Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)
1951-12-08 / 46. szám
4-ik oldal AZ EMBER December 8, 1951 ............. — 1 MEMBER Az Uj Szocialista Internacionálé GÖSjJÖR FERENC POJJUKAI MiETOAPJA Irta: ANDRÉKÓ PÁL, 401 THE MAN f Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — I Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: ] 12* East 79th Street New York 21, N. Y. Telephnoe: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00. In Foreign Countries $10.00. Single Copy 20 Cents. ,Vol. XXVI New York. N. Y., December 8, 1951 No. 46 Reentered os second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3. 1879 VIGYÁZAT! Arányi Árpád, a budapesti kormány mgbizottja ötmillió dollár alaptőkével csempészüzletet alapított (Zürich, 'december 1) — Az ötéves terv válsága és-az egyre növekedő valutahiány arra késztette a budapesti kommunista kormányt, hogy minden lehetőséget kihasználjon a Nemzeti Bank kongó kasszáinak megtöltésére. Ezt a célt szolgálta a hírhedt Artex-tigy, a deportáltak műtárgyainak elkótyavetyélése külföldi piacokon, továbbá az amerikai cigaretták monstre hamisitási akciója, amelyet az “Az Ember’’ leplezett le az elmúlt héten. ' Most arról értesítem az “Az Emiber”-t, hogy Zürichbe érkezett egy csoport jól isméit Kominformsiberrel Arányi Árpád “kormánybiztos,” aki Rákosiék fekete üzleteinek legfőbb irányitója. Arányi Árpád, vagy ahogyan Pest “linkjei, zugbankárai és oroszokkal együtt gscheftelő priuszosai” nevezték: a “süket Arányi” 1946-48- Iban a Fémközpont vezetője, majd a ruszifikált Bauxit Müvek ügyvezető elnöke volt. Többször lefogatták az ÁVó-val, amikor kiderült, hogy a saját számlájára is köt üzleteket külföldön, de előbb Szaka- Eits Árpád, majd lebukása után Vas Zoltán mindig kihozták a Csengery-utcai ÁVÓ - börtönből. 1950 ősze óta nagy szerepe van a GYÓGYSZER SZÁLLÍTÁS EURÓPÁBA! Elvállaljuk gyógyszerek küldését Magyarországba. — Sürgős gyógyszereket repülővel is szállítunk. — Magyar nyelvű utasítást mellékelünk a gyógyszerekhez. — Keressen fel vagy Írjon: REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész 1519 FIRST A VE. New Torit —MAGYAR PATIKA— (79-80 St.) Tel.: RE 4-9415 szerencsétlen Magyarország utolsó értékeinek kifosztásában. Egy hatalmas, messzeágazó állami csempészszervezet magyarországi főnöke ő és Péter Gábor ügyel arra, hogy a “süket Arányi” szabadon bonyolítsa piszkos üzelmeit. Arányi Árpád november első napjaiban uj céget alapított Zürichben, amelynek célja: Magyarország, Ausztria és Svájc között csereforgalom lebonyolitása és finanszírozása. Az uj Kominformvállalkozás 5 millió dollár alaptőkével rendelkezik. Tagjai: a magyar kommunista állam, az USIA- va Halat ok (Burgenlandot és Alsó- Ausztriát megszálló vörös hadsereg gyáripari és kereskedelmi érdekeltsége) s egy állítólagos svájci csoport, amelynek élén egy hírhedt magyar fegyvercsempész, Fülöp Sándor áll, Groza üzletszerzője, aki évek óta Romániába csempész légelháritó ágyukat Svájcból. Ennek a Komintern - bandának wieni tagjai vezető szerepet játszottak az 1948-49-es u.n. Schrottbotrányban, amellyel Ausztriát 125 millió schillinggel károsították meg. A wieni rendőrség körözőlevelet adott ki ellenük, de az oroszok Svájcba mentették ki a Komintern - csempésztársaságot. Köztük a legnagyobb budapesti ócskavas-cégek tulajdonosait is, az Ábel-testvéreket. Ez a társaság Ausztria orosz övezetén keresztül hadigyártás céljaira alkalmas vas- és acélhulladék vagonok és raktárak százait vitte ki a vasfüggöny mögötti országokba, elsősorban Magyarországba és Romániába. Arányiék megbízása kizárólag illegális üzletekre vonatkozik. Jól informált svájci gazdasági körök véleménye szerint az alaptőke harmadrészét ékszerekben (!) tették le egy nagy zürichi bankban. A tengerentúli üzleteiket — ugyancsak zürichi értesülések szerint — Mexico City-ből készülnek lebonyolítani. Hétfőtől-Péntekig: két előadás 8.30 és 12 órai kezdettel, 8.30-ig nincs kabaré-tax. Szombaton 7.30, 10 óra és éjféli 1 óra kezdettel. Vasárnap este 7 és 10 órai kezdettel: Z RAGYOGÓ MŰSOR! KITŰNŐ MŰVÉSZEK! — Esténként TÁNC cigány és elsőrendű amerikai zenekarral GENE KARDOS — GYPSY RÓZSIRA vezetése mellett. — Vacsora $2 és feljebb. Nincs Cover Charge! Nincs Minimum Charge! immerman’s HUNGÁRIA Aut6k f ingyen parkolás st. E. Ot BROADWAY, N. Y. Tel: PLaza 7-1523. Vasárnap délután 2 órától nyitva! Paris, 1951. december 1 A nemzetközi szocialista mozgalom egy jelentős állomásához érkezett 1951 julius 3-án. A második világháború szörnyű viharai közben végbement mélyreható politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változások figyelembe vételével az Internacionálé nemcsak újjá alakult, hanem újból megállapította a szocialista alapelveket. Az elvi kijelentések alapján pedig meghatározta azt a programot, amely szerint a szocializmus gyakorlati megvalósítását elérhetőnek véli. Az első Internacionálé számára maga Marx Károly dolgozta ki a nemzetközi szocializmus alapelveit és programját 1864-ben. Ettől kezdve az 1904-es amszterdami kongresszusig ez volt az Intemacionálé törvénye. Világszerte nagy visszhangja volt ugyan a német szociáldemokrata párt által három ízben: 1869 -ben Eisenach - ban, 1875-ben Gotha-uan és 1891- ben Erfurt-ban meg állapított pártprogramoknak, — amelyekben a marxi felfogás Lassalle-val keverve jelentkezik, — azonban ezek a programok megmaradtak a német párt felfogásának és sohasem lett belőlük az egész nemzetközi szocialista mozgalom által elfogadott szabály. Az 1904-es amszterdami kongresszuson a német Bebel Ágoston és a francia Jean Jaurés között hatalmas vita fejlődött ki a szocializmus értelmezése körül s ennek a vitának, 4 hatása alatt szerkesztette meg Kautsky Károly és Emilé Vandervelde azt a határozatot, amely az idei júliusi konresszusig a nemzetközi szocialista pártok politikai tevékenységének határvonalait megszabta. A szocialista alapelvek újból való tisztázása a második világháború után elkerülhetetlen szükségességgé lett. ötven évvel ezelőtt al szocialista pártok a legtöbb országban aránylag gyengék voltak, azoknak befolyása sem az ipari munkásság, sem az értelmiségi dolgozók között nem terjedt még ki széles körökre. Mig ma mindenütt milliókra megy hiveinek száma. Nemcsak minisztereket, de kormányokat adnak hazájuknak: s befolyásuk a világpolitikában is érezhető. Szocialista hatásra a magántőke jogai meg vannak nyirbálva, az államosítások az összes országokban a gazdasági élet mind szélesebb területeire terjednek ki. Két világháború erkölcsi posványa, a tőkés termelés lassú átfejlődése a közösségi termelésbe, a bolsevizmus marxista csomagolásba rejtett, mindent megölő mérge, a sarokba szorított, erejét megfeszítve védekező kapitalizmus politikai sikon mozgó szörnyszülöttei: a fasizmus és nácizmus, mind parancsolóan követelték az uj szocialista hitvallást. Mindezeken felül pedig ott van az angol csoda, a MUNKÁSPÁRT, amelynek vezetői büszkén, hangosan, ország-világ előtt kijelentik, hogy ők nem marxisták, nekik a marxizmus nem adott semmit, nem állnak osztályharcos alapon. S ezek az eretnekek a bigottak szájtátó álmélkodása közben, — akik azt hiszik, csak az a szocialista, aki könyv nélkül el tudja szajkózni Marx összes tanait, aki naponként elimádkozza a Kommunista Kiáltványt s aki állandóan osztályharcról szónokol, —felgyüri az ingujját és szerényen, zaj és reklám nélkül, alig hat év alatt, átformálják az öreg Angliát. A világ legelső társadalombiztosítását valósítják meg, államosítják a kulcsiparokat, az utosó években gigászi fegyverkezésbe fognak a mindent elnyeléssel fenyegető bolsevizmus s orosz imperializmus fékentartására és ennek dacára magasan a háború előtti fölé emelik a dolgozók életszínvonalát. Most hát nem maradt más hátra, tudomásul kellett venni az életet s paragrafusokba önteni a valóságot. így született meg a frankfurti nyilatkozat, amely bevezetőjének 11-ik cikkelyében kijelenti: “A szocializmus olyan nemzetközi mozgalom, amely nem követeli meg a felfogások merev egyformaságát. Hogy a szocialisták meggyőződésüket a marxizmusra vagy a társadalmi jelenségek elemzésének egy más módszerére alapítják, hogy vallásos vagy emberi okok ihletik meg őket, — mindannyian ugyanegy célért küzdenek: olyan rendszerért, amely a társadalmi igazságot, a jobb életfeltételt, a szabadságot és a békét biztosítja.” Ez nem jelenti a marxizmus elvetését, de rést üt az orthodox marxizmuson, megengedi a kritikát, lehetővé teszi a revíziót. Marxi szellem hatja át, amikor kijelenti: "A SZOCIALIZMUS a kapitalista társadalommal együttjáró szenvedések ellen tiltakozó mozgalom gyermeke.” Először csak a bérmunkások tiltakoznak a szenvedések ellen és teszik magukévá a szocializmus elvét. Majd több más szociális réteg is megérti a jelentőségét, amely különben hivja is őket: “A szocializmus mindazokat csatlakozásra szólítja, akik az embernek ember által történő kizsákmányolását I akarják megszüntetni.” Ai uj Internacionálé szakit a determinizmusból fakadó fatalizmussal. Az emberek akaratához és elszántságához szól, a népek szabad választását kívánja: “A szocializmus megvalósítása önmagától, egyszerre nem következik be, hanem minden hívétől állandó erőfeszítést követel. A demokratikus szocializmus—ellentétben a totalitárius rendszerekkel — nem szenvedő szerepre kényszeríti a népet, mert csak a nép cselekvő részvételével valósítható meg. Hykép tehát a demokrácia magasabbrendü alakját képezi.” Itt kétségtelenül felismerhető a francia szocialisták befolyása. Jaurés demokráciába vetett hite, Léon Blum humanizmusa. Ezekben a mondatokban visszhangzanak az utolsó három-négy évtized tapasztalatai. De ez bizonyítja azt is. hogy a szocialista gondolatban megvan a megfelelő hajlékonyság az élettel való érintkezés által önmaga gazdagítására. Természetesen nem feledkezik meg a bolsevizmusról sem. Megállapítja a munkásmozgalomra káros voltát: “Ugyanakkor, mikor a szocializmus az egész világon előre tör, — uj erők támadnak, amelyek a szabadság és társadalmi igazságosság felé való fejlődést fenyegetik. Az oroszországi bolseviki forradalom óta a kommunizmus megosztotta a dolgozók nemzetközi mozgalmát, ezáltal számos országban a szocializmus megvalósítását évtizedekkel visszavetette.” (Bevezető 7.) A kommunizmusnak semmi köze a szocializmushoz: “A kommuniznak nics joga ahhoz, hogy szocialista hagyományokra hivatkozzék. A valóságban felismerhetetlenségig eltorzította azokat. A kommunizmus önmagát merev dogmává változtatta, tehát összeférhetetlen a marxizmus kritikai szellemével.” (Bevezetés 8.) 'Itt általában kommunizmusról van szó, tehát feltétlenül ide kell számátani az úgynevezett trotzkista vagy újabban titoista kommunistákat is, akármennyire szocialistáknak vallják is magukat. A kommunisták nem a demokráciát akarják meg valósítani: “Miközben a szocialisták a társadalmi osztályok és a kapitalista rendszer megszüntetése által a szabadság és igazság biztosításáért harcolnak, — a kommunisták csak az osztályellentéteket súlyosbítják, egypárt rendszerű diktatúrájuk egyedüli érdekében.” ( Bev. 9.) A kommunista pártok a szovjetimperializmust szolgálják és uj elnyomó osztályt teremtenek: “A nemzetközi kommunista mozgalom egy uj imperializmus eszköze.' Mindenütt, ahol megszerezte a hatalmat, — nemcsak a szabadságot rombolta le, de egyben a különböző esélyeket is, annak viszszaszerzésére. Terrorista rendőrségre és katonai bürokráciára támaszkodik. Feltűnően eltérő vagyoni helyzetet és kiváltságot teremtve, uj -osztálytársadalmat hivott életre. A ‘kényszermunka’ közgazdaságának egyik fontos alkotó elemét képezi.” (Bev. 10.) Ha az emberiség nem akar megsemmisülni, ha szabadságban akar élni, meg kell valósítani a szocializmust: “A tudomány és a technika fejlődése az emberiség számára lehetővé tette, hogy megsemmisítse önmagát avagy jólétének szakadatlan emelkedését biztosítsa. Következéskép: a termelést nem lehet a gazdasági erők szabad játékának kiszolgáltatni— hanem azt tervszerüsiteni kell. Ám a tervszerű termelés tiszteletben, kell hogy tartsa az ember alapvető jogát. A szabadság és tervszerű termelés a szocializmus célja, — melyet egy időben, mind nemzeti, mind pedig nemzetközi vonalon el akar érni.” (Bev. 12.) • Az uj szocialista Internacionálé hitet tesz a politikai demokrácia mellett: “A szocialisták a szabadság tiszteletben tartásával és demokratikus eszközökkel egy uj társadalom felépítéséért küzdenek.” “Szabadság nélkül nincs szocializmus. A szocializmus csak a demokráciában valósítható meg, a demokrácia csak a szocializmusban nyilatkozhat meg igazán.” A demokrácia működését igy határozza meg: “A demokrácia magában foglalja több párt létezésének és az ellenzék működésének jogát. Mégis, a demokrácia joga és kötelessége, hogy megvédje magát azok ellen, akik le akarják rombolni s ezért az általa nyújtott lehetőségekkel visszaélnek. A politikai demokrácia megvédése, a dolgozók részéről — életkérdés. Fenntartása a gazdasági és társadalmi demokrácia megvalósítását késziti elő.” Ezekután a félre nem magyarázható kijelentések után, talán mégis nehéz lesz a szocialista pártokat diktatúrára való törekvéssel vádolni. (Befejezés a jövő számunkban.)
