Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)
1951-10-27 / 40. szám
October 27, 1951 AZ EMBER 5-ik old# rlon a fenti zsidó lakóval és tegyen nekem jelentést a történtekről. Körülbelül két hét múltán a következő jelentést kaptam: Egy napon a kémclháritó (ilyen is volt ám!) a lakónál házkutatást tartott. A fehérnemű-szekrényben talált egy levelet. A levél Zsdanovnak volt címezve Moszkvába. A levél tartalma ismeretlen volt alkalmazottam előtt. A kémelháritó a zsidó lakót magával vitte és három nap után, mint kémgyanust, intemálási javaslattal átkisértette az államrendőrség politikai osztályára. Lakásába egy alezredes költözött be, mig a zsidó Kistarcsára került. Az alezredes jelenleg valahol külföldön üdül. Ismét látahtó hát, hogy semmi sem uj a nap alatt, az elsőbbségi jog pálmáját akarva-nem akarva, ismét csak a Horthy-tiszlnek kell kiutalni. Az idők folyamán ezek a tisztek úgy kitanulták a lakáshivatali teendőket, jogszokásokat, hogy a ■polgári lakáshivatal teendőit és vezetését is átvették. Vitéz nemes Hajnal Alajos tábornok volt az a kivételes tehetség, aki a nyilas zsiványuralom alatt a polgári lakáshivatal élére került. Egyébként kisvárdai többszörös gyilkos, idült alkoholista volt és dadogott. Reggel rumot kávézott, este pedig szilvóliumot teázott. Ez a tehetség minden bürokrácia nélkül megoldotta Budapasten a lakáskérdést, Endre László nevű főganaj elrendelte, hogy minden zsidó haladéktalanul zárja le a lakását, a lakáskulcsot az utca, házszám, emelet szobaszám megjelölésével köteles leadni a Kossuth Lajos-téri lakáshivatalba és ő maga költözzék be a gettóba. És képzeljék tisztelt olvasók, ez a tehetséges tábornok a kulcsokat szétosztotta a rengeteg és sorban álló nyilas bitangok, zsákmányra éhes asszonyok és a lakásfosztogatásra éhes söpredék között. Büszke is volt rá, hogy ő bürokráciamentesen megoldotta Budapesten a lakásínséget. Nyilatkozott is Oláh Gyurka “Egyedül vagyunk” íimü W.C.-papírjában, csak altábornagyi kinevezése maradt el, mert a “nemzetvezetőt” közben felkötötték, ő pedig vitéz módjára elszökött a fővárosból. Jól tenné a “népi demokrácia,” ha úgy Hajnalt, mint Oláh Gyurkát a budapesti lakáshiány megoldása céljából haza hivatná. Ezek nemcsak az élmunkásoknak, sztahanovistáknak és az országba telepítendő vörösök részére teremtenének lakásokat, hanem a felháborító és megdöbbentő gaz deportálásokat is egy csapásra megszüntetnék. Főszerkesztő urnák őszinte tisztelettel kész hive: (ALÁÍRÁS) Montreal, Canada, 1951. október 15-én. AMERICAN FUEL TRADING CO. képviselete. Vámmentes szeretetcsomagok a budapesti raktárból rokonainak vagy barátainak. DR. FÖLDY KÁROLY Fordítási Irodája [ Hiteles fordítósok minden nyelvből minden nyelvre, MÁZON FOOD CORPORATION | vámmentes szeretet csomagok IZRAELBE 205 E. 85th St. New York 28 Telefon: TR 9-5339 Room 204 Bartha Albert vezérezredes volt magyar hadügyminiszter New Yorkba érkezett Bartha Albert, a második világháború utáni magyar kormány volt honvédelmi minisztere New Yorkba érkezett. 19^6-ban Tombor Jenő honvédelmi miniszter halála után, Bartha Albert vezérezredest bízta meg Nagy Ferenc akkori miniszterelnök a honvédelmi tárca vezetésével. Már ennek az évnek a végén “leleplezett” úgynevezett “összeesküvés” alkalmával súlyos konlroverziái keletkeztek Barthának a kommunista vezetőkkel. Bartha jól tudta, hogy ez az “őszszeesküvés” tulajdonképpen kezdetét jélentette a nemzeti érzésű demokrata magyarok felszámolásának. Súlyos öszszeiitközései voltak az úgynevezett katonapolitikai osztály akkori kommunista vezetőjével, Pálffy-Österreicher tábornokkal és amikor, Bartha, mint honvédelmi miniszter személyesen jelent meg a katonai fogházban, hogy a szerinte ártatlanul letartóztatottak ügyeit kivizsgálja, megtörtént az a példátlanul álló eset, hogy a honvédelmi minisztert, mint legfelsőbb katonai parancsnokot nem engedték be a fogház épületébe. Bartha miniszter ezekután el akarta rendelni Pálffy-Österreicher letartóztatását, de az orosz főparancsnok dezavuálta Bartha minden intézkedését. Bartha Albert ezek dacára, tovább folytatta minden erejével a harcot és az eset után minisztériumából azonnal elbocsájtotta mindazokat, akik ellen a legkisebb gyanú merült fel, hogy a kommunisták beépített emberei. Ezeket Rákosiék egyéb fontos katonai posztokra helyezték el Bartha háta mögött. Mikor Bartha végleg rájött arra, hogy a kommunista maffiával szemben tehetetlen, lemondott állásáról. Bartha tehát nyugdíjba vonult, de tudta, hogy minden lépését figyelik. Régi és meghitt barátság fűzte őt Mindszentg bíboroshoz, akinek, valóban, ö volt legbizalmasabb barátja a kormányban. Lemondása után is szoros összeköttetést tartott fenn a kardinálissal. Mikor Mindszenti} bibo-, rost letartóztatták, bizalmas barátai közölték vele, hogy most már nincs vesztegetni való ideje, mert a következő letartóztatandók közt ö a második, akit napokon belül elhurcolnak. Az első volt Baranyai Jusztin egyetemi tanár, akit akkor le is tartóztattak és hosszú, súlyos börtönre Ítéltek. Ezután Bartha Albert feleségével együtt előkészült a szökésre és életveszélyes viszontagságok között, keresztül gyalogolva az osztrák határon túli orosz zónán — ami 72 éves korban különösen nem volt könnyű feladat, — eljutott Bécsbe, ahol az amerikai parancsnokságon jelentkezett. Néhány hét múlva Bécsből Salzburgba utazott állandó életveszélyek között, mert mindenütt nyomában voltak az orosz ügynökök, hogy a mártír bíboros legbizalmasabb barátját eltegyék láb alól.. Egy ideig Salzburgban élt az amerikai hatóságok pártfogása alatt, majd néhány hónap múlva a belgiumi pápai nuncius meghívására Brüsszelbe költözött át feleségével, ahonnan, mint DP-k jutottak el végre az Egyesült Államokba. Bartha Albert egész életén keresztül, az igazi kossuthi magyar demokrácia meg nem alkuvó harcosa volt. Magyar demokráciát akart abban a formában, ahogyan azt politikai ideálja, Kossuth Lajos megálmodta. Kétszer került szembe, mint honvédelmi miniszter a kommunistákkal és kétszer kellett emigrációba menekülnie. Hozzáférhetetlen tisztessége, elvhüsége és magyarsága, liajlithatatlan jelleme adtak mindig kivételes helyet számára a magyar politikai életben és bizonyára elsőrendű helyet biztosítanak részére az Amerikában miiködö magyar emigráns politikusok között is. örömmel és szeretettel üdvözöljük, itt, a szabadság földjén, ahol már annyi sok szabadságért harcoló, üldözött magyar talált a múltban is biztonságot és megélhetést. , Bethlehemi gyermekrablás TILTAKOZÁS 28,000 ELRABOLT GÖRÖG GYERMEK SZOLGASÁGBAN TARTÁSA DOLGÁBAN MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! a Paprikás Weiss International Bazar 1510 SECOYD AYE. alatt (A 78 és 79-ik uccák között) A régi Paprikás Weiss Importház KÖZELÉBEN. — Ajándéktárgyak a VILÁG MINDEN RÉSZÉBŐL! — CUKORKÁK! CSOKOLÁDÉK! BABÁK! JÁTÉKOK! Teh BE 8-0117 New York 21, JV.Y. Csak az ujtestamentumi bethlehemi gyermekmészárláshoz fogható, amit a kommunista rabságban tartott államok a Vasfüggöny mögött, miveitek görög kisdedekkel. 28,000 gyermeket raboltak el jugoszláv, bolgár és muszka zsoldban dolgozó görög kommunista csapatok görög szülőktől, görög anyák karjaiból és elcipelték a Vasfüggöny mögött lévő külömböző országokba. Egy részük még ma is ott van. A rablott gyermekeket szétosztották csehszlovák, lengyel, bolgár, román, jugoszláv táborok között. Értesülésünk szerint, még magyar földön is van görög rabgyerek, hogy mennyi, azt nem lehet tudni. A jugoszlávok, amikor Tito összekiilömbözött Sztálinnal, sok görög rabgyereket visszaküldték haza, de nem valamennyit. Még ma is vannak görög gyermekek Tito fogságában. A nemzetközi Vöröskereszt fölszólította a csehszlovák kormányt, adja vissza a területén lévő görög kisdedeket és ifjakat édesanyjuknak, családjuknak, hazájuknak. A csehszlovák kommunisták, Moszkva hangján szólva, kereken s vakmerőén visszautasították a rabgyermekek szabadon bocsátását. Mégpedig nemcsak a maga névé- 1 ben, a csehszlovák kormány nevében, hanem valamennyi többi kommunista kézen lévő csatlósállam nevében is. Visszautasította pedig olyan arcátlan, vakmerő hangon, ami csaknem érthetetlen emberi lényeknél, — ha nem tudnók hogy a sztálinista helytartók legelső kvalifikációja : kivetkőzni minden emberségből. A csatlós kormányok válasza, Csehszlovákia révén, az volt, “addig pedig a görög gyermekek nem mehetnek haza, amig, Görögországban a mai uralom van”—azaz, amig Görögország is nem válik kommunista csatlóssá. Erre az újabb történelemben szinte példátlan embertelenségre, Mihály főpap, Észak- és Délamerika görögkeleti érseke hívta fel az Egyesült Államok közvéleményének figyelmét, amidőn sajtóértekezletre hívta össze az újságok képviselőit a görög Érsekség székhelyére, 10 East 79. uccára. Ezen kommunista-ellenes harcban a jelentős és nagyhatású értekezleten “Az Ember”-t, .minden emberséges és igaz harc atlétáját, a lap szerkesztője, Göndör Ferenc képviselte. , Az értekezleten Mihály érsek kifejtette, hogy a bűnös kormányokat ebben a gyermekrablási gaztettben, az Egyesült Nemzetek Genocide Committee -je előtt kell kérdőre vonni. A kommunista kormányok világosan bűnösek a Genocide-Megegyezés és Határozat 2. szakaszának B. pontjában. Ez a pont megállapítja, hogy a “genocide,” azaz népirtás bűnében esik az, aki gyermekeket erőszakkal átcipel egyik emberi csoporttól a másikba. Ennek a genocide-bűntettnek a büntetése pedig, ap Egyesült Nemzetek határozata szerint, az, ami közönséges bűntettesek büntetése, amit a németek esetében már alkalmaztak is. A kommunista megbízottak uralma alatt lévő csatlós államok többsége ezt a megegyezést alá is irta^ természetesen azt hivén, ez csak a németek ellen kerül majd alkalmazásba, nem pedig ő ellenük is, ha túl jól megtanulták Hitlerék leckéjét, Sztálin szövegezésében. Mihály érsek figyelmeztetett rá, hogy a görög gyermekrablás nem kerülhetett az Emberi Jogok Védelmének UN-meghatározása alá, mert az nem törvény, hanem csak határozat, nincs büntető szankciója. Mihály érsek előadása szerint, a muszka-szolga Csatlósok vakmerősége példátlan. Nem engedték meg a Nemzetközi Vöröskeresztnek és a Svéd Vöröskeresztnek, hogy a görög gyermekeket őriző rab táborokat meg tekinthessék. Ebből is következik, hogy a gyermekeket rabságban tartó kommunista gonosztevőknek igenis van rejtegetni valójuk, nem merik a szabad levegőt beengedni táboraik fala közé. De ezeknek a gonosztevőknek cinizmusa, szemtelensége, már minden határt túlszárnyal, Nemcscak hogy nem törődnek a világ felháborodásával, hanem még vádat is emeltek a Vöröskereszt ellen, hogy az be akar avatkozni az ő saját külön saját nemzeti dolgaikba. Mint az érsek mon(Folytatás a 8. oldalon)
