Az Ember, 1939 (14. évfolyam, 17. szám)
1939-04-29 / 17. szám
Ápriils 29. 1939 “AZ EMBER” VILÁGKIÁLLÍTÁSI SZÁMA 27-ik oldal. KIS JEGYZETEK KUKTA A VILÁGKIÁLITÁS KONYHÁIRÓL Amit én irigylek. Ugyanennek a bridgeporti szemétlapnak new yorki rovatában most már névtelenül gyalázkodik a több Ízben nyomatékosan rendreutasiitott ná civigéc. Falusi kiskocsmák borgőzös antiszemita zsargonjában uszit Amerika zsidóvallásu magyarjai ellen és az egykori csehbérenc magyar hazafiságból oktat ki bennünket. A spriccer hangulatú szellemeskedések során a többek között arról is értesülök, hogy én voltam az, aki Jeruzsálemben keresztre feszítette Krisztust. Borsi Kerekes tiszteletes úrtól viszont elsősorban azt irigylem, hogy “ősei Árpáddal együtt, kacagánnyal a vállukon lovagoltak alá a szép magyar földre, mi meg csak batyuval a hátunkon, gyalogosan bandukoltunk nem régiben oda a fütyülövel.’’ Ebben van valami. Mindig' is irigyeltem az ilyen szittyákat, akik Árpáddal együtt, kacagánynyal a vállukon lovagoltak. Évek óta meghasad a szivem egy ilyen testhez álló kacagányért. Már kis gyerek koromban is sírva kértem jó zsidó apámtól egy szép kis kaeagányt. Simonovits törvényes ősei is biztosan ott lovagoltak a kacagányosok között. Azután — értesülök tovább —1 irigylem a Borsi Kerekes György “gyönyörű nemesi nevét”, amig a magamét az eredetit, természetesen szégyelern. De vájjon Simonovits, a kinek szennylapjában ezek a mai haságok megjelennek, nem irigyli a gyönyörű nemesi nevet? Vagy tán a Simonovits gyönyörű nemesi nevét is irigylem én? Módomban van azután arról is értesülni, hogy Borsi Kerekes esperesi tisztségét, főhadnagyi rangját és — újságírói tehetségét is irigylem. Igaz, mindig esperes, dí legalább főhadnagy szeretteir volna lenni. Ez igaz. De ami aí újságírás mesterségét illeti, eb ben lesz egy kis túlzás. Én ugyar is szerény ember létemre mei vagyok elégedve saját igényteler hírlapírói képességeimmel és valóban az önkéntelen humor birodalmába tartozik, hogy az írástudatlan analfabéta Csongrád héber viccekben utazó new york álhirlapirója merészel vélemény mondani rólam, az újságíróról Ezek szerint tán még a Simono vits újságíró pennáját is irigy lem, nehezen mozgó agyszerke zetéröl nem is beszélve. A leg butább nyomdászlegény gusztus tálán fejére irigykedve nézek Vagy irigylem azokat a pofono kát, amelyeket a bridgeporti nác orgánum méltó new yorki rovat vezetője időnként becsületesei kiérdemel. Úgy látszik, rosszu tiiri az ideiglenes szélcsöndet Tán a -Simonovits, Ladányi é; Borsi Kerekes urak m-éla sém ábrázatát is irigylem, amelybe olyan kitünően illik ama bizo nyos kacagány. Higyjék el, hog; én nem vagyok ilyen irigy termé szetii. Az egyetlen, amit talá időnként elirigyelgetek, az a szé és kényelmesen berendezett háí amelyet Borsi Kerekes ur a Re formátus Egyesület jóvoltábf örök áron megvásárolt saját szá mára Washingtonban, öregsé I gemre bizony rám férne egy ilye saját kis otthon. A baj azonba az, hogy ezek a héber képű kaca j gányos szittyák sokkal jobba szeretik a pénzt, mint én és bár milyen-.'aljas állati gyűlölettel uszl tanak is a zsidóság ellen, anyac dolgokban mohóbbak, irgalmatla nabbak és ügyesebbek ök a leg j szőrösebb szivii zsidó valuta si j bérnél is Egyébként, hogy én i továbbitsam Móricka oly széllé mes érdeklődését: Csongrádi Tatyu bácsi, jó hülyi nek lenni? . . . Irta: BRÓDI ILLÉS A new yorki világkiállítás George Washington elnökké való]' választásának százötven éves év- | forduló napján nyílik meg. Ez a fontos dátum, az eljövendő nevezetes jubileum kiváncsivá tett és ’ elhatároztam, hogy megtudom ; mit is szeretett inni az Egyesült Államok első elnöke? Sajnos, politikai érdeklődésem csak idáig ; terjedt, őszintén bevallom, hogy : én a jó életet (a lébemanságot) tartom exisztenciám legfontosabb tényezőjének. Olyan rövid ideig tart a mi kis világunk, saját, egyéni kiállításunk és annyi bajjal van tele, hogy — pláne a mai zűrzavarban — a politikát szám-1 űzni kell a menüről. A' legszebb politikai beszéd két szóból álljon és a konyha tájékáról jöjjön: j “Tálalva van’’! De lássuk, mit ivott Washington? Az elnök ‘kisüstü embör’’ volt, mint akármelyik kecskemétkörnyéki parasztgazda; csakhogy Washington nem barackpálinkát főzött Mount Vernoni birtokán, hanem rye és kukorica whiskeyt, [ A sorrend azonban nem pontos: whiskeyre csak később, ebéd . után került a sor. Először, köz-1 vétlenül ebéd előtt az elnök fel- i hajtott egy pár pohár Madeira bort; azután étkezés után puncs következett és Washington elkezdett diót ropogtatni; imádta a diót és miután már számtalant megevett, szörnyen szomjas lett és sört csapoltatott a néger inassal. Viszont én nem kívánok történelmet Írni; nem akarok túlsókat mesélni a múltról. Mert a new yorki világkiállítás jelmondata: “A holnapi Világ építése’’ és én haladni szeretnék a korral. Sikerült megtudnom egyet-mást a világkiállítás vendégeiről, titkokat, amikről még talán maga a kiállítás atyja, a kedves és futurisztikus Grover Whalen sem tud. Körülbelüli nyolcvan vendéglő lesz a kiállításon, de engem — és remélem az olvasót is — kiilönö| sen a külföldi konyha érdekel. Dacára, hogy soviniszta érzelmekkel vagyok átitatva, kezdjük talán a franciákkal; mégis csak ők értenek legjobban a konyhához. A két francia vendéglőben a | pincérek nem szívesen fognak ] cocktaileket szervírozni: a fran! ciák nem barátai a cocktailnek és büszkék az “apéritif’-eikre. Man; darin-Guracao és Picon-Citron kitűnő apéritifek; de a jéghideg Dubonnet talán még jobb. Dubonnet tulajdonképen szakértelemmel összekevert többféle finom bor, természetesen receptjét csak a készítő ismeri. Marie Brizard j anizs pálinkáját vízzel kell keverni; jó ital és étvágygerjesztő; ] hasonlít egy kicsit az abszinthez. ] Amint tudjuk, abszintet nem szabad Franciaországban készíteni; külömböző “ersatz”-ok vannak azért forgalomban. Ezektől az abszint ersatzoktól túlságosan jókedvű lesz az ember és nem tud ! i jó vacsorát értékelni. Minden valamirevaló francia j vacsora hallal kezdődik. Bor- L deauxi fehér bor, Chablis, vagy j Chateau Yquem kitűnő kiegészítője a hal előételnek. Chateau , Yquem a legjobb, csak egy kissé drága; viszont ennek megvan az oka: hallatlanul sok munkával és vigyázattal jár ennek a bornak a kezelése; hogy a bor sima és olajos legyen a szőllőszemeknek meg kell száradni a tövön és csak akkor szedik le őket, mikor már i majdnem a tökéletes rothadás utján vannak. ! A legelterjedtebb francia étel a - j “Boeuf Bourgignon’’. Ez egy olyan arisztokrata gulyás féle étel; viz MINT HULLOTT KÉVE...« \ < Mint hullott kéve széltől sodortan világnak eresztve ki messze, ki messzebb . . < Van kit a Nap szív fel, van úgyis a viz nyeli el. És talán magként is virul valahol valamelyik messze.« 1 De harsak egy is marad piros-lázitón virágnak körülfogja ölelni a földet megbocsátó szeretettel j és mint az áldó igazság ‘ szökken az égig, hogy hirdesse semmisem volt hiába, ha voltak is egykor, mint a hullott kéve ... 1 t1 SÁNDOR ERNŐ. TRANSATLANTIC SERVICE of SATISFACTION IN FAST, MODERN SHIPS Nesze neked, Franklin D. Roosevelt! Az Egyesült Államok elnöke az európai diktátorokkal szemben a demokrácia áldásaira hívta fel az elnyomott népek figyelmét, majd Hitlerhez és Mussolinihez fordulva, arra kérte őket, hogy teremtsenek békét a világon és kötelezzék magukat arra, hogy név szerint megnevezett harmincegy ország — közöttük Magyarország — területi épségét és függetlenségét nem támadják meg. A becsületes és igaz emberek világszerte ujjongó lelkesedéssel fogadták elnökünknek ezt a nemes, históriai jelentőségű állásfoglalását. Nem úgy a bridgeporti náci szennylap tompaagyu szerkesztője, Simonovits j ur, aki súlyos államférfiul aggó- j dalmaktól gyötörve, alaposan megleckézteti Franklin D. Rooseveltet, Írván róla többek között ilyen alávaló baromságokat: “Az egész világ elámult az elnök felhívására, mert eddig még nem fordult elő, hogy egyik államfő ilyen nyiltan avatkozott volna bele más országok belső ügyeibe és arra szólított volna fel népeket, hogy forduljanak törvényes kormányuk ellen. Mindenki csodálkozva kérdezte: mit szólna vájjon Roosevelt ahhoz, ha valemely államfő arra kérné az Egyesült Államok né- 1 pét, hogy kergesse el őt az elnöki székből?’’ . Ilyen gonosz butaságokat sercint Simonovits Csongrádi az Egyesült Államok elnöke felé, a kit egyszerűen elakar kergetni az elnöki székből. És leírja, képes leírni a Hitleráj vérgőzös napjaiban azt az arcátlan hazugságot, hogy ‘eddig még nem fordult elő, hogy egyik államfő ilyen nyiltan avatkozott volna bele más országok belügyeibe. “írja ezt ugyanakkor, amikor Hitler és Mussolini állandóan gyalázkodnak az Egyesült Államok demokráciája, belső berendezkedése és elnökének személye ellen. írja akkor, a mikor Hitler és Mussolini urak egy kicsit mintha mégis beleavatkoztak volna idegen országok belső ügyeibe, mondjuk például Ethiopia, Ausztria, Csehszlovákia, és Albánia belső ügyeibe. Az ellen miért nem üvölt a bridgeporti náci sakál, hogy Hitler állandóan beavatkozik Magyarország belügyeibe? Vagy nem az történik-e mostanában Magyarországon, a mit Hitler parancsol? De Simono vits-Csongrádi a Magyarország függetlenségéért és szabadságáért nagylelkűen sikraszálló Ttooseveltet, elnökünket gyalázza és elkergetéssel fenyegeti, mig a -magyar függetlenség és szabadság megsemmisítésére törő Hitlert magasztalja. íme a legförtelmesebb labanc Amerikában!Az idegen diktátorokat rajongva ünnepelte Simonovits az egykori szó oialista forradalmárból nácivá aljasodott nyomdászlegény azért, mert más országokat raboltak, el és más népeket igáztak le. Az Egyesült Államok elnökét pedig abból az alkalomból, hogy békére hivja fel a diktátorokat és hálából azért, mert Magyarország függetlenségét és a magyar nép szabadságát is biztosítani óhajtja, ez a hitvány csirkefogó egyszerűen lehordja és röviden megfenyegeti azzal, hogy elkergeti az elnöki székből. Micsoda szégyen, hogy egy ilyen alak tollat vehet a kezébe és magyar betűket irhát Amerikában a türelmes papirosra!helyett két üveg jó vörösbor megy bele; azt hinné az ember, hogy erre már nem is kell inni. De a bor elfő, az alkohol elpárolog js a Boeuf Bourgignon inni kér. rermészetesen vörösre vörös duíál és nyugodt lelkiismerettel ajánlhatok egy pohár St. Julient, ragy Moulin á Ven-t. Ez az utóbbi Franciaország Macon nevű részéről származik, ahol kitűnő borok teremnek. Franciaország négy millió dollárt költ pavilonjára. Az egyik vendéglőben étkezés ideje alatt gyönyörű párisi lányok a legmolernebb divat-kreációkat fogják bemutatni. Ez az idea nekem aem nagyon tetszik; komoly evőket, gyomruknak élő embereket, gourmandokat nem szabadna zavarni. Nézzük Angliát. Ismerek egy fiatal, gazdag és gyönyörű angol grófnőt, aki sört iszik cocktail helyett, de nem kii- 1 löncködésbsl; Angliában nagyon sokan isznak sört étkezés előtt. Viszont az már mégis csak sok, hogy a szép grófnő langyosan j issza a sörét. Ismeretségünk tartama alatt én folyton Moet et Chandon pezsgőt ittam — a gófnö pincéjéből, természetesen. Nem tudom dicsérni az angol konyhát, bármennyire is szeretném. De talán a kiállítás angol vendéglője meglepetés lesz és a többnyire érdektelen és unalmas ételekbe kerül egy kis fűszer. A roast beef, nemzeti eledel, biztosan jó lesz. Az angolok nem bortermelő nemzet és mégis ők tudják legjobban, hogy hogyan és -mit mikor kell inni. Ebédhez majdnem kivétel nélkül rajnai bort isznak, ebéd után konyakot és később whiskeyt, szódával. Vacsorához Bordeuxot, Burgundyt és pezsgőt, hogy hely maradjon a későbbi whiskeynek. Magyarország elhatározta, hogy Amerikát és a kiállítást gyomrán keresztül fogja meghódítani: a hires Gundelt, a fiatalabbikat küldte ki hazánk Amerika “megfőzésre” és ehez az utóbbi művészethez Gundel ur jobban ért mint akárki más. A magyar konyha nagykövetének két vendéglője is van Budapesten, nem kell öt nekem bemutatni az “Az Ember’’ olvasói számára, de annyit már csak mégis el kell, mondanom, hogy a pesti Gundel vendéglőkben paprikás csirke és gulyás csak amolyan mellékételek és többé kevésbbé lenézéssel vannak kezelve. Gundelék szerint tojás, hal és hús csak akkor kezdenek fontossá válni, amikor ‘ Bakony’’ szósszal vannak készítve. Ez a Bakony szósz tejfölből, paprikából és gombából készül. Gundel palóc levese utolérhetetlen, tokányát ha említem, könny szökik a szemembe. Gundel ur nagy súlyt fog helyezni kiállítási vendéglőjében a fleckenre is. Ifjabb Gundel Károly a magyar Prosper Montigne, vagy hogy még hátrább menjek a történelemben: ő a magyar Brillant Savarin. Apámnak jó barátai voltak a Gundelék és remélem, hogy Gundel ur erre emlékezni fog és protekciós adag tokányban fog részesíteni kiállítási vendéglőjében. Tokaji borral töltött poharamat Ifjabb Gundel Károly nagy sikerére ürítem. Olasz, Görög, Román, Dán, Haiti-i, Svéd, Brazilia-i, Portugál és sok más nemzetiségű vendég: lő is lesz a kiállításon. De itt a nemzetek nem fognak veszekedni. Étel- és ital nemzetközi nyel- I vek és az ellenségek talán koccintani fognak egy tál remek étel fölött. NORMANDIE 1 WORLD'S LARGEST STEAMEU ILE DE FRANCE CHAMPLAIN DE GRASSE All in Regular Service and at Your Disposal. FIZESSEN ELŐ AZ EMBERRE Ask our agents for details 9reaeK JQ/ie Pengő, szokol, lei, dinár árfolyamon alul. Dollár átutalások, kihozatali, polgárosodási, őhazal, jogügyi, bevándorlási, stb. ügyek, fordítások és levelezések. Postafiók 25c havonta. Fotóstátok GÄRTNER LAJOS utazási, közjegyzői és pénzküldési iroda 207 E. 84th St., New York. Nyitva este 9-ig. TeS.: RE 4-7164 Bartos Restaurant 21Ö VV. 83 Street a Brierfield Hotelben Tel: TRaf 4-6400 Nincs zene, nincs bor, de a legjobb magyar konyha családok részére. Szinház előtt BARTOSHOk. Színház után BÁRHOVA. Vacsora 85 cent BARTOS süt. BÁTORINÉ főz.
