Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-02-17 / 7. szám

1 February 17, 1951 AZ EMBER 7-ik oldal szabályt hoztak. Mindez vérlázi- j tónak tűn; a 23-ik század szabad : feketéi szemében s kiváló alka­lomként kínálkozott Zula minisz­terelnök tervében. Et utóbbi te­hát árbocra huzattá a háborút jelképező lófarkat, mire tüstént négy, válogatott gorillákból álló gycrsbombázó alakulat süvített New York felé, egy-egy higany­bombával, hogy megindítsa a fe­keték felszabadításáért vívandó kereszteshadjáratot. Ilyenformán délután 4 óra 20-kor kitört az ötödik világháború . . . Az első összecsapás 4 óra 22-kor Borneo fölött történt. Rádióirá­­nyitóhatásu amerikai vadászok halálsugarak alkalmazásával harc­ba bocsátkoztak a fekete gyors­bombázókkal s azokat eredeti irányuktól eltérítették. Két perc­cel később a feketék vezérpilótája —egy sok vihart látott gorilla-őr­nagy — az északi sarkpont fölött halálos sugarat kapott s gépével lezuhant. A következő másodperc­ben iszonyú detonáció rázta meg a földgolyót — s a háború végét­ért .. . Ám a katasztrófa csak ezután kezdődött. A lezuhanó gép explodált hi­ganybombázója felrobbantotta a többi gyorsbombázót és rakomá­nyukat is. A földön több borzal­mas rengés futott végig. Az északi sark kiszakadt a glóbuszból és szétporló meteorokként szerte­­hu lt a világűrben. Helyén hatal­mas lyuk támadt. A nap elsöté­tült. A bolygók megremegtek. A mi parányi égitestünk e roppant erő folytán kibillent a pályájából és — a történelme során először — visszafelé kezdett forogni. Ez­zel pedig a hátán zajló szerves és szervetlen élet is a visszájára for­dult. A megholtak előmásztak sírjuk­ból, összekaparták szétszórt csőn-.­­jukat s a koporsótól visszafelé kezdték pergetni életüket. A halál lett a kezdet s a születés a vég. Az állatok hasonlókép előbb meghal­tak, hogy élhessenek, majd életük alkonyán anyjuk emlőjét szivták s halálukként visszamásztak an­nak hasába. A fák, füvek és virá­gok tőzegként kezdték és magként végezték. Ágazatot és gyümölcsöt a föld belsejében hajtottak, gyö­kerük az ég felé meredt. Az eső a földről pattant föl a felhőkre. A tél nyáron volt, a nyár télen, az ősz tavasszal s a tavasz ősszel. A forgalom is megváltozott. A jármüvek kipuffogója előbb be­­szivta a gázokat és a porlasztó a korábbi hajtóanyagot puffogta ki, óriási szennyet köpvén az úttest­re. Minden közlekedési eszköz látrafelé futott s ha a forgalmi í íyil balra mutatott, ök jobbra | nentek — és megfordítva. Az em­­;erek is hátrafelé jártak, miután! szervezetük csak annyiban alkal­­nazkodott a változáshoz, hogy oyakuk 180-fokkal megfordult,; im a törzsük és végtagjaik nem.1 3 természetesen a cipőt a fejükre luzták, a lábukat cilinderbe búj- j ;atták és — uram bocsá, — a vég­sőjükön át táplálkoztak . . . Megváltozott az erkölcs, visszá­jára fordult a törvény. A bűn lett j az erény s az erény a bűn. A szentéletüeket felakasztották s a latrokat oltárra emelték. A szüze­ket máglyán tüzelték el s a ledé­rek liliomot nyeltek. Csak a politika és a politikusok nem változtak meg. Nem is volt szükség rá. Ök készítették elő ezt a borzalmas anarchiát, a világ ar­culata az ő ténykedésüket dicsér­te s miután valóban tönkretették a földet, — küldetésük végétért. A világ pedig forgott keserű le­vében. Á ma kiszakadt északi sark helyén a centrifugális erő követ­keztében lassú lemorzsolódás in­dult meg. Porlott a föld, mélyült a szakadék s az emberiség lába alatt méterről-méterre fogyott a talaj . . . Később megeredtek a föld csa­tornái. Kiöntötték a tengerek. A viz nőtt, a. szárazföld csökkent s mind több és több Noé-bárka vi­torláját feszítették az elszabadult szelek. Hasztalan. Az apokalipszis mo­dern lovasait megállítani töobé nem lehetett . . . És Flórián ur hatodfélézer éve szenvedő lelke hiába röppent vissza a földre, az uj Ararátot már ő sem lelte meg. A beteg lábak öszhaju felcsere —kezében a bütyökirtó bsretvával, — kétségbeesetten nézte, műit semmisül meg a mi öreg. megkor­­gült világunk . . . ★ A SZERZŐ UTÓSZAVA: Flórián ur nem költött személy, démc-ni látomása nem a képzelet szüleménye. E sorok Írója azon­ban leszegezni kívánja, hogy — Flórián ur vízióját tárgyi változ­tatás nélkül vetette papírra, — az emberiség jövőjét ©ptimisztikusan Ítéli meg. Hisz az emberi akarat nagyszerűségében. hisz abban, hogy a jó emberek összefogása le­győzi a gonoszokat, hogy a morál erősebb, mint a bűn, s hogy a sze­retet végül is diadalmaskodik a gyűlölet fölött. Szüárdan hiszi, hogy az uj aranykor napja felke­lőben van s — egypár földi despa­­ta felszámolása után — valóban fel is ragyog. Amely boldog haj­nalt: béke, szeretet és kölcsönös megértés néven iktatja majd szó­tárába a föld népe. Flórián ur látomását pedig azért vetette papírra, hogy intő példa­ként lebegjen mindenki szeme előtt, hogy a szivek mélyén át­érezzék a gyűlölet elleni harc — és a kölcsönös megértés szükségéi s hogy az Ur 2255-ik esztendejé­ben ne az utolsó ítélet, hanem a. szellem, a technika és a béke rö' neszánsza virradjon az emberi­ségre . . . (g.a.) H. ROTH & SON import házában IXGYEN KAP 350 KÉPPEL EJ.LÁTOTT í | 70-OLDALAS ÁRJEGYZÉKET PAPRIKA, MÁK, DIÓ, LEKVÁR, LIBAMÁJ, DEKAS MÉRLEG, DIÓ-, HÚS- és MAKDARÁLÓK, ZOMÁNCO­ZOTT EDÉNYEK, GYÚRÓ TÁBLÁK, TÉSZTAVAGÓ GÉP, KASZAK, KAPAR, HANGLEMEZEK, DELIN KENDŐK és sokezer más importált cikk. — írjon ingyenes képes árjegyzékért még ma! — H. ROTH & SON 1577 FIRST AVENUE New York 28, N. Y. Tel.: REgent 4-1110 Washington, 1951. február Budapestről — legmegbízhatóbb leíyekröl — jövő hírek szerint .'alerian A. Zorin külügyminisz­­er-helyettes, mielőtt Moszkvából •rágába utazott, először Buda­iestre ment és ott Rákosi Matyi­­al több napig izgalmas tanáesko­­ásai voltak. A tanácskozásokba >eelvonták a magyar “nép”-köz­­ársaság megbízhatónak tartott, ezérkarát. Sőt, többet hívtak be •s többel külön-külön megbeszélő-1 ■eket tartottak. Főleg azokat hiv­­ák meg, akik az anya-Oroszor­­izágban kapták nevelésüket és réningjüket. Jellemző, hogy a »olsik nem tartanak olyan ta­­íácskozásokat, amelyen többen •annak jelen. Azt tartják, hogy a iülön-külön megbeszéléseknek az íz előnye, hogy az emberek sza­­yadabban mernek beszélni s töb­bet mondanak el a társaikról. — unit egy együttes ülésen még sem lehetnek! Zorinról azt mondják, hogy na­gyon ravasz, nagyon furfangos ?mber. Szemtől-szembe hízelgő, jra.nyoskás, de ha kimegy az ál­dozat, akkor talán a halálos ítélet vagy börtön követi. Olyan ember, aki szemtől-szembe sohasem kel­lemetlen. Rákosi Matyiről azt beszélik, hogy nem tudja tartóztatni ma­gát. Féktelen temperamentuma van. Azt mondják, hogy Matyi sok minden, csak nem diplomata. A tanácskozások eredménye ál­lítólag az volt, hogy Matyi adott "megbizható” embereket, a cseh miniszterelnök megfigyelésére, sót azt is mondják, hogy a Gottwald­­ról széló bizalmas jelentések leg­nagyobb része Matyektól eredt. . . Ha ez igaz, akor er, azt jelenti, hogy a régi bolsi "double cross”­­alapon Matyiékat is külön figye­lik más országból való bolsik. Ezek nagyon, de nagyon ritkán jelen­tenek jót, mert a rossz jelentés tartja meg biztosabbnak és még jobban jövedelmezőnek ezeknek az állásukat. Ez is egy régi tapasz­talat! Az ugyancsak Budapestről ki­szivárgó hírek szerint Matyi kísé­retében újabban ismeretlen em­berek vannak. Nem tudják, vájjon ezek megfigyelők, bizalmiak vagy Matyi is saját magától akarja, hegy önkéntes megfigyelés alatt álljon? Egy dolog bizonyos, hogy a bolsi menetrend szerint Matyi napjai nagyon, de nagyon meg vannak számlálva. A legújabb becslések Matyi állását (vagy fe­jét a helyén) körülbelül három hónapra becsülik . . . ■A" Megírtuk, hogy a bolsik el akarják adni a washingtoni in­gatlanokat. Többen akartak be­menni és megnézni belül az eladó ingatlanokat. Egyeseket, akiket beengedtek, fegyveres őrök kihú­zott bajcnettel kisérik a megszem­lélés! • ut-on. Egyeseket többen ki­sérik kihúzott revolverekkel. Úgy látszik, tanultak a Gyulai-féle ké­selési esetből, amit “Az Ember” jelentett is. Akik bejutnak a bolsi “paradicsomba,” undorral beszél­nek arról a rettenetes piszokról, amit bent láttak. ★ A békeszerződések alapján Ma­gyarországnak 70,000, Bulgáriá­nak 65.000, Romániának 138,000 katonát és rendőrt engedélyeztek. Tehát az engedélyezett fegyveres erők száma ezeknél a esatlés or­szágoknál összesen 273,000 főt tesz ki. Ezzel szemben a több oldalról beérkező jelentések szerint egye­dül Magyarországnak több mint 300.000 katonája van! Ennél sok­kal! több azonban a tartalékosok s a gyakorlott minden percben be­hívásra könnyen kényszeríthető felfegyverzett vagy felfegyverez-: hetö embere. Nem szólva arról, hogy ez a nagy katonai készülődés milyen nagy veszedelme a béke- [ nek, nem hagyható figyelmen ki­sül, hogy egy olyan ország, mint Magyarország, nem bírhatja eze-1 két a költségeket sokáig s az ilyen fegyverkezés nem vezethet másra, mint teljes elszegényedésre és ta­lán egy remélt ellenforradalomra. A legmegbízhatóbb intelligence­­jelentések azt is mondják, hogy e hadseregnek a felszerelése nagyon ■ gyenge és ezek a szerencsétlenek csak arra jók, hogy a vágóhídra! kerüljenek. Igenis: az ilyen vágóhidra való küldésnek a jelöltjei részei a bolsi politikának. A bolsik már több iz-1 ben megmutatták, hogy ők nem szeretnek és nem akarnak “di­rekt” harcokat, a bolsik inkább a csatlósokat küldik meghalni a vá­­góhidra. Ez történt Kelet-Német­­országban! Ki szenvedett ott el-' sősorban a bolsik által csinált1 zárlatból? Természetesen a német nép. Azok régen éhen pusztultak volna és a legszőrnyübb kataszt­rófái szenvedték volna végig, lia az Egyesült Államok támogatása nem sietett volna a segítségükre. I Ki szenved Koreában? Azok a' szerencsétlenek, akiket a bolsik beugrattak egy reménytelen ha­bomba, amelyből azok csak tönk­re tetten jöhetnek ki. A mostani kínai háborúból ki fog szenvedni a legtöbbet? A vágóhidra küldött kínaiak. Ki fog szenvedni akkor, ha Magyarországot beugratják egy Tito elleni háborúba, ami va­lószínűnek látszik. Ki fog ettől szenvedni és ki lehet csak a káro­sult? Az a sokat szenvedett, félre­vezetett magyar nép. Nekünk csak azért kell többször napjában imádkozni, hogy az a szerencsétlen nemzet végre ébred­jen fel és ne hagyja magát a vá­góhídra küldeni idegen, sok he­lyen már többször csődöt mondott eszmékért!?) — értsék meg végre a budapestiek, hogy az “eszme” csak maszlag. A bolsik ugyanis azt szeretnék elhitetni az emberiség­gel, hegy ök eszmékért küzdenek. Ez nem igaz, ez a legnagyobb ha­zugság és a leggyengébb, alapta­lan propaganda. A bolsik nem eszmékért harcolnak, sohasem harcoltak eszmékért. A bolsik egyéni hatalmuk megtartásáért harcolnak! Nagyon jól tudják, hogy azt nem lehet a népekkel — még a legbutábbakkal sem — el­hitetni, hogy érdemes azért har­­cclni, hogy Joe Stalin és hasznot leső gengszterei továbbra is zsebre ; vágják a világ javát. Tehát azt I kell hirdetniök, hogy az “eszmék- j ért” harcolnak, “eszméket” akar- 1 nak világ-uralkodóvá tenni. Reméljük, hogy nincsen már \ messze az idő, amikor az emberek, a dolgozók meg fogják érteni, í hegy a bolsik olyan távol állanak! “eszméktől,’ mint Makó Jeruzsá- í lemtől. Pedig egy bolseviki Makó j sokkal messzebb van Jeruzsálem-! tói, mint valaha is volt . . . ENYEDY BÁLINT UJ FILM A MAGYAR MOZIBAN Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az “AFRIKAI VŐLEGÉNY” I bemutatásakor falrengető kaca­gás rázza meg a New Europe The­atre -t s arról mindnyájunk ked­vence. LATABÁR KÁLMÁN gon­doskodik. Nincs a filmnek egy j kockája, amely ne váltana viraros derűt a közönségből ki és tényleg nehéz volna eldönteni, melyik ré­­|sze kacagtatóbb e vidám filmnek, mert száz és száz nevető orkánt kiváltó fordulat van benne. | A filmet nagyszerű muzsika ki­séri az Európa moziban. FEBRUÁR 17-én, most szombat este a UNITED HUNGARIAN JEWS OF AMERICA rendezésében jótékonycélu Kártya - Estély a Bronxi Magyar Zsidó Hitközség nagytermében: 832 Fox Street, Bronx HABOSKÁVÉ — HÁZILAG KÉSZÜLT SÜTEMÉNYEK —ÉRTÉKES DIJAK— Beléptijegy ára 99 cent. Mrs.Herbst s 1437 Third Ave., N.Y.C. Tel. BUtterfield 8-0660 VALÓDI, HAZAI JEGESKÁVÉ! A legfinomabb készítésű rétesek, sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u. 3-tól 3.15-ig MRS. HERBST rádió óráját. iWWRL állomás 1600 ke.) Ez a bolsik igazi arca Száj és fogápolás ROVATVEZETŐ DR. WINTER MIKLÓS A fogkefe és fogvájó mellé so­rakozik a harmadik fogtisztitó szerünk: a fogpor. Igen sokféle fogpor van és alig múlik el nap, hogy valami uj összetételt ne ajánljanak. Jogos lesz az olvasó­nak az a kérdése, melyiket tart­juk a legalkalmasabbnak vagy leg­jobbnak. A fogporok fő alkatrészei: az iszapod kréta vagy magnesia, por­ra tört osztrigahéj, hársfaszén. Újabban majdnem minden fog­poron ezt a jelzőt látjuk: "Am­­moniated," ezek a fogporok am­monium flouridot tartalmaznak, melynek nagy a baktérium-ölő képessége. Vannak olyanok, me­lyek chlorophyll, sőt_ penicillint is tartalmaznak. A krétának és a magnesiának az az előnye, hogy nem támadják meg a fogat és az ételrészek bomlásakor keletkező savakat közömbösítik. Erősebb alji hatású, lugszerü hatással bí­ró fogporok ártalmasak, mert a foghusra maró hatást gyakorol­nak. Ép úgy elvetendő a hársfa­szén, a szivarhamu és a horzskö, mert ezek tulerös tisztítószerek, melyek hosszabb használat után a fogzománcot sértik. A fogorvos alkalomadtán használhat horzs­­követ, például: a fogkövek eltávo­lítása után a fogat le akarja si­mítani—de, mindennapi haszná­latra époly kevéssé ajánlatos, mint a hársfaszén vagy szivarha­mu. Méjg jobban kell óvakodni azoktól a fegporoktóí. melyek azt ígérik, hogy a fogat vakító fehér­ré teszik. Ezek a fogporok savakat tartalmaznak, amelyek a fogzo­­jpáncot fejőid iák A ió fogporn?!: nem szabad a fog természetes szí­nét megváltoztatnia. Elvetendők a fogszappanok is, ezek fogporon kívül glycerint és szappant tartalmaznak. A szap­pan a vizben feloldva lúgot fej­leszt és ez maró hatást gyakorol a foghusra. A legjobb tisztítószer az isza­polt kréta, melybe—hogy ize üdí­tő és kellemes legyen — néhány csepp fodormenta vagy más ola­jat tesznek. Ezen fogpornak ár­talmatlanságán és megfelelő tisz­­jtitó képességén kívül az az elő­nye, hogy olcsó, ami egy minden­napos használatban levő szájszé­­! pitőszernél szerepet játszik.---------------------------------------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents