Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-12-15 / 47. szám

Dr. Joseph Lichten, az Ehlers Club elnöke

Az Ehlers szabadkőműves páholy klubjának elnökévé DR. LICHTEN JÓZSEFET, az Anti-Defamation Le apué közszeretetnek örvendő, kiváló igazgatóját .választották meg egyhangú lelkesedéssel. Dr. Lichten József az amerikai közélet rendkívül értékes, méltán népszerű vezető egyénisége, aki önzetlen lelkesedésével és nagy tehetséggel szolgál minden jó és igaz ügyet. Az. Ehlers páholy tagjai méltán büszkék klubjuk újonnan megválasztott elnökére.

CÖNDÖJL jtJűRENC POmUÜUHETILAPJA

Reentered as second class matter Aug. 4, 194£. at the post office at New York, N. Y. under the Act of March 3 18?»

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 East 79ST., NEW YORK, 21, N. Y. Phone: Butterfield 8-6168

VOL. XXVI — No. 47 NEW YORK, N. Y„ DECEMBER 15, 1951 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT

KOSSUTH LAJOS emlékezete - és ünneplői

Irta: BERZENCZEY VILMOS,

Fenyő Miksa levele

Paris, 1951. december fí AZ EMBER

tekintetes szerkesztőjenek, New York

Nagyon kérem szerkesztő urat, tegye közzé lapjában a következő nyilatkozatomat:

Az Ember utolsó számában levelem jelent meg, mely a Free Europe Rádióról közzétett első cikknek egyikmásik részletét óhajtotta volna helyreigazítani. Meg kell mondanom, hogy én ezt a levelet nem szántam Az Embernek, hanem privát levélként írtam itteni kitűnő levelezőjének, úgy képzelvén a dolgot, hogy annak alapjául majd ö szerkeszt egy helyre- j igazitó nyilatkozatot. Mert ha én levelemet közlésre1 szántam volna, akkor “óvakodtam volna bizonyos általánosításoktól, amelyek mindig igazságtalanok, de kiilö- Uíisnp nun került c«>lna. bele a szocialistákról szóló rész, amelynél én a szerencsétlen Szakosíts Árpád elragadtatására gondoltam Horthy személye iránt és famulusáira Horváth Zoltánra, aki szintén nem győzött -— nyilván Szakosíts' közleménye alapján — loyalis nyilatkozatokat tenni. Mert senki Hálámnál jobban nem tudja, hogy milyen makacsul álltak a szocialisták — PEYER KAROLY, MÖNUS ILLÉS, KÉTELY ANNA, FARKAS, KERTÉSZ, B V C H INGER,, PROPPER, még egy csomó nevet sorolhatnék fel —IIor- j thyval és a Horthy - rezsim-] mcl SZEMBEN, milyen BÁTRAN adtak ennek minden alk alommal KIFEJEZÉST és mennyire NEM KERESTÉK HORTHY MIKLÓS KEGYÉT.

Soraim közzétételét köszönve, vagyok szerkesztő ur iránt

igaz tisztelettel FENYŐ MIKSA

A MAGYAR ORVOSOK BÁLJA

Úgy értesültünk, hogy ar Amerikai-Magyar Orvos Szövetség idei báljának előkészítő bizottsága első ülését tartotta pár nap előtt. A bál 1952 február 2-án este a Plaza Hotel nagytermében lesz.

Kitűnő vacsora, elsőrangú tánczene mellett műsor is lesz, melyről részleteket még nem tudunk. Az est jövedelme — mint minden évben — most is orvosi jótékony célú intézmények támogatására szolgál.

A bál elnöknője dr. Bónis Sándorné, elnöke dr. Marquit Béla.

ECY KOSSUTHI, AMERIKAI EMIGRÁNS HONVÉDTISZT LESZÁRMAZOTTJA

“Mid van, mi még hazám, mi lelkesíthet? Mi e kuszáit jelenben egyesíthet?

Csak törpe nép felejthet ős nagyságot Csak elfajult kor hős elődöket;

A lelkes eljár ősei sirlakához —

S gyújt régi fénynél uj szövétneket.

S ha a jelennek halványul sugara A régi fény ragyogjon fel honára.”

minden ál ásában, felhívtuk, hogy legyen szerető és szeretett testvérünk, EGYENLŐ SZABADSÁGBAN, EGYENLŐ KÖTELESSÉGEKBEN FAJ, NYELV ÉS VALLÁSKÜLÖNBSÉG NÉLKÜL a polgári és politikai szabadság élvezetében %ép oly teljesen, mint ahogy mindnyájan—királyok és koldusok, gazdagok és szegények—testvérek vagyunk a halandóság köz-sorsában e földön s a halhatatlanság reményében a siron túl.”

Garay Jánosnak, a múlt század elején élt költőnek verséből idéztük ezeket a sorokat. Azokból az időkből, mikor Kossuth Lajost az ébredő, maygar népszabadság vezérét börtönbe vetette az osztrák önkény. “A régi fényt' idézte, hívta* Garay János, az akkori “kuszáit jelenben.” A magyar nép mai szörnyű jelenében Kossuth “a régi fény," az örök napsugár, aki beragyogja a magyar jelen pokoli sötétségét és ad reményt, hitet és biztatást az otthoni botseviki gúzsba kötött millióknak és a hazát tanul bolyongó s-záinkivelelteknek, azoknak, akik a hitleri terror borzalmai után, bíztak EGY IGAZI FELSZABADULÁSBAN, hittek egy kossulhi, magyar demokrácia eljövetelében. C.sgJódtak nagyon, nagyon keservesen. Kétszeresen is csalódtak.

i

Angliai diadalmas útja után, 1851 december )-én hajnalban lépett Kossuth Amerika szabad földjére. December | 6-án vonult be New Yorkba. Sem előtte, sem utána, így még nem fogadott külföldit az Egyesült Államok népe. Leírhatatlan a: a lelkesedés, amivel New York lakossága Kossuthot ünnepelte. Magyar és amerikai zászlók ezreit lengette a csípős, decemberi szél a házsorokon és beláthatatlan töqicg, több mint háromszázezer ember (abban az időben fantasztikus szám), özönlötte el az utcákat és vége nem volt az eget verő hurrázásnak, amerre Kossuth kocsija elhaladt. És igy volt egész Amerikán keresztül, 36 városon át, a legkisebbtől a legnaggobbig.

Mosl pedig adjuk át a szót Kossuthnak. Amerikai kőrútjának centennáriumát úgy ünnepelhetjük legméltóbban, ha ő maga beszél hozzánk. Idézzük hát öt, “a régi fényt, a nagy számüzöttet. a hazáért és nem a hazából élő magyart, a prófétát, aki ÍOO-évre előre látott.

Kossuth amerikai beszédeiből idézünk:

“De a zsarnokság, hitszegés és ocsmány árulás elvetemülten letiporta mindezt. A könyörület szelleme, keresztényi szeretet és igazság, gyászolva kerüli a földet. Súlyos átok éri az erkölcsöket, az eltiportak kétségbe esnek és csak az emberiség Káinjai fognak büszkén lépdelni a világszabadság romjain. Egy uj Ábelnek vére kiált az éghez. Amerika polgárai: az önök védelme alá helyezem Magyarország szabadságának és függetlenségének szent ügyét. Európa elnyomott nemzetei az önök nagy, hatalmas, dicső köztársasága felé tekintenek.”

(Kossuth egyik beszédében az orosz kérdésről szólt:)

“A szláv$ágnak orosz vezénylet alatt egy testté tömörii— lése oly per^peetiva, melyetek valósítása nem is képzelhető a nélkül, hogy a szabadság géniusa mindaddig búcsút vegyen Európától, mig ama rengeteg épület saját súlya alatt össze nem roskad. Az orosz, szolga nép, de állam és nemzet. Kormánya bármilyen is, jól vagy rosszul foghatja fel az orosz érdeket, de IDEGEN ÉRDEKE NINCS; jól, rosszul, de mindig CSAK OROSZ ÉRDEKEK keretében mozog. MINDEN LEHETŐ szláv mozgalom Európa keletén NEM SZABADSÁGRA, HANEM URCSERÉRE s végeredményben az orosz suprematia vontató kötelére fog vezetni.” .

Kísérteties prófécia. Ezekben a rövid idézetekben minden benne van. A szabadsághős, az államférfi, a nemzetalkotó, a jogért és igazságért küzdő, az előre látó politikai lángelméfii, az istenfélő Kossuth Lajos. Amerikába érkezésének 100 éves évfordulóján róla emlékezik ezekben a hónapokban Amerika régi és uj magyarsága. Minden város, ahol ö járt az Egyesült Államokban, ahol csak magyarok élnek, hódolattal ünnepli az igazi, klasszikus demokrácia világtörténelmi magyar héroszát.

Emlékezzen és ünnepeljen minden magyar Amerikában!

“Kérem Amerika népét, kegyeskedjenek nekem megengedni, hogy őszintén kinyilatkoztassam, miszerint célom, visszahelyezni hazámat a függetlenség teljes élvezetébe, mely nemzetemnek kiváltsága és jogszerű törvénye lévén, az erőszakos orosz invázió által mitsem vesztett ezen jogszerűségéből, s igy teljes joggal bir arra, hogy az Egyesült Államok népe által elismertessék, amaz Egyesült Államok által, melynek hatalmi ereje a mienkéhez hasonló függetlenségi nyilatkozaton alapszik. Ezen célom elérésének szentelem minden időmet, minden tevékenységemet, a tőlem telhető legnagyobb kitartással, mert minden pillanat oly eseményekről hozhat hirt, mikor a nagy és reményiem, utolsó csata fog megvivatni a szabadság és a zsarnokság közt.”

“Őseink bizonyságot tettek önfeláldozásukról vérük özönével csatatéren és vérpadon, de önfeláldozásaik között egyről megfeledkeztek. Megfeledkeztek a parancsról: aki szabad akar lenni, annak igazságosnak kell lennie. Mi elhatároztuk helyre hozni a feledést, s nyílt—nem zsugorikézzel a népnek igazságot szolgáltatni. Lemondtunk a nép kárával örökségül reánk szállott osztálykiváltságokról, szabadalmakról, mentességekről, törvénnyel hívtuk fel a népet, hogy osztozzék velünk minden közjogban, állami életünk

De ezeken a lélekemelő ünnepségeken nem lehetnek főszereplők azok,, akik Kossuth eszméit, tanitgsait, elveit, szavait az elmúlt véres esztendők alatt, akár 19)5 előtt, akár 19)5 után, nemcsak megtagadták, de sárba tiporták és megcmfoltók. Nem lehelnek főrajongói és diszcsodálói az első sorokban Kossuth magasztos alakjának ma azok, akik NÉMÁK MARAPTAK ÉS HALLGATTAK mikor “magyar” vezérkari ezredes (Dáinffy-Dauner), “nemzetvédelmi” miniszter ‘‘testvér,” (Kovarcz Emil}, nyilvános beszédben Kossuth Lajost “szabadkőmives zsidóbérenc”-nek, a )8-as szabadságharcot “lázadás”-nak nevezték. Vagy lapultak és válasz nélkül hagyták az ‘‘illetékesek" Andics Erzsébet kommunista történelem iró és Révmi József “népnevelő” miniszter elvtárs írásait és beszédeit, melyekben Kossuthot “nemesi osztályharcos, tőkés, kapitalista védőnek, nemzetiségi elnyomónak,” — sőt, — a ‘‘)8-as szabadságharc elbukása egyik föokozójónak” tartották, mert “nem a népre támaszkodott.”

Nem léphetnek az ünnepi dobogóra azok, akik cselekvő részesei, kiszolgálói voltak a magyar függetlenséget legázoló idegen hatalomnak és HANG NÉLKÜL TŰRTÉK»