Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-12-08 / 46. szám

Négy amerikai repülő Rákosiék és az oroszok karmaiban Egy fegyvertelen amerikai szál­lítógép már két hete eltűnt vala­hol a jugoszláv határ környékén. A repülőgép Münchenből indult, hogy készleteket adjon le Belgrád­iban az amerikai követség számá­ra, de hamarosan kiderült, hogy a pilóta tévesen igazodott a jugo­szláv határvidéken és Románia felé szállt tovább. Még leadta rá­dión, hogy vissza igyekszik fordul­ni az olasz partok felé, aztán még azt, hogy a határokon valahol rá­lőttek, majd elnémult. Most, két hét múltán, az orosz félhivatalos jelentkezik. Jelentke­zik az orosz, hogy a repülőgépet leszállásra kényszerltették — Ma­gyarországon. Az orosz félhivata­los jelentkezik, — Magyarország nevében. Azzal, természetesen, hogy a négy amerikai repülő, aki az eltévedt repülőgépen volt, az négy kém. És persze, le vannak tartóztatva. Nem mintha ezt a nemes gesztust Rákosiék is nem tudták volna éppen igy megcsinál­ni. De, a Magyarországot helytar­tóik révén megszállva tartó musz­kák, ezzel is dokumentálni kíván­ják, hogy nincs már Magyarország, jRománia vagy Csehszlovákia, csak egy egységes, hódoltsági szovjette­rület van, Berlintől a Sárga-ten­gerig. Ezeknek kell “világbéke,” stock­holmi “béke”-konfereneia! Akik még a levegőt is lefoglalják a ma­guk erőszakosságának, nem en­gedve még tévedten se légi utaso­kat a maguk szemétdombjának ege fölé. Akik a repülés világot egybefoglaló béke-találmányát is a maguk erőszakosságának és el­zárkózásának eszközévé alacso­­nyitják le. AZEJmER • • • • GÖNDÖR FJEI P OnUKJU HE3XLAP1A Reentered as second class matter Aug. 4, 1942. at the post office at New York, N. Y. under the Act of March 3 187# SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 32« East 79ST., NEW YORK, 21, N. Y. Phone: Butterfield 8-6168 VOL. XXVI — NO. 46 NEW YORK, N. Y., DECEMBER 8, 1951 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT Még egyszer szót emelünk Rassay Károlyért ésRuppert Rezsőért Irta: GÖNDÖR FERENC KOSSUTH - ÜNNEP: A S9. UTCAI REFORMÁTUS . TEMPLOMBAN Az Első Magyar Református Egyház — amelynek a legtöbb és legszorosabb kapcsolata van Kos­suth Lajossal (alapítása a halha­tatlan hazafi papjához fűződik, szobrának felállítása körül ez a gyülekezet fáradozott a legtöbbet, templomának falain a szobor mű­vészének, Horvay mesteri dombor­­anüvei láthatók) — az elmúlt va­sárnap ünnepi istentisztelet ke­retében emlékezett meg Kossuth amerikai partralépésének százéves évfordulójáról. Az Egyház barátai­val kibővített lelkes gyülekezet megtöltötte a szép muH emlékeit őrző, zászlókkal feldíszített temp­lomot. Az ünnepély középpontjában két beszéd állott. Az elsőt Zilahy La­jos, a nagyszerű magyar iró mon­dotta “Kossuth partra száll . . .” címmel. A történész tájékozottsá­gával s a művész friss átélésével jelenítette meg azt a néhány per­cet, amikor Kossuth fogadására készült Amerika népe, ahogyan még azelőtt s azóta idegent nem fogadtak. Dr. Takaró Géza lelkész beszé­dét arra az ótestamentumi idézet­re építette fel, amelyet a Sza­badság-harangjába is beleöntöt­tek: “Hirdessetek szabadságot a föld minden lakójának!” A sza­badság megtestesítőjeként emlé­kezett meg Kossuth Lajosról. Az ünnepély műsorát orgona­­nyitán és az amerikai Himnusz, valamint a kilencvenedik zsoltár nyitotta meg, majd Andó Ferenc­­né, aki Stratford, Conn.,-ból ér­kezett, “The Lord’s Prayer”-t éne­kelte. Lantos Ferenc tárogatómü­­vész Kossuth-nótájái könnyezve hallgatta a gyülekezet. Az orgona­­kiséreteket Takaró Gézáné és Ta­karó Edith látták el. “Az Ember’’ legutóbbi vezetőcikke, atnelyben az elmúlt évtizedek két leghösibb és legkimagaslóbb magyar politikus szabadsága és életének megmentése érdekében emeltünk szót, nagy érdeklődést keltett az amerikai közvéleményben. Máris sok-sok levél érkezett “Az Ember”hez, amelyeknek irói együttérzésüket és támogatásukat jelentették be az igazságos és emberséges mozgalom továbbvitele érdekében. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy RASSAY KÁROLYT és Rl’PPERT REZSŐT nem azért akarja a demokratikus közvélemény szabad földön, szabadságban tudni, hogy ez a két államférfiu az amerikai vagy európai emigráció élére álljon vagy részt vegyen az amerikai vagy európai emigrá­­ciós politika irányításában. Valójában nincs is emigráns politika abban az értelemben és szellemben, amely minden szabadságszerető és a szülőföldje felszabadításáért harcolni kész magyart egyetlen frontba kovácsolná. A viliig politiká­ban az emigrációknak ma semmi része, ezt a demokrata nagyhatalmak, élükön az Egyesült Államokkal viszik előre az emberiség boldogulásának utján . . . Rassay és Ruppert Magyarországon a demokrácia érde­kében megtették kötelességüket a legnehezebb körülmé­nyek között: HORTHY* BEVONULÁSÁTÓL HITLER BEVONULÁSÁIG ELTELT HÁROM ÉVTIZEDBEN. Ma már ők nem frontkatonák, hanem veteránok, akiknek mel­lét a legszebb kitüntetések, a demokráciáért vívott harcok sebhelyei díszítik. A megszervezett és felfegyverezett reak­ció, a huszas években úgy Rassay Károlyt, mint Ruppert Rezsőt PUSZTULÁSRA Ítélte. Emlékezetes az “Erzsébetvá­rosi Kör” ellen intézett BOMBAMERÉNYLET, amelynek áldozatául Rassay Károlyt jelölte ki a titkos társaságok el­vetemült szövetsége. Hat halálos áldozata és több, mint húsz súlyos sebesültje volt ennek a bombamerényletnek és való­ban Isten csodája, hogy az asztalfőn ülő Rassay Károly meg­menekült. Ugyancsak időzített bombát helyeztek el Rassay liberális orgánumának, a: “Esti Kurir'-nak szerkesztősé­gében és csak a véletlenen múlt, hogy a pokolgépet idejé­ben ártalmatlanná tették. Se szeri, se száma azoknak a me­rényleteknek, amelyeket Budapesten és vidéken választási hadjáratok idején Rassay ellen terveztek és részben végre is hajtottak. •* De nem felejtette el a demokratikus közvélemény, sem otthon, sem külföldön, Ruppert Rezső rettenthetetlen maga­tartását az elmúlt három évtized alatt, különösen a rabló­­gyilkos különítmények garázdálkodása idején. Egy marok­nyi politikus és újságíró élén Rassay és'Ruppert állottak ki a gátra és úgy a törvényhozás, mint a népgyülések nyilvá­nossága előtt, továbbá néhány független, bátor újság ha­sábjain szállottak szembe a nácizmus elődjeivel és védték meg a vérbe és sárba taposott magyar becsületet. Nem lehet elfelejteni, hogy Ruppertet — akkor Veszprém városának országgyűlési képviselőjét, — hányszor támadták meg a Brittániások, a Sahn- és Prónay- és a többi orgyilkos kü-. lönitmények terrorlegényei, vasúton, ideákon, saját laká­sán is. Ez a két politikus és a valóban nagy államférfiuvá ne­mesült Apponyi Albert birkóztak meg azzal a piszkos, za­varos árvízzel, amely a huszas évek végén annyi gyalázatot hozott az első háború utáni Magyarországra. Ma a két demokratavezért megtörte a kor, a testi és lelki megpróbáltatások kegyetlen sorozata. Rassay Károly csonttá soványodva, súlyos szívbajjal jött vissza 19VÖ tava­szán Mauthausenböl, ahol egy teljes évig a náci vadállatok foglya volt. Ugyanebben az időben Ruppert Rezső üldözött vadként bujdosott Budapesten, majd vidéken. Élete azon múlott, hogy talál-e bolyongása közben igaz magyarokat, akik befogadják és elrejtik a Gestapo és a nyilasok elől. Rassay ma közel van a hetvenhez, néhány napja töltötte be 67-ik életévét. Ruppert novemberben múlt hetven éves. HHö óta visszavonultak az úgynevezett “felszabadulás utáni politikai életben minden szerepléstől. Két nagyérde­mű rokkant magyar ember életének megmentéséről van te­hát szó, AKIK MEGHARCOLTÁK A MAGUK HARCÁT és nyilván nincs más vágyuk, mint hogy nyugalomban töltsék hátralévő éveiket ... ~ i A budapesti kommuyiista kormány tagjai a demokrácia kalózlobogója alatt vonultak be Magyarországba. Révai, Gerő, Farkas Mihály beszédei, nyilatkozatai, fogadalmai ta­núskodnak erről. Mivel bizonyíthatná be. ez a kommunista rendszer legalább LELKIISMERETFURDALÁSÁT, mint azzal, hogy Rassay Károlyt és Ruppert Rezsőt kiengedi a szöges dróttal körülfont és aknamezőkkel elzárt boldogta­lan Magyarországból. KAROS ILONA zongora-hangversenye December ih-én, pénteken este nevezetes eseménye lesz az amerikai magyarságnak. Kabos Ilona, a magyar zene­művészet egyik világra szóló büszkesége tartja zongora­­hangversenyét. Kabos Ilona kimagasló alakja a zongora világjáró mesterei közössé­gének, mert, minden árnya­latot és finomságot is kife­jezvén, amellett férfiaknál is ritka erővel, szenvedéllyel szólaltatja meg a zongora­­irodalmat játékában. A nagy magyar művésznő hosz­­szu évek óta aratja sikereit a világ hangversenytermeiben, magán - fellépteivel csakúgy mint, különösen, hires zene­karok kíséretében adott szó­ló-játékával. Nagy sikerei különösen Londonban vol­tak, Sir Adrieyi Boult és Sir Malcolm Sargent karmeste­rek zenekaraival, de Páris­­ban is, Constant Lambert ve­zetése alatt, valamint Walter Süsskind és mások orkeszle­­reinek keretében, és sok-sok nagysikerű m a gánfellépté­­vel. A péntek esti fellépte a Town Hallban lesz fél 9-kor. Műsorán lesz Liszt, Beetho­ven, Chopin, Debussy, de azonkívül Bartók és Kodály Kabos Ilonka nemcsak is világszerte elismert nagy művészi értékével érdemelte ki a magyarság szeretetét és forró érdeklődését, hanem azért is, mert leánya Kabos Edének, a régi magyar világ kiváló újságírójának és szer­kesztőjének, Ady Endre egyik első támogatójának és felfedezőjének. Ady Endre egyik szép és sokat idézeti versét irta a kis Kabos Ilon­kához. A Kabos-koncert iránt már ma is nagy az érdeklődés New York-szerte. Ünnepi eseménye lesz Kabos Ilonka december H-i hangversenye, nemcsak magyar, hanem amerikai méretekben is. “Az Ember” szerkesztője minden baráti és testvéri szeretetével köszönti a nagy művésznőt Amerika földjén. KORMOS HUGÓ LAPSZERKESZTŐ HALÁLA »Mély részvéttel vettük a hirt, hogy KORMOS HUGÓ, a New Brunswick, N. J.-ben megjelenő “Magyar Hírnök” hetilap tulaj­donosa és szerkesztője, 58 éves korában meghalt. Lapja 28 esz­tendeje állt az ő vezetése alatt, és noha Kormos Hugó maga nagy népszerűségnek örvendett a ma­gyarok között, sokkal kevésbé az az álláspont, amit hetilapja az utóbbi időkben elfoglalt. A “Ma­gyar Hírnök” ugyanis szócsövévé vált bizonyos mértékig a kommu­nista magyar uralomnak. Kormos Hugó iránt azonban nagy rokon­­szenv és részvét nyilatkozott meg, mikor súlyos gyomor-operációnak kellett alávetnie magát, majd an­nak következtében meghalt. Te­metése december 4-én folyt le New Brunswickban. Özvegye, szül. Van­­til Olga, kiterjedt rokonsága, köz­tük húga, Farkas Sándorné, szül. Kormos Hilda gyászolják. Párt­különbség nélkül vesznek részt a gyászban a megboldogult magyar újságíró kollégái. I

Next

/
Thumbnails
Contents