Az Ember, 1943 (18. évfolyam, 25. éves jubíleumi szám)
1943-07-04 / 25. éves jubileumi szám
10-ik oldal. Az Ember July 4, 1943. »g . . ;......1 ----zán nem árult el semmit”, mert akkor kiderült volna, hogy “mi Horthy egyenes parancsára cselekedtünk és akkor elfogták volna az egész itt időző tiszti századot.” Sürgette a kiszabadítást, mert hiszen neki “azt ígérték, hogy csak két napig kell lenni fogdában s legföljebb Horthy bemasiroz Bécsbe és akkor úgyis szabadok leszünk”. Ez a levél fakszimilében jelent meg Az Ember-ben s a címzett ott olvasta. Egy Varga József nevű Osztenburg-fiu állít be egy napon a szerkesztőségbe, átadja eredeti személyazonossági igazolványát — Az Ember le is közli — s elmondja az Qsztenburg különítmény gyilkosságait, a bennük résztvevő tisztek névsorával. Mint rettenetes, lidércnyomásos álom kel kL Az Ember első évfofyamának lapjairól — a Somogyi-Bacsó gyilkosság. A legnemesebb s legbátrabb magyar szocialisták kiszurtszemü, megcsonkított holtteste fölött Göndör Ferenc — aki tanítómesterét tisztelte Somogyi Bélában — fogadalmat tesz arra, hogy nem fog nyugodni, amig “ki nem irtattak a föld színéről mindenkit, aki bűnös ebben a rémtettben, akár tettes, akár felbujtó, akár hátmögötti ért e 1 m i szerző.” Ez a fogadalom még érvényben van: A Somogyi - Bacsó gyilkosságot soha nem torolták meg. De egy hét se telt el a gyilkosság után, Az Ember már közölte a gyilkosok neveit, a gyilkosság körülményeit, mindazt, ami Beniczky Ödön volt belügyminiszter tanúvallomásából sokkal későbben kiderült. De “a nyomozást a gyilkosok vezetik” — irta Göndör — s közli a 319jVI számú “szigorúan bizalmas” 1920 február 11-iki parancsot, amely “A Magyar Vadászkülönitmény Parancsnokság”-nak meghagyja, hogy a “körülményekhez képest legalkalmasabb módon” tegye el a Népszava szerkesztőit. Négy nappal e rendelet után történt a Somogyi-gyilkosság. Végrehajtói: Báró Nopcsa, Schefcsik Gyula, Baghy főhadnagy, Buday, Bibó, Salm hadnagyok: az Osztenburgbanda tagjai. Nevüket Az Ember irta be az emberiség szégyenkönyvébe. Ekkor Horthy Miklós még “csak fővezér” volt: a vizsgálatot a gyilkosok ellen mint kormányzó vezette le. És hogy a kurzus le ne tagadhassa a rémségeket, Az Ember — először a világsajtóban — fényképeket is közöl a fehér terrorról. Az egyik kép alatt ez áll: Orgovány. Elől: a nemzeti hadsereg tisztjei által meggyilkolt Deutsch Ernő banktisztviselő, mellette Fekete nevű hivatalnok, a harmadik Hegedűs Imre tanító. A háttérben felismerhetetlenné csonkított hullák.” Az Ember bécsi leleplezései — lehetetlen mindent felsorolni, mert akkor le kellene közölni újra a fehér terror és kurzus egész történetét — az egyetlen és legerősebb ellenőrzést jelentették a fehér terror számára és fölrázták a világ lelkiismeretét. Hogy a fehér terror gyilkosságai és rablásai végülis a “konszolidációhoz” vezettek, az nagyrészben Az Ember érdeme. Csoda-e, hogy egy napon—• | ismét fakszimilében — meg- j jelent Horthy fővezér 476| VIb Fv. számú “szigorúan; bizalmas” körrendeleté, j amely 250,000 (kettőszázöt-| venezer) korona vérdijat tűzött ki Göndör Ferenc fejére. A korona elértéktelenédésének megfelelően ezentúl is még többször is fölemelték a Göndör fejére kitűzött vérdijat. * És mégis . . . ahogy múltak az esztendők, Göndör Az Ember negyedik bécsi évfordulóján azt írja: .“Mindent fenntartok és vállalok, amit a fehér terror rémuralmáról 1919 november 13. óta megírtam, nincs semmi visszavonni valóm. És ahogy lapozgatok a négy esztendő óta megjelent lapszámok között, nem nehéz megállapítanom, hogy a fehér terror gyilkosai, rablói és zsarolói ellen való minden megvetésemen és gyűlöletemen át is kiizzött mindig a magyar föld iránt való oldhatatlan és reménytelen szerelmem Mindig és minden haraggal a fehér terroristák és hóhérok ellen, de sohasem a szerencsétlen és jobb sorsot érdemlő Magyarország ellen és mindig-mindig a magyar népért verekedtem.” Mintha ma irta volna, úgy hangzik ez a pár mondat. Pedig akkor, a negyedik emigrációs esztendőben már kezdte érezni Göndör, hogy “nemcsak fizikai távolság, hanem nagy és mély lelki távolság választ el hazámtól” és akik nem akarnak hazatérni — amit Göndör mindenkinek ajánlott, aki nem bírja az emigráció nyomorát és véglegességét —■ azoknak “épp úgy számításon kívül kell hagyni a kis magyar Glóbust, mint ahogy a jelenlegi magyar világ kihagy bennünket minden számításából.” A magyar politikai rendszernek ez a legkövetkezetesebb e 11 e n s égé már akkor érezte, hogy ő akkor is ki fog tartani a gáton, ha “egyedül olvassa majd Az Embert”, de mélységes emberséggel leírta ezt: “Újra és újra hangoztatom, hogy akik négy esztendő viszontagságos vergődése és bolyongása közepette sem találták meg az idegenben exisztenciájukat és máig sincs olyan hely a számukra, ahol fedél alatt, nyugodtan hajthatnák álomra szegény, szomorú fejüket, azok nem árulók, ha hazatérnek, hanem kötelességüket teljesítik önmagukkal és családjukkal szemben.” * ő maga pedig azt Ígérte, hogy “a jövőben is meg fogok tenni mindent abban az irányban, amely az én hazavezető utamat eltorlaszolja — amig nincs szabad, független, nagy demokrata Magyarország.” Ezt az Ígéretét is megtartotta — mind a mai napig. De azzal, hogy Göndör emberszeretetből az emigrációt hazatérésre biztatta, “Az Ember” alatt vágta a fát. Nemcsak az emigráció közemberei, de egv-egy ismertebb név viselője is kezdett élni a fehér kormányok által felkínált különféle egyéni amnesztiákkal. Göndör általános amnesztiáit követelt, de ezt még Bethlen se adta meg. S igy csak az maradt számára, hogy féltve őrködjék a hazatérők fölött és vigyázzon arra, hogy ne csaljanak tőrbe senkit. Ennek az ellenőrzésnek köszönhetik sokan, hogy aztán hazajuthattak. A lap minden távozóval egy olvasót vesztett, de Göndörnek nem fájt az áldozat. Senkitől se követelt hősiességet és kitartást — csak önmagától. Meghasonlottan, széttépve, az emigráció kezdett szétfoszlani. És amikor 1925 október 3-án meghalt Göndör Miki, Göndör úgy érezte, , most már végleg és örökre elvesztette a küzdelem minden értelmét. Ezen a napon feléje áradt a szeretet, ragaszkodás és hála az emigrációból és hazulról. De hiába voltak körülötte barátok, kicsik és nagyok, irók, költők, politikusok, Göndör úgy érezte: “Amikor eltemetem egyetlen gyermekemet, eltemetem vele magamat is, a múltamat, emlékeimet, a jövendőmet, reményeimet, eltemetem egész tönkrement, elpusztult, szegény életemet . . .” De a sírnál Kunfi Zsigmond szivbemarkoló gyászbeszédében ráolvasta Gcm- i dör Miki kedvenc Adyverséből ezeket a sorokat: Az én apám reggeltől esti? Izzadva lót-fut, robotol. Az én apámnál nincs jobb ember, Nincs, nincs sehol. Az én apám kopott kabátu, De nekem uj ruhát vészén S beszél nekem egy szép jövőről Szerelmesen. Az én apám dolgozik és küzd Nála erősebb nincs talán Hatalmasabb a királynál is Az én apám. És hozzáfűzte Kunfi: — “Kedves barátunk és emigránstársunk, Göndör, értse meg: a fia soha tudomásul nem venné, meg nem bocsátóvá, szegyeivé magát, ha az ő apja, az ő szemében a legnagyobb, legdrágább és legtökéletesebb, a királynál is hatalmasabb ember, olyan gyöngének és esendőnek mutatkozna, hogy mint iaz élet és harc dezertőrje, oldaná meg a maga számára elviselhetetlen életproblémát. Göndör Miki azt várja az apjától, hogy az életet akkor is becsülettel állja és vívja meg, ha ettől a naptól fogva mi öröm sem lesz benne az ő számára, csak keserves, kemény kötelesség.” Göndör Ferenc hallgatott Göndör Miki szavára. A küzdelem hatodik évében ment el mellőle a fia Bécsben. De Göndör Ferenc vitte magával Miki meg nem irt végrendeletét és vállalta a “keserves, kemény kötelességet” és küzdött és küzd, ezeken a hasábokon immár 25 év óta— ahogy Kunfi mondta —• “azokért iá nagy eszmékért, amelyek a kis emigráns szivében olyan tűzzel égtek” . . . \ : LOVAS PÁL HELYEZZE ÉRTÉKTÁRGYAIT BIZTONSÁGBA, AMÍG TÁVOL VAN HAZULRÓL Mielőtt vakációra vagy üzleti útra menne, béreljen egy Safe Deposit dobozt páncélszekrényeinkben, hadikötvényei, ékszerei, értékpapírjai, polgárlevelei és egyéb értékei számára. — Mérsékelt árak. — Keresse fel legközelebbi irodánkat! MANUFACTURERS SAFE DEPOSIT COMPANY ■j'i fiókiroda New York területén A MANUFACTURERS TRUST COMPANY TÁRSINTÉZETE VÁSÁROLJON USA HADIKÖTVÉNYEKET! Sok szeretettel üdvözli “Az Ember”-t 25-ik éves jubileuma alkalmából: ANDREW A. WEISS Mély tisztelettel köszöntőm AZ EMBER-t és annak érdemes szerkesztőjét, 25 éves létezésének ünnepén SPITZER FERENC az ATLANTIC EXCHANGE tulajdonosa Hotel Robert Fulton Vendéglő 228 WEST 71st STREET Figyelmes kiszolgálás. — Polgári árak. A bécsi Vindobona Caffee Restaurant tulajdonosának, Mr. Joschy Greenfeld személyes vezetése alatt. Elsőrangú bécsi és magyar konyha. Társaságoknak külön helyiség, amely esküvőkre és minden más társasösszejövetelekre alkalmas! — Bécsiek és pestiek kedvelt találkozó helye! —•
