Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)

1952-05-17 / 21. szám

P-ik oldal AZ EMBER May 17, 1952 NEW YORKI NOTESZ Végre egy kérdés, amelyben a Nemzeti Bizottmány teljesen egy­séges! Kisbarnaki Farkas Ferenc szereplését a Bizottmány minden ■tagja unisono a legélesebben el­ítéli és nincs a Bizottmány jobb­oldali szárnyán sem egyetlen olyan tag, aki mentséget találna ennek az esküszegő és hazaáruló tábornoknak számára. Helyénva-. ló lenne, ha a Nemzeti Bizott­mány Valamilyen formában nyil­vánosan is megbélyegezné Kisbar­­r.aki Farkas felháborító amerikai szereplését. • A “Szabad Világ”, az emigráns Magyar Szociáldemokrata Párt hivatalos lapja legutóbbi számá­ban nyilatkozatot közöl Kisbar­naki Farkas Ferenccel kapcsolat-, bán. A nyilatkozat Dalnoki Ve­ress György volt huszárszázados­ra, jelenleg chilei lakosra hivat­kozik, mint ügydöntő tanúra an­nak bizonyítására, hogy Kisbar­naki Farkas Ferenc 1944 decem­berében Sopronkőhidán halálos Ítéletet hozott Dálnoki Veress La­jos altábornagy, a tanúként hi­vatkozott Dálnoki Veress György apja ellen. Kisbarnaki Farkas Fe­renc bünlajstromának bizonyítá­sára egyébként számos tanú áll rendelkezésre az emigrációban, volt ellenzéki politikusok, katona­tisztek, újságírók, akik közvetlen szemlélői, sőt nem egy esetben szenvedő alanyai voltak a náci­bérenc tábornok ténykedéseinek. Valójában nincs is tanukra szük­ség, mert köztudott tényekről van szó és a legfőbb tanú maga a tör­ténelem: 1944 őszének gyászos lapjai, a háborúból való kiválá­sunk meghiúsításának, az elkö­vetkezett rémuralomnak, a leg­jobb hazafiak és a már amúgy is üldözött zsidóság kiirtásának és az egész ország elpusztításának rettenetes fejezete, amelynek egyik legfőbb bűnöse ez az átko­­sottnevü tábornok volt . . . • A newyorki zsidó egyesülete^ és intézmények díszes külsőségek között megrendezett fogadáson üdvözölték dr. ^Marton Ernőt, a telavivi “Uj Kelet” szerkesztőjét, a kiváló irót és újságírót abból az alkalomból, hogy rövidebb tartóz­kodásra New Yorkba érkezett. A legjelentősebb zsidó közéleti és társadalmi személyiségek jelentek meg a fogadáson, amelyen többen felszólaltak s méltatták dr. Mar­ton Ernő elévülhetetlen érdemeit. Az elmúlt héten Nagy Ferenc vezetésével a parasztszövetségi politikusok, Peyer Károly vezeté­sével a Szociáldemokrata Párt tagjai és dr. Pfeiffer Zoltánnal az élén a Függetlenségi Párt kép­viselői New Yorkban együttes megbeszélést tartottak az idősze­rű politikai kérdésekről. •- Mintegy három-négy hete úgy­szólván senki nem kap levelet a magyarországi Ifozzátartozóitól. A jelek szerint a budapesti kom­munista kormány újra valami­lyen korlátozást léptetett életbe, ezúttal a külföldi levelezés terén. Feltehetően a cenzúra szigorítá­sáról van szó, avagy egyszerűen arról a már többször is elkövetett perverz cselekedetről, hogy hosz­­szu heteken át visszatartják a külföldre küldött leveleket. Az otthoni rendszernél minden lehet­séges . . . • A “The New York Masonic Out­look,” a newyorki szabadkőműves nagypáholy folyóirata legutóbb vezető helyen foglalkozik a nagy­­páholy által rendezett Kossuth­­ünnepséggel. A tejedelmes illuszt­rált beszámoló kiemeli Cukor Mór és Keil Arthur szerepét a nagy­szerű ünnepség megrendezése körül. • Legutóbb hirt adtunk Palinay Ferenc és Belső Gyula volt or­szággyűlési képviselők New York­ba érkezéséről. Most még egy háború utáni országgyűlési kép­viselő érkezéséről adhatunk szá­mot: dr. Eszterhás György is megérkezett New Yorkba, aki a háború utáni politikai gárda fia­tal, képzett tagja. Dr. Eszterhás a Barankovics-csoport tagja. • Amerika mohó érdeklődése Bar­tók Béla zenei alkotásai iránt oly nagymérvű, hogy most már egy­másután veszik lemezre Bartók fiatalkori müveit is. • Érdekes statisztikát közöl a Csicsery-Rónay István szerkesz­tésében Washingtonban megjele­nő “Hírünk a Világban” cimü folyóirat a New Yorkban bemu­tatott magyar drámákról. Esze­rint az első magyar szerző, aki­nek New Yorkban szinrekerült a darabja, Molnár Ferenc volt: 1908-ban mutatták be “Az Ör­­dög”-öt. Molnár tartja a rekor­dot is, 18-szor mutattak be a kü­PÉNZT NYÁRI RUHÁK SPORT KABÁTOK NADRÁGOK takarít NADEL - nál $29.50 és feljebb $12.75 és feljebb $5.95 és feljebb —— IGAZÍTÁSOK ingyen HUGO NADE férfiruha kereskedő 104 FIFTH AVENUE New York City (a 15. és 16. utcák között, fent a 15-ik emeleten) Telefon: CHelsea 2-5666 és CHelsea 2-5355 — NYITVA: NAPONTA ESTE 6-IG — lönböző newyorki színházak Mol­nár-színmüveket, a legtöbb ha- ; talmas szériával, sokszáz előadás- j sál tette általánosan ismertté Molnár nevét. Lengyel Menyhért, Zilahy Lajos, Pásztor Árpád, Dré­gely Gábor, Földes Imre, Vajda Ernő, Szomory Dezső, Bus-Fekete László, Hatvány Lili, Lakatos László, Biró Lajos, Heltai Jenő, Fodor László, Fazekas Imre, Egri N. Lajos, Herceg Ferenc, Luria ■ Lajos, Gosztonyi Ádám szerepel­­l nek többe.!: között a New Yorkban szerepelt magyar színpadi szerzők sorában. • Mint hírlik, a következő rövid távirat érkezett a napokba New Yorkba: “AMERIKAI MAGYAR NÉP­SZAVA” S Z E RKESZTŐSÉGÉ­­NEK, NEW YORK ADJÁTOK VISSZA WASS AL­­BERTÜNKET STOP A “MAGYAROK ÚTJA” SZER­KESZTŐSÉGE STOP ÉS A BUENOS AIRESI NYILASOK STOP-STOP. • A “New York Times” klasszikus gramofónlemez - statisztikát állí­tott össze azokról a müvekről, a­­melyeket olvasóinak ajánl. A ma­gyarokat 16 mü képviseli, nyolc Liszt, hat Bartók, 1 Kodály és 1 Lehár. Budapesti vicc: A magyarországi rezsim Töme­gesen küldi ki Moszkvába a mun­kásokat, hogy onnan egy idő múlva “tudásban meggyarapod­va” térjenek vissza. Egy munkás, mielőtt csoportjá­val útnak indulna, megállapodik a feleségével, hogy mindent pon­tosan megír, ha azonban úgy ta­lálná, hogy az a sok szép és jó, amit a Szovjetunióról meséltek nekik, csak üres propaganda volt, akkor ZÖLD tintával Írja majd a levelet. Ez esetben mindennek az ellenkezője igaz. Néhány hét múlva megjön a levél, fekete tintával' irva. A le­vélben ez áll: “Itt minden gyönyörű, minden nagyon jó, mindenki szabad és azt csinálja, amit akar, remekül lehet keresni, nagy az olcsóság, mindent lehet kapni, de zöld tin­tát az egész városban nem kap­tam . . .” • Óriási sikerrel mutatkozott be a hires newyorki “Latin Quarter” revüjében egy magyar artistapár: Darvas and Julia. A fiatal tán­cospár eddig Parisban, London­ban és Európa egyéb fővárosai­ban lépett fel, mindenütt a leg­nagyobb sikerrel. A kukac • • Uj orvosi rendelő DR. KLEIN MIKLÓS, a kassai állami Szülészeti és Nőgyógyásza­ti Kórház volt aligazgató-főorvo­sa, akinek eddig 105 West West 72nd St. alatt volt a rendelője, orvosi rendelőjét 308 East 79th Street alá helyezte át. Dr. Klein Miklós belgyógyász és nőorvos délelőtt 10-től déli 1-ig és délután 4-től 7-ig rendel. Uj telefonszáma: LEhigh 5-0490. <H.) Női ruhák alakítása, igazítása, helyrehozása a legutolsó divatnak megfelelően. Hívja: Tel. SChuyler 4-9843 - kérje Miss EtheUt. Kívánatra házhoz jön. KERESTETÉS ! Keresem Jakab Lászlót (Mosel, aki Kolozsvárott született és fe­leségével valamint két kislányá- I val kb. 1950 aug. vagy szept. ha­­! vában vándorolt ki USA-ba. Itá- I liában együtt voltunk a borletai ! és st. antoni-táborban. Ha valaki | tud hirt felőle, kérem értes'tsen. CARLO GEISZLER N. ( Conception, Casilla 278, CHILE es a rögeszme (Aesopusi mese) Irta: LÁSZLÓ MIKLÓS Egy Péntek reggel — mint egyéb reggeleken — Demeter kukac ■felébredt ágyában, mert csengetett a vekker. Megnézte a vekkerórát — mint ki tudja hány esztendő óta minden reggel —, hét óra volt. Erre szokásához híven egyet ásított, kettőt nyögött — mert rheumás volt — és kisiklott az ágyából. Már rosszul kezdődött neki az egész nap. Mert esett az eső, ami, miként köztudomású, nem jó a rheumának. Ilyenkor úgy csikorgóit a dereka, mint ha lettek volna benne csontok. Pedig nem voltak, amit Demeter is tudott, hiszen egy kukacnak nincsenek csontjai. Égy kukac az egy kukac, ami puha, nyúlós és szürke és hírből sem ismeri a csontot. Ilyen volt Demeter is, egyszerű, szürke kukac, még csak nem is zöld hernyó, hanem csak kicsi, tömzsi, pókhasu, ráncos, kö­zépkorú, lassan kopaszodó, hétköznapi kukac, amilyenből száz és száz millió van a világon. Minek utánna az ablaknál egy kicsit csámcsogott, pislogott és kettőt-hármat vakarózott, ahogy azt már álmos kukacok szokták csi­nálni esős reggeleken, neki látott, hogy elkészítse magát a nap szá­mára. Megberetválkozott, persze óvatosan, hogy bele ne vágjon a képibe a rozsdás zsilettel. Mert a zsilett rozsdás volt, miként a pemzli piszkos és a szappan szőrös. Demeter nem adott sokat arra, hogy eme tárgyakat — melyek a tisztálkodást szolgálják — illő használat után lemosni, szárazra törölni és úgy tenni vissza a polcra, ami egyébként ugyancsak roppant poros volt. Demeter nem tartozott a legtisztább kukacok közé. A higiéniából elegendőnek vélte a béretválkozást — azt viszont, igaz, minden reggel, mert roppant hiú kukac volt —, ám kézmosásra, lábmosásra, avagy pláne egy egész fürdőre bizony nem pazarolta sem pénzét, sem idejét. Mélyről hitté, hogy ama testrészeket, melyeket a ruha amúgy is eltakar idegen szemek elől, ostobaság lenne tisztán tartani. Miként hogy az alsónemükből is csak ép azt kell gyakrabban váltani — mondjuk hetenként egyszer —, ami kilátszik: gallért és manzsettát. A többit nyugodtan lehet viselni három, oly­kor négy hétig is — ki látja? Külsőre viszont Demeter egy tip-top kukac volt. Mindig vasalt es mindig illatos, mert ákácvizet használt, amivel alaposan befröcs­költe magát, hónalját, kezeit, nyakát, még a kabátja fazonját is. Kevéskés, szürkülő hajára pedig rózsaillatu pomádét kent. Gomb­lyukába pedig egy szál nefelejtset tűzött, igaz, hogy nem valódit, csak olyan hamis, rongyból való virágot, amit vett magának évekkel ezelőtt ám ákácvizzel azt is bespriccelte,.hogy igazi virágszaga legyen, Ákácillatu nefelejts. Tehát, mint látjuk, külsőre Demeter egy eléggé jól öltözött, kon­szolidáltnak tűnő és erősen virágillatu kukac volt. Aki cvikkert is viselt, amin hosszú fekete zsinór lógott, melyet balfüle köré csavart, mint egy Pierpont Morgan vagy egy Bemard Baruch. Miután igy elkészítette magát, vette ernyőjét és galucsniját — mert, ne feledjük, esett az eső — körülnézett lyukában, hogy mi is kell még, nem feletjtett-é el valamit? — Ja igaz ... — gondolta — a fogaim. Oda siklott a sublódhoz s az egyik fiókból kivette két ha­mis fogsorát — azokat éjszakára mindig ott tartotta, zoknik, zseb­kendők és alsónadrágok között — s a két fogsort bedugta szájába. Az alsót alura, a felsőt felüre. Végül vette keménykalapját és elment hazulról. , ' Az első uccasarkon vett egy újságot. A következő uccasarkon be­vonult egy kávémérésbe, reggelizni. Mert Demeter egy magányos, agglegény kukac volt, aki mindig egyedül reggelizett, mindig ugyan­abban a kávémérésben és mindig egy kávét hat túróssal. Roppant nagy étvágyú ;kukac volt. • A kávé és a túrósok társaságában mindjárt neki látott az új­ságnak. Amit hátulról visszafelé kezdett olvasni. Úgy értjük, hogy elkezdte hátul, az utolsó előtti oldalnál, ahol a halálozási rovat van. Mert Demeter számára valójában ezzel kezdődött el a nap: kik hal­tak meg tegnap? A többi, vezércikk, napihirek, nem érdekelték túl­ságosan. Neki az újságból az jelentette a lényeget, hogy vájjon meg­­halt-é tegnap valaki ismerős? Ettől függött egész napja, jó- vagy rosszjkedve. Ha — szerencsére — meghalt valaki, egy kortárs vagy kartárs, egy ismertebb hernyó, lepke, vagy pláne méh, jómódú, va­gyonos rovar, Demeter számára rögtön kiderült a nap. Boldog lett, fiatalos lett, jókedvű lett. Ilyenkor képes volt rendelni egy hetedik túróst is, sőt, még egy kávét. Ha — sajnos — nem talált ismerős halottat a rovatban, Demeter rosszkedvű lett, fáradt lett, öreg lett, ráncos lett, bágyadt lett és sirhatnékja támadt. Ilyenkor nem ette meg a túrósait, csak ép belecsámcsogott egyikbe, másikba, s ott hagy­ta még a kávéját is. Ilyenkor az újságot is eldobta, nem érdekelte tovább. — Ott egye a fene, teli van hirdetéssel, nincs benne semmi, még egy árva halott sem, egy kis szerencsétlenség sem, egy kis gáz­mérgezés, még csak öngyilkosság sem, egye meg a fene, többé nem veszek újságot, kidobott pénz — gondolta ilyenkor. S ilyenkor De­meter a rögeszméjéhez menekült Ez oldotta fel a bánatát, rosszked­vét. Ez jelentette számára azt, amit más meghasonlott kukacoknak | jelent az alkohol, heroin, ópium, morfium, vagy a marijuana cigaretta. Mert Demeternek volt egy rögeszméje. A névtelen levél. A levél, amit nem kell aláirni. A levél, amiért nem kell felelős­séget vállalni. A levél amiben mindenkinek, akárkinek, megmondhat­ja őszintén véleményét, mindenkiről, akárkiről, anélkül, hogy azért felelősséget kéne vállalnia, A levél, amiben bátran, nyugodtan, hű­vösen, objektiven vagy szubjektiven, de mindenkép jókedvűen lehet rágalmazni, becsmérelni, csúnyákat mondani és rosszakat kívánni, mindenkinek, akárkinek. Mert a papiros néma és mindenféléket meg­tűr. pláne, ha nem tudja senki, hogy ki irta teli a papirost. Ne tévedjünk. Demeter nem volt egy gonosz, egy rosszmájú ku-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents