Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-02-17 / 7. szám

6-ik oldal AZ EMBER February 17, 1951 GARAMVÖLGY1 ARTHUR riportja. Reszkess világ! Jön a Zula Egy tyukszemirtó démoni látomása az ötödik világháborúról Igaz történet, amely 2225-ben könnyen megtörténhet PÁRIS, 1951. január . . . Nyájas olvasó, bizonyára em­lékezik még Budapest rombadön­­tőjére: Nidossi nyilas várospa­rancsnokra. Ez a cinikus bandita robantotta fel Duna - hidainkat, üzemeink egyrészét, azonkívül számos épületet s vasúti és közúti aluljárót. A “városparancsnok testvért” ezért utolérte a vég, em­léke azonban mindmáig kisért, át­­kos ténykedését hirdetik a Duná­ba csüngő kicsorbult vastraverzek s a neve hallatán minden derék tyukszemirtónak még ma is arcá­ba szökik a vér. Mert Nidossi “testvér” a nyilas hatalomátvéte­lig tvukszemvágó volt. Bütyökirtó szerszámját csak 1944 október 15 után szoríthatta Budapest népe torkának. Hej. de sokezer nyakát elmetszette az a hires beretva! Ámha Nidossi tyúkszemet is vá­gott, mindez nem ok rá, hogy a “szakma szégyenfoltja” miatt pál­cát törjünk az egész tisztes láb­­ápoló nemzedék felett. Annál ke­vésbé, mert ez utóbbi olyan kivá­lósággal ajándékozta meg az em­beriséget, mint a dereshaju Fló­rián ur, aki nemcsak Franciaor­szág egyik legbiztosabb kezű tyuk­­szemirtója. hanem látnok, tenyér­jós, felcser, sőt próféta is egy sze­mélyben! Látomásai híresek, borúsak és hetediziglen sejtelmesek. Mint a lelke. Flórián ur ugyanis hisz a lélekvándorlásban. Meggyőződése, hogy az első bölcsője II. Kamph­­ses járáójéval azonos, utána Nagy Sándorban élt, később Pythiát sugalmazta s ő tüzelte Brutust Julius Caesar megölésére. Ezután kétszáz évig teve volt a Szahará­ban, majd a Nilus iszapján hem­­pergett mint krokodil. Utána hat­száz esztendőre elveszítette a sa­ját nyomát. Flórián ur valószínű­nek tartja, hogy e hatszáz évet a mennyben töltötte s csak azért nem emlékszik rá, mert a túlvilá­got illetően előre képzelődhetünk csupán, ám arra visszaemlékezni —földi halandónak még nem ada­tott meg . . . Egy szó mint száz, a Mester 1812 telén lelte meg ismét magát, Moszkva alatt, ahol — a változa­tosság kedvéért — Napoleon há­taslovaként nyerített. Onnét, nap­jainkig már rövid volt az ut. Fló­rián ur bolygó lelke egy porosz hercegnő testéből egy galíciai handle kutyájába vándorolt, — ilyen minőségben vészelte át az első világháború két esztendejét, —mig végre hatezeréves csavargás után Vácott újjászületett s ma jPárisban tyúkszemet irt. Múltja ilyenformán eléggé vál­­itozatos . . . Flórián mester legutóbb a ko­reai háború kitörésekor esett mély révületbe. Napokon keresztül nem (mozdult a karosszékéből, olykor sirt, néha nevetett, éjszaka pedig félelmetesen villogtatta a szeme­­fehérjét. Ez alkalommal — koráb­bi szokásától eltérően — nem a múltban kalandozott, hanem a j távoli jövő felé vette útját. Hat­­iezeréves énje kiröppent földi por­hüvelyéből s odaszállt, ahol az emberiség jövőjét kovácsolják. És Flórián megdöbbentő dolgokat ta­pasztalt . . . Az Ur 2251 -ik esztendejét Írták, í 295 évvel a Szovjet-birodalom (szétzúzása után, az Európai Egye­­jsült Államok 280 éves fennállása idején, az Ázsiai Egyesült Mongol Köztársaság hetedik elnökének halálakor s az Afrikai Néger Ős­szövetségi Államok negyedik mi­niszterelnökválasztásán. 225l-et Írtak, az országhatárokat világré­szek képezték s Északamerika már 150 esztendeje egyesült Délameri­­: kával. Az emberiség hihetetlen jó­létben élt. Kisgyermekek gombo­zás helyett léglökéses szállítógé­pekkel játszottak a házak tövé­ben. néger csecsemők rakétameg­­hajtásu babakocsin futkároztak a Kongóban, tüzföldi szerelmesek délután 4-kor az Északi-sarkon randevuztak s minden valamire­való eszkimó Sidneybe rándult át, hogy a tízóraiját elfogyassza. Nem volt szegénység s nem volt proletárnyomor. Nem volt prole­­táriátus s nem volt tőkésosztály. Nem volt csecsemőhalál s nem ivóit prostitúció. Nem volt munka­inélküliség s nem volt bérharc . . . És Flórián nyomban megálla­pította, honnét ez a nagy, boldog | békesség. Alig száz esztendeje múlt ugyan j is, hogy az Európai Egyesült Álla­mok hadereje — szövetkezvén az amerikai kontinens haderejével— szétverte a “sárga veszedelmet,” amely 195 évvel a “vörös veszede­lem” felszámolása után, szibériai, japán, kinai és maláj önkéntesek képében lerohanta Indiát, fél Eu­rópát, Alaszkán át az egykori Ka­nadát, Arábián áthatolt Afrikába és Kamerunig nyomult, partra­­szállt Chilében és Mexikóban. A (hadjárat lázbahozta ezt a pará­­[ nyi glóbust s az emberek a türel­metlenségtől majd megőrültek, mert a sárgák offenzivája. lénye­ges ellenállás nélkül, immár har­minc perce tartott. Eközben szu- I per - oxigénbombáikkal letaroltak 4,700 világvárost és 140,000 egyéb települést. A szuper-oxigénbomba természetesen kivonta a levegőből az oxigént s igy 500,000,000 ember iájdalommentesen szörnyethalt. Ekor végre megindult a fehérek ellentámadása is, amely végtelen­nek tetsző 47 perc után meghozta az eredményt. A fehérek ultra­­szuper - oxigénbombáikkal felper­zselték Ázsiát, ám az ellentáma­dást a humánum szempontjainak legmesszebbmenő figyelembevéte­lével hajtották végre, igy az csu­pán 300,000,000 civil áldozatot kö­vetelt. Ezután az inváziós erőket az Óceánokba szorították . . . A negyedik világháború ilyen­formán 1 óra és 17 perc alatt vé­gétért. Összveszteség: 1,500,000,000 ember, ami voltakép nem sok s néhány évtizedre megoldotta a kontinensek túlnépesedése prob­lémáját. Ezt követően a győztes hatal­mak Világbéke Tanácsa a még életbenmaradt 17,000,000 sárgából | megalakította az Egyesült Mongol Köztár saságokat s földrajzilag (egyesítette «Áz&át: India önként csatlakozott hozzájuk, majd a vi­­j lágtörténelemben negyvenezred­szer felröppent ejlszó: — Soha többé háborút! ... talomféltést. rangkórságot,—egy­szóval mindazt, ami a történelem folyamán jónéhányszor megásta már az emberiség sírját . . . S Flórián ur előtt gondolatban vé­gigvonult ama sokszázmillió gyer­mek, anya és apa, aki mind a gyűlölet áldozataként pusztult el. A gyűlölet azonban túlélte vala­mennyit. És a tyukszemirtás deresedő mestere e pillanatban megértette, hogy az emberiség menthetetlen. Megértette, hogy a gyűlölet dé­moni hatalom, amely ellen véges emberi erőkkel hadakozni lehet, ám azt végérvényesen eltüntetni nem lehet. Mert tisztuljon meg a föld bár ezernyi vértengerében,— gonosz ember mindig lesz, eleve talajt teremtvén a gyűlölet csirái számára . . . És ekkor, —az Ur 2255-ik esz­tendejét írták, — az emberiség felett megkondult a lélekharang. Megjelent a “fekete veszede­lem” . . . ,Halál a fehérekre!” — ordította a tömeg. Rakétalökéses babakocsik | cikkáztak az utakon, hatalmas transzparenseket lobog tatván: “Szabadítsuk fel az idegen földré­szeken elnyomatásban élő testvé­reinket!” Vöröskokárdás bush­­man-ok megszállták a helyi tele­vízió-állomásokat és rejtelmes ké­pekkel szabotázsra buzdították a világ többi részén szétszórt néger ötödik hadoszlopokat. A levegő­ben óriásbombázók süvítettek, a­­(melyek személyzetét — az ember­anyag kímélése céljából — idomí­tott gorillák látták el. S a Tan­­ganyika-tó alatti titkos üzemek­ben szériákban gyártották a hi­­íganybombát . . . Zula miniszterelnök beszéde a fehér világban óriási pánikot kel­tett. New Yorkban összeült az amerikai államok nagyvezérkara, j amely sóhajtozva emlékezett ama régmúlt szép időkre, amikor még csak hidrogénbombákkal mészá­rolták egymást az emberek. Euró­pa fővárosában: Parisban a kor­mány általános mozgósítást ren­delt el. Ázsia szigorú semlegessé­get szavazott. A tőzsdéken óriásit ugrottak a habom részvények. A békekötvények viszont szerte a vi­­j lágon elértéktelenedtek. Több ban­kár mérget vett be, többszáz anya KIS LAKÁSBA NAGY LAKÁSBA — Kristály és Bronzcsillárok gyönyörű kivitelben. — KÜLÖNLEGES KOVÁCSOLT VASBUTOROK, Coffee table— Consol table—Dressing table—csiszolt tükör vagy márvány­lappal minden stílusnak megfelelő kivitelben. Legszebb “HERENDI” porcellánok MADÁR, VICTORIA, GYÜMÖLCS mintával dekorálva. Teljes étkészletek és darabonként is. Ajándéktárgyak, hamutálcák, vázák, bonbonierek, stb. European Arts R0B0Z INTERNATIONAL PROD. INC. INTERIOR DECORATORS 779 Madison Ave. (66-67th St.) New York City — Telefon: REgent 7-4515 — Nos, Flórián ur hatezeréves lel­ke másodpercek alatt felmérte ezt az apróságot s jóleső érzéssel álla­pította meg: az emberiség szenve­dése száz év előtt alighanem véget ért. Megelégedéssel szemlélte a Hortobágyon épülő kétszáz emele­tes felhőkarcolókat: a trópusok rad£r-rendszerü hűtőberendezését, mely örökös tavaszt varázsolt a hajdan legforróbb Afrika földjé­re: a Szibériát boritó dús termő­földeket; az ukrajnai kolhozok he­lyén virító fulball- és golfpályá­kat: Ázsia újjáépített városait, hol — a modern közlekedés követel­ményeinek megfelelően — mind­­dennemü közúti és vasúti forga­lom a föld alatt, illetve a levegő­ben zajlott, mig a sugárutakon ki­zárólag szoptatós, terhes és kis­gyermekes anyák sétáltak ... És a nemzetek között tökéletes har­mónia uralkodott, mert az embe­riség valóban undorral fordult el a háború gondolatától. Akadt ugyan néhány izgága demagóg, kik újból megkíséreltek egyenet­lenséget szítani a népek között,— ám ezeket a felháborodott kisde­dek halálrakövezték . . . S a föld virult, a lakatlan terü­letek szaporán népesedtek, mert az anyák — hála a mesterséges megtermékenyítésnek, — évenkint egy-egy ikerpárt nemzettek . . . Flórián ur azonban meglátott [valamit, amire nem figyeltek fel az uj aranykor hajnalának gyer­mekei. S ez a valami — a gyűlölet volt, mit a mámoros építés és új­jáépítés közben elfelejtettek egy­más szivéből kiölni az emberek. A gyűlölet pedig lassan felizzott, az északi sarkkörtől a délüg, egy­másután teremtvén gyermekeit: az irigységet, nagyravágyást, ha­Az Afrikai Néger ősszövetségi Államok negyedik miniszterelnö­ke, bizonyos Zula nevű úriember, —ki a családfáját a páviánokig vezette vissza, — kormányzása ne­gyedik esztendejében népszámlá­lást tartatott. Belügyminisztere kilenc perc múlva jelentette az eredményt: kontinensük népsűrű­sége 130 fő négyzetkilométeren­ként. A miniszterelnök tehát ösz­­szeldvta kabinetjét s közölte, hogy a fekete faj számára szűk lett az afrikai kontinens. Lélekszámúk eléri a világ egyéb részén élő össz­­fehérekét, igy elérkezett a terjesz­kedés ideje, továbbá ama nagy­­nap, amikor a mindeneknél erő­sebb fekete faj — átveszi a világ irányítását. A gyapjashajuak fel­­zugtak s kiadták a elszót: — Si vis pacem, para bellum! (Ha békét akarsz, készülj a hábo­rúra !) S a hatalmas Afrika egyetlen intésre megmozdult. Frakkos em­berevők lepték el a városok utcá­it, kik dörgő szónoklatokkal lazí­tották a népet. “Le a fehérekkel! | ijedtében gyermeket szült, több­­ezer aggastyán félelmében ször­nyethalt s többmillió ifjú levágta a mutatóujját, hogy a katonai szolgálat alól mentesüljön. Mert nem akartak háborút . . . — Bolondok ezek odalenn, — morogta az éppen a Holdban szé­kelő Flórián ur s na.gysietve a Marsra költözött, hogy kivül es­sék a higanybomba hatósuga­rán . . . Az ötödik világháborút ama ap­róság indította el, hogy egy Bob nevű chicagói néger ablaktisztító, vigyázatlanságáról benyomta a polgármester f e lhőkarcolójának hétezredik ablakát. A polgármes­ter — ideges ember lévén, — a maga részéről két nyaklevessel el­­intézettnek vélte a problémát, Bob mester annál kevésbé s neheztelé­­sekép átharapta a másik torkát. A városházára téhát felhúzták a fekete lobogót, Bob urat viszont egy lámpavasra húzták fel. Ezért a Szabad Néger Szakszervezet ál­talános sztrájkot hirdetett, az ötödik hadoszlopok számtalan sza­botázst hajtottak végre, mire a kormányok számos szigorító rend-Békeffi László PÓDIUM SZÍNPADÁNAK uj előadása FEBRUÁR 24-én, SZOMBATON este 8 órakor a CARL FISHER CONCERT HALL-ban 165 W. 57th St., a Carnegie Hall-al szemben TELJESEN UJ MŰSORRAL! Keleti Juliska A békebeli boldog Budapest ünnepelt, ragyogó énekesnőjének felléptével. A LEGSZEBB RÉGI DALOK ÉS SLÁGEREKKEL. BÉKEFFI LÁSZLÓ — Uj KONFERANSZOKKAL — TRÉFÁKKAL — Partnere: Belton László JEGYEK: 3.60, 2.40, 1.50 és 1 dollár árban (adóval együtt) kaphatók Paprikás Weisz Importemél, 1540 Second Ave., (telefon: BU 8-6117) és a rendezőnél telefonon: TR 7-9873 megrendelhetők.

Next

/
Thumbnails
Contents