Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-12-08 / 46. szám

December 8, 1951 AZ EMBER 7-ik oic&j A müncheni “FREE EUROPE” rádió alkalmazottainak névsora Dr. Aágh Géza, Albrecht Dezső, Bárczy Vera, Bérezés Béla, Bikich Gábor, dr. Borbándy Gyula, dr. Csonka Emil, Croner Kund La­­josné, Csoeke Poekk Károlyné, Crupy Bálint, Deák István, Des­sewffy Gyula, Duka Anna iMária, Dombrády Géza, Farkas Ilona, Farkas Lehel, dr. Feketekuthy László, Gergelyffy Sándor, Győri Edith, Hoffmann Anna, Hunyady Katalin, Igadi Kiss Sándor, Indig Ottó, Jánosi József, Kobek József, Kovách Aladár, Kovács K. Zoltán, Körösi Krisán Sándor, László Ist­ván, dr. Linka Béla, Makray Sán­dor, dr. Marczell Árpád, Máriássy József, Máriás Viktor, dr. Med­­riczky Andor, Mikes Imre, Münch Franciska, Németh Sándor, Peja­­chevich Mária, Perlaky Lívia, Pet­rovich Irén, Petrovich Szvetiszláv, Péchy Rezső, Pintér Pálné, Sár­kány István, Simonyi Györgyi, dr. Skultéthy Csaba, Strohoffer Lász­ló, Szabó Margit, Szabó Zoltán, Szabó Zsuzsa, Szakmáry Károly, Szakmáry Károlyné, Szamosi Jó­zsef, Szegő Julia, Székely Andor, Thury Lajos, Tokaji János, Újlaki j Sarolta, Vásári Emma, Zalabéri János, Zathuretzky Gyula, Zathu­­retzky Gyuláné, Réthy Lívia, Tor­ma Edit, Pohárnok Jenő, Barcsay­­né, Borsányi Gyula, Bornemissza János, Mátyás Erzsébet, Majtényi Jánosné, Kovács Carlo és Stomfay Stitz János. " öreg Európában és most Németor­szágot boldogítja.” Azóta — a véletlen folytán — egy .másik, teljesen hiteles forrás­ból megtudtam, hogy ^ két Me­­gyery-nővérröl szóló információm abszolút korrekt. . Tisztelő híve: H.R.D. figyelmeztetném az otthoniakat, j hogy ennek hallgatásáért né koc­káztassák biztonságukat. Még egyszer köszönet a bátor kiállásért, vagyok szerkesztő ur­nák igaz hive TÓTH ELEMÉR Fáradt káprázik­meg van erőltetve a SZEME? Pápaszemre van szüksége . . . most mindjárt! Ha nehezére esik olvasni ezeket a sorokat, bizonyára szüksége van pápaszemre. Dr. I. I. GOLDIN, 30 éve New York egyik első szemésze, gon­doskodik megfelelő szemüvegről, amivel ismét normálisan látni fog. Minek várni, amig késő ... ha esetleg MÁR MOST szüksége van szemüvegre? DR. I. I. G0LD1N SZEMÉSZ PÁPASZEMET ALKALMAZ ÉS PONTOSSÁ TESZ 1690 Lexington Avenue és 106 Street sarkán Rendel naponta: délelőtt 9-től délután 6-ig. Szombaton d.u. 3-ig. Megyery - nővérek —Levél a szerkesztőhöz — New York, 1951. dec. 4 Kedves Mi'. Göndör! Szeptember elején történt, ami­kor is egyik ismerősöm azzal a ki­jelentéssel fogadott: “Ná, szép kis újságod van neked ... a náci Me­­gyery-lány Párisból verseket kül­dözget AZ EMBER részére! És ez a hetilap közli is a náci nő költe­ményeit.” Őszintén szólva, bántott ez a ki­jelentés, mert nekem is úgy tűnt fel, hogy valami Megyery nevű írónő nyilas volt — már 1939- ban is. Mégis,' hihetetlennek tar­tottam, hogy ön. ilyen fajta reak­ciósoknak lapjában helyet adjon. Történetesen, azon a héten le­velet írtam Parisban élő kenyeres­­pajtásomnak, aki egész életén át a legnagyobb érdeklődéssel visel­tetett a magyar irodalom iránt. Barátom azonban — ez a bohém emberek privilégiuma,—igen lusta levéliró. Válasza hosszú heteken át késett. Tegnap azonban befu­tott a levél, amiből a vonatkozó; paragrafust minden kommentár nélkül lemásolom: “Az illető kritikus nagyon téve dett, amikor Megyery Sárit náci- i nak meg nyilasnak nevezte . . .Sá- i ri sose volt az. Sőt! De a nővére, Megyery ELLA volt és most is vad nyilas. Délamerikában bujkált Ella és nővérének fenyegető leve­­leket irt. Megyery Sári ‘zsidóbé- j renc’—Megyery Ella szerint—ki az elmúlt hetekben ismét' feltűnt az UNITED HUNGARIAN JEWS OF AMERICA KULTURFÓRUM a UH JA NAGYTERMÉBEN, (317 EAST 79TH STREET) . 1951. Dcember 9-én VASÁRNAP DÉLUTÁN PONTBAN 3 ÓRAKOR Körmendi Ferenc, “Magyar zsidók a világiroda lomban’ Bevezetőt mond: Silberman Ábrisné í[ A VILÁGHÍRŰ ÍRÓ ELŐADÁSA: A művészi részben: VARGA RUBEN hegedűművész, d z r Zongorán kiséri: Kopper Yolanda SZABAD BEMENET; JÖJJÖN'EL! Levél a szerkesztőhöz Páris, 1951. november 29 Igen tisztelt szerkesztő ur, örömmel olvastam “Az Ember”­­ben azokat a cikkeket, melyekben a Free Europe Radio müncheni magyar osztályának személyi ősz-" szetételét teszi komoly, felelős és minden tekintetben indokolt kri­tika tárgyává. Ismerem “Az Em­ber” cikkeiben kipellengérezett személyeket, tudom azoknak cse- I lekedeteit és meggyőződéssel állí­tom, hogy néhány nem fontos részletben való tévedéstől eltekint­ve, a szereplők jellemzése helytálló s az ellenük emelt vádak igazak. Fölötte sajnálatos, hogy az U.S. egy szép kezdeményezése igy fus­son zátonyra néhány ember ha- j szontalanságra és korlátoltsága miatt. Vonatkozik ez a megállapításom 1 különösen a két vezető egyéniség­re: Dessewffy Gyula grófra és he­lyettesére Thury Lajosra. Des- I sewffynél nem az a baj, hogy kon­zervatív volt és legitimista volt: a náciellenes mozgalomban több olyan gróf vett részt, akik legiti­misták és konzervatívok voltak s akik náciellenes meggyőződésük minden következményét levonták. Az a baj, hogy Dessewffy Gyula igyekezett mindig azon a párton lenni, ahol a következmények le­vonása semmi veszéllyel nem járt. Attól kezdve, hogy a zsidótörvény a “Kis Ujság”-ot á\ kezére ját­szotta, lapja ha nem is állt direkt a náci eszmék szofgálatában, nagy megértéssel kezelte azokat, Zsi­linszky Bandi nagy dühére, aki ezért nagyon megvetette. Aztán jöttek a kommunista idők s jött ezzel Dessewffy Gyula al­kalmazkodása az uj idők szellemé­hez. Ezekben az alkalmazkodási machinációkban aztán ki is merült a gróf ur összes tudománya, mert tehetségtelenebb szerkesztő, tehet­ségtelenebb publicista nem volt nálánál Magyarországon. Ezt a tehetségtelenséget hozta hozomá­nyul magával Münchenbe s ez az­tán megmagyarázza Thury Lajos előretörését. Thury Lajos tehetségesebb nála. aki a pálfordulásokat — szemben Dessewffy tutyi-mutyi ingatagsá- [ gával, apró körültekintő ravasz- ! ságával — igen határozottan esi- I nálta és a náci időkben úgy szer- ■ zett derék, szimpatikus édesanyjá­ért alibit magának, hogy egysze­rűen átállt a Milotayék oldalára, i Dessewffy Gyula ennek az em- J bernek a markába került s vele i teljes egyetértésben állította össze a szerkesztőséget, aminek belén­­dekvirágaiból szerkesztő ur olyan ; díszes csokrot állított össze. De múlhat egy-két tehetségtelen és : haszontalan ember balfogásán I ilyen szép kezdeményezés? Szer­kesztő urnák bizonyára alkalma j van az illetékeseket figyelmeztetni Deák Ferenc hires mondására a rosszul begombolt kabátról. Mert ez a kabát rosszul van begombol­va, nemcsak a szereplők nagy ré­szének személye tekintetében, ha­nem az adott program tekinteté­ben is, ami egyébként természetes következménye a vezetők tehetség- | telenségének. Nem tudom volt-e alkalma szerkesztő urnák a ma­gyar leadásokat meghallgatni. Ne­kem volt, — néhány program­ponttól eltekintve, ennél szegé- | nyebb, ízetlenebb valamit nem is hallottam. Ha módomban volna, Komédia és Tragédia Két rövid történetet mondunk el most itt, az egyik a nevető Pest a másik a síró Magyarország fo­tográfiája. Egy kőmüvesmunkás fáradtan érkezett haza kis lakásába, alig foghatott neki a letisztálkodásá­­nak, amikor marcona, szuronyos katonák rontottak be hozzá. Szó nélkül megragadták, a ház előtt álló gépkocsiba gyömöszölték és elrohant velük a száguldó autó. Szegény munkás, nevezzük Kő­műves Jánosnak, halálra volt ré­mülve, de mukkanni sem mert, csak várta, mi is fog abból kisülni. Kőbányán álltak meg, egy vörös téglás nagy ház előtt. Na, gondol­ta János, ez egy börtön. Ide fog­nak bezárni, hál’ Istennek, talán mégsem ölnek meg . . . Egy második emeleti szobában kötöttek ki, óriási Íróasztal az egyik sarokban, kényelmes süppe­dő karosszékek egy tárgyaló asz­tal körül. Itt leSz a tárgyalás fe­lettem, gondolta Kőműves János, de ekkor megszólalt az egyik kato­na és lenyomta Jánost az íróasztal mellé: — Ezentúl te leszel itt a vezér­­igazgató ! — és ezzel a katonák már ki is mentek és ott maradt János egyedül a nagy szobában. Beleült az egyik karosszékbe, majd átült az íróasztalhoz és az­tán, félhalkan, mintegy magához beszélve, ekként szólalt meg: — Csak azt szeretném tudni, hogy ki FÜRT engem igy meg?. . . * * * A másik kép egy szomorú pont­ra visz bennünket, a mai Magyar­­ország vérebekkel, kilátótornyok­kal. gépfegyverekkel és akname­zőkkel “védett” határára. Nem az ellenség ellen védekeznek a bolsik ma ott, hanem az ellen, hogy eb­ből a “paradicsomból” valahogy ki ne menekülhessen valaki. Az éj sötétjében éppen menekül egy kis halálrarémült család: öre­gedő szülők és két felnőtt gyerek egy parasztvezetővel, aki jól meg­fizetve végzi veszélyes, önfeláldozó szerepét. Már pirkad és sietni kell. j Libasorban kell menni, hogy kike­­! rüljék a százfelöl leselkedő Halált. | Egyszerre felordit az anya. egy aknára lépett és az véres cafattá tépte el egyik lábát ... A gyere­kek felkapják az erősen vérző, ön­kívületben lévő anyjukat és most már rohanva futnak a határ felé. Néhány óra múlva a határmen­ti osztrák városkában végbement az oparáció, megmentették az anya életét, de az egyik lábát bi­zony tőből le kellett vágni. Ott áll­nak az jigya mellett, a kis köny­­nyező család, az orvosok és a nör­szök, amikor az anya a narkózis­ból magához- tér. Végignéz a meg­kínzott arcokon, lassan eszébe jut­nak az utolsó napok rémséges fáj­dalmai, lassan odanyul az ágyban eltakart lábához, először az egyik­hez, ez megvan, aztán a másikhoz . . . hát ez bizony hiányzik . . . Éag aztán lassú szóval, de könnytelen arccal igy szólal meg, csak egy szót ejt ki, megfontolva, szomorú szivvel: MEGÉRTE . . . (Mindkét történet megtörtént, egy Ausztriában feladott levélben Írták meg ide hozzánk. . . .Ma­gyarország — 1951 telén. . .) 48 ORAN BELÜL kiutaljuk rendelését VÁMMENTESEN A MAGYAR KORMÁNY engedélyével MAGYARORSZÁGBAN budapesti raktárunkból KÁVÉ,T£A, KAKAÓ NYLONHARISNYA és ÖSSZES EGYÉB VÁMMENTES MAGYARORSZÁG! SZERETETADOMÁNY nálunk megrendelhető Arieavxekkel késsséaael sxofaálunk < GLOBES TRADING COUP. dl BROADWAY, NE’.Y YORK 6 Tel. BOwling Green 9-41S4 MEGJELENT! MEGJELENT! PAZAR KIÁLLÍTÁSÚ, MINDEN IDŐK legnagyobb képes árjegyzéke! SOKSZÁZ UJ CIKK, SOKSZÁZ KÉP! INGYEN Küldöm BÁRKINEK BÁRHOVÁ! ÍRJON AZONNAL ÉRTE! PAPRIKÁS WEISS IMPORTER 1504 Second Ave. New York 21, N. Y. (A 7$ és 79-ik uccák között) Telefon: BU 8-6117 ruhák alakítása, igazítása, helyrehozása a legutolsó divatnak megfelelően. Hívja: Tel. SChuyler 4-9843 -- kérje Ethel-t. Kívánatra házhoz jön.

Next

/
Thumbnails
Contents