Az Ember, 1943 (18. évfolyam, 25. éves jubíleumi szám)
1943-07-04 / 25. éves jubileumi szám
4-ik oldal. Az Ember July 4, 1943. IU, EMBER gŐÜVjgÖJR EERJENC POUTJJUU HEJXLAPJUI THE MAN Published Weekly, except the last four weeks in August. Editor & Publisher FERENC GÖNDÖR Szerkesztő-kiadó Editorial and Publishing Office: yEAST 79th STREET, NEW YORK, N. Y. Telephone: Butterfield 8-6168. Subscription Rates: ONE YEAR 5 DOLLARS — SINGLE COPY 10 CENTS Reentered as second class matter Aug. 4, 1942, at the post office at New York, N.Y., under the Act of March 3, 1879. Kiss Rezső Churchill-képe Kiss Rezső, a nagyszerű magyar festőmiivész, aki' nevét nemcsak Európában, hanem Dél és Északamerikában tette ismertté, a közelmúltban lefestette Churchillt. A képet, amely rendkívüli művészi erővel örökíti meg a nagy angol államférfi jellegzetes vonásait, fényképmásolatban a következő ajánlással küldte el Göndör Ferencnek: Pogány Willy írásban és rajzban... POGÁNY WILLY, az Amerikaszerte méltán magasra értékelt nagy miagyar művész irta és rajzolta: Jane 21, 1943. Dear Feri: See what you have done! —Picking the hottest days of the year for the Twentyfifth Anniversary of AZ EMBER, you have made it practically impossible for me to compose some brilliant article or make a nice drawing for this very special occasion. So will you accept these few words with my best wishes for AZ EMBER’S successful future, and may Providence keep you in good trim in your constant fight for Freedom and Humanity. Your friend, WILLY POGÁNY “FERINEK SZERETETTEL, LAPJÁNAK 25 ÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL.” RUDOLPH REZSŐ KISS. New York, 1943 junius 8. “Az Ember” szerkesztőjének rendkívüli örömére szolgál, hogy Kiss Rezső kedves megemlékezésével kapcsolatban átadhatja a magyar nyilvánosságnak annak az államférfinak képét, akiben a demokrácia annyi \ bizalma és reménye összpontosul. Kiss Rezső nagyszerű Churchill portréja bizonyára világszerte feltűnést fog kelteni. A magyar gyűlések és mulatságok legnépszerűbb helye a Yorkville Casino 210-214 East 86th Street New York City B. SCHNALL, mgr. REgent 4-1163 CONVENTIONS DINNER-DANCE MASQUERADE Entertainment and Ball Meetinqs “Szerte nézett s nem leié Honját a hazában...” Irta: HARSÁNYI LÁSZLÓ. A magyar nép küzdelmein keresztül látnoki lélekkel nézhetett bele a jövőbe Kölcsey, mikor a magyarság számára Himnuszát megírta. Az ige most már sok letiport nemzet üldözött fiainak lelkében visszhangzik s ime azt mondhatjuk, hogy világ-himnusszá lett. Millió és millió embertömeg “nem leli honját a hazában. — így találkoztam én New York alsóvárosi negyedében 1926 évifen “Az Ember” szerkesztőjével egy nyomdavállalat helyiségében, a hol magam is újságot állította m össze: “Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapját”. Jól esett testvéri kezet szorítani egy hontalanná lett magjyar újságíróval, a kinek irányt adó munkáira alkalmazhatnám a bibliai mondást: “Amely követ az építők megvetettek, az lett a szegelet fejévé”. A magyarságunknak szüksége volt a szellemi megújhodásra és én hálásan gondolok huszonöt esztendős évfordulója alakalmával “Az Ember” szerkesztőjére, aki ezt a munkát érző meleg szívvel, becsületesen, hűségesen elvégezte és szolgálataival az egész amerikai magyarságunkat adóssá tette. Előttem, mint lelkipásztor előtt ezekben a vérzivataros időkben különösen nagy értéket jelent egy a magyarságunk életében irányt adó újság, amilyen volt “Az Ember” huszonöt esztendőn keresztül. Minden ami értékes, egyúttal RÉV. HARSÁNYI LÁSZLÓ szép is. A világ bölcsei nem tudták megállapítani, meghatározni, mi az amit mi szépnek mondhatunk. De ez a munka, amit Göndör Ferenc végzett huszonöt hosszú esztendőn keresztül annyi lelkesedéssel és buzgalommal : előttem szép! Széppé teszi nem a szerkesztő személye csupán, vagy a kiváló irók és barátok gárdája, vagy maga a papiros, amelynek fekete betűi mögött látjuk az éjjel nappali gondot, törődést, munkát, fáradságot, vagy az olvasó közönség mindig nagyobb tábora, hanem széppé teszi ezt az újságot a fent említetteken kívül az, hogy irányt adott amerikai magyarságunk életének és megváltoztatta sok embernek a hétköznapi gondolkozását mintegy felölről, magasabb látószögből vetve világító fényt azokra a lehetőségekre, amik előttünk állanak. Amikor a mai élet valami alvilági sö'tét árnyékot vetett az embertömeg millióira s arcuk eltorzult a fajgyűlöletben, ennek a lapnak a szerkesztője törhetetlen hittel felülről világította meg az Embert, hogy a gondviselő Isten képe ragyogjon arcán, amelynek fényénél érezzük: mi mindnyájan testvérek vagyunk! Egy alkalommal megállottám a Grand Cannyon hasadékán Colorado államban. Belenéztem a mélységbe s felnéztem a mindent beboritó kék égre. Micsoda isteni csodálatos munka ez a lermészet világában. S aztán elgondoltam. hogy ez az előttem elterülő misztikus világa a természetnek csupán csak egy kis része a mi földünknek s maga a föld egy parányi pontja a nap körzetünknek, a napkörzet pedig egy nagyon jelentéktelenül kis része a világ mindenségnek. A tudomány, a mire büszkék vagyunk amikor egy-egy uj találmánynyal gazdagítja földi világunkat, a hajó, amelyik átszeli a tenger vizét, a gép, amelyik felrepül a levegőbei: csakugyan emberi találmányok, de mindéhez az anyagot maga az Isten adja, akinek boldog életre vezető egyszerű szabályait, utasításait a mai világ embertömege oly rut hálátlansággal megvetette. Nincsen a világnak egyetlen tudósa, aki tavaszt tudná te remteni, ami a megszáradt gályákon bimbókat, leveleket hoz ki. — Ezt maga az Isten adja — az Ö kezében van az idők váltakozása, a mi rügyeket fakaszt, gyü7 mólosokét termel. Most egy világháború ir tózatos vérzivatarában vagyunk, ahol nem egy nemzet harcol a szomszédjával területe épségének, vagy hatalmának biztosítására, hanem harc folyik az egész világon, az elvek harca ez. A szabadság vagy sötét rabszolgaság a küzdelem, melynek egyik oldalán meghal minden, a mi nemes, a másik oldalán rügyek fakadnak, lehetőségek virágai nyílnak. Becsüljük meg hát a magyar életünknek azon munkásait, akik érző szívvel Írásaikban éghajlatot teremtenek. Katona fiaink nem azért állanak a nemzet szolgálatában, ‘ nem azért indultak a harctérre, mert meghalni akarnak, hanem azért, hogy egy olyan világbéke éghajlatát teremtsék meg nagy áldozataik árán, amelyben a világ legkisebb nemzetének a fia a leghatalmasabb nemzetnek fiával felekezeti külömbség nélkül érezze, hogy egy közös Teremtő Atyának gyermeke. POGÁNY WILLY ÖNARCKÉPE
