Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)
1951-11-17 / 43. szám
8-ík oldal AZ EMBER November 17, 1951 Töltött tojás Irta: JÁNOS ANDOR Nagy bánatoknak nem vagyok megszállottja, lelki problémákat nem okozok magamnak ebben a zűrzavaros világégésben, amikor egyik napról csak a másikra lehet életünket előirányozni és úgynevezett gyomorember sem vagyok. Tehát pontosan a mai rendkívüli történelmi korszaknak volnék éltipusa. Nem mondom, hogy nincsenek olykor emésztési zavaraim vagy gyomorsav tultengésem, poha egyszer étkezem naponta, akkor is szerényen: egy tányérka bablevest piciny csülökkel, egy kis rakott káposztát malacpecsenyével, egy kevés camambert-sajtot hónapos retekkel, egy pár szelet dobostortát, szilvakompótot és feketét . . . Általában nem vagyok válogatós természetű. Csaknem mindent megeszek, ami az asztalra kerül. Ezt a jótulajdonságomat még a gyermekszobámból hoztam magammal, azokban a boldog időkben csak a spenótot nem bírtam elviselni. Azóta bizony már egyszer-kétszer gyomronvágott a keserves élet, harmincéves koromra a spenótot is megszerettem. Ma már fogyókúráimhoz csak azt használom, sőt, minden olvasómnak felelősséggel ajánlhatom— egy pohár langyos ásványvízzel ... A legutóbbi évtizedben mindössze egyetlenegy konyhai készítményt nem tudok lenyelni: a töltött tojást. Rántottúnak, tükörtojásnak, hárompercesnek még csak lecsúszik valahogy, de töltött tolást csak halálos ellenségeimnek szoktam kívánni bünhődésül. Nem tudom megérteni ... a tojás úgyis töltve van saját sárgájával, miért kell mesterséges töltéseket alkalmazni? Hagyományos utálatom a szóbanforgó csemege iránt, visszanyulik dicsőséges harctéri emlékeim közé. Az első világháború orosz frontjának egyik tiszti étkezdéjében pontosan délben 12-kor és pontosan este 7-kor (offenzívak esetén egy félórás késéssel) gyűltünk össze táplálkozásra,* mi vitéz katonák. A table d’hote asztalfőjén egy tüzérőrnagy ült, aki az ebédek és vacsorák menüit saját gusztusa szerint állította össze és igen nagy súlyt helyezett arra, hogy alantas tisztjei azért kellő elismerésben részesítsék. A tiszti konyha szakácsa valamikor Becsben egy franciás stilii étteremnek volt a mosogató legénye (bemondása szerint: Chef de cuisine), aki a francia konyha fortélyai szerint alkotta meg minden mestermüvét az asztalunk számára. Nem is lett volna azzal baj, ha történetesen azt nem nekünk kellett volna megenni. Egy ilyen chef d’oeuvre volt a töltött tojás is, amely legalább másnaponként szerepelt az étlapon. Az a szakállas méregkeverő beletöltött a tojásba mindent, ami az északkeleti harctéren fellelhető volt; srapnellgzilánk, panirozott tábori levelezőlap, szentjánosbogárka, stb., s ezt a csirimajzlit leöntötte két deci roham-rummal és a töltött tojás tetejére két szem zöldborsót helyezett. Azzal ugv néz ki ez az egyveleg, mint egy özönvizelőtti meseszörny, melyet még Nőé sem vett volna be bibliai bárkájába. Mikor már nem bírtuk tovább ezt a pokoli diétát, mi, magyargyomru tisztek, összeesküdtünk és elhatároztuk, hogy félholtra verjük a szakácsot. Egy májusi délután UNITED HUNGARIAN JEWS OF AMERICA KULTURFÓRUM 1951. November hó 18-án VASÁRNAP DÉLUTÁN PONTBAN 3 ÓRAKOR a UH JA NAGYTERMÉBEN, (317 EAST 79TH STREET) “MAGYAROK ANTISZEMITIZMUSA AMERIKÁBAN“ cimen KEREKASZTAL KONFERENCIÁT tartunk. Elnököl: Farkas Albert A KEREKASZTAL KONFERENCIA ELŐADÓI: Rév. Dr. Harsányt László ' Göndör Ferenc, “AZ EMBER” főszerkesztője Rabbi Dr. Schück Alexander Scultz Ignác BELÉPTIDIJ NINCSTMindenki szivesen látott vendég! Levél a szerkesztőhöz Kedves Főszerkesztő Ur! Róna József, Aba-Novák Vilmos, felsőeöri Pülöp Elemér nagy magyar képzőművészek “kedvenc tanítványaként” kezdtem el a szobrászától, 1940-ben végeztem el a budapesti Képzőművészeti Főiskolát, i Aladár igazgatósága alatt két (2) | szobromat kéri a muzeum számá' ra. Örkényi-Strasser István “FIA| TÁL TEHETSÉGEK" cimü albuma a legnagyobb fiatal zsidó te- I hetségek között sorol fel. Deportálásból való szerencsés [ elmenekülésem után “Tiranniz- I mus” cimü szobrom négy hétig J volt kiállítva a román propaganda minisztériumban nagy sikerrel. Sajtó filmezte és több ország sajtó megbízottai felajánlották országukban a kiállítás megrendezését, bemutatását. Itáliában következik be szobrászatom teljesen egyéni és eredeti kibontakozása, melynek eredménye lett, hogy az “Art Club,” a római Modern Múzeumban rendezett kiállításán “Anyaság” nevű szobrom nagy kritikát és a kiállítás egyik díszhelyét érdemelte ki és remek közönségsikert is hozott. “Galléria Rómában” Európa Itáliába menekült képzmüvészeinak kiállításán négy munkám áll a kiállítás fő homlokterében (díszhelyeken', nagy kritikai sikerrel (sajtó mükritikusok!). Palazzo Barberini 2 (két) kiállításán (Joint) hasonló a helyzet az előbbiekhez. Itt egy new yorki galléria. a “Zsidó Renaissance” c. müvemet megvásárolta. “Kivételes tehetség” címén, Rómában közel négy évig kaptam stipendiumot a Joint-tól — Itália legnagyobb Mesterei közül a magyar Amerigo Tot (Tóth Imre), Carlo Levi, a belgiumi Arno Stern, a jeruzsálemi Becálel Muzeum itáliai sajtóvéleménye alapján. Itáliában készült, szerepelt müveim rövidesen New Yorkba érkeznek, igy itt is rövidesen bemutatkozhatom kiállításokon keresztül. MOSKOVITS LÁSZLÓ szobrászművész Dr. Goldin ... a rádióról ismert szemüvegspecialista most más ügyben keresi a magyar közönséget. Egymillió dollár, értékű Bond eladására vállalkozott Izráel államának megsegítésére. Azok, akik dr. Goldint támogatni akarják ebben a nemes akciójában s Israel Bond-ot vennének—ami különben remek pénzbefektetés is—keressék fel a Lexington Ave. és 106-ik utca sarkán lévő üzletét (uccáról a bejárat) avagy telefonáljanak neki: LE- high 4-2710. Dr. Goldin akciója és minden Bond, amit veszünk, egy uj államnak segít, amelyben ma már többmillió zsidó között százezernyi magyar keres megélhetést. A segítésre azonban nagyon is rá vannak szorulva! MEGJELENT! PAZAR KIÁLLÍTÁSÚ, MEGJELENT! MINDEN IDŐK legnagyobb képes árjegyzéke! SOKSZÁZ UJ CIKK, SOKSZÁZ KÉP! INGYEN KÜLDÖM BÁRKINEK BÁRHOVÁ! ÍRJON AZONNAL ÉRTE! PAPRIKÁS WEISS JOBBAN JÁRNAK magyarországi rokonai, ha pénz helyett VÁMMENTES ÉLELMISZER és RUHÁZATI (Globus Trading Co.) CSOMAGOKAT rendel a budapesti raktárból bárhová. Felvilágosítással szolgál: • European Exchange Co, HARTMANN GUSZTÁV, TULAJDONOS. A KISS EMIL BANK volt vezérigazgatója 1566 FIRST AVE. NEW YORK, X. Y. a 81 és 82-ik utcák között Telefon: RH 4-7752 IMPORTER » 1504 Second Ave. INew York 21, N. Y. (A 78 és 79-ik uccák között) Telefon: 8U 8-6117 n r> i j Vásároljunk ßond-ol! 1-iRattS?' *> *4 megrohantuk a konyhában s haditörvényszék elé állítottuk. | Pár perc múlva sírva vallotta be, hogy ő teljesen ártatlan .a tojás ügyben, mert az őrnagy ur szigorú rendeletére csinálja a töltési kilengéseket. Ezekután kinyomoztuk azt is„ hogy- az őrnagy- másnaponként ellovagolt a tőlünk 3 kilométerre fekvő hadtáp-puffba (magyarul: harctéri örömlakocska) és szerintünk a töltött tojást vitaminként használja taktikai műveleteinél. Szerencsére, rövidesen az oroszok áttörték frontunkat, futólépésben hagytuk ott az étkezdénket. Én Pestig meg sem álltam, ahol érkezésem órájában a Nyugati-büffében együltömre megettem egy fél kiló disznótöpörtyüt . . . Nemrégiben Buenos Airesban születésnapi vacsorára voltam hivatalos. Gonddal és virággal feldiszitett asztal, válogatott italok és ünnepélyes arcok. A díszvacsora első fogása: töltött tojás volt. A fiatal és szép háziasszony szerint, aki abból sokat eszik, az rossz családapa nem lehet. Nem tudom, hogy ezt a marhaságot melyik konyha-filozófustól olvashatta, de én majd leestem a székemről, amikor HÁROM darabot helyezett belőle a tányéromra. Az elsőt még ujjammal lenyomtam ti garatomon azzal az utálattal, amivel gyerekkoromban a csukamájolajat nyeltem le; a másodikat — amikor általános érdeklődés közben egy meghívott hölgy izgalmas lépcsőházi kalandját mesélte — gyorsan a nadrágom hátsózsebébe dugtam és a harmadikat pedig, miközben egy ur a tósztot mondta a vendéglátó házigazdára, az asztal alatt futkosó selyempincsinek kínáltam fel. Sajnos, sikertelenül — még a kutyának sem kellett a töltött tojás. Egész estém el volt rontva, mert a nadrágzsebemben lévő dugtojás különböző kellemetlen szagokat árasztott. Odahaza a feleségem nagy botrányt csinált uj ruhám szándékos bemocskolása miatt, két napig nem voltunk beszélő viszonyban és én megfogadtam, hogy soha többé nem megyek el vacsorázni, ha nem tudom előzőleg a pontos étlapot . . . Múlt hétfőn szálltam hajóra, hogy pár hónapra ismét Európába költözzek. Kidolgoztam most egy szenzációs szisztémát a montecarloi Casino felrobbantására. (Ott már előre reszketnek! — A szerk.) Az olasz hajó nagyon kellemes, hygénikus, sokféle szórakozás, előzékeny kiszolgálás. A Mailre d’Hotel egy- olasz, egy- milánói “jó pofa,” aki mindenben kedvemre akar járni és óhajaim iránt érdeklődik. Megnyugtatom, hogy- minden “O.K.”, csak mi a fészkes fenének szolgálnak fel ebédhez-vaesorához makarónit? Hiszen az utasok nagyrésze külföldi. A tegnapi ebéd előtt a főur hozzámjön és bizalmasan a fülembe súgja, hogy miattam meglepetést készített a díszes vendégseregnek ... És első fogásként az asztalra helyezi a citrom nagyságúra felfújt töltött tojásokat . . . Egyszerre ■ minden elborult előttem, elkezdtem női hangon üvölteni, a tányéromat a 45-ik szélességi fok alatt a tengerbe hajítottam; a pincérek kényszerzubbonyt dobtak rám és becipeltek j egv kipárnázott hajókabinba. Szórakozásnak egy pakli gummidominót tettek a leláncolt asztalra. Azóta szorgalmasan játszogatok azzal és nagyon meg vagyok elégedve, hogy először életemben nyereséggel kelhetek fel a játékasztaltól. Valahol az óceánon, 1951. november. mint Sidló Ferenc tanítvány. Akadémiai éveim alatt sok kiállításon szerepeltem: a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban, stb., sok sajtó és más, igen biztató kritikát kiérdemelve — Bányai M. László néven. Az Akadémia jubileumi kiállításán (a Műcsarnokban) a sajtó vélemény az Akadémia legnagyobb tehetségei között emleget. A pesti Zsidó Muzeum dr. Fürst
