Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-02-17 / 7. szám

-4-ik oldal AZ EMBER February 17, 1951 MEMBER gÖSjDÖR FERENC POJTTJKMIHETXLAPIA >* '■>—....... nmmmmmmmmatKmmmammmmmmmtmemmmmmmmammmmmmmmmmmmoammf 401 THE MAN I Editor and Publisher: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő-kiadó Published weekly, except the last tour weeks in August. — Kaprot ültettem.. Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: 320 East 79th Street New York 21, N. Y. Teiephnoe: BUtterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $8.00. In Foreign Countries $8.00. Single Copy 15 Cents. Vol. XXVI New York, N. Y., February 17, 1951 No. 7 Reentered ias second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879 MIT ÍRNAK A PESTI LAPOK: A stockholmi “Fiatalok” irja: A népi demokrácia kénytelen meg­állapítani, hogy a bányászok sem váltották be a hozzájuk fűzött re­ményeket, a széntermelés csökke­nése helyenként komoly válságot okozott a nehézipar terén. A “Párt” hazafias jelszavakkal cico­­mázott felhívásai dacára alig öt­­venen indultak el Várpalotára— bányászni . . . ★ Nem volt sikere a másik felhí­vásnak sem: vagy 200 DISZ-ista utazott le Dunapentelére “ifjúsági útépítésre,” de látva mi vár rájuk, gyorsan hátat fordítottak a Du­nai Vasmű építkezésének. A “Sza­bad Nép” nov. 21-én vezércikkben szigorú és nyilvános kritikában részesíti a DISZ vezetőségét, Ír­ván: “Meg kell állapítani, hogy az ellenség mélyen beépült és ko­moly károkat tudott okozni a D­­ISZ vezetőségében.” ★ __ Az uj élmunkások listája csupa régi névvel szerepel. Ezek az öreg sztahanovisták mutatják a ma­gyar kényszermunka romlását. A novemberben lezárult munkaver­seny időszakban sem brigád sem egyén nem “ugrott” ki, sőt a terv­hivatal negyedévi jelentése sem tud a "termelékenység” gazdasá­gosságáról sok jót mondani. ★ “Szwing Tóni,” az állami áru­ház “kozmopolitizmust” gúnyoló “próba-babája” a napokban vidé­ki körútra indult. Valószínűleg van oka annak, hogy ezt a Horto­­bágyra és Somogyba is le kellett vinni — ellenpropagandázni . . . I ★ A közhivatalbk és azok közéleti tisztaságára vigyázó állami Ellen­őrzési Központnál nagyarányú csalásokat, sőt szabotálást leplez­tek le, amely az ellenőrző szervvel való “bűnös összejátszásban nyil­vánult meg” . . . \> ★ Az orosz nívóra való lesülyedést mutatja az egyenruha-őrület, a munkaversenyekre való dressziro­­zás, a munkás helyhez van kötve, mert betanított munkáját máshol nem érvényesítheti — vagyis a szabad munkás körbe topogó iga­vonóvá válik. A “Népszava” hiába irt az ifjú kommunista “káder” célkitűzései­ről: a főiskolákon a 7207 ‘hősje­lölt” egyszerűen nem jelentkezett a vizsgákra ... A “Munkára Kész Harcra Kész” mozgalom sem fölig tejföl: a “Szabad Nép” irta, hogy az egyik szakszervezetnek 163,000 tagjából 34,000 lenne vizsgázásra köteles, de csak ÖT százaléka je­lentkezett a próbázásra. A fiatal­ságot nem vonzza a hadseregbe való lépés sem, mert látják, hogy az “egy liba egy ló” arányában készült fasirthus - hadseregben csak a közlegény magyar, mig a parancsnokok legtöbbje "ruszin”. ★ A napokban tartott “tanácsvá­lasztások” során ötvenezer 21 éven aluli tanácstagot neveztek ki a káderek, vagyis ezekután a suhancok tanácsa lesz az ur a faluban. A felnőttek visszahúzód­nak a kétesértékü közszerepléstől ... A súlypont azonban az ipari tanoncképzés körül alakul ki. Az ebbe a kategóriába tartozók már nem közönséges fiatalok, hanem a “munkatartalékok fiatal gene­rációja.” Gondosan vigyáznak ar­ra, nehogy a szociáldemokrácia “mérge” megmételyezze őket. Az ötvenezer tanonc közül már 2,000 kaszárnyaszerü tanonc-otthonok­­ban lakik és az év végéig 16,000 kap egyenruhát. ★ A Munkaerő Hivatal a Dunai Vasmű megépítését a fiatalság “önkéntes” jelentkezése által akarja biztosítani. A “DISZ” igy lelkesíti a fiatalokat: “Lehet, hogy ezelőtt még sohasem dolgoz­tál építkezésnél, nem ismered az ácsmunkát, a földmunkát s a kő­­müvességet . . . semmi baj! Sztá­lingrádi lettél! Előtted nincsenek többé legyürhetetlen akadályok!” ... És ezzel kezdetét veszi a kény­szermunka . . . szabályos munka­­tábor, barakkal, egyenruhával, tá­borfegyelemmel. Az ifjúság már eljutott az orosz életformáig, kol­dussá lett, hogy jó kommunista lehessen belőle . . . ★ Az 5-10-éves villamosítási terv Magyarországon azelőtt el sem képzelhető fejlődést biztosit — ir­ja a “Magyarok Világszövetsége.” j— Az ötéves terv keretében min­iden községben bevezetik a vil- I lányt. Az 1949. évi állapotokhoz képest 1954-ben ötszörösére emel-j kedik a villanyáram termelés. A Ganz villamossági gyár kidolgo-1 zott egy tervet, mely a meglevő vezetéket 50 százalékkal nagyobb teljesítmény átvételére teszi al-! kalmassá. Ez két év alatt 120 mil­lió forint megtakaritást fog jelen­teni. A Győri Magasépítési Vállalat hevezette Makszimenko szovjet sztahanovista kőműves falazási munka-módszerét, amellyel az eredményességet 300 százalékkal emelte. (Hát mit tagadjuk: “fa­lazni” azt tanulhatnak az oro­szoktól.) ★ A debreceni Bikaszálló díszter­mét kulturotthonná alakították át. — Pest vármegye ötvenedik kulturotthonát avatták fel Nóg­­rádverőcén pedig a volt községi vendéglőt alakították át erre. A 400 személyt befogadó nagyterem, könyvtár, rádió és mozi szolgálja ott a dolgozók szórakoztatását (S egy kicsit a propagandácskát is!). ★ A jövő év végére minden falu­ban felszerelik a “falutelefont.” ★ Miskolc és Diósgyőr között hú­zódó kerékpárutat ünnepély ke­retében!) adták át rendeltetésé­nek. ★ A pécsvidéki bányákban a ke­mény kőzeteknél nagy sikerrel al­kalmazzák a szovjet fejtökalapá­­csokat, amelyek sűrített levegő adagolásával dolgoznak. (A “sűrí­tett levegő” benne van minden egyes propaganda hírükben!) ★ A szegedi Textilkombinát s más három textilgyár munkásainak bemutatták az uj magyar filmet: “Kis Katalin házassága” címmel. A film utáni vitában résztvett Mészáros Ági, a kép főszereplője és Máriássy Judith, a film Írója is. Irta: MAKAI MÁRIA Messziről jöttél, — Magyarország volt eddig a te igazi hazád . . • hiába gondozlak, — ez a föld nem az, — ami neked életet ád . . • otthon, — szerény vagy, — akárhol megélsz, — gondozást nem kivánsz . . . itt, — sápadt-szomoru vagy, — hiába, — nem birod az uj világ talaját . . . A világon, — minden növénynek, — állatnak, — van otthona, — van biztos helye , . . csak az ember nem válogathat, — de örül, — ha észak, — vagy dél, — fogadja be . . . egy hatalmi tébolyodott hogyha üldözi, — és éjjel — remegve, — ha szöknie kell . . . menekül, — mint a vad, — és hálás az éjszakának, — hogy sötéttel takarja el . . . * Menekül mint a vad, — s bár, — mérsékelt kiimában telt addig ideje, rohan, — ahová tud, — és nem riasztja, — sem észak jég és hó mezeje . . . sem Madagaszkár nehéz világa, — vagy Afrika forró homoktengere .., vergődik, — megpróbál mindent, — ahol reméli, — hogy biztonságban \ lehet az élete . . . • Egyedül az ember az, — aki nem mondhatja, — hogy teste-lelke mit szeret, — hol tud megélni . . . az ember örül ha menedéket talál, — az embernek mindennel be kell érni . , . mert, — ember üldözi az embert, — és nincs a világon egy talpalatnyi hely . . . ahol a fejét lehajthatná, — békét találna, — és nem érezné, hogy: félnie kell . . . Ember üldözi az embert, — egy téboly vakítja: “a legnagyobb hatalom lenni minden áron” és elfelejti, — hogy van egy: Igazi Hatalmas, Aki, — Ítéletet tart ezen a világon • és elfelejti, — hogy, — csak a néhány év előtti “hatalmasok” sem nőttek az égig fel . . . mert az Igazi Hatalmas — megrázta a földet, — s a képzelt “hatalmas” holtan terült el . . . * Ember üldözi az embert, — hajtja korbáccsal, végnélkül . . . s rohan maga is utána, — megállás —ipihenés, — ész nélkül . . . a tébolya hajtja—,csak egy zug folyton a fejében: hatalom-hatalom ... amíg, — ő maga is leroskad, — és ráeszmél, hogy ő csak rongy ember, — mert itél, az: Igazi Hatalom. Népidemokrata nyüvészet Irta: PERNEKI MIHÁLY Magyarországi raktárból VÁMMENTESEN szállítunk ÉLELMISZER CSOMAGOKAT, — NYLON HARISNYÁT, | Női ruha- és kabátszö vetet; férfi, női és gyermekcipőt, - SZÉN 100 kg.-ként $2.50; FA 100 kg.-ként $3.10, korlátlan mennyiségben, csak Budapestre. AMERICAN FUEL TRADING CO. I 300 4th Ave., New York 10. Tel. OR 7-5707, OR 4-3920 | KÉRJEN SÜRGŐSEN ÁRJEGYZÉKET! ami in I tuwiiiíii mm i m iiummimii mii 11 mim i imimiiriiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiít! A szocialista realista művészet jóval Sztálin, sőt Lenin elöttről kelteződik, éppoly létező valóság, mint az egyházi spirituális, polgá­ri romanticizmus, naturalizmus, vagy más elmúlt korok művészete. A szocialista realizmusnak azon­ban még nincsenek meg a képzett bírálói, szépségének méltatói, a legjobb szándékuak is rosszul sámfázva, elcsámpásitva, fizikai materializmussal, naturalizmussal, biológiai szörnyűségekkel keverik össze. Ilyen irányzat is létezik, de az sem nem szocialista, sem nem re­alizmus, még kevésbé művészet, hanem pusztán népidemokrata nyüvészet. Ez utóbbiról akarok kis Ízelítőt adni, hogy egy más alkalommal a szocialista, realista művészet kér­dését, keletkezését, művelőit érint­sem egy cikk keretében. • Hogy néz ki nagyban a népi­demokrata “irodalom,” arra Ger­gely, Illés, Kuczka s egyéb irodal­mi próféták müvei nyújtanak szellemi lekvárt üres elképzelése­ink száraz kenyerére. A tömeg ré­szére gyártott kis irodalomról meg különféle sajtótermékekből kapunk szellemi csendünkbe iro­dalmi durrantásokat. Itt van. teszem, egy magától Il­lés Bélától szerkesztett “Uj Vi­lág.” Abban egy novella, valami M. Edéitől. Cime: “Fjódor bácsi előadást tart arról, hogy mi a ter­mészeti jelenség, és mi a szovjet jelenség.” Ilyen fülénél fogva előráncigált cim után persze, felesleges volt fáradnia a megírással, mert min­den süldő szemináriumista, még a há túlsó szamarak padjából is, ka­pásból tudja orditani feléje, hogy semmi, mert minden természeti jelenség a szovjet jelenség alap­ján áll, létezik, fejlődik mióta a világ fennáll, vagyis a jó Úristen az 6 bölcs felettese Sztálin fő­­atyauristen útmutatása alapján, jobbra-balra való önkritikálgatás után az előirt évmilliós terv he­lyett hét nap alatt összecsapta. Hogy tele van selejttel? Ne be­széljünk róla, maradjunk a tárgy­nál. Neki ül hát Edel mester az oro­szok által már jóval Krisztus szü­letése előtt feltalált Írógéphez — vagyhogy népidemokrata nyelve­zettel éljek: — felül az irodalmi traktorra s elkezdi szántani a so­rokat: “A levélhordónk, Juhim Pervij levelet vitt a barátjának, Pjódor Makrodubnak, aki igen is­mert ember a faluban. Fiatal ko­rában, még a cár alatt, nagyon szép hangja volt, hát a templomi kórusban énekelt, most ő a tyuk­­jfarm vezetője.” Pont. Hogy rövid legyek, a levél­ben “Okszána Petrovna Koloszo­­va, az Ukrajnai Kommunista (bolsevik) Párt Kerületi Bizott­­}sága” kéri az öreg szivart, hogy tartson előadást . . . miről? . . . jazt már tudjuk. Minden előadó álma, hogyha j természeti jelenségekről tart elő­dadást, kifakult énekkari hanggal és tyukfarmmal rendelkezzen azon közismert szólás-mondás alapján: “Buta, mint egy tenorista!”, a tyukfarmerekről egyelőre még nem hallottam semmi hasonló za­matos mondást, de ezentúl ha va­lami okos szellemi pötyögtetést hallok, nem felejtem el megje­gyezni: “Micsoda tyukfarmeri ész?!” Fjódor bácsi is pedzhetett vala­mit, hogy e két rokonszakma nem nagyon lehet elegendő természeti dolgok megmagyarázására, mire Edel atya megnyomja az írógép pedálját, vagy mint egy karmes­ter, beint az írógép betűi közé és irgalmatlan fejmosási rapszódia következik Juhim Pervij részéről, ami igy kezdődik: “Láttak már ilyet?! A kolhoz vezetőségi tagja vagy és nem tudsz előadást tarta­ni? Hát akor miért fizetsz elő há­rom újságra és két folyóiratra?” Puff neki! Szerénységem lénye­gesen több lapot kénytelen olvas­ni előfizetés nélkül is, de azért nem mernék előadási merényletet elkövetni a természet ellen. Tekli - mekli, Tódor, bocsánat, Fjódor bácsi színpadra, jobban mondva emelvényre lép. Persze, vasárnapi gúnya rajta, kisubickolt tyúkszemek, bajusztekerés ide, bajuszcsavarás oda s a villámlás­ról, mennydörgésről kezd olyan szörnyű butaságokat mondani, hogyha az szemléleti előadás ke­retében történik, mérgükben da­rabokra tépik, szaggatják, verik, hogy ép porcikája nem marad. A lényeg az volt, hogy nem Il­lés-próféta csinálja. Hanem, hogy ki, mi, azt a müveit hallgatóság okos elképzelésére bízta, s olyan mélyen hallgatott róla, mintha hirtelen az ész a fejéből a nad­rágjába csúszott volna. S ezzel részéről le is zárult e két természeti fenevad családfájának ismertetése. Hogy mit szólt Illés nevű irodalmi próféta a dolgok­hoz? Nem tudom. Én szabotázst látok a dologban, hogy nem ő len-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents