Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-05-31 / 23. szám

AZ EMBER May 31, 1952 2-ik oldal Pfeiffer Zoltán cikke Kisbarnaki Farkas Ferencről a “New York Times”-ban Nazis at that time. As reported, the General spoke of the recently organized underground move­ment of oppressed people behind the Iron Curtain and emphasized their wish to be liberated. It is strange that General Farkas should voice these ideas, as in 1944 he was responsible for sen­tencing to death the anti-Nazi heroes and oppressing the Hun­garian anti-totalitarian under­ground movement. I approve of the purpose of “American Friends of Anti-Bol­shevist Bloc of Nations” and I understand very well the impor­tance of psychological warfare, but in my opinion the public ap­pearance of General Farkas and his kind endangers the common cause and is likely to be used as a newT pretext for the familiar propaganda claiming that the Western democracies intend to restore the Nazi-Fascist world of the past. ZOLTÁN PFEIFFER Member of the Hungarian Na­tional Council’s Executive Committee. Dr. Pfeiffer írása felelős ma­gyar államférfitől eredő*kemény kritika Kisbarnaki Farkas Ferenc múltja és jelenlegi politikai sze­replése felett. “Az Ember” már ismételten állást foglalt a haza­áruló, esküszegő szélsőjobboldali tábornokkal szemben és hogy ez­úttal is a helyes álláspontot kép­viseltük, ezt dr. Pfeiffer Zoltán fenti írási is megerősíti. marad, még a legcsunyább világ­ban is. És most az is valósággá vált, hogy’ a vasfüggöny nem tudta be­börtönözni a “Szulaanit”ot . . . .“Stone walls do not make a pris­on, nor iron bars a cage”—mond­ta a költő és,—mint mindig,—a költőnek igaza volt. A “Szulamit” kijött a vasfüggöny mögül és az elmúlt napokban itt New York­ban lépett a közönség elé, hogy meghajoljon a vastapsra és ismét hozzáadjon egy csomó babérleve­let a koszorúhoz, amely Donáth Ede emlékét szimbolizálja. A koszorú őrzője Mrs. MAUT­NER, Donáth Ede New Yorkban élő lánya (sok-sok newyorki ma­gyar szeretett Mimije—aki talán népszerűbb, mint druszája a “Bo­­hémélet”-ből), ott volt természe­tesen az előadáson és úgy druk­kolt, mintha ez lett volna a vi­lágpremier. Szép nagy sikert drukkolt ki és közben, messziről úgy látszott, el is sírta magát egy kicsit. Nagyon büszke volt, és minden joggal, a zseniális papá­jára, aki megmutatta, hogy nem. is olyan félelmetes valami az a mostani vasfüggöny. Az emberi szellemet nem tudja és sohasem fogja tudni örökké fogva tartani. Donáth Ede szelleme kirepült és (átrepült ide hozzánk. Amint Hei­ne mondta: “A dal szárnyán” . . . (SPECTATOR) nép megkérdezése nélkül a háborút a Szovjetuniónak és kétezer kilométerre a magyar határtól küldte ki a magyar katonákat az esztelen, fölösleges vérpocsékolásra? Bármily tragikus mindaz, ami történt és bármennyire is vérlázitó az oroszok erőszakos fellépese, mindez a magyar kormá­nyok bűnös politikájának egyenes következménye, Bár­­dossynak, Imrédynek, Sztójainak, Szálasinak és az őrjön­gő szálasistáknak, akiknek bűneiért most a magyar nép lakói! És miféle szennyes, nemtelen gyülölet-fröcsögés az, hogy Amerika “üzleti érdekből” meg “Európa iránti gyű­löletből" vezette a maga politikáját? A buenos-airesi újság és gróf Wass Albert egyesült erővel papírra merik vetni ezt. amikor épen Európa megvédéséért, az európai gondo­lat és szellem fentmaradásáért. az európai népek szabad­ságáért. a legszebb emberi eszmék megőrzéséért indította meg Amerika a háborút és küldte nagyszerű fiait az euró­pai harcterekre! Vannak azután gróf Wass Albert nyilatkozatában egyéb kitételek is. “Embervérrel kereskedő ország-kalmárok": ezek az amerikai politikusok gróf Wass Albert meghatá­rozása szerint. Felháboritó merénylet ez épen egy mene­külttől, aki letelepülést és boldogulási lehetőséget kapott Amerika és az amerikai politikusok jóvoltából és külön is felhábdritó ez egy magyar menekülttől, aki Magyarország felszabadítását az orosz zsarnokság alól kizárólag Ameri­kától várhatja. Akkor, amikor Amerika és a jelenlegi kor­mány emberfeletti erőfeszítéseket tesz az elnyomott népek felszabadítására, amikor az amerikai nép milliárdokat ál­doz erre a felszabaditási programra, a legnagyobb és leg­durvább hálátlanság egy menekült magyarnak igy nyi­latkozni. Az emberiség elleni megátalkodott gonosztevőnek. Hit­lernek legyőzése után újabb merénylővel áll szemközt a szabad és müveit világ: Sztálinnál és a világforradalomra törő bolsevista gárdájával. Az uj merénylőkkel szemben minden bizalmunk az Egyesült Államokban és kormányá­ban összepontosul. Látva az Egyesült Államok népének és kormányának nagyszerű erőfeszítéseit, a gigantikus készü­lődéseket és a világtörténelemben példa nélkül álló áldo­zatvállalást, minden reménységünk megvan a jövendőn­ket illetően. Bizhalunk és bízunk is rabságban vergődő magyar népünk felszabadításában és az aj, szabad és de­mokratikus Magyarország felépítésében, ahol többé se a nácik, se a kommunisták nem juthatnak vezető szerephez s ahol az irodalmat az igaz írók magasrendü írásai alkot­ják és nem a gróf Wass Albert-féle torz elmeszülemények. Gróf Wass Albert sértő, kihivó, gyalázkodó nyilatko­zatáért pedig bocsánatot kérünk Amerikától. Szolgáljon mentségül, hogy ez nem a demokratikus magyarok, nem a magyar nép és még csak nem is a régi-amerikás magyarok hangja. A magyar milliók — beleértve az Amerikában élő magyarokat is — a legnagyobb hálával és őszinte bizalom­mal tekintenek az Egyesült Államok és kormánya felé. Gróf Wass Albert hangja a nácik hangja, Amerika ellen­ségeinek hangja. HERZ-SZALÁMI! VALÓDI! IMPORTÁLT! (Jelenleg Hollandiából.) Yorkville-ben kizárólag PAPRIKÁS W IMPORTERNÉL kapható! 150* SECOND AVE. 78 és 79 utcák között NEW YORK 21, N. Y. Telefon:’ RU 8-6117 Vidékre pontosan szállítunk. Kérjen ingyenes árjegyzéket. t. I’-1 i M h lít HUNGARIAN GARDEN Restaurantban (1528 Second Avenue) GYPSY COUNTESS JULIA és RÁKOSSY TIBOR énekelnek CSÜTÖRTÖK, PÉNTEK, SZOMBAT és * VASÁRNAP este ----- és: GIZELLA, a KIVÁLÓ KONYHÁM "• • 'Ifi női prímás!:: .ZETTL LACI tulajdonos P I Telefon: RE 4-967Í Emlékezés a “Szulamit” zseniális zeneszerzőjére, Donáth Edére Nem igen múlik el olyan nap, hogy végig lehessen olvasni egy újságot anélkül, hogy ez a kelle­metlen szó: “vasfüggöny” ne ke­rüljön az olvasó szeme elé. Idő- és nyomdafesték - pazarlás lenne felsorolni mindazokat az ideg­bántó és vérnyomást emelő gon­dolat-társulásokat, ' amelyeket a fentebb idézett szó kelt fel. Vol­tak azonban idők — és nem is olyan nagyon régen — amikor Európában a “vasfüggöny” sok­kal kellemesebb gondolatokat és érzéseket okozott, mint mostaná­ban. Azokban az időkben, amikor lement a vasfüggöny és felhang­zott a “vastaps,” kinyílott egy kis ajtó a vasfüggöny közepén és ki­lépett az ünnepelt primadonna vagy bonviván, avagy a drámai hős és hősnő; esetleg a szerző vagy a zeneszerző. Boldogan mo­solyogtak és hajlongtak. Siker volt, nagy siker—vastapsos siker! A vasfüggönyt akkor nem hatal­mi politika irta elő, csak a tűzol­tóság. De még a tűzrendészet: szempontok sem tiltották meg, hogy az, akit a közönség látni akart, kijöhessen a vasfüggöny mögül és megmutassa magát. Én nem tudom, hogy 1898-ban volt-e már vasfüggöny abban a színházban, amelyben először mu­tatták be Budapesten a “SZULA­­MIT”-ot. Lehet, hogy nem volt. Ha nem volt, akkor az történt, hogy az utolsó felvonás után egy láthatatlan vasajtó nyílt ki és az ismeretlenség láthatatlan vasfüg­gönye mögül előjött egy fiatal ze­neszerző, akiről addig senki sem hallott, szerényen hajlongott minden irányban a lelkesen ün­neplő közönség felé és bár tuda­tosan nem gondolta, de ösztönö­KERESTETÉSEK Spira Ábrahámné (Matild) Tel- Aviv, Lilienbdum 33, keresi dr. Kardos Györgyöt (apja Meny­hért), kb. 40 éves, 15 éve vándo­rolt ki, belgyógyász. Budapesten az Ügynök-utcában és a Lehet­­utcn lakott. • Féder József (cime: Givat Alija, íjechov 4-209, Israel) keresi Rab­bi Hirsch Joelt, aki Sztropkőban (Zemplén m.) született, apjának Mendel, anyjának sz. Friedmann Cipóra volt a neve és kb. 33 éve vándorolt ki Amerikába. • Lőrinc Józsefet keresem. Apja: Lőrincz Lajos, anyja sz. Glück I Rózsa, Érmihályfalváról. Felesé­gének leánykori neve: Ehrenfeld ; Szeréna. Utolsó lakhelyük New ! York City. Unokahuga, Lőrincz Karolin keresi (apja Lőrincz Dá­vid, Érmihályfalváróí), akinek jelenlegi cime:— c/o Alexander Grünfeld, Tel-Jiru-cham, Post , Beer-Sheva, Negev, ISRAEL. • Dr. Szirtes Lilli fogorvost, fér­jezett dr. Geiger Ernőnét keresi unokabátyja: Szirtes Andor. Ci­­<me: Natanya, Pituach Beth, Meinstein, ISRAEL. Á Magyar származású Zsidók V ilágszövetsége (317 East 79th Street,) i, vasamap este 6 őrekor a WALDORF-ASTORIA HOTEL-ben MARTON ERNŐ a Világszövetség központi elnöke és AVIGDOR HAMMÉIRI ÜtS* tiszteletére társasvacsorát rendez. ASzociális Bizottság elnöke: Dr. Elizabeth Weiss de Csepel. Master of Ceremonies:Mr. Harry Herschfield. A művészi műsorban BÍRÓ SÁRI zongoraművésznő ér CARELLI GÁBOR, a Metropolitan Opera tenoris­tója szerepelnek. Zongoránál: DR. HERZ OTTÓ. Vacsorajegy ára $12.50. Megrendelhetők: BU 8-8213 \ sen bizonyára érezte, hogy azokat , a melódiákat, amelyek olyan lel­kesedést okoztak, soha semmiféle vasfüggöny nem tudja majd a fe­ledés börtönébe zárni. Ha az 1898-as premier nagy si­kere ezt az érzést adta DONÁTH EDÉNEK, akkor, évek múlva, bi­zonyára jólesően állapította meg, | hogy érzése nem csalta meg. A ! “Szulamit”-ot töbször felújítót - í ták—mindig friss volt, mindig si­ker volt. Az a másik, a rossz­­hangzású, kegyetlenül csikorgó j vasfüggöny már kezdett lassan lefelé gördülni, mikor mégegyszer felújították^ Budapesten és a siker , ismét nem maradt el, ami termé­­szetes is, mert a szép mindig szép Dr. Pfeiffer Zoltán, a Nemzeti Bizottmány végrehajtóbizottságá­nak tagja, a moszkvai diktatúra ellen 1947-ben oly nagyszerűen hadakozó Függetlenségi Párt volt vezére a következő cikket irta a legnagyobb amerikai újság, a “New York Times” május 23-i számába: BACKGROUND OF GENERAL FARKAS To the Editor of The New York Times: The New York Times in its May 5 issue gave a brief account of the mass meeting of the "Am­erican Friends of Anti-Bolshevist Bloc of Nations, Inc.” The rally took place at Manhattan Center on May 4. As a former leader of an anti­communist political party in Hungary, I feel it my duty to call public attention to the back­ground of one of the meeting’s official speakers, General of the Army Ferenc Farkas de Kisbar­­nak. According to the official program General Farkas — who arrived from Europe to attend this meeting — spoke about the suffering of Cardinal Mindszen­­ty and of other martyrs behind the Iron Curtain. I doubt that General Farkas is the competent person to speak of Cardinal Mindszenty’s sufferings, because in 1944 he was acting chief of the court-martial of the Hungarian Nazi regime at Sop­ronkőhida, in the same military prison in which Cardinal Mind­­szenty was imprisoned by the

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents