Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)
1951-12-08 / 46. szám
Négy amerikai repülő Rákosiék és az oroszok karmaiban Egy fegyvertelen amerikai szállítógép már két hete eltűnt valahol a jugoszláv határ környékén. A repülőgép Münchenből indult, hogy készleteket adjon le Belgrádiban az amerikai követség számára, de hamarosan kiderült, hogy a pilóta tévesen igazodott a jugoszláv határvidéken és Románia felé szállt tovább. Még leadta rádión, hogy vissza igyekszik fordulni az olasz partok felé, aztán még azt, hogy a határokon valahol rálőttek, majd elnémult. Most, két hét múltán, az orosz félhivatalos jelentkezik. Jelentkezik az orosz, hogy a repülőgépet leszállásra kényszerltették — Magyarországon. Az orosz félhivatalos jelentkezik, — Magyarország nevében. Azzal, természetesen, hogy a négy amerikai repülő, aki az eltévedt repülőgépen volt, az négy kém. És persze, le vannak tartóztatva. Nem mintha ezt a nemes gesztust Rákosiék is nem tudták volna éppen igy megcsinálni. De, a Magyarországot helytartóik révén megszállva tartó muszkák, ezzel is dokumentálni kívánják, hogy nincs már Magyarország, jRománia vagy Csehszlovákia, csak egy egységes, hódoltsági szovjetterület van, Berlintől a Sárga-tengerig. Ezeknek kell “világbéke,” stockholmi “béke”-konfereneia! Akik még a levegőt is lefoglalják a maguk erőszakosságának, nem engedve még tévedten se légi utasokat a maguk szemétdombjának ege fölé. Akik a repülés világot egybefoglaló béke-találmányát is a maguk erőszakosságának és elzárkózásának eszközévé alacsonyitják le. AZEJmER • • • • GÖNDÖR FJEI P OnUKJU HE3XLAP1A Reentered as second class matter Aug. 4, 1942. at the post office at New York, N. Y. under the Act of March 3 187# SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 32« East 79ST., NEW YORK, 21, N. Y. Phone: Butterfield 8-6168 VOL. XXVI — NO. 46 NEW YORK, N. Y., DECEMBER 8, 1951 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT Még egyszer szót emelünk Rassay Károlyért ésRuppert Rezsőért Irta: GÖNDÖR FERENC KOSSUTH - ÜNNEP: A S9. UTCAI REFORMÁTUS . TEMPLOMBAN Az Első Magyar Református Egyház — amelynek a legtöbb és legszorosabb kapcsolata van Kossuth Lajossal (alapítása a halhatatlan hazafi papjához fűződik, szobrának felállítása körül ez a gyülekezet fáradozott a legtöbbet, templomának falain a szobor művészének, Horvay mesteri domboranüvei láthatók) — az elmúlt vasárnap ünnepi istentisztelet keretében emlékezett meg Kossuth amerikai partralépésének százéves évfordulójáról. Az Egyház barátaival kibővített lelkes gyülekezet megtöltötte a szép muH emlékeit őrző, zászlókkal feldíszített templomot. Az ünnepély középpontjában két beszéd állott. Az elsőt Zilahy Lajos, a nagyszerű magyar iró mondotta “Kossuth partra száll . . .” címmel. A történész tájékozottságával s a művész friss átélésével jelenítette meg azt a néhány percet, amikor Kossuth fogadására készült Amerika népe, ahogyan még azelőtt s azóta idegent nem fogadtak. Dr. Takaró Géza lelkész beszédét arra az ótestamentumi idézetre építette fel, amelyet a Szabadság-harangjába is beleöntöttek: “Hirdessetek szabadságot a föld minden lakójának!” A szabadság megtestesítőjeként emlékezett meg Kossuth Lajosról. Az ünnepély műsorát orgonanyitán és az amerikai Himnusz, valamint a kilencvenedik zsoltár nyitotta meg, majd Andó Ferencné, aki Stratford, Conn.,-ból érkezett, “The Lord’s Prayer”-t énekelte. Lantos Ferenc tárogatómüvész Kossuth-nótájái könnyezve hallgatta a gyülekezet. Az orgonakiséreteket Takaró Gézáné és Takaró Edith látták el. “Az Ember’’ legutóbbi vezetőcikke, atnelyben az elmúlt évtizedek két leghösibb és legkimagaslóbb magyar politikus szabadsága és életének megmentése érdekében emeltünk szót, nagy érdeklődést keltett az amerikai közvéleményben. Máris sok-sok levél érkezett “Az Ember”hez, amelyeknek irói együttérzésüket és támogatásukat jelentették be az igazságos és emberséges mozgalom továbbvitele érdekében. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy RASSAY KÁROLYT és Rl’PPERT REZSŐT nem azért akarja a demokratikus közvélemény szabad földön, szabadságban tudni, hogy ez a két államférfiu az amerikai vagy európai emigráció élére álljon vagy részt vegyen az amerikai vagy európai emigrációs politika irányításában. Valójában nincs is emigráns politika abban az értelemben és szellemben, amely minden szabadságszerető és a szülőföldje felszabadításáért harcolni kész magyart egyetlen frontba kovácsolná. A viliig politikában az emigrációknak ma semmi része, ezt a demokrata nagyhatalmak, élükön az Egyesült Államokkal viszik előre az emberiség boldogulásának utján . . . Rassay és Ruppert Magyarországon a demokrácia érdekében megtették kötelességüket a legnehezebb körülmények között: HORTHY* BEVONULÁSÁTÓL HITLER BEVONULÁSÁIG ELTELT HÁROM ÉVTIZEDBEN. Ma már ők nem frontkatonák, hanem veteránok, akiknek mellét a legszebb kitüntetések, a demokráciáért vívott harcok sebhelyei díszítik. A megszervezett és felfegyverezett reakció, a huszas években úgy Rassay Károlyt, mint Ruppert Rezsőt PUSZTULÁSRA Ítélte. Emlékezetes az “Erzsébetvárosi Kör” ellen intézett BOMBAMERÉNYLET, amelynek áldozatául Rassay Károlyt jelölte ki a titkos társaságok elvetemült szövetsége. Hat halálos áldozata és több, mint húsz súlyos sebesültje volt ennek a bombamerényletnek és valóban Isten csodája, hogy az asztalfőn ülő Rassay Károly megmenekült. Ugyancsak időzített bombát helyeztek el Rassay liberális orgánumának, a: “Esti Kurir'-nak szerkesztőségében és csak a véletlenen múlt, hogy a pokolgépet idejében ártalmatlanná tették. Se szeri, se száma azoknak a merényleteknek, amelyeket Budapesten és vidéken választási hadjáratok idején Rassay ellen terveztek és részben végre is hajtottak. •* De nem felejtette el a demokratikus közvélemény, sem otthon, sem külföldön, Ruppert Rezső rettenthetetlen magatartását az elmúlt három évtized alatt, különösen a rablógyilkos különítmények garázdálkodása idején. Egy maroknyi politikus és újságíró élén Rassay és'Ruppert állottak ki a gátra és úgy a törvényhozás, mint a népgyülések nyilvánossága előtt, továbbá néhány független, bátor újság hasábjain szállottak szembe a nácizmus elődjeivel és védték meg a vérbe és sárba taposott magyar becsületet. Nem lehet elfelejteni, hogy Ruppertet — akkor Veszprém városának országgyűlési képviselőjét, — hányszor támadták meg a Brittániások, a Sahn- és Prónay- és a többi orgyilkos kü-. lönitmények terrorlegényei, vasúton, ideákon, saját lakásán is. Ez a két politikus és a valóban nagy államférfiuvá nemesült Apponyi Albert birkóztak meg azzal a piszkos, zavaros árvízzel, amely a huszas évek végén annyi gyalázatot hozott az első háború utáni Magyarországra. Ma a két demokratavezért megtörte a kor, a testi és lelki megpróbáltatások kegyetlen sorozata. Rassay Károly csonttá soványodva, súlyos szívbajjal jött vissza 19VÖ tavaszán Mauthausenböl, ahol egy teljes évig a náci vadállatok foglya volt. Ugyanebben az időben Ruppert Rezső üldözött vadként bujdosott Budapesten, majd vidéken. Élete azon múlott, hogy talál-e bolyongása közben igaz magyarokat, akik befogadják és elrejtik a Gestapo és a nyilasok elől. Rassay ma közel van a hetvenhez, néhány napja töltötte be 67-ik életévét. Ruppert novemberben múlt hetven éves. HHö óta visszavonultak az úgynevezett “felszabadulás utáni politikai életben minden szerepléstől. Két nagyérdemű rokkant magyar ember életének megmentéséről van tehát szó, AKIK MEGHARCOLTÁK A MAGUK HARCÁT és nyilván nincs más vágyuk, mint hogy nyugalomban töltsék hátralévő éveiket ... ~ i A budapesti kommuyiista kormány tagjai a demokrácia kalózlobogója alatt vonultak be Magyarországba. Révai, Gerő, Farkas Mihály beszédei, nyilatkozatai, fogadalmai tanúskodnak erről. Mivel bizonyíthatná be. ez a kommunista rendszer legalább LELKIISMERETFURDALÁSÁT, mint azzal, hogy Rassay Károlyt és Ruppert Rezsőt kiengedi a szöges dróttal körülfont és aknamezőkkel elzárt boldogtalan Magyarországból. KAROS ILONA zongora-hangversenye December ih-én, pénteken este nevezetes eseménye lesz az amerikai magyarságnak. Kabos Ilona, a magyar zeneművészet egyik világra szóló büszkesége tartja zongorahangversenyét. Kabos Ilona kimagasló alakja a zongora világjáró mesterei közösségének, mert, minden árnyalatot és finomságot is kifejezvén, amellett férfiaknál is ritka erővel, szenvedéllyel szólaltatja meg a zongorairodalmat játékában. A nagy magyar művésznő hoszszu évek óta aratja sikereit a világ hangversenytermeiben, magán - fellépteivel csakúgy mint, különösen, hires zenekarok kíséretében adott szóló-játékával. Nagy sikerei különösen Londonban voltak, Sir Adrieyi Boult és Sir Malcolm Sargent karmesterek zenekaraival, de Párisban is, Constant Lambert vezetése alatt, valamint Walter Süsskind és mások orkeszlereinek keretében, és sok-sok nagysikerű m a gánfelléptével. A péntek esti fellépte a Town Hallban lesz fél 9-kor. Műsorán lesz Liszt, Beethoven, Chopin, Debussy, de azonkívül Bartók és Kodály Kabos Ilonka nemcsak is világszerte elismert nagy művészi értékével érdemelte ki a magyarság szeretetét és forró érdeklődését, hanem azért is, mert leánya Kabos Edének, a régi magyar világ kiváló újságírójának és szerkesztőjének, Ady Endre egyik első támogatójának és felfedezőjének. Ady Endre egyik szép és sokat idézeti versét irta a kis Kabos Ilonkához. A Kabos-koncert iránt már ma is nagy az érdeklődés New York-szerte. Ünnepi eseménye lesz Kabos Ilonka december H-i hangversenye, nemcsak magyar, hanem amerikai méretekben is. “Az Ember” szerkesztője minden baráti és testvéri szeretetével köszönti a nagy művésznőt Amerika földjén. KORMOS HUGÓ LAPSZERKESZTŐ HALÁLA »Mély részvéttel vettük a hirt, hogy KORMOS HUGÓ, a New Brunswick, N. J.-ben megjelenő “Magyar Hírnök” hetilap tulajdonosa és szerkesztője, 58 éves korában meghalt. Lapja 28 esztendeje állt az ő vezetése alatt, és noha Kormos Hugó maga nagy népszerűségnek örvendett a magyarok között, sokkal kevésbé az az álláspont, amit hetilapja az utóbbi időkben elfoglalt. A “Magyar Hírnök” ugyanis szócsövévé vált bizonyos mértékig a kommunista magyar uralomnak. Kormos Hugó iránt azonban nagy rokonszenv és részvét nyilatkozott meg, mikor súlyos gyomor-operációnak kellett alávetnie magát, majd annak következtében meghalt. Temetése december 4-én folyt le New Brunswickban. Özvegye, szül. Vantil Olga, kiterjedt rokonsága, köztük húga, Farkas Sándorné, szül. Kormos Hilda gyászolják. Pártkülönbség nélkül vesznek részt a gyászban a megboldogult magyar újságíró kollégái. I
