Az Ember, 1941 (16. évfolyam, 41. szám)
1941-11-01 / 41. szám
44 Az Ember NOVEMBER 1. KIS JEGYZETEK EZT NEVEZEM HÁBORÚS USZÍTÁSNAK! Megrendítő hősiességgel harcolnak Szovjet- Oroszország vörös katonái a betörő nácihordák ellen. Az egész civilizált világ együttérzése az orosz nép oldalán van a történelem legbarbárabb országrablóival szemben. Roosevelt elnök minden lehető módon igyekszik eljuttatni azokat a hadianyagokat, amelyekre e végzetes napokban Szovjet-Oroszorszáanak szüksége van. Amerika népének túlnyomóan nagy többsége maga is sürgeti SzovjeLOroszország és Anglia szabadságharcának minél hatékonyabb támogatását, hadiszerekkel. Az amerikai kommunisták és az ő túlbuzgó magyar fullajtárjaik azonban ezzel egyáltalán nincsenek megelégedve, ök azt követelik, hogy az Egyesült Államok népe haladéktalanul lépjen be maga is a háborúba és az amerikai fiuk menjenek el har-, colni és meghalni messzi orosz földekre. A "Magyar Jövő’’ cimü kommunista lap minden számában követeli Amerikának a háborúba való aktiv beavatkozását. Egyik cikkében ilyeneket mond. “Anglia és Amerika egyesült erővel nyissanak frontot Hitler ellen nyugaton. London népe ezt követeli hangosan. U. S. népe támogatja, a saját védelmében. iSzüntessék meg a semleges?égi törvényt. A hitlerizmus elleni küzdelem számára szállítandó hadianyagot sokszorozzák meg és a szállító hajókat a náci kalózok ellen fegyverezzék föl. “Anglia és Amerika egyesült erővel akadályozzák meg annak útját, hogy Japán támadhassa a Szovjet Uniót, kiterjeszthesse a hitlerizmus világfrontját. S ha Japán akcióba lép, lépjen akcióba Anglia és Amerika is. A nácizmus elleni kzdelemre megszakítatlanul termelni Ítéli minden hadianyagot. Odaát milliók adják életüket erre a harcra, más országok és Amerika népe adja a maga áldozatát. Ha a hitlerizmus győzne, rabszolga-sorsba verik Amerika népét is.” Egy másik vezércikkben ezeket olvashatjuk: “Bizonyos, hogy Amerika egész munkássága, köztük a fél millió amerikai-magyar, szivvellélekkel magáévá teszi az angol munkásság fölhívását, s ami ebből a föladatból ráesik, az amerikai kormány sürgetését ak tiv beavatkozásra, meg fogja tenni.. Egyben megteszi munkájával, áldozatával. Moszkva előtt az amerikai népért és munkásságért is harcolnak és halnak az orosz katonák. Ennek a harcnak legalább a minimumát kell Amerika népének, munkásságának magára vállalnia. A Szovjet Uniót nem hagyhatjuk cserben.” Egy harmadik közlemény ezekben a sorokban csendül'ki. “Moszkva védői mennek a csatába és halálba. Amerika, Afrika, Ausztrália népeinek menniök kell az ö segítségükre. Minden munkával, minden áldozattal és minden követeléssel kormányaikhoz. A nácizmus világveszélye és bestiája, annak minden ügynöke ellen kívül és belül, Európában, Amerikában és minden földrészen.” A legbékésebb cim eképen harsog a “Magyar Jövő” október 15- iki számában: “HITLER ELLENES HÁBORÚ MELLETT A TENGERÉSZEK.” Ebben a szellemben Írják mostanában ugyanazt a “Magyar Jövő”-t, amely néhány hónappal ezelőtt még a Hitlerrel kötendő rögtöni béke mellett szállt sikra, Roos-eveltet és Churchillt imperiálista plutokrata warmongereknek bélyegezte, azt irta, hogy az Egyesült Államok kormánya hóditó háborúra tör, — “Uncle Sam gereblyézni akar” __, cs a hadiszergyártás azonnali beszüntetése mellett kardoskodott, követelvén, hogy a véres háborús profit hajhászása helyett a milliárdokat fordítsák népjóléti célokra.” Csekély személyemet viszont angol zsoldosnak, lelkiismeretlen háborús uszitónak gyalazták ugyanebben a kommunista újságban, noha AZ EMBER egyetlen szóval soha nem irta azt, hogy Amerika aktivan avatkozzék be a háborúba, sőt ellenkezőleg annak a reményünknek adtunk kifejezést, hogy Roosevelt elnök bölcs irányítása mellett sikerülni fog megóvni ennek az országnak áldott békéjét és az Egyesült Államok a maga hatalmas iparával a demokrácia arzenálja lesz, anélkül, hogy amerikai vérnek kelle-BUtterfield 8-0659 Res., RH4-9264 Károlyi László HENTES ÉS MÉSZÁROS Hazai módra készített Hurka, Disznósajt Debreceni Kolbász, Sonka mindig frissen kapható! I470 Second Avenue Cor. 77th Street, NEW YORK r.e folynia az európai harctereken. Ugyanazok a tűzről pattant magyar bolsevisták neveztek bennünket háborús uszitóknak, akik most a legnyiltabban követelik az Egyesült ÁllamŐKnak a háborúba való aktiv beavatkozását és olyan szemérmetlenül végzik a háborús uszítást, mint rajtuk kívül ebben az országban senki. Nehéz megérteni ezt a cinikus pálfordulás - sorozatot. Hiszen ugyanez a barbár, oestises hitleráj fenyegette a világot, tehát Amerikát és az egész civilizációt nehány hónappal ezelőtt is, amikor mén Hitler és Stalin fegyvertársak voltak. A náciveszedelem tehát még nagyobb és még félelmetesebb volt, mint most, a mikor Szovjet-Oroszország népe olyan heroikusán folytatja önvédelmi harcát. Nem szégyelik magukat Amerika magyar kommunistái? Hogy ők a hitleri rablóbéke követelésének cs az amerikai nemzeti önvédelem szabotálásának vegyes társaságában Lindberghékkel, Wheelerékkel, Coughlinékkal, a német Bundistákkal és magyar nácikkal együtt masíroztak egészen addig, amig Hitlerek hóhérbandái meg nem rohanták Stalint, illetőleg Szovjet Oroszországot. Miért gondolják tehát a kommunisták, hogy ök alkalmasak arra, hogy a Hitlerizmus elleni harc szent kötelességeire kioktassák azokat, akik a nácizmust akkor is világveszedelemnek hirdették, amikor ők még annak a szekerét tolták. Mi valóban mindenkit szívesen látunk a rácizmus elleni világfronton. A kommunistákat is. De egységfrontra nem tudnánk lépni velük, mert a sorozatos pálfordulások után jól tudjuk, hogy ők csak addig állnak szemben Hitlerékkel, amig ezt Staiin és Szovjet- Ororszország életcrdeke igy parancsolja. Mi viszont minden körülmények között kiirtandónak tartjuk a nácizmust és legelsősorban az Egyesült Államok népének sorsa érdekel bennünket. Ezért utasítjuk vissza őszinte felháborodással a kommunisták vad és hisztérikus háborús uszítását és- mi azt szeretnénk, ha Anglia csinálná meg ama bizonyos második frontot Európában a németekkel szemben, mig az Egyesült Államok szerepe továbbra is a gigantikus küzdelemnek hadiszerekkel való támogatása maradna. Nekünk idáig is ez volt az álláspontunk és bennünket teljesen kielégít az, amit Roosevelt elnökünk e sorsdöntőén nagy szabadságküzdelem támogatására cselekszik. Képzeljék, mi egész komolyan azt óhajtjuk, hogy Amerika népének ne kelljen megismernie a háború borzalmait. Pedig, ugyebár mi vagyunk a háborús uszítok? . . . AKIK A ZAVAROSBAN HALÁSZGATNAK. Régen volt olyan lármás es zavaros az úgynevezett newyorki magyar közélet, mint mostanában. Eckhardt Tibor amerikai szereplése kap|csán olyan viharok dúlnak itt i körülöttünk, hogy szinte nehéz már — nem odafigyelni. Pedig | egyébként nem nagyon érdemes időt vesztegetni ezekre a lokális mülármákra, mert bennünket I még mindig sokkal jobban érdekel a főkérdcs, amely számunkra változatlanul igy hangzik: hogy lehetne kipusztitani a világból Hitler Adolfot és orgyilkos bandáját. Az Eekhardt felé való üvöltözést mi komolytalannak, sót egyenesen tragikomikusnak érezzük. Vannak természetesen ------már hogyne lennének — komoly és jóhiszemű ellenzői is az ö amerikai szereplésének, akik tiszteletreméltó fájdalommal a szivükben, nem látják, de nem is igen láthatják világosan a kérdés igazi lényegét, képtelenek tárgyilagosak lenne, amit természetesen mi megértünk hiszen az érzésekkel amúgy is nehéz vitatkozni. Mi közügyben sohasem engedjük meg magunknak a magánérzelmek lukszusát. és csak a vak nem látja, hogy a fellobogó és mesterségesen szított indulatok tüzénél alvilági alakok próbálják itt megsütni a saját pecsenyéjüket. Notorikus zsaroló álhiriapirók, állást és jövedelmet hajszoló tülekedő stréberek, egykori fehér terrorista dalnokok, rríegbélyegzett náci besúgók ülnek itt vésztörvényszéket fedhetetlen jellemű tiszta emberek fölött Gondolunk ez esetben az “Uj Fcny Templom” cimü alakulatra, annak értékes tagjaira és tehetséges, kiváló rabbijára Dr. Lányi Györgyre. Dr. Lányi György amerikainak, magyarnak, zsidónak és- embernek olyan magasságban áll az ő rágalmazói fölött, hogy ezek a senkiháziak valóban a cipője sarkáig sem érnek fel. Ez a tiszta eszmékért és ideálokért lelkesedő, önzetlen magyar zsidópap mostanában tűrni kénytelen, hogy olyan elemek mondjanak megfellebbezhetetlen Ítéletet felette, a kikkel odaát Magyarországon és itt Amerikában tisztességes emberek se kezet fogni, se szóba állni nem szoktak. A Lányi György hivatott vezetése alatt működő “Ui Fény Temploma” azt a nemes és humánus szellemet képviseli Amerikában, amelynek tiszta lobogója alatt felekezetre való tekintet nélkül találkozhatnak egymással a demokratikus eszmék őszinte hitvallói. Aránylag rövid működésével hervadhatatlan érdemeket szerzett ez az alakulat, amelynek fórumán gyakran hangzanak el illetékes férfiak szájából olyan megnyilatkozások, amelyekre méltán figyel fel Amerika magyar közvéleménye. Az eszmék tisztázása céljából megszólaltatták Eekhardt Tibort is, amely ténnyel a legnagyobb szolgálatot tették a mindnyájunkat oly közelről érintő nagy ügynek. Ezért csak elismerés illeti meg Lányi Györgyöt és az ő hitközségének érdemes tagjait. Ehelyett jószándéku, de félrevezetett emberek részéről is, de különösen erkölcsileg és szellemileg teljesen illetéktelen oldalról olyan részeg kurjantásokat hallatnak Lányi György és- az ö tábora felé, ami épitéletü emberek sorában csak megdöbbent felháborodást válthat ki. Példátlan, hogy ki mindenki veszi itt magának a jogot ahhoz, hogy hamis humanitárius jelszavak kalőzlobogója alatt összeverődött alkalmi társaságok “elnöki” székébe szemtelenkedve, erkölcsbirói tógában mondjon lesújtó Ítéletet olyanok fölött, akikkel ‘szemben neki egyetlen kötelessége volna: szerényen meglapulni a vádlottak padján. Lányi György és az “Uj Fény Templom” gárdája ne is hederitsenek ezekre az alvilági stilusu üzletes célú kirohanásokra, ellenben menjenek tovább az eddig követett irányban, mert ha megnézik, hogy kik vicsorítják feléjük odvas fogaikat, akkor megerősödhetnek abban a hitükben, hogy ők az igazak utján járnak. Í2) A jubiláló AZ EMBERT ÉS SZERKESZTŐJÉT SZERETETTEL ÜDVÖZLI A SILBERMAN GALLERY
