Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-02-10 / 6. szám

2-ik oldal A7 -ViBER February 10, 1951 Levelek: Az Önképző levele dr. Takaró Gézához Li:htne:- Sándor, az Első Ma­gyar Önképző Egylet (a legré­gibb magyar egyesület) elnöke 1951 január 20-i keltezéssel az alábbi levelet intézte dr. Takaró Géza lelkészhez: Kedves Tiszteletes Urunk! A New Yorki Első Magyar Ön­képző Egyesület minden tagja baráti és testvéri szolidaritással állt Ön mellett azzal a méltatlan üldöző hadjárattal szemben, ame­lyet olyan emberek folytattak Nagy tiszteletű Ur ellen, akik a ci­pője sarkáig sem érnek fel. Ami­lyen felháborodást váltott ki be­lőlünk a vad hajsza, ugyanolyan, kitörő örömmel vettük a hirt, hogy a Tiszteletes Ur az egész vo­nalon fényes győzelmet aratott, a legnagyobb elégtételben részesült és a legfelsőbb egyházi hatóság is megállapította, szerintünk amúgy is kétségbevonhatatlan igazát és átnyújtotta a leg meghatóbb formában tiszteletét annak a fér­fiúnak, aki hozzánk olyan el­mondhatatlanul közel áll. Az Önképző Egyesület eszten­dők óta méltán büszke arra, hogy Takaró Gézát tiszteletbeli tagjá­nak nevezheti és ezen az alapon tagtársi szeretetünk minden me­legével nyújtjuk kezünket Ön fe­lé biztosítva megingathatatlan ra­gaszkodásunkról és boldogan gra­tulálva ahhoz a ragyogó elégtétel­hez, amelyet a legilletékesebb fó­rumok nyújtottak át Önnek. Ne­künk ünnepnap Takaró Géza győzelmének és elégtételének fe­lejthetetlenül szép napja. Ismételten kifejezve tagtársi együttérzésünket ésT 4est7érr-szóíí­­daritásunkat, minden szeretetünk­­kel köszöntjük Önt az Önképző Egyesület tagjainak nevében. Mély tisztelettel az Önképző Egyesület elnöke: ALEX LICHTNER, s. k. ★ Salgótarján, 1951. jan. 26 Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Engedje meg, hogy ismeretlenül levelemmel zavarjam, egyben ké­réssel fordulok önhöz. Férjem sú­lyos betegsége (csont tuberkulózis a lábában) az indító ok. Eínnek a. betegségnek egyetlen gyógyszere a streptomycin. Nagyon, kérném ha a lap hirdetés utján felkérné a magyar családokat, hogy ötven gr. streptomycin-t küldjenek súlyos beteg férjemnek. Csak ez a gyógy­szer mentheti meg életét! Kérném egyben szives értesítését, hogy le­hetséges-e, vagy hogy forduljak máshoz ezzel a kérelemmel és ki­hez fordulhatnék? Őszinte nagyrabecsüléssel: Medgyesi Sándomé A beteg cime: Medgyesi Sándor hadirokkant trafikos Liget-u. 7 sz. Salgótarján, Hungary DR. FÖLDY KÁROLY Fordítási Irodája Hiteles fordítósok minden nyelvből minden nyelvre. American Fuel Trade Co. képviselete. Vámmentes szeretetcsomagok a budapesti raktárból rokonai­nak vagy barátainak. Family Expert & Shipping Co. vámmentes szeretet csomagok IZRAELBE 205 E. 85th St. New York 28 Room 204 v__________________ J r;-----HIRES MAGYAR VENDÉGLÖ-MÜLATÓ 114 W. 45th St. NEW YORK CITY Kitűnő magyar konyha! Népszerű árak! KAPITÁNY ANNI énekel CIGÁNYZENE! Ha asztalt akar rezerválni, hívja Mr. John LOBEL-t Telefon: CH 4-9745 KÖZÉPKORÚ, jómódú izr. urinö házasság céljából meg­ismerkedne, hozzáillő 55-65 éves, hasonló anyagi körül­mények közölt levő, feltétlen úriemberrel. — Leveleket “A: Ember” kiadójába (320 East 79 St. N.Y C.) kérek ”HÁZASS ÁG” jeligére. if elel meg. E gépeknek szálló rádiusza, azaz leghosszabb út­ijuk amit megtehetnek a cél felé, az kétezer mérföld. Ez pe­dig távolról sem elegendő rá, hogy az atombombát New iYork vagy más nagyváros fölé bírják cipelni . . . Honnan ludja azt maga? ordít rám az atom-hisztériás. Hátha az oroszok már kitaláltak valamit, amivel az atombombát igenis ide bírják küldeni . . . “Hátha,” az csakugyan ar­gumentum. Tekintettel azonban arra, hogy Amerikának és {Kanadának együttes gyáriparos termelő öble, képessége, potenciál ja négyszer akkora mint Oroszországé és az atóm- Íboínbák valamint a messzihordó stratgégiai repülő erő tö­meg-gyártása ettől függ, és hogy még a sokkal fölényesebb képességű Amerika is ma még csak igen sántikálva bírna innen atombombái küldeni Moszkva tőié, valamint tekin­tettel arra hogy a mindennapos csodák kora még a katoli­kus dogmatika szerint is megszűnt az első évszázaddal, — tekintettel minderre, ez a “hátha” olyannyira valószínűt­len, hogy mint lehetetlent, el kell hanyagolnunk. Hát akkor mit rémit bennünket az amerikai hatóság azzal az atombombával? . . . Megmondtuk. Hogy még ide­jében hegépesitse a lakosságot a viselkedésre és védekezés­re. Elsősorba, hogy elvegye a kedvét a támadónak egy pá­nikba, fejetlen rémületbe vetett reményétől, esetleges Pearl Harboi'-tól, majd a jövőben. Másodszor, hogy majd ha évek múlva csakugyan kitörne egy atomháború Moszkva és Washington között, akkor a lakosság tudjon védekezni, a­­mig a hatalmasabb amerikai atom erő és repülő erő le­­fegyverzi az orosz hatalom forrásait. És főként azért: mert ez a polgár-védekezés is egyik része annak az egész fegy­verkezésnek, aminek igazi célja a háború elhárítása, meg­akadályozása. Dehát ezt hiába mondjuk, tudom. Az emberek csak úgy reagálnak: ajvé, itt az atombomba. Ha a földalattiban va­lami kigyullad, akkor, minit a minap megesett, ma már azzal tapossák egymást: ledobták az atombombát. A tö­meghisztériának a forrása, a félelem. A borzadályos féle­lem __valami ismeretlentől, valami bizonytalan formájú veszedelemtől. Az emberek nagy többségének, fogalma sincs az atombomba valódi természetéről. Noha a komoly nagy lapok eleitől fogva részletesen naponta ismertetnek mindent róla, ami nem titok. És ez elég volna az általáno­san elterjedi táv- és rémhitek megszüntetésére. De az ilyen közlemények gondos olvasása először is bizonyos fáradsá­got, szellemi erőfeszítést kíván. Ennél pedig kényelmesebb, a hisztéria. Azonkívül pedig, az atombomba dolgainak egy része, katonai titok. Titok van benne: tehát minden lehet­séges. A legzavarosabb, ismert lényekkel leginkább ellen­kező feltevések is. Érdemes volna például leszavaztatni az embereket, hányán hiszik még ma is, hogy az atombomba égy “bomba,” akkora mint egy narancs vagy tenniszlapda, csak be kell dugni valahova, időzíteni, és kész a kocsi. Azt tüdőm, hogy még “Az Ember” cikkíróinál is, akik pedig az átlagon jóval felül vannak, néhányszor elcsíptem kéz­iratban ezt a tenniszlapda-hitet. Dehát nem is kell ehhez Gallup-poll. Már meg is tör­téni ez a tömeg-leszavaztatás. Valami vidéki lap a minap publicity stunt gyanánt, lejátszatta az embereivel, hogy csempészik majd az oroszok New Yorkba az atombombát. És a milliós Daily News fotográfiákban közölte a jelenete­ket. Diadalmasan. Hogyan sikerül majd New York nagy részét légbe röpíteni. Becsempészett bombával. A jelenetek képeit egyenként elemezzük. Hcdületes butaságukkal, tu­datlanságukkal egyetemben. Az első kép: tengeralattjáró­ról egy gtimmicsónak jön a partra, abból kiszáll egy ember kis kézi táskával. Abban pedig nem tiszta ing, gatya van, hanem atombomba. Azzal, hogy majd ilf a-Times Square vidékén ez az ember felrobbantsa . • . Hát először is: min­denki aki figyelemmel kísérte az atombombáról szóló érte­sítéseket, tudja, hogy az atombombát nem a légből bocsát­ják le, hanem i fold felszínén robbantják, akkor a hatása sokkal gyengébb. Olyannyira gyengébb, hogy még az ame­rikai hadvezelőség is elhárítja a féld felszínéről való rob­bantást, mert az atombomba túl értékes ahhoz, hogy hatá­sát igy elpazarolják. Hát még a szovjet, kinek jóval keve­sebb pazarolni való atómanyagja akad. Azután, jön egy kép, begy a “kém” a Grand Central pályaudvaron berakja a kézitáskás atomot egy podgyász-rekeszbe, mint valami feldarabolt hulla-részt. . .Mindenki tudhatja, hogy az atóm­­röbbantásra való készület egyelőre oly nagy anyag-tömeg,; hogy csak a legnehezebb repülők, B/29 és B/I5G bírják mesz­eld távra cipelni. A Hirosima-robbantás egy európai szem­tanúja elmondta, hogy ezt a hatalmas tömeget akkor, há­­arojm ejtőernyőn bocsátották alá a támadó repülőgépről a l városra. Atóm-löhieg kézitáskában, az egy röhögés. Azóta ezt a tömeget próbálják csökkenteni, de egyelőre csak arról van szó, hogy a legfelsőbb hatásos tömegről a legalsóbb még hatásos határra szállítsák le. De még ez is jócska tö­meg . . . Azután jön a kép: a “kém” már kivette a pod­­í gyász-tartóból az atóm-kézikoffert, mellette áll a földalat­tiban, robog a Times Square felé, a koffer már “időzítve” van, mindjárt otthagyja valami kapualjában és New York legforgalmasabb részének vége. Az ilyet csak akkor meri beadni egy milliós példányú újság, ha elszántan számíthat a tömeg hődületes tudatlanságára és nem-gondolkodására. Csak komoly újságot kell olvasni egy kicsit, és akkor meg­tudhatják, hogy az atombomba nem “bomba.” Hanem két hatalmas anyag-tömeg, amit megfelelő tudományos eljá­rással és gondos számítással kell egymásnak ereszteni, hogy a megszabott idő után, a kívánt atóm-robbantás megtörtén­jen. Ehhez legalább is két, tudományosan képzett szakem­ber munkája kell, ott az előkészített két anyag-tömegen |közvetlenül. Ezt az eljárást próbálják most a lehetőségig | mehanizálni. De teljesen elseinmizni ezt a tudományos [szakmunkát az anyag-tömegen, sohasem fog lehelni. Mert, mint mondottuk, az atombomba nem “bomba.” Éppen azért mert nem “bomba,” annak szabotázs-széni becsempészésére sokkal kisebb a valószínűség, mint bármi egyéb pusztító szerszám titkon elhelyezésére. Ekkora tö­meget becsempészve eldugni, rajta oly körülményes tudo­­j mányos munkát titkon végezni, — ehhez, hogy észre ne ve­gyék. mégiscsak jóval balgább szervezet kellene mint az ‘FBI. Különösen ha meggondoljuk, hogy az ilyenfajta, Iföldszinti robbantásra, az értékes anyagot nem is érdemes jpazarolni. De az atombombának van még egy más “elő­­jnye” is. Perzselő hatása, légnyomásának döntése, borzal­mas. Minden eddigi pusztító szerszámnál félelmesebb. Vi­szont azonban, nincsen átütő ereje .Éppen azért, mert nem I “bomba.” Ha tehát sikerül előle betonos fedezékbe mene- I külni, vagy a központtól távolabb különösen erős épületbe, Jakkor az ember biztonságosan megúszhatja. Mert nem üt !áf, mint a Tinit például. Légből ejtett atomnál pedig, an­­;nak sugárzó rontása, a könzponttól távolabb, nem ártalmas. A baj egyebek közi az is. hogy a hatóságok semmit sem tesznek az emberek tudatlanságának megfékezésére. Sőt, ha valami ilyen butaság kap lábra, mint például az előbb említett Daily News stunt-ja,—azt hatóság hallgatja öröm­mel. Mert, azt hiszi, mennél több „tévedés van elterjedve az , atombombáról, annál biztosabb az atom körüli katonai tit­kok megőrzése És mennél inkább megrémültebbek az em­berek, annál inkább rohannak majd a polgár-védekezés szolgálatába. Amiben persze tévednek. Mert a tudatlan, is­­; meretlen rémtől való hisztériás félelem nem ilyen észszerű­en következtet, mint azt a hatóság képzeli. Az atómhisztéria kezd az emberekből valamit kiváltani, ami az oroszoknak tesz igen nagy szolgálatot. Az atom-hisztéria kezdi kiválta­ni az emberekből, a defétizmust. Jó volna erre is egy Gallup­­poll-t leszavaztatni, ugyan hány ember gondolkodik úgy, hogy ime, nyakunkon az atombomba, tehát adjunk meg in­kább mindent az oroszoknak amit akarnak, egye fene, in­kább mint az atombomba. Ugyan hány ember esik be az orosz “béke”-mozgalomnak, inkább legyen nékik igazuk, minden inkább mint az atombomba a nyakunkon! ... Ez jaz atómhisztériás defétizmus kezd már hasonlítani az eu­rópai népek bénult defétizmusához. Csakhogy az európai­aknak több az okuk erre az érzésre, mert ők az orosz had- Iseregtől tartanak, hogy az lenyargalja őket, ellentállás nél­kül. Ami bizonyára meg is történnék, ha az oroszok nem félnének e könnyű nyargalás után, Amerika felágaskodó harcos erejétől, henne egyebek között az amerikai atom­bombával is. Fiz az atómhisztéria egyenesen az oroszok szándékait támogatja. Sokszor, akaratlan. Ámde nem mindig . . . De- i fétistávvá teszi az emberek egy jó részét. Különösen- az ér­telmiségben, értékesebb elemek közt, az emocionális, tisz­tán érzésbeli, egyébként azonban gondolkodni nem hajlan­dó pacifistákat. Akiknek sajtóban, egyéb közvéleményben, inagy a hatásuk. A hisztéria nem észszerű, nem logikus. A bizonytalan, rosszul ismert rémtől való vad félelem a forrása minden hisztériának. Igv történik azután, hogy ugyanakkor, ami­kor az atom-hisztéria defétistává lesz embereket az orosz mesterkedésekkel szemben, ugyanakkor ez az atomhisztéria felfokozza az értelmetlen gyűlölködést minden iránt, amit a rémületben forgó szem “kommunistáskodás”-nak hajlan­dó bélyegezni. Sokszor ez a két indulat, a defétizmus meg a kommunista bűnbak-hajsza, ugyanabban az egy emberben, együtt nyilvánul. MacCarthy-izmus, meg defétizmust legye­ző sunyi orosz-támogatás, azok egy gyékényen árulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents