással harcolunk a békéért” és “Szocializmus építői leszünk” De bizony baj lett a 60 filléres bélyeg feliratával. Ezen egy cserltészfiu van az előtérben, mögötte táborozó sátrak és katonásan felvonuló cserkészcsapat. Az elfogadott felírás ez volt: “Utánpótlásunk a jövő harcaihoz.” Ez aztán mégsem nagyon békés mondás és az utolsó pillanatban észrevették ezt a béke-baklövést és gyorsan ujranyomták . . . most már kijavítva a mindig jó bolseviki stílusban megirt “Szabad hazában, boldog ifjúság” felírással. Az első kiadást megsemmisítették és a második került csak'a hazai és a jó dollárokat fizető külföldi bélyeggyűjtők kezébe. Egy kevés eredeti felirásu 60- filléres bélyeg az első kiadásból valahogyan azonban külföldre jutott és a piac jó drágán jegyzi ezeket. Kezemben van egy ilyen első kiadású és persze a közönséges, második kiadású “Gyermeknap”bélyeg is s el kell gondolkoznom azon. hogy ha olyan békeszerető “Rákosi apánk,” hogy a legdrágább kincsnek tekinti a gyermeket, MIÉRT akarja azokat a jövő harcaiban utánpótlásnak, orosz ágyútölteléknek használni? . . . I EGY BÉLYEGGYŰJTŐ Az emigráció válsága Irta: PERNEKI MIHÁLY tapossák körbe-körbe, azon túl a tehetetlenség törvénye üli meg őket. Hiábavalóan pocsékolják az emigráns-erő benzinjét, csak ptiffog a motor, anélkül, hogy haladna. Nélkülük épugy jól vagy roszszuj mennek otthon a dolgok, — mint velük és politikájukkal. Ha mégis változás állna be, ehhez több köze lesz,a perzsa petróleum, a Japánnal megkötött béke, avagy más hasonlóknak, mint nekik. Harsonájuk gyerektrombita ahhoz, hogy meg tudjon indítani egy hadsereget. Az emigráció mindig irányított és sohsem irányitó. Tolmács, aki közvetíti egy más hatalom gondolatát. Hogy ez találkozik az otthon élőkével? — egyszerűen a nemzetközi nagybolygók útjába sodródtunk. A legjobb emigráns politika: egybetartani a külföldre szakadt magyarságot. De a szélsőségeknek, a parancsuralmi rendszereknek híveit ki kell közösíteni, támadásukat visszaverni, de vitázni velük falrahányt borsó, mert még fontosságot tulajdonítanak maguknak. Dorong ellen csak doronggal lehet és kell harcolni; a betűt, a tollat az emberi jogok, a szabadság védelmére, követelésére találták fel, a nyomdagépet festékkel és nem vérrel szokás kenni. Főleg, ne nézze senki a New Yorkban, avagy máshol épitett légvárát a budapesti képviselőháznak. Azért, mert a moszkvai kakuk beletojta tojását a padsorokba, változás esetén sem New YYtrk, sem London nem kivánja a szétvert és szétzavart szarkafészekbe beletojni a sajátját . . .. HOLLÓS BÖZSI ANGOL-MAGYAR magyar - angol fordítási és bevándorlási ügyekben segítő irodája készséggel áll az amerikai magyarság rendelkezésére. Cim: 55 West 42 SL (Room 1046) New York 18, N. Y. Telefon: LO 4-3619
