Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)
1951-12-01 / 45. szám
8-fk old»! AZ EMBER December 1, 1951 Átléptem a Vasfüqqönyön Helyszíni riport Kelet-Berlinből, hol minden sarkon a “népek bölcs atyja” mosolyog, napjában háromszor razziázik a “Volkspolizei” és a “tipus-háziasszonyok” órákig ácsorognak fél kiló kenyérért. ; A frankfurti repülőtéren az .ügyeletes tiszt megadja az indulásra a jelet, gépünk négy motorja felbőg, kétszáz méternyi gurulás, majd enyhe Ívben emelkedünk. A német táj elmarad mögöttünk, jmind kisebbé válik a hegy, a ház'csoport s a haragoszöld erdő, — leépülünk, Berlin felé. A magasságmérő 1,500 és 2,000 méter között ingadozik, óriási gépünk simán száll, jó időt fogtunk !ki. Jómagam az egyik baloldali ablaknál terpeszkedem, .félszemjaxiel az elsuhanó tájat nézem, a imásik félszememmel pedig az utajsokat. Furcsa keverék, valóságos ■kis Bábel. A beszéd vagy tizenkét (nyelven folyik s jobban hallatszik, mint a motorok zsongássá halkult ■kereplése. Az a kékzakós ur ott például amerikai, mellette a (felesége. Egy ideig fennhangon társalognak. majd nagysága a jobbjával titokzatos jeleket ir a (levegőbe, mire férje bólint s kis nylon-zacskót vesz elő. Elhallgatnak, miután mindketten a kis zsákba temetkeznek. Alighanem a gyomrukkal van baj .. . Az a fehérbumuszos, sasszemü férfiú, hindu vagy arab. ügyet sem vet a közönségre, mereven bámulja az elmaradó tájat. Merevsége azonban tizpercenként felenged, olyankor a zsebébe nyúl s jókora bütyköst húz elő. “Curvoisier”—látom a felírást, ami anynyit bizony it, hogy humuszos utitársunk a “tengeri betegséget” megelőzendő, kellő óvóintézkedéseket foganatosít. Akkorákat húz az üvegből, hogy az egy magyar izupás őrmesternek is becsületére válna, az ádámcsutkája ilyenkor hatalmasat ugrik s a szeme majd kifordul üregéből. Utána rövidet az ülés alá sercint, morog valamit —alighanem Allah dicséretére, — az üveget zsebébe csúsztatja s ismét a korábbi fagyosságába süpped. Később újra kezdi az egészet. Az a két kislány jobboldalt, alighanem skandináv. Szőkék, mint a len, a szemük kék, mint a fjordok vize, a szájuk piros, mint az érett meggy, a termetük sudár, mint a jegenye. A társaságban ők képviselik a fiatalságot s a vidámságot. Az a három férfi ott a sarokban ti •EL i. KELEü U :L Lö 1456 City Hall Ave. Montreal 18. Que. Canada U | éleímiszercsomag és ÁRUCIKK rendelhető vámmentesen or IK KA budapesti raktárából: CUKOR, MÉZ, TEJPOR, ZSÍR, LISZT, PAMUTÁRUK, ÁGYNEMŰ GARNITÚRA, GYOLCS, MÉTERÁRU, GYAPJÚ SZÖVET, CSIZMÁK, stb. Kérjen uj árjegyzéket!! # Pénzküldés, hajó - és repülőjegyek, okiratok fordítása és hitelesítése. Bevándorlás! — felettébb gyanús. Oroszul beszélnek, koponyájuk jellegzetesen szegletes, — mint a szlávoké általában, — valamennyi bőrkabátot hord és a zsebük feltűnő mód kidudorodik. Az első arcán éktelen forradás, a második orrát is alighanem box-meecsen verték laposra, a harmadiknak a szemében van valami szúrósság, vadság és kegyetlenség. Filléres ponyvaregényekbe illenek, hol igy ábrázolják az NKWD hirhedt ügynökeit. Ezenkivül még vagy húszán utazunk, szürke s jelentéktelen emberek. Az idő gyorsan múlik, most felhőben szálltaik, majd elhagyva azt, gépünk félfordulatot vesz, kissé fejre áll, a föld ijesztő gyorsasággal közeledik, gyárkémények, házak “rohannak” felénk, újabb fordulat, és sivitva rásiklunk a Tempelhof-i repülőtérre, — Nyugat-Berlin amerikai zónájában. Megérkeztünk, átrepülve az orosz zónát ... SZEMTŐL SZEMBEN SZTÁLIN “ELVTÁRSSAL” A nyugatnémetországi Szakszervezeti Tanács ifjúsági szervezete nagygyűlést rendez Nyugat- Berlinben—ez az utunk célja. Jómagam a francia ifjúsági delegációban érkezem — mint a menekült ifjúmunkások képviselője, — azonban mig francia kollégáim vonaton tették meg az utat francia útlevelük védelmében, én a menekült, amerikai gépen voltam kénytelen átrepülni az orosz, zónát, mert nem óhajtottam olyan szívességet tenni az orosz megszállóknak, hogy a kezükbe jutván a magyar ÁVH-nak szolgáltassam ki. Péter Gábor pribékjei nyilván felettébb elégedettek lettek vólna, én azonban kevésbé, igy hát kénytelen a veszélytelen megoldást választottam. Berlini tartózkodásunk negyedik napján, Carolet tábornok —. francia zóna katonai parancsnoka — egy katonai kocsit bocsát rendelkezésünkre, hogy végiglátogassuk Berlint, az orosz zónát is beleértve. Két francia őrnagy kiséri az autót, igazoltatástól tehát nem kell félni. A delegációval tartok. . . Gépkocsink végigrobog Nyugat- Berlin zsúfolt üzletekkel tarkított, utcáin, aztán . . . aztán egyszercsak spanyol-lovasok magaslanak , előttünk, az utat háromszoros szej gésdrót zárja el, középütt keskeny | átjáró, mögötte nyolc pisztolyos “Volkspolizei” s tiz géppisztolyos orosz katona. Ez tehát a Vasfüggöny. Idáig sehol sem igazoltattak —a nyugati zónákban szabad a közlekedés, — az orosz zóna azonban kivétel. Rendörállam ez; mindenütt szurony, géppisztoly, egyenruha és igazoltatás. Két őrnagyunk francia hivatalos papitokat mutat fel, a “Volkspolizei” vigyázzba vágja magát, a muszkák fegyverükkel tisztelegnek —s én, a körözött politikai menekült, az őrség feszes tisztelgése közben bemasirozok Sztálin Jóska birodalmába. Pedig ha tudnák . . . Az első látvány: az ut kétoldalán, minden húsz méteren egy-egy Sztálin-kép. Mindegyik lehet hat j méter nagyságú, — róluk hidegen mosolyog ránk “a népek atyja és \ nagy tanítója” — mint valami misztikus istenség . . . Sztálin képerdejében elvétve egy-egy jóval ki- ! sebb Lenin s még kisebb Marx és1 Engels kép . .. Sztálin “elvtárs” képeinek “testi épségére”—géppisztolyos őrség vigyáz . . . íme a “vörös PARADICSOM” . . . Autónk lelassít, lépésben hajt, hogy mindent figyelmesen megszemléljünk. Leállni persze nem tanácsos, mert nyomban ott a * Volkspolizei” és az orosz rendőrség, — igazoltatás. Ezt pedig elkerülni igyekszünk . . . Elnézem az embereket. A nyugat-berliniekhez viszonyítva roszszul öltözöttek, formátlan tipusöltönyt hordanak s otromba tipuscipőt. A mozgásuk ideges, kerülik a csoportosulást s az utcán valósággal sompolyognak. Az a benyomásom, hogy a lakosság fél, sőt, állandó rettegésben él. Nem csalódom, mert francia kollégáim ugyanezt állapítják meg. Kelet- Berlinben, hol mindennap háromszor tart razziát a rendőrség, hol tömegével tűnnek el “nyomtalanul” az emberek, hol a vörös terror mindenre rányomja bélyegét — halálos félelemben élnek az emberek. Mint bárhol másutt a Vasfüggöny mögött. Azonban meg kell nézni a szemeket, amelyek 'beszélnek: 'a szemekben — a félelem fátyla mögött — gyűlölet ég. A szemek sugározzák a gyűlöletet, mely az orosz megszállók felé irányul. A nép szenved s éppen ezért szenvedélyesen gyűlöl. Csakúgy, mint Magyarországon, Lengyelhonban, Romániában, Bulgáriában, Csehszlovákiában, a Baltikumon, hová a bolsevisták betették a lábukat. Az elnyomottak gyűlöletét szenvedések acélozzák s jaj akkor, ha egyszer fordul a kocka s kezükbe vehetik sorsuk irányítását ... Magánkereskedés csak elvétve akad, több a szövetkezet s az állami magazin. Előttük végtelen sor kígyózik. Háziasszonyok topognak órák hosszat a bökök előtt, hogy élelmiszerjegyükre valami kevés éllemet vásároljanak. Sokat nem vehetnek, hisz a keresetből nem futja. 150-200 márkát tesz ki a férjük bére, — vásárlóértékben 30-40 nyugatnémet márkát — s míg a nyugati zónában négyszeres keresetért mindenki szabadon vehet, — itt jegyre adják még a szappant is és relative drágábban, mint odaát. A lakbér magas, mert nem építkeznek. Ami uj épületet a háború óta emeltek, az a kommunista párt, az orosz parancsnokság s katonaság, rendőrség számára készült. Éjszakai élet nincs Kelet-Berlinben. A háború előtt itt állt a szinháznegyed, — a berlini Broadway. — az épületekből csak hetet állítottak helyre. Nyugat-Berlinben ezzel szemben húsz színház volt, — a felszabadulás óta újabb tizet építettek hozzá, — igy" a számuk .harmincra nőtt. Kelet-Berlinben a mozik csak orosz filmet vetítenek. Éppen ezért igen gyér a látogatottságuk. Nyugát-Berlinben viszont minden film megtalálható: amerikai, angol, francia, olasz, német stb. . . . ezért a mozik ott zsúf oltak. Maguk a keletiek .is ..Nyugat-Berlinbe mennek, hogy filmet nézzenek meg, vásárolni viszont nem mernek már ott, mert a “Volkspolizei” minden visszatérőt szigorúan ellenőriz . . . Hja, rendőx-államban ez már igy szokás . . . Éjjeli mulató, lokál kabaré — Kelet-Berlinben ismeretlen fogalom. Nincs csak néhány duhajda, részeg orosz tisztek és kommunista funkcionáriusok számára,— a dolgozó nép pedig a keresetéből am úgysem engedhet meg magának efajt a „szórakozást . Nyugat-Berlinben viszont lokállokál hátán, rengeteg a neon-fényes kabaré és mulató, melyeket a polgári lakosság épp úgy látogat, mint a katonák és tisztek. Ennek részint anyagi oka van, — a jobb fizetés. — részint a félelelmnélküli élet: Nyugat-Berlinben még éjszaka sincs razzia. Ki-ki oda megy |—ahová akár s akkor, amikor ne- i ki tetszik. k ... > - ... , . • j VÁRATLAN INCIDENS . . . Keskeny uccába kanyarodunk. ' Kétoldalt rom - épületek — ez a múlt, — az ut végén hatalmas : Sztálin emlékmű, előtte orosz ka! inna, — ez a jelen. Megnézzük az emlékművet: szokványos bolsevista reklám. Olyan, mint százszám építettek Magyarországon is a háború után. Amikor gépkocsink a posztoló katona elé ér, az egyik francia kolléga, — a megszállókról alkotott véleményét kifejezendő,—áthajlik a korláton s az oroszra köp. Amaz nyomban lekapja a géppisztolyát, a jólismert orosz káromkodást üvölti, miközben ránkfogja a flintát. Drámai pillanat, egyszeriben elszorul a lélegzetem s már látom, mint szednek le az autóról, igazoltatás, leleplezés, hazatoloncolás, ÁVH . . . De nem ... Az egyik őrnagy leugrik az autóról, az oroszhoz fut— s magyaráz neki valamit. Amaz morog. — elvégre a “dicsőséges vörös hadsereg egy még “dicsőségesebb harcosát” mégsem illő ily kritikával illetni, — ám amikor az őrnagy markába nyom egy csomag cigarettát, a “dicsőséges vörös poszt” egyszeriben “alázatos kapitalista lakájjá” válik s széles vigyorral hálásan megköszöni a “papirosszát.” Talán azért, mert a politikai komisszárja nem látja vagy talán azért, mert a szerencsénk egy normálisabb emberrel hozott össze. Mindenesetre, szörnyű oktalanság volt francia barátunk részéről e cselekedet, mely — ha fanatikus orosszal történik meg — minden bizonnyal balul végződik. Jellemző, a francia őrnagy nem restek bocsánatot kérni az orosz közkatonától, nem azért, mintha félne tőle, hanem azért, mert jólnevelt nyugati ember, s ilymódon korrigálja egy tökfilkó butaságát . . . Délutánba hajlik az idő, amikor gépkocsink a nyugati zónába visszakanyarodik. Már amerikai katonák között suhanunk, mikoris megpillantjuk azt az orosz “T. 34^ tipusu tankot, melyet a muszkák helyeztek el egy betontalpazaton, “felszabadításuk” jelképeként. Ez a tank Nyugat-Berlinben áll, s az amerikaiak kénytelenek voltak magas drótsövényt vonni köréje, mert a polgári lakósság hol szemetet szórt rá, hol festékkel mázolta be, hol meg másegyébbel. ., Megkönnyebbülten lélegzőnk a személyi biztonságot és szabadságot jelképező amerikai zónában, ahol vidáman, gondtalanul mosolyognak s örülnek az életnek az emberek. Bezzeg, pár utcával odébb. Keleten, szomorúbb az élet ... WINKLER ALAJOS GYÖRGY A legszebb őszi vakáció Miami Beaclien, Floridában, csakis a Bölcskeiék fényesen átalakított Amerika-szerte ismert, nyaralójában élvezhető már napi 7 dollárért: Indian Creek Lodge 3 blockra a tengertől 6981 Indian Creek Drive Phone: 86-6152 Fürdőszobás modem komforttal berendezett hűvös szobák háromszori. étkezésseL Előjegyzés esetén összeköttetéseink révén repülőjegynél nagyobb árengedményt biztosítunk. — Vendégeinket autóval várjuk az állomásnál. PAUL L. FISHER, Inc. INTERIOR DECORATOR TELJES VAGY RÉSZLEGES LAKÁS BERENDEZÉS finom, ízléses, válogatott BÚTOROK • DINING ROOM • LÁMPÁK • BED ROOM • ASZTALOK • LIVING ROOM • SZŐNYEGEK • KITCHEN SET • ÍRÓASZTALOK RÁDIÓK és TELEVISION gyönyörű kivitelben. — ANTIQUE és MODERN STYLE — Látogasson el, nézzen körül Paul Fisher gyönyörűen berendezett minden SHOW ROOM-jában. 6 West 24 St. (near 5th Ave.) New York City Telefon: ORegon 5-6348 és 6349 Hallgassa RÁDIÓ programunkat minden VASÁRNAP délután 3-5 között a WWRL állomáson (1664 kcL). £000000000000000000000000000000000000000000000000 MOST érkezett Budapestről EREDETI IMPORTÁLT ÜVEGEKBEN HUNYADY JÁNOS TERMÉSZETES ÁSVÁNYVÍZ és a magyar Hortobágyon készült valódi Liptói Túró (Egyedüli elárusítója vagyunk egész Amerikában) Mindenféle ujmodu konyhafölszerelések. Nagy választék magyar hanglemezekben. Kérjen képes árjegyzéket! 1577 FIRST AVENUE New York 28, N. Y. /Corner East 82nd Street) Tel.: REgent 4-1110 Amerika legrégibb és legnagyobb magyar importháza. 5OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO08 H. ROTH & SON
