Az Ember, 1943 (18. évfolyam, 25. éves jubíleumi szám)
1943-07-04 / 25. éves jubileumi szám
July 4, 1943. Az Ember 9-ik oldal. MIT TETT44 AZ EMBER” A TEHE R TERROR ELLEN ES AZ EMIGRÁCIÓÉ RT Ha valaki meg akarja érteni Göndör Ferenc életét és rendeltetését, Az Ember bécsi lapszámait kell átlapoznia. Pontosabban: a bécsi kiadás első négy évét. Azt a négy esztendőt, amikor Göndör ott élt négy órányira imádott Pestjétől, szivében gyötrő honvággyál, de még gyötrőbb gyűlölettel az ottr hon dühöngő fehér terrorral szemben. Odahaza, ahonnan bujdosás után épp úgy menekülnie kellett mint egyidőben a vörös terror elől: börtön és herélőkés, gyilok és akasztófa pusztította* barátait, elvtársait. Ott Bécsben: az emigráció borzalmas nyomora, meghasonlottsága. reménytelensége ordított feléje minden lépésnél. Ami bánat, melankólia irta gyötrl Göndört, annak legmélyebb gyökerei abban-'©, teécsifcét esztendőben rakódtak le a lelkében. Látni az emigráció sorsát, elviselni minden közös és egyéni baját, majd? nem kézzel elérhető távolságban lenni minden baj kutforrásától, a fehér terortól és beérni a tetemrehiva^ jajkiáltásával, szemlélni a hontalanok egymást marcangló őrlödését és eltűrni rágalmakat, jobbról is, balról is, — s mindezt egy idegen országban, ahol a takaró alatt már készült a fasizmus: a fájdalmas érzéseknek ilyen áradata alatt minden más ember végleg összeroskadt volna. Göndör és Az Ember számára ez az első két bécsi esztendő volt a leghősiesebb és talán legtermékenyebb korszak. A fájdalom és soha el nem múló düh mélyen árkokat szántottak Göndör lelkében, de kiváltották belőle azt a dacot és elszántságot, amelylyel 25 éve, pillanatnyi szünet nélkül, fáradhatatlanul harcol a nagy magyar felszabadulásért. Ennek az első két bécsi évfolyamnak elsárgult számaiban lapozgatunk most, Az 'Ember 25-ik évének fordulóján . . . * “Kiüldözve . . . ez a cime az első cikknek, amelyet Göndör Az Ember bécsi első számába irt. Wien, 1919 november 13. “Kergetve,hajszolva, űzve, kicsit megtörve és elfáradva, kiköt Az Ember viharvert hajója a szabadságnak oltalmat nyújtó szigetén, Ausztria fővárosában, Bécsben” — jelenti Göndör s hozzáfűzi: “A mi személyi helyzetünk sajátságosán és különösen nehéz volt, mert minket épp úgy üldöztek a vörös terroristák, mint a hogy hajszoltak a fehér terror tollas vitézei.” A Programm? Károlyi Mihály irta a vezércikket “A dolgozó magyarok”-hoz és ebben benne volt a lap programmja: küzdeni az októberi forradalom vívmányaiért, a köztársaságért, a demokráciáért, megsemmisíteni a régi szolgaságot, elnyomást és osztályuralmat. De azt a speciális feladatot, amely Az Ember-re várt és amelynek szinte szakadatlan életveszedelem közepette példátlan sikerrel felelt meg, Göndör cikkében tömören igy határozta meg: “Két fajtájú terror kettős gyilkoló malomköve közül véletlenül, csodálatos módon és egyelőre kiszabadulván, szószéket akarunk itt építeni magunknak, amelyről elmondhatjuk Európa felé szegzett arccal mindazt, a mi Magyarországon történik és aminek Európában nem szabad megtörténnie.” És már az első számban megkezdődik — “Európa felé szegzett arccal” — feltárása, lelelplezése, üldözése mindannak, amivel a fehér terVor ^"egyetlen Bakonnyá” változtatta Magyarországot. “Friedrich István és Tisza meggyilkolása” cimü cikk aktaszerü bizonyítékokat közöl arról, hogy a fehér terror első miniszterelnökének némi jártassága van a politikai gyilkosságban: 1918 no-yegjb.er 6-án, hat nappal Tisza István meggyilkolása pián' Friedrich István egy rtiV&tfaíos személyiség jelenjeiében 30,000 koronát fizetett ki három matróznak: Tisza gyilkosainak. S már a második számban ámulva látja az olvasó, hogy Az Ember messzire világitó hasábjain át kijut a valóság az elnyomott Magyarországról. Itt kezdődik már az a csoda, hogy a fehér terror legtitkosabb aktái, cselekedeteinek bizonyítékai a magyar “Underground” utján megtalálják útjukat Az Ember szerkesztőségébe. “Egy fehér tiszt vallomása a siófoki borzalmakról” cimü cikk talán először tudatja a világgal, mi történik Horthy Miklós főhadiszállásán. S ugyanez a cikk leírja, hogyan csapták be Horovitz Náthán amerikai ezredest, akit a szörnyűségek kivizsgálására küldött le az entente, hogyan tették el láb - alól a foglyokat, akik nagyon össze voltak verve s micsoda eszközökkel csikartak ki vallomásokat zsidóktól arról, hogy “Magyarországon minden rendben van” és Héjjas Iván, Horthy fővezér ur “legjobb tisztje” milyen lágyszívű férfiú. A cikk alatt a zseniális Biró Mihály rajza. Tollas vitézek gyilkolnak munkásokat és zsidókat. Odafönn az Égben Krisztus elfordítja tekintetét és azt mondja: “Szépen vagytok ti keresztények!” . . . És hogy mindjárt tisztán álljon a “kurzus” erkölcsi képe is: Az Ember leleplezi, hogyan lopták el a maguk számára Szmercsányi ésPallavicini a bécsi magyar követségről a proletárdiktatúra alatt elrabolt százhatvan millió koronát . . . Az Ember harmadik számában bontakozik ki “Hajmáskér” képe, ahol százezer ember számára rendezte be Horthy az első koncentrációs tábort a háború utáni Európában. Kiss János vasmunkás mondja el szörnyű élményeit a “magyar Szibériáról”, ahonnan valahogy megszökött. * Hajmáskér Magyarországán közben Huszár Károly lett a miniszterelnök. Már december 19-én, Az Ember hatodik bécsi száma gyászkeretben jelenik meg s az egész lap egyetlen hiteles jelentés a kecskeméti és orgoványi tömeges gyilkosságokról. “Magyarországon az utszélen, az árokparton hevernek százszámra a hullák. Vér, kiöntött gőzölgő embervér jelzi a “keresztény” kurzus diadalutját. Irgalom nélkül kivégzett emberek halálhörgésétől virszhngzik a Duna-Tisza-köze “ — igy kezdődik a riport, amely a Héjjas-különitmény által elhurcolt száz és száz áldozat nevének pontos felsorolásával dantei képet ad az akkori magyar pokolról. Itt bontakozik ki, mit jelentenek ezek a nevek: Prónay, Osztenburg, Francia Kiss Mihály. És akik ma olyan elnéző gyöngédséggel fordulnak Horthy Miklós felé, azok megnézhetik Az Ember e számában Horthy Miklós sajátkezüleg aláirt rendeletét, parancsot adva Héjjasnak egy “különítmény” megalakítására, amely “haladéktalanul tegye meg Kecskeméten a szükséges m e g t o rló intézkedéseket.” Ha egyéb nem fűződik Horthy nevéhez, mint az orgoványi gyilkosságok elkövetésére kiadott parancs, ez is elég lenne. S csak mint enyhe szin a Horthy-portréhoz szolgál Az Ember-ben megjelent Horthy s. k. aláírást viselő 278-1919 Ein. számú rendelet, amely kimondja, hogy “hazafiatlan tény” fehér tiszteknek zsidónökkel érintkezni . . . ” 1920 január 24-én Az Ember szóhoz juttatja a hírhedt Freiszberger százados soffőrjének Charles Artúrnak hiteles vallomását a NÉHAI GÖNDÖR MIKI “siófoki borzalmakról.” Ez a soffőr, aki mint tiszthelyettes vezette Horthy hadsegédének autóját, kiszökött Bécsbe és elmondott mindent, amit látott. .Fischer főorvos kivégzése . . . negyvenöt zsidó kinhalála a Fenyveserdőben ... 25 zsidó legyilkolása a Gizella udvarban ... a véres bevonulás Székesfehérvárra . . . csupa szörnyű, ordító vád egy “kurzus” ellen, amely magát “kereszténynek” vallotta s lényegileg még ma is uralmon van Magyarországon. Majd következnek “Történetek a Gellért szállodából ... ”, a Fővezér első pesti főhadiszállásáról. Csodálatos, milyen bátorság volt az akkori földalatti mozgalomban: a följegyzések, amik a Gellért szálloda rémségeiről számoltak be — a fővezérlet egyik gépirónőjétől eredtek . . . Göndör Ferenc “Vészkiáltás” címmel fordul Európához és követeli, hogy mentsék meg az “elátkozott országot”, ahol “elfojtott sikolyok, véres jaj - kiáltások, halálhörgések orkesztere rendez borzalmas, vérfagyasztó koncertet és a hol zsiványok, kapcabetyárok, gyilkosok és csalók ülnek a kormányrudnál.” És a kormányrudnál ülők jellemzésére ugyanebben a számban leközli a budapesti kir. ítélőtábla P.III.4993-16-1T számú végítéletét, amely kimondja, hogy “az elperes, mint orovos, egy hozzá ingyen kezelésre menő 18 éves tapasztalatlan, tisztességes, érintetlen leányt cocain-injekció alkalmazásával elgyöngitette, védekezésében s ellenállásában korlátozta és ezzel a helyzettel visszaélve az alperest nemi vágya kielégítésére használta fel és szüzességétől megfosztotta. Ebben a tényben a kir. Tábla nemcsak nagymérvű erkölcstelenséget, az orvostól megkövetelhető t i s z tesség hiányát és jogellenes cselekményt lát fennforogni, a mely mint ilyen kártéritő kötelezettséget von maga után. Az alperest, aki mindezt elkövette: Dr. Wein Dezsőnek hívták és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának, a kurzus pártjának votl az elnöke. Ilyen és hasonló leleplezések hosszú sora természetesen nem tette éppen biztonságossá Göndör Ferenc életét. A kurzus bécsi magyar követsége Takács-Tolvaj József gróf gárdakapitány vezetése alatt automobilos emberrablásokat randezett s ezek a követségi banditák állandóan vadásztak Göndörre. Amig aztán 1921 február 21-én Az Ember le nem leplezte ezt a politikai gangszterbandát s az egyik automobilos bandita, Kiss Kálmán hadnagy a bécsi Landesgericht foglya lett. Ez a Kiss Kálmán levelet irt a 162. cellából Matyasovszky követségi tanácsosnak, a melyben követelte, hogy szabadítsák ki, mert ő “iga-
