Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-05-31 / 23. szám
Vőikcnyi Mihály kössön ti “A* Ember’ . Victor Varconi, a mi kiváló művészünk, Várkonyi Mihály írja “Az Ember'’ szerkesztőit nek : New York, Í9Ő2. május 20 Kedves Ferikém! Ennek a szegény félelemmel teli, felfordult világnak szüksége van egy becsületes és bátor harcosra, mini te vagy és voltál az elmúlt negyedszázadon keresztül. Tartson meg a: Ég barátaid körében — kedves életpároddal együtt—még hoszszu évekig! ■ Réai hived: VÁRKONYI MIHÁLY KAPOSVÁRI EMLÉKEK .... Cleveland, O., 1952. V. 22 Kedves Mr. Göndör! Sok üdvözlet egy kaposvári származású lánytól, aki jól emlékszik az édesanyja emlékkönyvébe beleirt so- {■ rokra Göndör Ferenciül —; és a történetekre, amiket Tőle hallott. Édesanyám neve Boroviiz Ilona volt—és valahányszor' olvasom “Az Ember“-t, mindig úgy érzem, mintha személyes kapcsolat fűzne hozzá! Sok szívélyes üdvözlet, MRS. EMÉRY SOMOGYI FISCHER GYULA FŐRABBI ÜDVÖZLŐ LEVELE Beaufort, S. C., 1952. május 21 Kedves Mester! Maga az oka, hogy ma reggel “Az Ember” olvasása lilán .kedves hitvesem élénken megpirongatott. “Az egész világ gratulálja Göndört,” monda, 'te miért hallgatsz?” Nem lennék jó zsidó pap, ha a kérdésre nem kérdés- j sei feleltem volna. Sőt, kérdésekkel. “Tulajdonképpen miért gratuláljam Göndört?” kér- \ deztem. “Azért, mert 25 éve j száműzetésben van? Mi ezi Mikes Kelemenhez képest, ki már sok száz év óta ‘egyedül hallgatja tenger mormolását'! Göndör is egyedül, majdnem egyedül . . .” “Avagy azért üdvözöljem, mert mint egy uj Kinizsi ‘két nagy karddal verekedett? súlyos csapásokat mérve jobbra a fasisztákra, balra a kommunistákra? De közben nem kapott ö maga is súlyos sebeket? Rágalmak és gazságok áradatát?” “Talán szilárd becsületességéért, elvhüségéért dicsérjem öt? Ha ö nem lenne ilyen, akkor ő nem lenne — Göndör!” Mindezek után, Mester, kedves Hitvesem szigora ellenére sem gratulálom. Csak annyit kívánok, hogy az eljövendő negyedszázadok találják Magát mindig töretlen épségben, harcos egészségben. Hive: DR. JULIUS FISHER .üdvözlet Délamerikóbói Sao Paulo, 1952. május 20 Huszonöt éves amerikai jubiieuitjára én az elsők között szerettem volna lenni jókívánságaimmal, de sajnos betegségem meggátolt ennek keresztülvitelében. Most már teljesen jól vagyok és első dolgom, hogy szívből minden jót kívánjak Magának további munkájához. Ibolyával együtt szeretettel öleli LENKE .0tfl «HOiÖNlKSVK 0 5001 xoa*o & nvhdvua v MNoan o a noidnihsvm GÖNDÖR JFJELRENC POUUKJUKE7XLAPIA Reentered as second matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March, 1879 SZERKESZTŐSÉG ÉS KI ADÓHIVATAL: 32<l íiast 79ST., NEW YORK, 21, N, Y. Pbone: BUttcrfield 8-61M No. 23 NEW YORK. N. Y., MAY 31, 1952 ECYES SZÁM ÁRA 20 CENT Merénylet Amerika ellen Irta: DR. BART ALIS ÁRON irosz veszedelem elhárítására irányulnak, hogy a koreai beavatkozásról ne is beszéljünk, ahol amerikai hősök aduik életüket a kommunista aggresszió megakadályozására ■s ahol épen a kisnépek megvédéséről adott fényes bizonyságot Truman és kormánya. De hogy senki ne maradhasson kétségben, a nyilatkozatban gróf Wass Albert meg is nevezi Trumant, sót persze Roosevcllet is, amikor sopánkodva kijelenti, hogy az Amerikában élő bevándoroltak, köztük a magyarok is iájuk látók szavazataikat. “Azt üzenem minden magyarnak — folytatja a nyilatkozat — hogy kötelessége ma szóban és írásban konokul dolgozni és megmagyarázni a régen ittélö, szavazati joggal bíró magyaroknak, akik talán még \ nem látnak tisztán, hogy ők is felelősek Y(diáért és Teheránért, ők felelősek azért, hogy Amerika háborúba lépett és eladtuk minket az oroszoknak, mivel ők választották meg azt a garnitúrát, amely üzleti érdekből és Európa iránti gyűlöletből mindazt elkövette, ami velünk, népünkkel történt. Meg kell érteniük, ha most is ugyanarra a garnitúrára szavaznak, akkor felelősek lesznek a magyar nép teljes kiirtásáért . . .” Kisérjük csak mondatonként ezt a szövegezést. Először is utasítást ad ez a rágalmazó gróf a mostanában Amerikába jött DP-knek a propaganda-munkára. Felszólítja a hozzá közelálló nyilasokat és egyéb turbulens elemeket a “konok” munkára: főzzék, gyúrják, gyömöszöljék a régi amerikasokat, fokozódjék a már amngy is folyó kutmérgező, lázitó, izgató propaganda-tevékenység. Kettős sínpár ez; az egyiken az Amerika-ellenes és demokrácia-ellenes maszlagolás, a tények tudatos elferdítése és a nácik bűneinek felmagasztalása, a másikon az antiszemita izgatás, a felszabadulás esetére az uj Izsák és Orgovány előkészítése és legszívesebben egy világpogrom megvalósításának heves vágyakozása áramlik ezekből az Amerikába bejutott nyilas propagandistákból a jóhiszemű, ám többnyire tájékozatlan régi-amerikások felé. Most jön a fenti szövegnek egy sokat eláruló és gróf Wass Albert igazi arculatát teljesen leleplező része: ezek a derék öreg-amerikások, akik szavazataikat a demokratákra adták, felelősek Amerika hadbalépéséért! Tetszik ezt érteni? Amerika habomba lépése, mint vád! Ez a mondat tökéletes bepillantást enged ebbe a Wass Albertbe, itt döntő módon kitűnik, hogy miféle elvetemült gondolkodása és érzése van ennek az elfuserált Írónak! Ebben a mondatban benn foglaltatik a nácik minden dühe és gyűlölete az Egyesült Államok ellen, amiért hadat üzent Hitlernek és a maga óriási fölényével térdrekényszeritette a nácizmust. Ha Amerika nem lép be a háborúba — ez a nácik okoskodása és ez Wass Albert okoskodása is — Hitler el tudott volna bánni európai ellenfeleivel és győztesen került volna ki a háborúból, ergo fentmaradt, élt, virágzott volna a nácizmus és egész "Európa Hitler zsákmánya lett volna! Ezt akarták a nácik, ezt akarta gróf Wass Albert is és mert ez nem sikerült, mert Amerika az emberiség védelmében hadbalépett, .tehetetlen dühében és Amerika-ellenes elvakult gyűlöletében ezért csikorgatja most a fogát a nácikkal együtt ez a gróf Wass Albert is. Egyetlen mondat és menynyire kibújik a szeg a zsákból! 1! S következik a moeskolódás: "Eladtak minket az oro’ szoknak,” majd pedig: “üzleti érdekből és Európa iránti gyűlöletből elkövették mindazt, ami velünk, népünkkel történt.” Miféle aljas és hazug besározása az amerikai vezetőknek, Rooseveltnek és Trumannak és rajtuk keresztül az egész amerikai államvezetésnek! Eladtak minket aa oroszoknak? llát nem Hitlernek és magyarországi csatlósainak köszönhetjük mindazt, ami történt? Hát nem a magyarországi kormányok viseltek háborút az oroszok ellen, nem Bárdossy üzente meg a kormány, a parlament és a “A/. Ember” nemrég foglalkozott gróf Wass Alberttel, az Egyesült Államokban vendégjogot élvező Íróval, aki egy frissen megjelent Írásába, egy látszólag kommunista-ellenes novellájába alapos antiszemita izgatást csomagolt bele. A leleplező cikk meglehetősen nagy hullámokat vert fel. Nagy általánosságban mindenki osztotta “Az Ember” ténymegállapításait ö-s az azokból levont következtetéseket, de akadtak olyanok is, akik mentséget kerestek a durva izgatásra és azzal érveltek, hogy7 “gróf Wass Albert mégiscsak egy elismert nagy iró, akivel szemben clnézönek kell lenni.” Ha ez a gróf Wass Albert valóban nagy iró lenne, annál megbocsájthatatianabb lenne a bűne. Az igazi nagy szelieryek sohasem követnek el ilyen merényletet az emberi együvétartozás eszméje ellen. Csak az Írástudás törpéi, a félmüveitek és az ál müveitek soraiból léptek elő a múltban és tépnek elő a jelenben is az uszítok, a faji és felekezeti gyűlölet magvetői, a betű árulói. Gróf Wass Albert esetében pontosan erről van szó. A komoly irodalmi kritika, a magasabb igények szerinti értékelés a nagyon gyenge kvalitású toliforgatók közé sorolja ezt az erdélyi származású írót. Mennyire mélyen alulmarad ez a gróf Wass Albert az igazi nagy erdélyi írókhoz képest! Az u.n. erdélyi irodalom nagy virágzásában a tapadó. ragadó bogáncshoz volt csupán hasonlítható; Tamási Áron, Kós Károly, Bánffy Miklós, Muller Károly, Dsida Jenő, Szántó György, Karácsony Benő, Tabéri Géza, Áprily Lajos, Kovács László, Ügeti Ernő, Reményik Sándor, Ormos Iván, Bartalis János mellett verejtékező dilettánsnak számított ez a törtető ifjú gróf és még politikai eszmetársa, Nyirö József is kilométerekkel előzte meg az irodalmi rangsorban. De most nem akarjuk újból meghatározni gróf Wass Albert siralmasan gyenge helyét a magyar irodalomban. Ezúttal másról kell írnunk és a gróf ur amúgy is ismert szélsőjobboldali politikai portréjához kell hozzáadnunk néhány újabb ecsetvonást. Kezünkben van a Buenos Airesben megjelenő nyilaskeresztes lapnak, a “Magyarok Ltja” cimü förtelmes nyomdaterméknek legfrissebb száma, amelyben gróf Wass Albert nevével találkozunk. A gróf ur nagy nyilatkozatot ad ennek az újságnak és ezúttal nem a zsidókat szidja, hanem — Amerikát. A nyilatkozatban a közelgő amerikai elnökválasztásról beszél és a következőket mondja: “Magyarország és a többi vasfüggöny . mögé zárt ország sorsa az idén dől el, hosszú időre. Ha újra a “demokraták” jönnek be — függetlenül attól, hogy ki lesz az elnökük — ifiarad mindenütt a régi rendszer, az embereket, népeket, országokat orvul eladó garnitúra, marad a lapuló és a fölszin alatt ügyesen meghúzódni tudó, hurkolt oroszbarát politika és ezzel a mi népünk sorsa eldőlt!” Hallatlanul vakmerő, becstelen rágalmazás! Gróf Wass Albert azzal vádolja a demokratákat, tehát a jelenlegi államvezetést és igy Truman elnököt is, hogy “orvul eladják az embereket, népeket és országokat,” sőt ezt megtetézvt azt a gálád rágalmai is megkockáztatja, hogy Trumar “lapulva és a fölszin alatt ügyesen meghúzódva burkok oroszbarát politikát” folytat! A demokrata párt vezetői, w. államapparátus irányitói és maga Truman is mint Sztalir titkos szövetségesei! Az ember nem tudja, dühöngjön-« ezen a komisz, aljas állításon, avagy mentőkért telefonál! jón. mintán csakis egy vaskos elmebaj szülhet ily ostobasá I gokat . . . Hát ez a gróf Wass Albert nem tudja, nem látjí Truman elnök és környezete óriási erőfeszítéseit a világo fenyegető kommunizmus legyőzésére, soha nem hallott e; j a szédelgő gróf a berlini hídról, az Atlanti Paktumról, i ! fegyverkezési programról, a Marshall-tervről, az európa hadseregrőt. az atomcsodák ró), a japán békéről és még eg« sereg egyéb intézkedésről; amelyek mind a kommunista ét
