Az Ember, 1941 (16. évfolyam, 41. szám)
1941-11-01 / 41. szám
NOVEMBER 1. Az Ember 45 , i. \ *■ *. / Jk ■'"*'* * ■'■ v. L&ü&M *£■ Kedves Göndör, j u b i 1 e u ni a alkalmából hadd állhassak én is be a gratulálok, tisztelők és szeretők nagy csapatába. Kivéve azokat, akiket az ön nemes szive a pokolból megmentett, kimentett, ide segített, nekem 85 éves roncsnak több okom és jogom van önnek minden jót kívánni, mert én már jóformán minden iót, ciót, izmust lehántottam magamról és emberi fogyatékosságaimért elnézést kérve csak az igaz érzés és szeretet maradt meg ön iránt, — és mert velem több jót tett, mint sok mással. Ön nemcsak megszólaltatott és tért adott Az Ember-ben, csepp kis értékemet pyrámissá nagyítva, nemcsak figyelmeztette rám az olvasókat, de közvetlenül és közvetve anyagilag is segített. Hálásan köszönöm és szivemből minden jót kívánok jövő küzdelmeihez, nem utolsó sorban a szükséges szellemi nyugodtságot adó biztos anyagi helyzetet. Nem nagyon bőségeset, mert úgyis mindenét szétosztaná s esetleg oly érdemetlenekre pazarolná, mint én voltam. Kedves feleségének tiszteletteljes kézcsók, s a nagyon rokonszenves kis Terrynek szintén egy, a homlokára. Őszinte üdvözlettel, hálás tisztelője: Yartin József. mi okt. 26. Kedves Göndör Ferenc! Felszólítottál, hogy írjak valamit lapod jubileumi számába. Remélem, még nem maradtam le e pár sorommal, amellyel én is ott akarok lenni abban az értékes közösségben, mely ez alkalomból köréd csoportosult. Miről Írjak? Politikáról? Ez nem kenyerem és idegenkedem tőle. Noha tudom, hogy az igazgat mindannyiunkat. Művészetről? Azt inkább csinálni próbálom. Azt hiszem kedvedre való lesz, ha a múltunkba nyúlok vissza óvatos, reszkető pietással. Pestre. Mint ahogyan a jámbor zsidó emlékgyertya gyújtásával gondol apjára, anyjára, haláluk évfordulóján. Mert hidd el Ferikém, a mi generációnknak, a mi ifjúkorunk Pestje volt a s/ülőanyánk és nevelőapánk egyben. Ha magunkba nézünk, akárhány éve élünk mi New Yorkban, vagy a világ bármelyik táján, csak az jelenti nekünk az életet. Csak azt keressük a Broadwayn és mindenütt és ha egészen megöregszünk, a halálunk percében is ez a négy betű sir, nevet, csodálkozik, imádkozik: Pest. Voltál-e már amerikai társaságban, ahol valaki beszámolt európai útjáról? Rendszerint elmondta, hogy járt Pesten a korzón, a szigeten és talán hogy vacsorázott S t e r n-bácsinál a Rombac h-uccában. így mondják: “Oh, Budapest I is a beautiful city!” — De milyen “beautiful” — gondoljuk. Ilyenkor nem szólunk. Mert hirtelen egy csodálatos zenekar muzsikájára kell figyelnünk, amely rázendít egy szimfóniára a bensőnkben és amely nem is áll egyébből, mint pár ismerős taktusból: Zugliget, Horváth-Kert, Kakukvendéglő Budán. Vagy még ezeknél is kisebbrangu helyeket jelentő hangjegyből: Csak ennyi: Körút, Abbázia-Kávéház, Otthon-Kör... Hallgasd csak! Mondok még pár gyönyörű taktust: Laudon-ucca, Rákóczi-ut, Teleky tér, Madách-ucca • •. Mert bár ezeken a helyeken nem fordul meg a finyásabb nép, ugye nekünk ezek a szavak is muzsikálnak? Ezt is ugyanaz a karmester dirigálja, mint a többit: Pest. Hát ez az édes egy Komám! Lehetünk mi akár “elvi” ellenségek is, mikor te is, én is, ő is ezekre a melódiákra sírunk, vagy nevetünk? Én — bizonyisten — nem is tudom miről vitatkoznak itt a magyarok? Keresztények, zsidók vegyesen? Csak azon veszekedhetnek, hogy melyik szereti jobban azt a körúti aszfaltot, mely a vedlett tűzfalat, amelyik rámered az emberre, ha a Margithidon ballag Budáról Pestre. Csak ilyen kérdésekről lehet szó. Igaz-e?-.. Vagy tán másról? Akkor bocsánat; tévedtem. Mert akkor csakugyan politikáról beszélnek, amelyhez nem akarok érteni. Mert akkor a gyűlölet tudományát kelle- Ine megtanulnom. Mert akkor ki kellene szakítani a fülemet, hogy ne halljam a Hűvösvölgy fáinak a susogását, ha egyszer még hazamegyek. Meg kellene vakítanom magamat, hogy ne lássak. És az eszemet is ki kellene ficamitanom, mert józan ésszel hogyan is tudnék gondolni numerus claususra, ejtőernyős katonákra, tankokra és... és propaganda szónoklatokra?!... Nem folytatom Ferikém, mert attól tartok, elragadhatom magam és olyat találok mondani, aminek csak kárát vallhatom. Tehát isten vezéreljen további utadon! Régi barátod Gedü Lipót. Oroszország. (Dosztojevszkij emlékének.) Irta: LÁSZLÓ MIKLÓS. Fáradt, nehéz, Baromi sorsát j Igavonóként huzza, Lázas, forró, Megizzadt földjét Csípős, jeges szél nyúzza. Városok, rónák, legelők Helyén sártenger máma. Tegnap még suszterkirakat, Máma kiszakadt lábak, Áz optikus helyén: egy szem, A keztyüsüzlet előtt: kezek, Anyád sírján gránátszilánk MEGNYÍLT TERHES JÓZSEF ÉS FELESÉGE DEBRECENI VENDÉGLŐJE 317 East 79th Street A KONYHÁT Mrs. Terhes vezeti. PIOlDGÁRI ÁRAK. Barátaik és ismerőseik szives pártfogását kérik: TERHESÉK. PARIS - 1941 Irta: LÁSZLÓ MIKLÓS. Az Eifel torony tetején Szürke dögmadarak. Napoleon sirjq fölött Disznó viccet mond két alak. A Louvreban Mona Lisa Máma nem mosolyog, Üres termek, hideg lépcsők, Szobortalan talapzatok. A Pantheonban csak halottak, Nem halhatatlanok. A szajnaparti könyvesboltban A “Mein Kampf” vigyorog. A Cafe de la Paix terraszán General von Plötz uzsonnázik. A Montmartre kis korcsmáiban Egy rakás árja hahotázik, 1 De a francia esprit nem adja meg magát, A Montparnasson két macska nyávog: — Akar röhögni, kartárs? Elnyávogok egy viccet; Egyenlőség, Testvériség Szabadság. THE CAMERON DINING ROOM a CAMERON HOTELBEN 41 West 86th Street, New York City Telefon: SC 4-6900 a legjobb magyar konyhát a Világkiállítás Magyar Pavilion éttermének főszakácsa KISS GÉZA vezeti. ELSŐRANGÚ KISZOLGÁLÁS. Vacsora 85 cent és $1.00 Manager: G. GILBERT York vilié Casino 210-214 East 86th Street New York City B. SCHNALL, mgr. REgent 4-1163 CONVENTIONS DINNER-DANCE MASQUERADE Entertainment and Ball Meetings Legjobb kívánságait küldi a jubiláló AZ EMBERNEK és szerkesztőjének LENGYEL PERFUME SHOP 53 W. 57th Street, New York, *N.Y.
