Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)
1951-07-07 / 28. szám
Dr. Fodor Nándorné szobormüve Beregi Oszkárról Fodor Amália, dr. Fodor Nándor kiváló, valóban értékes pszichcanalista barátunk tehetséges felesége megmintázta Beregi Oszkár nagy művészünk sz-obrát és — mint ahogy mondani szokták, — megszólalásig hiven. Úgy éreztük a szobrot szemlélve, mintha Fodor Nándorné belevitte volna ebbe az alkotásába azt a valamit, amit léleknek nevezünk. Én a laikus, aki Budapesten csak Kisfaludi-Stróbl Zsigmond régi jóbarátom stúdióját láttam, közvetlen idejövetelem előtt is, azt hittem hogy jó szobrász csak ilyen markáns művész lehet, markáns kezekkel. , .Fodor Nándorné kezei egyáltalán nem hasonlítanak a markáns szobrászokéhoz, azok finom női kezek. Vékony és hosszú ujuak, amelyek inkább simogatásra vannak teremtve. Három évvel ezelőtt, mi-A m, Í B E R GÖNDÖR FERENC PO Reentered as second class matter Aug. 4, 1942. at the post office at New York, N. Y. under the Act of March 3. 1879 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 East 79ST., NEW YORK, 21, N. Y. Phone: Butterfield 8-6168 VOL. XXVI — No. 28 NEW YORK, N. Y„ jULY 7, 1951 EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT Beregi Oszkár Megrázó kép a magyar nép szenvedéseiről J C'v/' Szabadságot -- Igazságot! A párisi Kéthly-bizottság perbehivja Rákosit Irtó: GEORGES NICOD a KÉTHLY ANNA BIZOTTSÁG főtitkára kor mcdellirozni kezdett, nem' akartam öt komolyan venni, mint szobrászmilvésznőt. Amikor a letakart nyers szoborról s leplet előttünk levette és láttam kitűnő alkotásait, melyek később mind tökéletesebbek voltak — kezdtem j őt nagyon is komolyan venni. Nem bíztam kritikai érzésem-! ben és egy alkalommal, amikor kikerült szobi;ászmüvésznőnk kezei alól Göndör Ferenc szobra, — amely általános tetszést és feltii- j nést keltett, — megkérdeztem egy régen arrivált festőművészt, mi a! véleménye Fodor Náhdorné művészetéről. “Határozott tehetség, de nagy baj, hogy nem akarja magát tovább képezni és tanulni,”—volt, a válasz. Igazat adok neki is, dr. Fodor Nándornénak is. Maradjon1 csak az aki és mint szobrászom-i vésznő lelje meg értékes alkotásaiban a gyönyörűségét, mint ahcgy mi is ezt éreztük, mikor nekünk legújabb kitűnő szobrát bemutatta nagy művészünkről, Beregi Oszkárról. (G.A.) ★ Beregi Oszkárt, a nagy magyar szinészt Hollywoodba szerződtették egy jelentős filmszerep elját-' Szására. Elindulása előtt Beregi Oszkár egy meghatóan kedves le- [ velet intézett “Az Ember” szerkesztőjéhez, amelyből idézzük az alábbi sorokat: Drága Ferikém, ^ / Újra rámderiilt a nap . . . jó kedvvel és bizakodva indulunk utnak. Nagyon szép a szerep. Első angol nyelvű szerepem 7.3 éves koromban. Hogy mondja Lear Kent j, gróf ja: “öreg lábakkal u] hazába megy . . .” Vigyázok az egészségemre . . . vigyázz te is a magadéra. Ibolykái, Téged szeretettel ölellek és kérlek larlsaiok meg jóindulatotokban: OSZKÁR A francia közvélemény j egyetemes m é l tatlankodása ‘ Kéthly Anna asszony bebör- ‘ tönöztetésével kapcsolatosan j ujfent igazolja, hogy Fran-'j ciaorszáy a vasfüggöny eile- . né le is figyelemmel kiséri ■ mindazt, ami az orosz ön- 1 kényuralom igájába fogolt országokban történik. Így a sztálini rendszerek tartozé- 1 kai, az igazságtalanság és a tiránnia, nem maradnak észrevétlenek a szabad országokban. Magion országon Moszkva lakájai felszámolták a demokratikus pártokat. E la! káli ok börtönbe vetették mindazokat a férfiakat és asszonyokat, akik szabadságjogaikat nem voltak hajlandók felcserélni azokkal a 'kényelmes nyugbérekkel, a\ melyeket a népiknek nevetett demokráciák vezetői oly !bőkezűen szavaznak meg cinkosaik számára. Miután [elfüggesztették a demokráciát és megfojtották a szabad szót, valamint a szabad sajtót, Rákosi lefogalta még azokat a férfiakat is, akik—• ámbár kommunisták voltak, | 1 mint Rajk László—nem initial koztak az oroszok hűséges ' !szolgádnak szerepére. Csak 'miután börtönbe vetették és elítéltették Kovács Bétát, Justus Pált és Rajk Lászlót, csak ezután merészeltek \ Kéthly Annához nyalni, akinek népszerűségétől joggal \t ártották. Le fogat ásót, majd \elitéltetését SOHASEM KÖZÖLTÉK a nyilvánossággal, mert a sztálinisták attól féltek, hogy tömegmozgalom robban ki érdekében. Ezt az oly kivételes, 62 éves nőt, aki egész hosszú életét a társadalmi igazság és az alapvető emberi szabadságjogok védelmének szentelte, egy rendkívüli törvényszék 7.3 évi kényszermunkára Ítélte. A franciák együttérzéssel fordulnak ama sokezernyi budapesti lakos felé is, akiket mintegy egy hónapja a j keleti irányban elhelyezett; koncentrációs táb or 0 kba | hurcolnak. Ezren és ezren, \ férfiak és nők, akik politikai\ felfogás és társadalmi állás szerint is a legkülömbözöbb, csoportokhoz tartoznak, ismerik most meg a lassú halál táborainak borzalmait, azokat a borzalmakat, amelyek elől sokan a mai áldó- \ zatok közül a német nj)egszállás alatt valahogy megmenekedtek. A magyar de- \ mokraták háccCHak Horthy rendszere ellen, a hitleri barbárizmus elten, s most újból harcra kell kelniük a vörös fasizmus ellen. A sza- \ bad magyaroknak meg kell tudniuk, hogy a francia köz- < vélemény mellettük van. Az j a szabadság, amelyért ke-! szék életüket feláldozni, egyben — lul minden határokon — Franciaország szabadsága is. Azoknak, akik az igazság és a szabadság hívői, kezet \ kell nyújtaniuk egymásnak! | : Nagy tömegek állják körül a franciaországi Kéthly Anna Kiszabaditási Bizottság plakátját, amely ezrével borította el Paris falait. A bizottság egyébként a következő kommünikét tette közzé: “Néhány nap múlva egy éve lesz annak, hogy Kéthly Annát, aki 1922-től volt a magyar országgyűlés tagja, elfogták és egy budapesti rögtönitélő törvényszék tárgyalás nélkül 15 évi kényszermunkára Ítélte. A szabad világ demokratái ettől kezdve kampányt kezdtek kiszabadításáért A franciaországi Kéthly Anna Kiszabaditási Bizottság azt követeli, hogy e szocialista harcos ügyében tűzzenek ki nyilvános tárgyalást, s hogy adassék meg a lehetőség arra, hogy védelmét szabadon választott külföldi ügyvédek láthassák el. Ez alkalommal a Bizottság emlékeztet arra, hogy 1926-ban a Szocialista Intemaeionálé tiltakozott a Magyar Népköztársaság jelenlegi vezetőjének, Rákosi Mátyásnak bebörtönöztetése ellen. A Bizottság emlékeztet arra is, hogy a Rákosi Mátyás védelmére szükséges pénzt Kéthly Anna és a külföldi szocialista pártok teremtették elő, s hogy e védelmet egy fiatal angol ügyvéd, jelenleg a londoni parlament tagja látta el. A Kéthly Anna Kiszabaditási Bizottság közli, hogy újabban a következők jelentették csatlakozásukat: Búron államtitkár, Rémy Boure publicista, Armengaud szenátor, Perrier, a Francia Unió assemblée-jának kvesztora, Maurice Guérin, Regaudié és Siegfridt képviselők, Carcassone szenátor, Jacques Bardoux képviselő, a Francia Akadémia tagja, Dupuis asszony képviselőnő, André Le Troquer, a képviselőház alelnöke, Marius Moutet képviselő, volt miniszter: Charles Dumas államtanácsos, Pierre Mahias miniszterelnökségi tanácsos, Rodolfe Liopis menekült spanyol miniszterelnök, Serban Voinea volt román miniszter, Humbert-Droz, a. svájci szociáldemokrata párt főtitkára, Malroux asszony államtanácsos, Tony Révillon képviselői volt miniszter; Jean Guitton képviselő, Fouchére asszony, a Szocialista Nőszövetség főtitkára, Louis Antériou, a Radikális Ifjúsági Szövetség főtitkára, Pierre Maulry, a Szocialista Ifjúsági Szövetség főtitkára, Gaston Karila, a Szocialista Diákszövetség főtitkára.” A PÁRISI TÜNTETÉS 11 A Kéthly Anna-tüntetést, iiincly*a francia közéletnek szinte min(len progresszív csoportját megmozgatta, a párisi rendőrség szokatlan erős és erélyes készültsége nem engedte teljes mértékben kibontakozni. A rendezők már eleve elhatározták, hogy a felvonulásnak fegyelmezetten, rendben, minden, kilengéstől mentesen kell lezajlania, s ezért a rendőri nyomásnak, egy-egy incidenstől eltekintve, mindenütt engedtek. A párisi magyar követség palotáját szoros rendőrkordon zárta el a tüntetők elől. A felvonulások során röpcédulát osztogattak, ezrével és ezrével, a Champs-Élysées sürü tömegei között, amelyben megbélyegezték a szabadságrabié budapesti rémuralmat. — Levél Izráelböl — Izrael, 1951. junius 15 T. Magyar Világszövetség, New York Mintegy négy hónapja annak, hogy Budapestről elkerültem s miután még élénken él bennem a vörös paradicsom minden szépsége, ezért engedjék meg, hogy azokkal is ismertessem ezt, akik még ma is hinni tudnak abban, hogy a magyar népbiztosokat emberi .szempontok vezetik és nem pedig szolgai alázat, jól kiszolgálni az oroszokat, hogy ezért a jó szolgálatért saját életüket mentsék. létéig óráig. Levelemmel igyekszem hü tükrét nyújtani a magyarországi állapotoknak, mint azt tettem, hogy ideérk-ztem Izráelbe. Felkerestem a magyar zsidóság itteni vezetőit s vázoltam előttük a magyarországi állapotokat, hűen, semmit sem takarva. Mire ők igen gyenge, állítólag hivatalos állásponttal jöttek, hogy egyrészt a magyar zsidóság alijjázása drága, másrészt nem időszerű, mert nincsenek életveszélyben és most az ira-e kiak vannak soron. Amilyen megdöbbenéssel hallottam ezen szomorú érveket, ugyanolyan szomorúan állapítom meg azt, hogy mennyire igazam volt, amikor kifejezésre juttattam azt, | hogy milyen gyengén képviselik szegény hátrahagyott magyarországi zsidók érdekeit, amit legjobban bizonyit, a teljesen holtpontra jutott magyar alijjázás. Tévednek továbbá abban is, akik az araboktól féltik a zsidó testvéreiket, mert a legrosszabb arab is egy bárány a vörös farkashoz képest, és a veszély azok részéről áll fenn, ahol az életlehetőséget attól teszik függővé, hogy az egyén paraszt- vagy munkásszármazásu-e, Őe sokszor ezeket a szempontokat is felrúgják, ha az egyént kihasználják, vagy ha észreveszik a szerencsétlenen, hogy nincsen politikailag egy nézeten az uralkodó osztállyal. Miután engem elsősorban a zsidó hittestvéreink sorsa aggaszt, ezért kifejezetten az ő sorsukat
