Az Ember, 1941 (16. évfolyam, 41. szám)

1941-11-01 / 41. szám

32 Az Ember NOVEMBER 1. Kertész Mihály baráti levele a szerkesztőhöz. Hollywood, 19fii okt. 25. Kedves Ferikém! Megtiszteltél azzal, hogy cikket kértél az ünnepi szá­modba, és én szívesen tel­jesíteném is ezt a nekem jól­eső baráti kötelességet, ha nem volna két gyengéd el­lenvetésem ezzel a jubileu­mi megszólalással kapcso­latban. Először is: szerintem csak azok számoljanak be cikkek keretében, akik értik az írás mesterségét. És miután én csak a mozivásznon ele­venítek meg életforduláso­­kat és karakterfestéseket, nem akarom magainra von­ni a toliforgatói kontárko­dás vádját. A másik gyengéd ellenve­tésem az, hogy egy cikkben az ember kénytelen hivata­losan leszögezni bizonyos csöndes vagy nagyhangú állásfoglalást, amit a sajtó­nak kijáró dignitással és alapossággal kelt végezni. Ehhez viszont én nem ér­tek, Ferikém. Nekem csak érzéseim és megfigyeléseim vannak, és ezekkel kapcso­latban szeretnék Hozzád néhány intim kérdést intéz­ni abban a reményben, hogy magyarázó választ kapok 'majd Tőled egy olyan kitű­nő cikk keretében, amit csak Te tudsz megírni. És most engedd meg, hogy felső rakoztassak néhány kérdést. Mért hangoztatod azt, hogy tizenöt éves kiizdelmi jubileumot ünnepelsz La­poddal. Tudomásom sze­rint ez a nagyszerű egyéni­ember, aki ennek a nagy­szerű njság-“Ember”-nek a köntösébe.n harcol az Igaz­ságért, már több évtizedes kiizdelmi jubileumot ünne­pelhetne. Nem hiszem, hogy Te hiú vagy mint egy szép­asszony, aki le akarja ta­gadni a gyorsan elröppenő éveket, amik elől a leg­szebb asszony sem mene­külhet el. Inkább az az ér­zésem, hogy Te azért hall­gattad el több évtizedes kiizdelmi igényjogosultsá­godat, mert sokan azt hin­nék, hogy Te valami ferene­­józsef rendbeli ■ k i t ii ntetés után szaladgálsz. Ahogy én ismerlek, Ferikém, Te azok közé a kevesek közé tarto­zol, aki mindig a kitünteté­sek ELÖL bujdostak, ne­hogy küzdeniakarásodnak az a látszata legyen, mint­ha Te bármilyen elismerést keresnél . . . Egy másik szerény kérdésem ez: mért választottál olyan pályát, ahol egész életedben kiizde­­ned kell? az Igazságért? Okos ember rendszerint egy Midás király akar len­ni, akinek minden arannyá válik a kezében. Te pedig olyan hivatást kerestél, ahol a tolladnak nem jut ki sem­miféle jólét. A Te kezedben semmi sem válik arannyá, mert a Te kezedben még a toll is buzogánnyá, harci ököllé formálódik. És ha már harcolnod kell, mert — ugylátszik, hogy a kiiz­delmi lelkesedés a véred­ben van, mért harcolsz min­dig másokért? Amikor az élet annyi ragyogó színben pompázik, mért kell Neked észrevenned azt, hogy má­sokat fojtogat a szegénység és elnyomatás? Mért hallod meg mások hangtalan pana­szát is? Mondd, Ferikém, Te nem tudtad azt, hogy a má­sok megsegítése és feleme­lése nem biztosit Neked nyugdijképes állást nagysá­gos vagy méltósáigos titu­lussal? Te nem tudtad azt, hogy jótevőkre és felszaba­dítókra mindig lesújt a ko­mi szak és szívtelenek. hara­gos bosszúja? Te nem tud­tad azt, hogy aki az igaz­ságot keresi és testvéri sze­­retetet hirdet, azt mindig és mindenütt megfeszítik, mint ahogy megfeszítették a, legnagyszerűbb lélek­­embert kétezer év előtt? . .. Hiába intézem Hozzád ezeket a kérdéseket, mert Te ma válasz helyett foly­tatni fogod, amit eddig csi­náltál: verekszel másokért lankadatlanul és önzetlenül még akkor is, ha donkizsot­­ti hősiességgel egyedül csi­nálod a másokért való ve­rekedést. És attól tartok, hogy küzdelem életedet nem cseréled fel kényelem-élet­tel még akkor sem, ha vala­ki meggyőzne arról, hogy nagyszerű emberi munkád­ért, mit Midás király ara­nyaival sem lehetne megfi­zetni, nem kapsz mást mint-----még egy jubileumot.... Lehet, hogy a sors megen­gedi Neked egyszer, hogy visszavonulj a küzdőpo­rondról, hogy megírd éle­ted és munkád tiszta és koldusan-szép Fehér Köny­vét, és akkor — talán —' felelni fogsz tudni a kérdé­seimre. Addig is sok ne­mes erőt és bátor kitartást kíván Neked meleg, baráti kéz szőri t ás sál: KERTÉSZ MIHÁLY. BEST REGARDS TO ALL FRIENDS Playmarket Inc. Hollywood. GEORGE MARTON. President. A BALSORS Hogy hány éve a zsarnokom, Redők jelzik az arcomon Pogány éllel bevésve. Úgy tört rám, mint a fergeteg, Békés utamról leszedett S hajtott kénye-kedvére. Rózsás mámorba, hálóba, Nótás berkekbe, gyásztorra, Bérc fokára, csapdába, örömvizekre, örvénybe, Tündérlányok láng-ölébe Didergő koldusságra, S hogy rámszakadt a kárhoza Láncraverte a sorsomat, örökbus rabbilincsre S adott aj kínzó vágyakat, Izzó álmokat, lángokat, Hogy égjek ízről ízre. S csak égek, égek, hamvadok, Vagy tán már csak pernye vagyok És végem van, ha szél ér. Lopva veszek lélekzetet. Keresztet is félve vetek Halk sóhajjal a végén. Sirbolti csend virraszt velem, Terhe úgy teper lelkemen, mint istentelen átok. Felejtett dalok árja kél.. . . Szememből könnybe huny a fény: A múltak árnyán járok. Az álmodás is kárhozás!' Sebet váj minden látomás, Gyászláz reng át valómon: Tűnt édenem lebben elém S foszló ködéből feketén A jelenem, a zordon. De a türelem nem hagy el, Szivem éneke nem hal el, Zeng ékes szelídséggel. Hisz égnek még a csillagok És köztük egy énrám ragyog S tündöklőbben, mint régen! S ha ily fényben nézek körül, Bilincsem pehellyé könnyül S mosollyá válók menten: Van kedvesem, ki kincs nekem, Van hitvesem, ki mindenem S a Bánat őrzi lelkem. S van ép szivem és érchitem, Ihlett magányom, szép hírem; Mennyei örökségem, Zokogólelkii hegedűm, Bűvös varázsom s szent nedűm, Mámoros Ámor-vérem. MÉSZÁROS ZOLTÁN. FLOWERS & Flowering Plan+s for your family ór your friends on THANKSGIVING. OLYMPIA Orders Deliveredd. Est. 1906. 1510 — First Avenue Cor. 79th street NEW YORK CITY BU 8-4723

Next

/
Thumbnails
Contents