Az Ember, 1941 (16. évfolyam, 41. szám)
1941-11-01 / 41. szám
Az Ember NOVEMBER 1. 34 NACIONALIZMUS Irta: HOLLÓS JÓZSEF. Európai mese Amerikáról Irta (HUMORESZK) KIRÁLYHEGYI PÁL Mr. Harriman, a Moszkvába küldött amerikai misszió vezetö. je, Londonba visszatérve azt jelentette egyebek közt a rádión, hogy “az orosz nacionalizmus szelleme teljes erővel lángra lobbant. Stalint magát kizárólag csak egy érdekli: az orosz nemzet. Jelen szükségleteiről és a jávő reményeiről beszélt Stalin, arról, hogy ez a nacionalista Oroszország miként fejlesztheti ki összeköttetéseit az Angol Birodalommal és az Egyesült Államokkal. azt remélvén, hogy közös alapot lehet majd találni az együttmiíködésre.“ (Szószerinti idézet a N. Y. Times október 14- iki számából.) • Ez egészen más- felfogás, mint ami közel negyedszázad óta Oroszország felöl a világot foglalkoztatta. Eleddig a “világ proletárjai egyesüljetek” volt a jelszó, nemzetközi szocializmusról, kommunista internácionáléról beszéltünk, irtunk, vitatkoztunk és gyűlölködtünk. Régi elméletek és uj elméletek szemünk «lőtt dogmákká merevültek s dogmák, elméleteit és segédelméletek alapján az egész nemzetközi munkásmozgalom darabokra tört, az egységes munkásosztály pártokra, csoportokra, szektákra szakadozott. Az élet, ez a legfőbb tanítómester, valahogyan nem alkalmazkodott tudományos elméletekhez, ha mindjárt zseniális tudósoknak, Mar: iák, Leninnek agyában fcgamzottak is meg. Internacionalizmus helyett a nacionalizmus nőtt meg és ma már rzázmilliónyian a nációnál szocializmustól várják maguk és a világ megváltását. És ennek pontosan ugyanannyi köze van Marx szocializmusához, mint a jelen orosz rendszernek Lennin kommunizmusához Úgy látszik, elméleteinknek kell az élethez, mint legfőbb igazsághoz alkalmazkodni és Így arra van szükség, hogy azokat időről-időre revidiáljuk. A nacionalizmus az újabb kor terméke. Közös nyelv és közös szokások alapján alakultak ki nemzetek és nemzeti érzések alapján államok. És ez a nemzeti érzés erősebbnek, összetartóbbnak bizonyult vallási- és osztály erőknél, habár ezek befolyása, zavaró hatása gvakori összeütközésekre és háborúkra vezetett. Még a messze jövő kérdése, hogy ezek az összeütközések végetérjenek és a sokféle vallás egyetlen, dogmáktól és szokásoktól mentes vallásnak adjon helyet, amit nemrég Einstein javasolt, egyelőre ikertelenül. Az osztálymentes társadalomra is várnunk kell, a dolgozók egységes társalalmára. ami csak lassú és egészséges fejlődés eredménye lehet, aminek a legvéresebb erőszak, hollós József “Kisérlet” is csak a paródiáját tudta megteremteni. A nacionalizmus ép úgy lehet építő, vagy romboló, mint ama két másik társadalmi erő: vallás és osztály. A nemzeti érzés, összetartás hatalmas kulturális és noiitikai erőforrás. A nemzeti erők, kultúrák az összemberiség erejét, kultúráját gyarapítják és csak akkor válnak saját magukra "és az összességre rombolóvá, ha a nemzeti érzés túlteng, szélsőségbe csap, sovinisztává, gyülölködővé válik. Hogy a nemzeti érzés és a vele járó hazaszeretetei milyen hatalmas erőforrás, azt az oroszok hősies ellenállása igen jól bizonyítja. A halálos veszedelemben a vörös hadsereget nem a kommunizmus és nem a proletáreszmék, de a haza védelmére lelkesítik, miként a finn és görög harcosok is nemzetük és hazájuk védelmére fejtették ki hőskölteménybe illő legendás ellenállásukat. | Az orosz nacionalizmus teljes erővel lángrarobbant és Stalin a nacionalista Oroszország leendő összeköttetéseiről beszél. Ez nem jelent kevesebbet, mint hogy a Szovjetbirodalom rá akar [térni a demokrácia útjára és az angol-amerikai demokráciákkal való békés szövetségben akarja keresni népei boldogulását Szükségkép ennek kell bekövetkezni, mert az élet, a történelem parancsa ez, ami erősebb minden dogmánál, elméletnél. És csak a legteljesebb demokrácia alapján berendezkedő nemzetek szövetsége válthatja meg ezt a kétségbeesett, agyonsanyargatott Európát és az egész emberiséget, nemzetek, melyekben az alulról felbuzgó erwk, az összesség vágya, szándéka, elhatározása és nem diktátorok, pártok, érdekcsoportok parancsa, vonala, uralma szabja meg az élet formáit és a boldogulás útját. lásában agyonlőtte a rendetlen tulajdonost. Az is kiderült, hogy mindössze öt dollár volt az üzletben, tehát Jimmy értesülései megbízhatatlanok voltak. — Pénz nem lévén, rablásról szó sem lehetett, a szegény fiút mégis elfogták és gyilkosság miatt vád alá is helyezték. — Mint mondtam, én voltam a védője és hiába vettem elő minden ékesszólásomat, hiába hívtam fel az Iesküdtek figyelmét arra a körülményre, bogy védencem majdnem semmiért kockáztatta nemcsak az életét, hanem a becsületét is, az esküdtek könyörtelenek voltak és bűnösnek találták védencemet, a kis Jimmyt, a gyilkosság bűntettében. — A bíróság ezekután halálra Ítélte a megtévedt fi ut. — Igen ám, de Névadóban csak félhalálbüntetés van, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a halálraítéltnek nem szabad fellebezni. hanem sorshúzás utján döntenek élete felett. t— Ez a sorshúzás úgy történik, hogy az elitéltet e 1 ő v e z e t i k, a biró, az ügyész és a többi hivatalos személyek jelenlétében kinyitnak egy fekete dobozt, amelyben két cédula van. egyikre “Élet”, a másikra “Halál” van írva. Az Ember 15 éves jubileuma alkalmával őszinte szívvel gratulál és Göndör Ferenc szerkesztő harcához kitartást kíván: KRAUN ADOLF Tren+on, N. J. Ez a történet, bár kissé valószinületlemil hangzik— igaz, csak kissé fantasztikus, mint maga az élet. Én magam is csak hallottam valakitől, akit itt nem nevezhetek meg, de az illető személye biztosíték arra, hogy az, amit mond, az I vagy igaz, vagy nem. De átadom a szót az illető urnák, aki hosszú ideig ügyvéd volt Névadóban, az Amerikai Egyesült Államol egyik hegyes, vad államában. * * * Jim McCoynak a szü- i leit is ismertem, akik jámbor farmerek voltak, de a kis Jim nagyon pajkos kistül volt, nem lehetett vele bírni. Hiába oktatták szülei jóra, szépre, erre, arra, a kis Jimnek csak a csintalanságokon járt az esze; rabolt, lopott, sőt még a hazugságtól sem riadt vissza. Nem is csodálkoztam valami túlságosan, amikor meghallottam, hogy a kis Jim a tizenkilencedik születésnapja után erős felindulásában ez igazán érthető — megölt valakit. —-. Mint a család régi barátját, engem kértek fel, hogy védjem a gyilkosságba keveredett Jimmyt. Az eset úgy történt, hogy ez a pajkos fiatalember valakitől azt az értesítést kapta, hogy a nevadai Lineolnville General Store jóban húszezer dollárt őriznek a kaszszában. Ez a General Store vegyeskereskedés volt, ahol mindenfélét lehetett kapni, ruhától kezdve ostornyélig, a bank messze volt, igy hát Jim elhitte, hogy ilyen sok pénz van az üzletben. Jim, fiatal kora ellenére, szenvedélyesen gyűjtötte a készpénzt, mint más a bélyegeket, vagy a műkincseket. A könnyelmű fiatalember nem akart gyilkolni, mint a tényállásból kiderült, csak óvatosságból vitt töltött revolvert magával. Az események Jimet igazolták, mert az elhagyott, bezárt üzletbe alig tört be és alig kezdte feszegetni a kasszát, amikor megjelent az üzlet tulajdonosa, hirte-j len és váratlanul, nem lehet tudni, vájjon miért. A tulajdonos rendetlen ember volt, nem voltak beidcgzett szokásai és ez a rendetlenség megbosszulta magát. Szóváltás támadt, mai napig is kiderítetlen okokból közte és Jim között, aki annyira felháborodott ezen a váratlan fordulaton, hogy erős felindu| — Az elitéit húzhat egy ilyen cédulát és ha az “Élet”-et huzza, akkor büntetését átváltoztatják életfogytiglani fegyházra, ha pedig a “Halál”-t húzza, akkor mindjárt kivégzik. > | t — Jimmy szerencsés fic- j hó volt és az “Élet”-et huz- ta és nyomban meg is kezdte vidáman életfogy-Jtiglani büntetésének kitöljj tését. f — Tíz év múlva a kor• j mányzó valami örvendetes esemény miatt, amihez Jimmvnek semmi köze nem volt, közkegyelmet hirdetett és igy Jimmy szabad- 7 lábra került. Ekkoriban alig volt li a r m i n.c esztendős erős, egészséges fiatalember £ volt és előtte állt az élet, ahogy a laikusok elképzel| ték.' —- Jimmy boldog volt és szabad, mint a kismadár, i tie a tízévi fegyház nem ' tudta megtörni pajkosságát. Az volt a rögeszméje, hogy az első gyilkosságnál külö- 1 nős pech je volt, de másodt szór ez nem ismétlődhetik. Még arra is vigyázott, hogy- ezúttal nem vegyeskereske; désbe, hanem ékszerüzletbe i tö'rt be, de itt meg az éjjeli . őrt lőtte agyon, úgyhogy megint csak gyilkosság gya. lmjába keveredett szegény. Megint csak én lettem az ügyvédje és védtem is, amennyire csak lehetett, de 1 hiába magyaráztam az esküdteknek, hogy ugyszól- 1 ván semmi haszna sem volt ' a gyilkosságból, mert más• nap elfogták a zsákmánnyal • együtt. Beszélhet az ember ■ j ezeknek a vad hegyilakó es-1 kiidteknek, nem is figyeltek, COMPLIMENTS OF WILLIAM REICH Tren+on, N. J* ÜDVÖZLI A JUBILÁLÓ AZ EMBERT LUSTIG SÁNDOR
