Az Ember, 1943 (18. évfolyam, 25. éves jubíleumi szám)

1943-07-04 / 25. éves jubileumi szám

July 4, 1943. Az Ember 39-ik oldal. Major Henrik baráti levele Kedves Ferikém, Isten látja lelkedet, meg­érdemelsz huszonötöt. Az már valami, hogy huszonöt éve szerkeszted lapodat, de az se kutya, hogy huszon­öt éve olvasom. Szőke Sza­káll és szőke Korda tiz, hu­szonöt esztendőre fizettek elő s most azon aggódol, vájjon megéred-e. (Nem pénzben, években.) Azon is aggódhatnál, vájjon a két szőke gyerek megéri-e, hogy megújítsák előfizeté­süket. (Mondd csak, senki se kérte vissza a dohányt, mondjuk tiz, vagy huszon­ötévre?) Fenegyerek korod óta is­merlek és csodálatosan ugyanaz maradtál. Mennyi nyomdaszámla folyt el pes­ti Dunán, bécsi Dunán, new yorki Hudson-on és még mindig elő lebet fizet­ni nálad —- sajtószabadság­ra, emberségre, októberi forradalomra. (Nekem is az októberi forradalom tet­szett legjobban.) Az ember elfelejtené az írást, ha nem jubilálnál olykor-olykor. Miért is ju­bilálsz? Nem félsz, hogy ki lehet számítani, hány éves vagy ? És ha nem karoddal, akkor felesleges fontokkal kell verekedned. De lélek súlyát nem fontokkal mér­jük. Hirigeltél már Kaposvá­ron. Sose hagytad békében a békét. Ilyen mennydör­géssel még nem viselt apa eljövendő újság - gyerme­ket. Mikor megszületett, már huszonötéves volt. Va­lamelyik diószegi rokonod­ról nevezted el Az Ember­nek, — ott még voltak em­berek, falualján. Igazság-izmaid szépen kifejlődtek, de érzések éle­te nélkül csak igazság-tor­natanár lehetnél. Hátadba nyilall nyilakat kihúzod, mint a szálkát, de elől sej lehet megvérezni téged, mert szemedben ég meg­győződésed örök mécsese, ördögkergető, varázsos erő. (Én nem bírnám.) (Már rég meg akartam kérdezni, ki szerkeszti a Rádió Újságot. Végigolvas­tam, de csak az derült ki, hogy milleniumf szám. Hol maradtál te a te kis hu­szonötöddel!) Sok minden van szivem alatt, amiket le szeretnék írni. Megható ünnepeken elszalad az ember tolla s ha minden szépet leírnék rólad, mit szólna hozzá Eg­ri Victor. Kiállításomat is bezártam hamar, mert Bé­­kessy megígérte, hogy Írni fog róla és féltem, hogy Eg­ri Victor megtámad. Elhoztad örökséged ide, átültetted kedvedet, virág-MAJOR HENRIK ÖNARCKÉPE jaidat uj országba, ahol,! szerencsére, jubilálni is le-j hét, szabadon, szerelemmel. (Rosszalkodni is lehet, sza­badon, szerelem nélkül.) Hetvenkilences - utca asz­faltját kapálod s bizony, elültetett magod kibimbó­zik tavaszokon. Nem en­gedsz a negyvennyolcból, (amiből huszonöt már le­ment. Az idő és előfizetés hogy lejár!) Mind a huszonöt év a ti­ed volt, te örülted, te bán­kódtad mind. Mi csak úgy segítettünk, hogy néztünk téged. Számadón aszondod, semmit se sajnálsz, minden jó volt, ahogy volt, mostani eszeddel se csinálnád más­kép. (Mostani eszed is most lett huszonötéves.) Huszonötbe tartoznak la­pod hősei, sebesültjei és az elesettek, kik cipelik uszá­lyodat huszonötéves fordu­lón. Egy család. (Unver­sehrten.) Csillagrendszeredben te vagy az égi csősz, sörét-pus­­káddal nem is tarthatsz rendet mindenfelé. S mikor csillaghullás van körülöt­ted, el kell ugranom, ne­hogy fejemre essék valame­lyik kiégett meteorod. Bű­vös, hamelni patkányfogó fuvolád sok reménykedőt, fogódzkodót csalt maga után. (Néhány patkányt is, az igaz.) Én rád fizettem elő, hu­szonöt évvel ezelőtt, dió­szegi romantikus szivedre fogadtam, szivedre, aki épp úgy ketyeg harcaid lármá­jában, mint Váradon, szi­­nészbejárók előtt, kifogott kocsik rudja mellett. Ripor- j tér korodban te is “színész- j nét” szerettél (Fedák Sári kivételével), verseket Írtál, éjjelizenéltél. Nem felejt­hetted el (szabadjegyes idők előtti) kakasülők tró­nusát, magadat fenn, kirá­­lyosan. (Fogd hát ki a lo­vakat színházat iiző leve­lekből is.) Ha visszamegyek huszon­öt évvel, csak a te rová­sodra megy. Mindnyájan letagadjuk évfolyamunkat, de szívesen ülünk a te hu­szonötöd faparipájára és elfelejtjük, mi mindent nö­veltünk mi magunk, amig te jubileumi esztendőidet gyűjtögetted. Összefogunk és bünbocsánatot nyerünk, legalább azok, akik elfér­nek a jubileumi számban, — úgy, hogy jóérzéssel ta­lálkozunk mind, akik üdvö­zölnek máma. Akiknek sza­va nem ért nyomtatásig, azok majd előfizetnek s könyvelési könyveid vasta­gabbra dagadnak, mint száz ünnepi szám. Kettős könyvelőd Ibolya asszonyod, (egyik könyv te vagy, másik az .újság.) S ha külön köszöntőm, nem évekkel köszöntőm. Ott volt veled végig, mikor gyorsan fordultak az évek, mikor örömösen, lassan folytak együvé. Ő is hőse ennek a jubileumnak. Ha eddig ki­bírta véled, (“ki hitte vol­na eztet?”) Istenke áldja tovább is. Nyergeid meg éveidet s vágtass boldogságod felé. Veled szalad szerető Major Sicu barátod. Zámbory Sándor levele Zámbory Sándor, a “Ma­gyar Hetilapok Szövetsé­gének elnöke a következő levelevet intézte Az Ember szerkesztőjéhez: Kedves Ferim, nagyon megtisztelő imi­tációd, amelyben arra kér­tél, hogy írjak Az Ember jubileumi számába, egy ki­csit oldalba lökött egyrészt j azért, mert négy hosszú éve az én limitált magyar irá- j saim nyomdáidat mente­sek és ezzel hűségesen be­tartom azt a több ezer éves hagyományt, bogy a főszer­kesztők rangjuknak és hi­vatásuknak megfelelőleg — nem Írnak. Másrészt és különösen azért, mert, kedves Ferim, nem tudom, hogy mit Ír­jak Terólad, ami uj lenne lapod olvasói számára. Hiszen az olvasók, pont Az Ember kitűnő hasábjai­ról, hetenként értesülnek arról, hogy nagyon jó em­ber vagy és ha ezt a jósá­got a Te személyeddel kap­csolatban szabadna profán hasonlattal fokozni, akkor azt mondanám, hogy kö­­nyörületekkel telitett szive­det úgy aprózod és oszto­gatod mint a drunken salesman a heti keresetét. Az is a köztudatba ment már, hogy “Az Emiiért” állandó hadif elkészültség-1 ben szerkeszted, hogy a 79. i Aicca és kapcsolt részei ál- I landó hadszíntér, ahol a ha- j ditudósitóid megszámlálha­tatlan számban nyüzsögnek, | akiket úgy kezelsz, mint a fascizmus őse, Néró csá­szár a rabszolganőit kezel­te: egy nap aranyba, más­nap kátrányba hentergetle őket. Azt meg mi tudjuk, hogy ha elvi harcaid közepette, egy-egy kartársunk össze­találkozott a vesét különö­sen kedvelő toliaddal, hogy azt nem volt szabad tulko­­molyan venni, m,ert elte­kintve mindentől,^ tudjuk, hogy Te igazán > otthon, mégis csak kcztünk> érzed magad! Ellenben valamit nem tudnak, vágy nagyon keve­set tudnak Az Ember olva­sói közül. Nem tudják azt, hogy Te nem ismered a dollár értékét; hogy Te nem tudod a zsebedbe té­vedt dollár, hogyan és ki­től jutott oda, amitől olyan könnyű szívvel szabadulsz, ha egy refugee elédbe áll, mint az öreg Rockefeller a tizcenteseitől. Megengedem, hogy ez egy igjen rossz és sánta hasonlat, mert Feri Téged és Rockefellert még költői szabadsággal sem le­het egy napon emlegetni. Azt is kevesen tudják, hogy van egy nagyszerű pénzügyminisztered, aki Morgenthaut megcsufoló tu­dással megkönnyíti az éle­tedet azoktól a kicsinyessé­gektől, hogy neked törődni kellene azzal, hogy miből kerül elő a heti nyomda­­számla, a lakbér, a konyha, a ruházat, a napi ‘^’’-szi­varok, stb. stb. Kedves Ferim, ez a jubi­leumi szám tele lesz glóriás Írásokkal, az amerikai ma­gyar irás mesterei nagy ha­lom babérral teszik érté­kessé Az Ember jubileumi számát. Engedd meg öreg bajtár­sam, hogy én ezekből a dicshimnuszokból és babér­levelekből nagyon sokat le­szakítsak és odavigyem a Te pénzügyminiszteredhez, a Te nagyszerű Asszonyod­hoz, akinek nagyon, de na­gyon sok köze van ahhoz, hogy Az Ember emberkor­ba került, hogy él és hogy virágzik! Szeretettel, öreg hived: SÁNDOR. | n>i««. .nflAMt "AI CMBIR"-T és Göndör Ferencet a huszonötödik évforduló alkalmából baráti szeretettel üdvözli FOTHY FISCHER ERNŐ ÉS MÁR NEM TUDOTT FELKELNI . . . Régen kezdődtek panaszai Szekeres Mihálynak. Persze először csak enyhék voltak. Még jól bírta akkor a dolgát és ha néhanapján veszekedős, rosszkedvű, fáradt volt is otthon, azért ment minden a régiben. Teltek a hetek, a hónapok . . . És, óh jaj MI TÖRTÉNT KÉT ÉV MÚLVA? Szekeres Mihály nem tudott fölkelni. Hogyan jutott idáig? Mi történt az egyszer vaserős emberrel? Pontosan az, mint annyi mással: — Letörte az idegbaj! Tanul-e Honfitárs szegény Szekeres Mihály és ezer .meg ezer más férfi és nő példájából? — Vagy tétlenül engedi a pusztító idegbajt pitvarába? Feleljen saját magának, de őszintén, amig* nem késő' Gyenge, erőtlen, levert, fáradt? Nem tud aludni, ólmos lábakkal ébred? Kimerült, szédül, remeg, reszket? Feje fáj, étvágytalan, ingerlékeny, izgatott? Nyomás van a fejében, keze-lába hideg, munkabírása csökken? Sötét gondolatok kínozzák, már nem a régi többé? Nemi gyen­geséget érez, rosszabbodik, egyre jobban letörik? Belse­jében különös érzés van, állandó fáradtsághoz hasonló, mely súgja önnek, hogy “baj” van? Ifjúkori bűnök káros következményeit érzi? Egy napig se várjon! Azonnal hozassa meg a SATURN IN életitalt, ezt az ezerszeresen kipróbált hírneves, tudományosan ké­szített szert, mely az idegek erősítésében CSODÁS hatá­sú. Leromlott szervezetének felépítésében a Saturnin áldásosán segíti. Az öt üveg teljes készlet ára $5.00 — Egy üveg SÍ.25. Az eredeti csakis ezen a címen rendelhető: VÖRÖS KERESZT PATIKA 11824 E. Buckey Road, CLEVELAND, O., U.S.A. A rendelésnél ingyen küldjük az Egészség Kalauza 116 oldalas képekkel illusztrált hasznos tanácsadó könyvet.

Next

/
Thumbnails
Contents