Az Ember, 1939 (14. évfolyam, 17. szám)

1939-04-29 / 17. szám

28-ik oldal. “AZ EMBER” VILÁGKIÁLLÍTÁSI SZÁMA Április 29, 1939. Horogkeresztényuralom Magyarországon A kettős kereszttől a horogke­resztig, ezt az utat futotta be két évtized alatt az ellenforradalom Magyarországon. Mikor 1937. őszén Európa két fascists nagy­hatalma Japánnal, ezzel az ázsiai zsarnoksággal, megkötötte az antikomintern-egyezményt, akkor Magyarország még vonakodott abba a szövetségbe belépni, a melynek éle nagyobb mértékben irányult Anglia, mint Oroszország ellen. A Harmadik Birodalom kö­zépeurópai előretörése és Ma­gyarországnak a horogkeresztes politikával való egybeforradása megváltoztatják a helyzetet. Ma­gyarország Mandzsukéval együtt csatlakozik a háromszöghöz, a mely Így ötszöggé alakul át. S ez a csatlakozás jelképes jelentő­ségű. Jelenti, hogy Magyarország a Harmadik Birodalom délkelet­európai Mandzsukója. De — s ezt mondják olyanok is, akik lélekben nem horogke­resztények — ennek a politiká­nak megvoltak a maga előnyei. S meglesznek állítólag a jövőben is. Magyarország visszanyerte a régi Szlovákia jelentékeny részét s az egész Kárpátalját! Egészen két­ségtelen, hogy a határrevizió nem következhetett volna be a Har­madik Birodalom segítsége nél­kül: igaz: a magyar revízió egyik mellékterméke Csehszlovákia né­­met meghódításának és a cseh­szlovák köztársaság feloszlatásá­nak. Lehet, hogy német segítség- j gél Erdélyből és a vajdaságból is kap részt Magyarország.De a nagy j kérdés: mi ennek a területi nye­­reségnek az ára? A magyar hivatalos politika mindég “békés” revízióról beszélt. Hogy mit jelentett a békés szó azoknak a szótárában, akik az októberi forradalom legnagyobb bűnét “a pacifizmusban" látták, nem titok. De vannak azok között a magyarok között, akik úgy a belföldön, mint a külföldön a bé­kés területi revízióban látják a magyar bajok legradikálisabb or­vosszerét, nyilván jóhiszemű em­berek Ezektől a jóhiszemüektől kérdjük: béke-e az a revízió, a mely most német diplomáciái se­gítséggel ment végbe Magyaror­szág javára? Békés-e az a revízió, amelynek hősi halottal és rendes hadi jelentései vannak? Nemcsak Kárpátalján, hanem Szlovenszkó keleti határán is va­lóságos háború folyt. Háború ma­gyarok, ruszinok és szlovákok közt. Igaz, hogy nem nagy hábo­­-•> ru, hanem csak háborucska. A ruszin és a szlovák ellenállás ha­marosan összetört. Nemcsak a magyar túlerő miatt, hanem mert nyilvánvaló volt, hogy Magyaror­szág nem tesz semmit a Harma­dik Birodalom előzetes hozzájá-I rulása nélkül. A Harmadik Biro-1 dalom ellen pedig azok, a kis ál- í lamocskák, amelyeket Németor­szág szakított ki a csehszlovák köztársaság testéből, hogy hama­rosan cserben hagyja őket, ter­mészetesen nem mertek ujjat huzni. De ez a kis háború a maga nem nagyszámú halottaival, nem vol­na olyan tragikus jelentőségű, ha1 nem látnok benne elörevetett ár­nyékát a fascista hatalmak táma­dásával előidézett világháború­nak. Magyarország urai kárpát­­aljáért, Szlovenszkó egy részéért, Erdély és a vajdaság reményé­ben, eladták ennek a háborúnak | az esetére az országot szőröstől- I bőröstől a Harmadik Birodalom­nak. Mert legyünk azzal tisztában, j ha ez a háború kitör, akkor Ma­gyarország hadfelvonulási terepe lesz azoknak a német csapatok- j Irta: RÓNAI ZOLTÁN nak, amelyek a román kőolajfor­rások elfoglalásáért indulnak hadba. De nemcsak hadfelvonu­lási terepe. Hanem hadianyag- és katonaszállitója. Az a mozgósítás, amely magyar csapatokat vont össze a román határon, nyilván a harmadik Birodalom utasítására történt. Nem azért, hogy Romá­niától magyar területet kapjon Magyarország, hanem azért, hogy Romániát engedékenységre bírja Németország irányában román petróleumszállitási és egyéb gaz­dasági követelések dolgában. Ma­gyarország felvonult, hogy a né­met-román gazdasági tárgyalások alkalmából nagyobb nyomatékot adjon német követeléseknek. Ma részlegesen mozgósít Ma­gyarország a Harmadik Biroda­lom érdekében, holnap, könnyen lehet, háborús segítséget nyújt. Ma magyar munkások mennek Németországba, hogy árukat ter­meljenek a Harmadik Birodalam raktárai számára. Holnap magyar katonák vonulnak majd fel, hogy a jövő háborújában vérüket ont­sák a horogkeresztes Harmadik Birodalomért ugyanúgy, amint az elmúlt világháborúban életüket áldozták fel a Habsburgok és a Hohenzollernek monarchiájáért. Ha nem változik meg a magyar politika, akkor az eljövendő vi­lágháborúban Magyarország sze­repe Németország oldalán még szánalomraméltóbb lesz, mint Mandzsukuóé, Japán oldalán a japán-kinai háborúban. Mandzsu­­kuo ugyan hadfelvonulási terep, nyersanyagszállító hűbéres or­szág, de Mandzsukuo Japán alig meri felhasználni katona gyanánt a háborújában. Épugy, ahogy a Harmadik Birodalom nem meri háborúba küldeni a cseh-morva “védnökség” nem nagyon barát­ságos indulatu lakosait. De meg­bízik abban, hogy a magyarok, a kiknek uralkodó rétege örömmel üdvözölte, hogy a német biroda­lom feladta a népi elvet és rá­tért a történelmi elvre, a római szent birodalom helyreállításának politikájára, a tervezett revízió reményében hűséges segédcsapa ta lesz a nagy német hadsereg­nek. S bízik abban is, hogy az ellen­­forradalmi szellemtől elkábitott ország későn ébred annak a tu­datára, kinek a javára foglalt vissza német segítséggel terüle­teket. Az ország egy része ma va­kon hisz a német Ígéretekben. A Harmadik Birodalom önállóságot Ígért Szlovenszkónak. Ez az ígé­ret is világosan bizonyítja a hit­leri ígéretek értékét. Ha német várak vonala épül ki Szlovenszkó területén elképzelhető, hogy a várurak hogyan fogják respektál­ni Szlovákia “önállóságát”. A németek önállóságot Ígértek Kár­pátaljának, amely horogkeresztes katonai és polgári segítséggel kezdte meg önálló állami létének kiépítését. Hitler szemrebbenés nélkül engedte át Kárpátalját Magyarországnak, hogy a ma­gyar-lengyel határral valami el­lenértéket nyujson a lengyelek­nek azokért a követelésekért, a melyeket Lengyelországgal szem­ben támaszt. Megígérte, hogy Csehszlovákia határaiért kezes­séget vállal. S a kezességvállalás helyett felfalta a cseh-morva te­rületeket, német tartománnyá alakította át a köztársaság legvi­rágzóbb, leggazdagabb vidékét. Hol a biztosíték arra nézve, hogy nem ugyanez történik Magyaror­szággal? ' A Harmadik Birodalom elfog­lalta Csehországot, mert nem lát­ta teljesen biztosítottnak hadfel­felvonulási területét a Délkelet- Eurőpáért folytatott háború ese- j tén, amelyet majd Anglia ellen is vív a Dardanellák birtokáért. Anglia ugyanis nem nézheti nyu­godtan, hogy Németország meg­vesse lábát azon a területen, a melyen veszélyeztetheti a szuezi ut biztonságát. Előreláthatóan a délkeleteurópai háború kirob­bantja a világháborút. S ebben a háborúban rendkívüli fontosságú lesz a Harmadik Birodalom szem­pontjából a Magyarország terüle­tével való feltétlen rendelkezés. S ha Magyarország a Harmadik Birodalommal szemben akármi­lyen alárendelt kérdésben önálló véleményt mer nyilvánítani, ak­kor igen könnyen lehet, hogy Né­metország ugyanúgy jár el Ma­gyarországgal szemben is, mint a csehszlovák köztársasággal vagy Olaszország Albániával szemben. Hogy Magyarország az esetleges háború esetén a legkisebb mér­tékben se zavarja a Harmadik Birodalom köreit és egy húron pendüljön, egyformává váljon a horogkeresztes uniformisba öltöz­tetett Harmadik Birodalommal, erre szolgál Magyarország gleich­­schaltolása. Kétségtelen, ami ma a magyar belpolitikával folyik, azt öröm­mel üdvözli az ellenforradalmi Magyarország uralkodó egyik je­lentékeny csoportja, az a dzsent­ri, amely nemcsak a középbirto­kos és a hivatalnoki nemességből áll, hanem amelybe felemelkedett a jómódú parasztság egy kis ré­sze és amellyel egybeolvadt a sváb értelmiségi középosztály jó­része. Ez az osztály, kiváltságai­hoz ragaszkodó szűk látókörű csoport, féltékenyen védi előjo­gait a munkásság és a parasztság felemelkedni vágyó tömegeivel szemben. Ellensége a szociálpo­litikai haladásnak épugy, mint a radikális földreformnak. S a szo­ciális elégületlenség levezetésére szívesen látja a zsidókérdés fel- j vetését. Ezzel kettőt üt egy csa- j pásra, a zsidó konkurrens s az al­sóbb osztályokat, amelyek köve­teléseit elintézi azzal, hogy a zsidókérdés úgyis rendbehoz majd mindent. Azelőtt a revízióról hirdették, hogy majd minden szo­ciális sebet begyógyít. Ma, a rész­leges revízió után, amikor a visz­­szacsatolt területek népességét megfosztották politikai és szociá­lis jogai nagy részétől, a zsidó­törvényt tüntetik fel egyetemes orvosszerül. Természetesen át­meneti esztendő elmúlta után! Ez alatt az idő alatt nagyok lesz­nek az átmeneti zavarok s amint gróf Teleki ur hirdeti, előrelát-I hatóan jajgatni fognak nemcsak a zsidók. S hogy a jajgatás ne le­gyen túlságos, az uralkodó; dzsentri réteg és a hozzá haso­nultak hangfogót tesznek a sajtó szájára és gúzsba kötnek minden szabad megmozdulást. De azért nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy ez az egye-| dűli magyarázata annak az ellen­­forradalmi' hullámverésnek, aj mely ma végigönt Magyarország j területén. Bármennyire tiltakoz- j nak is ellene Magyarország híva- j talos vezetői, mindaz, ami ma Ma­gyarországon történik, nem ért­hető meg a hatalmas szövetséges J utasításai nélkül. A Harmadik j Birodalom mihden szövetségesét! át akarja saját képére alakítani. Hitleréknek szükségük van arra, hogy a horogkereszténység leg­fontosabb kábító szerét, a faji törvényhozást más államok is át­vegyék. Ennek a kívánságnak még a Magyarországnál jóval ha­talmasabb Olaszország is eleget tett. S Magyarországon a zsidó­törvényhozás szigorításával, a fa­ji törvények gyorsított alkalma­zásával a Harmadik Birodalom egyéb célokra is törekszik. Lehe­tőleg tönkre akarja tenni a ma­gyar ipart, a német kereskedelem függelékévé átalakítani a magyar kereskedelmet. így válik Magyar­­ország piacává a német termé­keknek és nyersanyagszállítójává, továbbá emberszállitójává a né­met kritikus iparnak, s később magának a német háborúnak. Német gondolat a magyar parla­­mentárizmus külső formáival va­ló felszámolás is, továbbá a “né­met “népcsoportnak” juttatandó autonómia. Ennek semmi köze sincs a demokratikus kisebbségi ö n k o r m á nyzathoz, amelynek nincs nagyobb ellensége, mint a Harmadik Birodalom. Ez a né­piesnek csúfolt önkormányzat né­met fascista szervezetek privilé­giumait jelenti magyar területen. Egyik eleme a Magyarország gleichschaltolására irányuló tö­rekvésnek. Ide veszett a magyar ellenfor­radalom politikája. Ne felejtsük el: Ausztria meghódításának, az erőszakos Anschlussnak legfon­tosabb előfeltétele az osztrák munkásság mozgalmának februá­ri vérbefojtása volt. Ma Magyar­­országot fenyegeti az Anschluss veszedelme. Ha ez bekövetkezik, akkor egyenes következménye lesz annak a politikának, amely megakadályozta az antihitlerista magyar demokratikus erők sza­bad fejlődését, amely a munkás­ságot elnyomta, a parasztságot csendőrrel és szolgabiróuralom­­mal tartotta féken. Ez a politika mákonyul használta fel a nemze­ti torzsalkodást és a zsidógyülö­­letet és lehetetlenné tette a duna­völgyi népek összemüködése szel­lemének kifejlődését. Eltávolítot­ta Magyarországot kis szomszé­daitól és a magyar kendőzött ab­szolutizmus, a totalis Harmadik Birodalom karjaiba vetette. Ma sokan érzik ezt Magyaror­szágon. Az uralkodó osztályokon belül is akadnak olyanok, akiknek kinyílt a szeme. Akik látó szem­mel látják a Harmadik Birodalom kitátott éhes torkát. Ha még mentség van, akkor ezt csak a magyar bel- és külpolitika lénye­ges fordulata hozhatja meg. Olyan belpolitika, amely a gleich­­schlachtolás veszedelmét a demo­krácia orvosszerével hárítja el. Olyan külpolitika, amely tisztá­ban van azzal, hogy a Duna-me­­dencében a béke csak egy módon i menthető meg: a kis nemzetek ; összefogásával, a háború blokkjá­val szemben az európai béke blokkjához való csatlakozással. Ha nem következik be az a nagy fordulat, amelyik a magyar füg­getlenséget elsősorban a szabad­ságjogok védelmében látja, a bé­ke megmentését a békés hatal­makkal való együttműködésben, akkor Magyarország a Harmadik Birodalom zászlaja alatt vonul abba a háborúba, amelynek a célja a nyugati kultúra megsemmi­sítése. S amelyik, ha az országra nézve balul dől el, az ország meg­semmisülésének veszedelmét idéz heti fel. Amerika magyarsága széles rétegeinek erőteljes meg­mozdulása a horogkereszténység magyarországi különítményének előretörésével szemben elősegít­heti azoknak a törekvését, akik Magyarországon gátat akarnak emelni a gyilkos barna ár ellen. . . (Brüsszel). A MANUFACTURERS TRUST COMPANY BETÉTJEI JELEN­TÉKENY GYARAPODÁST MUTATNAK. A Manufacturers Trust Com­pany 1939 március 31-én kiadott jelentése 699,205,470 dollár beté­tet és 805,683,546 dollár összbevé­telt mutat ki. Ez jelentékeny gyarapodást tesz ki a három hó­nap előtt kimutatott számadatok­kal szemben. Készpénz és bankoktól járó összegek 220,352,990 dollárt tesz­nek ki. Egyesült Államok kötvé­nyei 239,721,353 dollár értékben vannak a bank birtokában. A tő­kealapok felülmúlják a 87,000,- 000 dollárt. A Manufacturers Trust Com­pany az Egyesült Államok tiz leg­nagyobb bank és trust companyk között foglal helyet. Manhattan, Brooklyn és Queens kerületekben levő 66 fiókintézete több, mint 450,000 üzletfelet szolgál ki. Mindenféle jó hur­ka, kolbász, sonka, hazai szalámi, friss hús stb. igazi ha­zai módra készítve kapható vAERTL JÓZSEF IF08—2nd A-e. Rh’der 4-8292 ♦ METÁL ART STUDIO 220 West 13th Street, New York Mindennemű fémtárgyakba kézzel vert gyönyörű munkát vállalunk. Képeket, Portrékat, Hamutartókat, Könyvtartókat, VVázákat díszítünk a leg­szebb rajzokkal. ♦ m HUSZÁR GÉZA saját találmánya szerint tanítja*ezt a műfajt, amelynek igazi művésze. — Azonkívül tanít rajzolni, festeni fel­nőtteket és 10 éven felüli gyermekeket. Metal Art Studio 220 W. 13 St.,

Next

/
Thumbnails
Contents