Az Ember, 1939 (14. évfolyam, 17. szám)

1939-04-29 / 17. szám

Ápriils 29. 1939 “AZ EMBER” VILÁGKIÁLLÍTÁSI SZÁMA 27-ik oldal. KIS JEGYZETEK KUKTA A VILÁGKIÁLITÁS KONYHÁIRÓL Amit én irigylek. Ugyanennek a bridgeporti szemétlapnak new yorki rovatában most már névte­lenül gyalázkodik a több Ízben nyomatékosan rendreutasiitott ná civigéc. Falusi kiskocsmák bor­gőzös antiszemita zsargonjában uszit Amerika zsidóvallásu ma­gyarjai ellen és az egykori cseh­­bérenc magyar hazafiságból ok­tat ki bennünket. A spriccer han­gulatú szellemeskedések során a többek között arról is értesü­lök, hogy én voltam az, aki Jeru­zsálemben keresztre feszítette Krisztust. Borsi Kerekes tisztele­­tes úrtól viszont elsősorban azt irigylem, hogy “ősei Árpáddal együtt, kacagánnyal a vállukon lovagoltak alá a szép magyar földre, mi meg csak batyuval a hátunkon, gyalogosan bandukol­tunk nem régiben oda a fütyülö­­vel.’’ Ebben van valami. Mindig' is irigyeltem az ilyen szittyákat, akik Árpáddal együtt, kacagány­­nyal a vállukon lovagoltak. Évek óta meghasad a szivem egy ilyen testhez álló kacagányért. Már kis gyerek koromban is sírva kértem jó zsidó apámtól egy szép kis ka­­eagányt. Simonovits törvényes ősei is biztosan ott lovagoltak a kacagányosok között. Azután — értesülök tovább —1 irigylem a Borsi Kerekes György “gyönyörű nemesi nevét”, amig a magamét az eredetit, természetesen szé­­gyelern. De vájjon Simonovits, a kinek szennylapjában ezek a mai haságok megjelennek, nem irigy­­li a gyönyörű nemesi nevet? Vagy tán a Simonovits gyönyörű ne­mesi nevét is irigylem én? Mó­domban van azután arról is érte­sülni, hogy Borsi Kerekes espe­­resi tisztségét, főhadnagyi rang­ját és — újságírói tehetségét is irigylem. Igaz, mindig esperes, dí legalább főhadnagy szeretteir volna lenni. Ez igaz. De ami aí újságírás mesterségét illeti, eb ben lesz egy kis túlzás. Én ugyar is szerény ember létemre mei vagyok elégedve saját igényteler hírlapírói képességeimmel és va­lóban az önkéntelen humor bi­rodalmába tartozik, hogy az írás­tudatlan analfabéta Csongrád héber viccekben utazó new york álhirlapirója merészel vélemény mondani rólam, az újságíróról Ezek szerint tán még a Simono vits újságíró pennáját is irigy lem, nehezen mozgó agyszerke zetéröl nem is beszélve. A leg butább nyomdászlegény gusztus tálán fejére irigykedve nézek Vagy irigylem azokat a pofono kát, amelyeket a bridgeporti nác orgánum méltó new yorki rovat vezetője időnként becsületesei kiérdemel. Úgy látszik, rosszu tiiri az ideiglenes szélcsöndet Tán a -Simonovits, Ladányi é; Borsi Kerekes urak m-éla sém ábrázatát is irigylem, amelybe olyan kitünően illik ama bizo nyos kacagány. Higyjék el, hog; én nem vagyok ilyen irigy termé szetii. Az egyetlen, amit talá időnként elirigyelgetek, az a szé és kényelmesen berendezett háí amelyet Borsi Kerekes ur a Re formátus Egyesület jóvoltábf örök áron megvásárolt saját szá mára Washingtonban, öregsé I gemre bizony rám férne egy ilye saját kis otthon. A baj azonba az, hogy ezek a héber képű kaca j gányos szittyák sokkal jobba szeretik a pénzt, mint én és bár milyen-.'aljas állati gyűlölettel uszl tanak is a zsidóság ellen, anyac dolgokban mohóbbak, irgalmatla nabbak és ügyesebbek ök a leg j szőrösebb szivii zsidó valuta si j bérnél is Egyébként, hogy én i továbbitsam Móricka oly széllé mes érdeklődését: Csongrádi Tatyu bácsi, jó hülyi nek lenni? . . . Irta: BRÓDI ILLÉS A new yorki világkiállítás George Washington elnökké való]' választásának százötven éves év- | forduló napján nyílik meg. Ez a fontos dátum, az eljövendő neve­zetes jubileum kiváncsivá tett és ’ elhatároztam, hogy megtudom ; mit is szeretett inni az Egyesült Államok első elnöke? Sajnos, po­litikai érdeklődésem csak idáig ; terjedt, őszintén bevallom, hogy : én a jó életet (a lébemanságot) tartom exisztenciám legfontosabb tényezőjének. Olyan rövid ideig tart a mi kis világunk, saját, egyéni kiállításunk és annyi baj­jal van tele, hogy — pláne a mai zűrzavarban — a politikát szám-1 űzni kell a menüről. A' legszebb politikai beszéd két szóból álljon és a konyha tájékáról jöjjön: j “Tálalva van’’! De lássuk, mit ivott Washington? Az elnök ‘kisüstü embör’’ volt, mint akármelyik kecskemétkör­­nyéki parasztgazda; csakhogy Washington nem barackpálinkát főzött Mount Vernoni birtokán, hanem rye és kukorica whiskeyt, [ A sorrend azonban nem pontos: whiskeyre csak később, ebéd . után került a sor. Először, köz-1 vétlenül ebéd előtt az elnök fel- i hajtott egy pár pohár Madeira bort; azután étkezés után puncs következett és Washington el­kezdett diót ropogtatni; imádta a diót és miután már számtalant megevett, szörnyen szomjas lett és sört csapoltatott a néger inas­sal. Viszont én nem kívánok törté­nelmet Írni; nem akarok túlsókat mesélni a múltról. Mert a new yorki világkiállítás jelmondata: “A holnapi Világ építése’’ és én haladni szeretnék a korral. Sike­rült megtudnom egyet-mást a világkiállítás vendégeiről, titko­kat, amikről még talán maga a kiállítás atyja, a kedves és futu­risztikus Grover Whalen sem tud. Körülbelüli nyolcvan vendéglő lesz a kiállításon, de engem — és remélem az olvasót is — kiilönö­­| sen a külföldi konyha érdekel. Dacára, hogy soviniszta érzelmek­kel vagyok átitatva, kezdjük ta­lán a franciákkal; mégis csak ők értenek legjobban a konyhához. A két francia vendéglőben a | pincérek nem szívesen fognak ] cocktaileket szervírozni: a fran­­! ciák nem barátai a cocktailnek és büszkék az “apéritif’-eikre. Man­­; darin-Guracao és Picon-Citron kitűnő apéritifek; de a jéghideg Dubonnet talán még jobb. Dubon­net tulajdonképen szakértelem­mel összekevert többféle finom bor, természetesen receptjét csak a készítő ismeri. Marie Brizard j anizs pálinkáját vízzel kell ke­verni; jó ital és étvágygerjesztő; ] hasonlít egy kicsit az abszinthez. ] Amint tudjuk, abszintet nem sza­bad Franciaországban készíteni; külömböző “ersatz”-ok vannak azért forgalomban. Ezektől az abszint ersatzoktól túlságosan jó­kedvű lesz az ember és nem tud ! i jó vacsorát értékelni. Minden valamirevaló francia j vacsora hallal kezdődik. Bor- L deauxi fehér bor, Chablis, vagy j Chateau Yquem kitűnő kiegészí­tője a hal előételnek. Chateau , Yquem a legjobb, csak egy kissé drága; viszont ennek megvan az oka: hallatlanul sok munkával és vigyázattal jár ennek a bornak a kezelése; hogy a bor sima és ola­jos legyen a szőllőszemeknek meg kell száradni a tövön és csak akkor szedik le őket, mikor már i majdnem a tökéletes rothadás ut­ján vannak. ! A legelterjedtebb francia étel a - j “Boeuf Bourgignon’’. Ez egy olyan arisztokrata gulyás féle étel; viz MINT HULLOTT KÉVE...« \ < Mint hullott kéve széltől sodortan világnak eresztve ki messze, ki messzebb . . < Van kit a Nap szív fel, van úgyis a viz nyeli el. És talán magként is virul valahol valamelyik messze.« 1 De harsak egy is marad piros-lázitón virágnak körülfogja ölelni a földet megbocsátó szeretettel j és mint az áldó igazság ‘ szökken az égig, hogy hirdesse semmisem volt hiába, ha voltak is egykor, mint a hullott kéve ... 1 t1 SÁNDOR ERNŐ. TRANSATLANTIC SERVICE of SATISFACTION IN FAST, MODERN SHIPS Nesze neked, Franklin D. Roo­sevelt! Az Egyesült Államok el­nöke az európai diktátorokkal szemben a demokrácia áldásaira hívta fel az elnyomott népek fi­gyelmét, majd Hitlerhez és Mus­­solinihez fordulva, arra kérte őket, hogy teremtsenek békét a világon és kötelezzék magukat arra, hogy név szerint megneve­zett harmincegy ország — közöt­tük Magyarország — területi ép­ségét és függetlenségét nem tá­madják meg. A becsületes és igaz emberek világszerte ujjongó lelkesedéssel fogadták elnökünk­nek ezt a nemes, históriai jelen­tőségű állásfoglalását. Nem úgy a bridgeporti náci szennylap tom­­paagyu szerkesztője, Simonovits j ur, aki súlyos államférfiul aggó- j dalmaktól gyötörve, alaposan megleckézteti Franklin D. Roose­­veltet, Írván róla többek között ilyen alávaló baromságokat: “Az egész világ elámult az elnök felhívására, mert eddig még nem fordult elő, hogy egyik államfő ilyen nyiltan avatkozott volna bele más or­szágok belső ügyeibe és arra szólított volna fel népeket, hogy forduljanak törvényes kormányuk ellen. Mindenki csodálkozva kérdezte: mit szólna vájjon Roosevelt ahhoz, ha valemely államfő arra kér­né az Egyesült Államok né- 1 pét, hogy kergesse el őt az el­nöki székből?’’ . Ilyen gonosz butaságokat ser­cint Simonovits Csongrádi az Egyesült Államok elnöke felé, a kit egyszerűen elakar kergetni az elnöki székből. És leírja, képes leírni a Hitleráj vérgőzös napjai­ban azt az arcátlan hazugságot, hogy ‘eddig még nem fordult elő, hogy egyik államfő ilyen nyiltan avatkozott volna bele más orszá­gok belügyeibe. “írja ezt ugyan­akkor, amikor Hitler és Mussoli­ni állandóan gyalázkodnak az Egyesült Államok demokráciája, belső berendezkedése és elnöké­nek személye ellen. írja akkor, a mikor Hitler és Mussolini urak egy kicsit mintha mégis beleavat­koztak volna idegen országok belső ügyeibe, mondjuk például Ethiopia, Ausztria, Csehszlovákia, és Albánia belső ügyeibe. Az el­len miért nem üvölt a bridgeporti náci sakál, hogy Hitler állandóan beavatkozik Magyarország bel­ügyeibe? Vagy nem az történik-e mostanában Magyarországon, a mit Hitler parancsol? De Simono vits-Csongrádi a Magyarország függetlenségéért és szabadságá­ért nagylelkűen sikraszálló Ttoo­­seveltet, elnökünket gyalázza és elkergetéssel fenyegeti, mig a -magyar függetlenség és szabad­ság megsemmisítésére törő Hit­lert magasztalja. íme a legför­telmesebb labanc Amerikában!Az idegen diktátorokat rajongva ün­nepelte Simonovits az egykori szó oialista forradalmárból nácivá al­­jasodott nyomdászlegény azért, mert más országokat raboltak, el és más népeket igáztak le. Az Egyesült Államok elnökét pedig abból az alkalomból, hogy békére hivja fel a diktátorokat és hálából azért, mert Magyarország függet­lenségét és a magyar nép szabad­ságát is biztosítani óhajtja, ez a hitvány csirkefogó egyszerűen lehordja és röviden megfenyegeti azzal, hogy elkergeti az elnöki székből. Micsoda szégyen, hogy egy ilyen alak tollat vehet a ke­zébe és magyar betűket irhát Amerikában a türelmes papiros­ra!­helyett két üveg jó vörösbor megy bele; azt hinné az ember, hogy erre már nem is kell inni. De a bor elfő, az alkohol elpárolog js a Boeuf Bourgignon inni kér. rermészetesen vörösre vörös du­­íál és nyugodt lelkiismerettel ajánlhatok egy pohár St. Julient, ragy Moulin á Ven-t. Ez az utóbbi Franciaország Macon nevű ré­széről származik, ahol kitűnő bo­rok teremnek. Franciaország négy millió dol­lárt költ pavilonjára. Az egyik vendéglőben étkezés ideje alatt gyönyörű párisi lányok a legmo­­lernebb divat-kreációkat fogják bemutatni. Ez az idea nekem aem nagyon tetszik; komoly evő­ket, gyomruknak élő embereket, gourmandokat nem szabadna za­varni. Nézzük Angliát. Ismerek egy fiatal, gazdag és gyönyörű angol grófnőt, aki sört iszik cocktail helyett, de nem kii- 1 löncködésbsl; Angliában nagyon sokan isznak sört étkezés előtt. Viszont az már mégis csak sok, hogy a szép grófnő langyosan j issza a sörét. Ismeretségünk tar­tama alatt én folyton Moet et Chandon pezsgőt ittam — a góf­­nö pincéjéből, természetesen. Nem tudom dicsérni az angol konyhát, bármennyire is szeret­ném. De talán a kiállítás angol vendéglője meglepetés lesz és a többnyire érdektelen és unalmas ételekbe kerül egy kis fűszer. A roast beef, nemzeti eledel, bizto­san jó lesz. Az angolok nem bortermelő nemzet és mégis ők tudják leg­jobban, hogy hogyan és -mit mi­kor kell inni. Ebédhez majdnem kivétel nélkül rajnai bort isznak, ebéd után konyakot és később whiskeyt, szódával. Vacsorához Bordeuxot, Burgundyt és pezsgőt, hogy hely maradjon a későbbi whiskeynek. Magyarország elhatározta, hogy Amerikát és a kiállítást gyomrán keresztül fogja meghódítani: a hires Gundelt, a fiatalabbikat küldte ki hazánk Amerika “meg­­főzésre” és ehez az utóbbi mű­vészethez Gundel ur jobban ért mint akárki más. A magyar kony­ha nagykövetének két vendéglő­je is van Budapesten, nem kell öt nekem bemutatni az “Az Ember’’ olvasói számára, de annyit már csak mégis el kell, mondanom, hogy a pesti Gundel vendéglők­ben paprikás csirke és gulyás csak amolyan mellékételek és többé kevésbbé lenézéssel van­nak kezelve. Gundelék szerint to­jás, hal és hús csak akkor kezde­nek fontossá válni, amikor ‘ Ba­kony’’ szósszal vannak készítve. Ez a Bakony szósz tejfölből, pap­rikából és gombából készül. Gun­del palóc levese utolérhetetlen, tokányát ha említem, könny szö­kik a szemembe. Gundel ur nagy súlyt fog helyezni kiállítási ven­déglőjében a fleckenre is. Ifjabb Gundel Károly a magyar Prosper Montigne, vagy hogy még hát­rább menjek a történelemben: ő a magyar Brillant Savarin. Apám­nak jó barátai voltak a Gundelék és remélem, hogy Gundel ur erre emlékezni fog és protekciós adag tokányban fog részesíteni kiállí­tási vendéglőjében. Tokaji borral töltött poharamat Ifjabb Gundel Károly nagy sikerére ürítem. Olasz, Görög, Román, Dán, Haiti-i, Svéd, Brazilia-i, Portugál és sok más nemzetiségű vendég­­: lő is lesz a kiállításon. De itt a nemzetek nem fognak veszeked­ni. Étel- és ital nemzetközi nyel- I vek és az ellenségek talán koc­cintani fognak egy tál remek étel fölött. NORMANDIE 1 WORLD'S LARGEST STEAMEU ILE DE FRANCE CHAMPLAIN DE GRASSE All in Regular Service and at Your Disposal. FIZESSEN ELŐ AZ EMBERRE Ask our agents for details 9reaeK JQ/ie Pengő, szokol, lei, dinár árfolyamon alul. Dollár átutalá­sok, kihozatali, polgárosodási, ő­­hazal, jogügyi, bevándorlási, stb. ügyek, fordítások és levelezések. Postafiók 25c havonta. Fotóstátok GÄRTNER LAJOS utazási, közjegyzői és pénzküldési iroda 207 E. 84th St., New York. Nyitva este 9-ig. TeS.: RE 4-7164 Bartos Restaurant 21Ö VV. 83 Street a Brierfield Hotelben Tel: TRaf 4-6400 Nincs zene, nincs bor, de a legjobb magyar konyha családok részére. Szinház előtt BARTOSHOk. Színház után BÁRHOVA. Vacsora 85 cent BARTOS süt. BÁTORINÉ főz.

Next

/
Thumbnails
Contents