Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)
1951-02-10 / 6. szám
6-ik oldal AZ EMBER February 10. 1951 még ez a momentum is érdekes lehet. De maga a nyers lény, úgynevezett ‘‘beállítás" nélkül lupos és unalmas. A három előttünk levő világtrösztnek könnyű . . . milliárdok állnak mögöttük. A mi erősségünk az ötlet, a képek, események ‘‘hangszerelése." A lapok megírták: a lokálok, zenés helyek megcsappant forgalma miatt elbocsátották a zenészek egy részét. Zenészmunkanélküliség. Csináltunk egy szériát, a fökép egy álarcos, frakkos alak volt, aki a bidvárdon hegedült. Cilinderébe hullott a pénz, nyakában egy nagy festett tábla lógott: "Az akadémia első diját nyertem, állást nem kapok, koldulok.” A “koldust" én szerződtettem egy fél napra, a táblát is én [estettem. A foto az egész világ sajtóját bejária. Az elmúlt nyáron néhány napig elviselhetetlen kánikula volt. Az emberek a Szajnába és a közparkok fürdésre lilos területein is fürödtek. Két szép modelt és egy szininövendék fiút szerződtettem. Ezek trikóban lubickoltak a Bois de Boulogne parkjának tavában. Egyik riporterem rendőrt keresett s amikor a rendőr csolnakon ment a tilosban fürdőzőkért, hogy azokat a partra vigye, a másik riporterem felvételeket csinált a jelenetről. A fürdőzőket 500 frankra büntették meg. Én fizettem helyettük. Megérte. Páris minden lakosa július t'i után nyaralni megy. A város úgyszólván teljesen kihal. Ilyenkor ki kell találni valami sztorit a Fény Városának jellegzetes héptelenségéről. A múlt évben egy fiatal párt szerződtettem. Turistaruhába öltöztettem őket és sátort verettem velük a város egyik normális időben legforgalmasabb pontján, a Concorde-téren, amely julius végén úgyszólván kihalt volt. Sátor az vt közepén. Az egész világot bejárta ez a fénykép is. — Nagyon sokszor a jól megfogott sztori közérdeket szolgál. A háború után, amikor lakásínség volt, végigjártuk a peremvárosok grnndjait és lefényképeztük a ládákból tákolt bódékban, szekrényekben lakó szerencsétleneket. Riportunk idáu több sokgyermekes családot emberi hajlékhoz juttatta a hatóság. Karácsonyi riportunk egyik érdekessége az volt, hogy Mikulás-apó ruhájába öltöztettem egyik riporteremet és a “Mikulás” végigment a városon. Beszélt a népszerű párisi rendőrökkel, betoppant a fényes lokálokba, elvegyült az estélyi ruhás népek között és elment a szegények hajlékába is. Ajándékokat osztott ki a Keystone- Mikulüs a szegény gyerekeknek . . . Egy kisgyerek a háború borzalmai között elvesztette emlékezőtehetségét és elveszett. A nevét sem tudta. Kis hírben olvastam ezt az egyik lapban. Elküldtem munkatársamat a gyermekotthonba, le-Lú-úyképeztettem a gyereket. Ez a kis emberi tragédia megrázta az embereket. Az egész világon az én elveszett kis gyermekem után nyomoztak az újságokban megjelent fényképek alapján. Közléseink után egy hét múlva jelentkezett egy elszászi iparoscsalád. Felismerték a menekülés közben elveszett gyereküket. Sima borult szülei karjába a kis Pierre, amikor a nevét az anyjától hallotta. Visszanyerte emlékezőtehetségét . . . — Hiába mesterkedik az ártani akaró propaganda, Páris ma fokozottabb mértékben a világ fővárosa, mint valaha. Haltál ötlet volt (ienfbe, az -unalmas városba tenni aj Népszövetséget. A világ egyik tragédiája, hogy nem Párisban ülésezik a Nemzetek Szövetsége. New Yorkban a Savoy-Plaza, vagy a Waldorf-Astoria huszadik, vagy ötvenedik emeletének ablakán kinéz a diplomata. Ha egyáltalán nem szédül és mer kinézni, parányi hangyaboly felitről nézve a világ. Ha itt laknának a népek vezetői, akkor a Crillon-hotelből a Szajnát és a Concorde-teret, a Mauricehotel ablakából a Notre Dame-ot, a Ritz-ből a Place Vendome-terét és oszlopát láthatnák. Itt más lenne a hangulatuk, más lenne a tárgyalás stílusa is. Tessék elhinni, ha Visinszky öt évig élne itt, kilépne a kommunista pártból. Amíg beszélgetünk interurbán telefonok csengenek, jelentések érkeznek a kontinens különböző városaiból és j had parancsokat osztogat a tengeren túlra a fiatal sajtóvezérkari főnök. Sétára indulunk a tízmilliós archív dobozai között, amely az elmúlt évtizedek világtörténete fényképekben. Egy vastag főkönyvben lapoz Garai. Bemondja egyik képrak- I ürnoknak: — Hm—s—ti. A raktárnok acéllétrán kúszik a plafon felé. Leemel egy fiókot. A kartotékból kivesz egy “egyéni lapot” Elém leszi, ez van rajta: László Jávor magyar dalköltő és újságíró. Hegedűvel portré, első sétája Párisban, 1938 január. — Ha érdekli, — figyelmeztet Garai, — írja meg: Jávor mögött Jaworszki, a nagy francia orvos, előtte Javíts, az amerikai kongresszus tagja fekszik dobozban. — Kiről van a legtöbb felvétel? — kérdezem. — Háromezer főtavai Franklin D. Roosevelt az első. — Hány perc alatt készül egy kép? — Tiz perc. Külföldre huszonöt perc alatt táviratozzuk a felvételt. Egész Franciaországban hét képtáviró van, olyan, mint nekünk. Bemegyünk a “Belino-terem"-be, amely a laboratórium mellett van. Egy üvegketrecben dolgozik a förtelmes szörny, a Belino nevű óriási képtáviró fenevad, amely felfalta és elzabálja előlünk a szót, a betűt. Egy fiatalember csavargat, igazgat. — Mit ad le a gép? — kérdezem rosszkedvűen. — Londonba megy egy szivoperáció — mondja mosoj lyogva. Ez a gyilkos szörny, ez a Belino másodpercenként köpködi ki magából öt világrész felé a szenzációkat. És én a géppel való csatában alulmaradt bukott harcos egy öreg, kopott Watermannal irok most győzelméről bus tudósítást. Vacsoravendég Irta: BERENDI SÁNDOR Harminc körüli magas férfi. Fényes kirakat előtt áll. Háttal, egyedül. Az uccán gyér járókelők cammognak. A férfi maga elé bámul. Nyilt, komoly szemével gondolat nélkül nézelődik, mint egy ábrándos tehén. Lassú, kissé megingó léptekkel egy nő közeledik. Jólszabott, sötétbarna tisztaselyem ruhát visel. Huszonöt éves lehet. Arca csinos, de gondterhelt s homlokát időnként élesen ráncolja. Szemei zavartak. Könnyzacskói kissé duzzadtak és ezek a táskás szemüregek álmatlan éjszakákra vallanak. Most sebtiben a férfira tekint. Megáll, arccal a kirakat felé fordulva, közel a férfihez. — Vár valakit? — kérdezi pár pillanat múlva a nő. — Nem, — válaszolja a férfi és a nő felé fordul. — Nem engem várt? — Nem. — Akkor miért áll itt? — Gondolkozom. — Min? — Hogy maga miért állt meg? — Várok. — Kit? — Senkit. Azt várom, hogy maga meghívjon vacsorára. — Éhes? — Igen. Különben nem említeném a vacsorát. — Különben mit említene? — Semmit. Nem is álltam volna meg. — Hm ... És miért állt meg éppen én mellettem? A nő nem válaszol. — Nos? Nem akarja megmondani? — faggatja a férfi. A nő madárszerü gyors mozdulattal felkapja fejét s élesen a férfi szemébe néz.-r- Talán vallják mindjárt szerelmet is magának egy vacak vacsoráért? — lihegi gúnyosan a szavakat. — Nem; nem kell szerelmet vallania. De mégis szeget üt a fejembe, hogy pont itt állt meg. Hiszen máshol is megállhatott volna. — Nekem itt tetszett megállni! — De miért? — Mert itt döntöttem. — Mit döntött? A nő kissé csüggedten legyint: — Kérem, ne faggasson annyit, — mondja halkan, de színlelés nélkül. — Nem akarom faggatni. De mégis, miért állt itt meg? — makacskodik a férfi. — Hát jó .megmondom! — fortyan fel ismét a nő. — Azért, mert maga nem egészen visszataszító külsejű. Azért, mert elég jó be- j nyomást kelt már messziről. Azért, j mert nincs otromba pókhasa s mert nem látszik megrögzött élvhajhásznak. És főleg azért, mert j enni akarok, érti uram? Jó meleg) vacsorát akarok . . . Na, sikerült kielégítenem a hiúságát? — teszi, hozzá maró gúnnyal és száját keserűen félrehúzza. A férfi fürkészve nézi az arcát. — Jó, jöjjön vacsorázni. Elindulnak. — Maga azonban elég nyers vacsoravendég, — szólal meg is mét a férfi. A nő vállat von: — Remélem, a vacsora nem lesz nyers. Befordulnak egy vendéglő irányába. A férfi tűnődik. Talán a nők zseniális ösztönére gondol, amivel ismeretlenül is megérzik, ki az ordináré fráter és ki nem az. - — De én nem tartok számot semmiféle hálára. Érti? — mondja a férfi s pillanatra megáll. — Értem. Ez annál jobb nekem. — Csak azért mondom, hogy jó étvággyal egyék. — Köszönöm; az étvágyam úgy is megvan. — Annyira éhes? — Nem csupán éhes. De van egy pont: az utolsó sorompó. Ha azon átcsúszik, ha azon átvergődik, ha teljesen meghasonlik önmagával, a világgal és az erkölcsi felfogásokkal, akkor már nem befolyásolja semmi. Érti uram? Akkor már semmi nem zavarja az étvágyát. Eltűnnek a vendéglő ajtajában. is, melyre nyálka és baktériumok tapadnak. Sokan, kiknek ezt a tanácsot adja a fogorvos, azzal a kifogással élnek, hogy foghusuk ezt nem bírja ki: rögtön vérzik. A foghusnak gyenge vérzése leggyakrabban az elhanyagolt ápolás következménye, amennyiben tisztítás hiányában a fogakra fogkö rakodott le, mely a foghust gyulladásba hozza és ezáltal kisebb vérzésekre hajlamosítja. A foghusnak a kefélést követő gyenge vérzése jelentőséggel nem bir és ne tartson az vissza senkit a fogkefe helyes használatától. Újabban a fogkefék sterilizáltam tartókban jönnek a piacra— mégis tanácsos használat előtt, forró vízbe jól kimosni azokat. A fogkefék előállitása nem gyári utón történik. Innen van az, hogy a fogkefék aránylag drágák. Vigyáznunk kell arra, hogy jóminőségü kefét vegyünk, mert a silányabbak rövidesen kihullatják sörtéiket. Az ilyen kiszabadult sörte veszedelmes, mert könnyen lenyelhető és nem egy esetet észleltek, ahol a lenyelt sörte volt a vakbélgyulladás okozója. Utolsó pár év óta a disznósört e helyett nylonsörtét használnak, mely puhább ugyan, mint a diszjnósörte, de higiénikusabb, erősebb jés könnyebben tisztítható. Száj és fogápolás ROVATVEZETŐ DR. WINTER MIKLÓS A fogak tisztítására való eszközök között nagy szerepet játszik a fogkefe. A fogkeféknek különböző alakjuk van. Vannak olyanok, melyeknél a sörték egyenesre vannak vágva, másoknál ivet képeznek. A gyengén iveit fogkefék célszerűbbek, mert nagyobb kiterjedésben érik a fogsort. Némelyik ember a fogak kefélését teljesen helytelenül és megfordítva végzi, amennyiben zárt fogsorok mellett, vízszintes irányban: jobbra és balra tologatja a kefét, ezáltal a nyálat és a fogak más lepedékét a fogak közti hézagokba keféli és otthagyja és a fogaknak csak egy kis részét—mely az ajkak felé néz—tisztítja meg. A fogkefe helyes alkalmazásával nemcsak a fogak külső oldalát tisztítjuk meg, hanem a nyelv felöli oldalát, a rágófelületét és a fogak közti hézagokat úgy tisztíthatjuk ki. ha függőleges irányban is kefélünk. Lekefélendő a foghus SUZY SANN KONCERTJE Suzy Sarui, a kiváló magyar gitármüvésznő és énekesnő, február 17-én, szombaton este 8.30-kor, tartja első amerikai koncertjét a Carl Fisher koncert hallban, 165 W. 58 St., New Yorkban. A magyar művésznő a budapesti és párisi rádióknak volt kedvence, Amerikában is szerepelt rádión és televízióban. Susie Sann nagy repertoárral rendelkezik. Első nagy koncertjére a jegyek (adóval együtt) $2.40 és 1.10. Jegyek kaphatók managerénél, E. Don Fritznél, 114 West 70th St., New York, N. Y. (EN 2-5593), a koncert hall csarnokában vagy a koncert estéjén a a Carl Fisher koncertterem pénztáránál. A MAGYAR MOZI UJ MŰSORA A “FEHÉR VONAT" lebilincselő, érdekes meséjéről, a szereplők nagyszerű játékáról sokat lehetne írni, de csak annyit említünk meg: Jávor Pál egy orvost alakit a filmben kiforrott művészettel. Simor Erzsébet, mint ápolónő egy csapásra hódit meg mindenkit. ■ Bilicsi Tivadar gondoskodik a humorról. A “Fehér vonat” a magyar filmgyártás egyik legsikerültebb filmje: szórakoztat, megnevettet mindenkit. Kisérőmüsor:. “Kadétszerelem.” Sawmill River Convalescent Home 1188 Saw Mill River Road YONKERS, N. Y. Telefon: YOnkers 8-31 13—4—5 LÁBBADOZÓ BETEGEKET, NYUGALOMBA VONULT MAGÁNOSOKAT és HÁZASPÁROKAT, megfelelő kezelésben részesítünk Az intézet a new yorki MADISON AVENUE HOPITAL-lal és s LEXINGTON HOSPITAL-lal kapcsolatban és Dr. Weitzner Imre és Dr. Engelman József orvosok személyes felügyeletével működik NEW YORK CITY OFFICE: 30 East- 76th Street BUtterfield 8-6988 Töltse a telet az örökké napsugaras LOS ANGELESBEN, a remek központi fekvésű STRAND HOTELBEN 729 SO. UNION AVE. Tel.: DUNKIRK 33101 ahol már heti $16.50-től felfelé kaphat szobát ellátással. FREE PARKING. Television. Rezervációért magyarul is irhát.
