Az Ember, 1939 (14. évfolyam, 17. szám)
1939-04-29 / 17. szám
24-ik oldal “AZ EMBER” VILÁGKIÁLLÍTÁSI SZÁMA Április 29, 1939. fenyegető magatartást tanúsítottak. — Szégyen és gyalázat! Ilyesmi is csak nálunk fordulhat elő! Mondjon le a légügyi miniszter! Pusztuljon a kormány! — harsogott bele a terembe egy szélsőbaloldali képviselő hangja. A miniszterelnök kényelmetlenül feszengett a helyén, a csiga-biga kivitelt szabályozó törvényjavaslat tárgyalását nem lehetett folytatni. Végre az egyik ellenzéki képviselő rég nem látott viharok között felszólította a miniszterelnököt, hogy a légügyi miniszter esetéből az egész kormány vonja le a konzekvenciákat. — Mondjanak le! — kiabálta a baloldali kórus. — Lemondani! Panamisták! Mit csinált a légügyi miniszter a Gyöngytyuk uccában? — Pfuj, — ordított egy öblös hangú szocialista. — Az anyák nem merik uccára engedni lánygyermekeiket. Féltik a minisztertől! — Panamisták! Gyilkosok ! Liliomtiprók! Mi van a Gyöngytyuk uccai randevúval?! Mi van a pofonnal? Teljes volt a kavarodás. Amikor néhány perc múlva Strumpf belépett az újságírói karzatra, harsány hangon megéljenezték, a képviselői padokból zsebkendőket lobogtattak feléje, az elsőemeleti páholyból egy piros kalapos hölgy fehér rózsát dobott le rá. Olyan izzó volt a hangulat, hogy az elnök jobbnak látta az ülést felfüggeszteni. Az estilapok első oldalán háromhasábos cimmel hozták a parlamenti botrányt. !A legnagyobb ellenzéki bulvárlap, az amelyiknél Strumpf kisfizetésű riporter volt, ilyen címekkel tálalta fel az esetet. Strumpf Péter, lapunk 'munkatársa, a parlamentben pofonváyta a légügyi minisztert A kiváló újságíró a női becsület védelmében. — Mit mond az est hőse. — A Gyöngytyuk uccai hudoár édes órái. — A Inr hatása ;vidéken. — Erős hangulat a kormány ellen Strumpf úgy járt-kelt a redakcióbán, mint valami keresztes háborúból meg-O ttért vitéz. A főszerkesztő aznap nemcsak megbillen tette a kalapját, amikor a lépcsőházban találkoztak, hanem kezet is fogott vele és barátságosan megveregette a vállát. — Na ja, na ja . . . — mondotta igen értelmesen. Később behivatta a szobájába. Meglepően udvarias volt. — Szeretném, ha intenzivebben foglalkozna politikával, — kezdte. — Magának az való. Nem adok kulibeosztást . . . Csak járjon pártkörökbe és a parlamentbe. Maga lesz az, aki a nagy vadakat leteriti. Strumpf szépen megko>szönte a szívességet. Már az ajtóban volt, amikor utána fordult a főszerkesztő: — Szóljon, ha pénzre van szüksége ... A fizetését pedig majd rendezzük. Strumpfnak eszébe jutott, hogy két héttel ezelőtt milyen nehezen adtak száz I pengő előleget. A kávéházban ujjal mutogattak rá az emberek. Egy kislány megvárta a lakása előtt és autogrammot kért. Az ellenzék reggeli lapjai vezércikket írtak a légügyi miniszter arcán elcsattant pofonról. Másnap az Erkölcsnemesitő Hölgyek Országos Egyesülete népes küldöttsége kereste fel Strumpfot a szerkesztőségben. Ezután már ment minden a maga utján. Az inzultusból részleges kormányválság támadt, a légügyi miniszternek le kelleti mondania, el kellett tűnnie a közélet színteréről. Hiába hangoztatta szegény feje, hogy sohase járt a Gycngytyuk uccában. Senki sem hitte el neki. Még a barátai sem. Helyzete olyan tarthatatlan lett, hogy a mandátumáról is lemondott. Az árván maradt került képviselőségét Strumpf Péternek ajánlották fel. Programbeszédében kifejtette, hogy mindig az igazság bajnoka akar lenni. f— Ha bűn megtorlásáról van szó, mindig ott leszek, — mondotta határozottan, — nem riadok vissza semmitől sem. Amikor lelépett a hordóról, amelyen a programbe szédet tartotta, lelkesen I megéljenezték. Büszkén nézett körül. Most már ő ma'AMERIKÁBAN egyetemet végzett fiatal ember, aki magyarul folyékonyan beszél, ir és olvas, szívesen áll íjutányos áron rendelkezésére azoknak, akik angolul óhajtanak tanulni, vagy akármilyen segítséget kívánnak.! 'Szívesen oktat gyermekeket is. Cim: Zoltán Neumark. 574 W. 182 Street, New York City. Mme.IRSAY . | FŰZŐK, ORVOSI FŰZŐK, MELLTARTÓK különlegességi üzlete. — Alakhoz kipróbálunk. ■ 1 1572 First Ave. New York City | I (82-ik utcánál) BU. S-4GS7 | 1 1 1 J L ga is elhitte, hogy valóban történt valami a Gyöngytyuk uccában. — Az igazság bajnokának, a védtelen nők védelmezőjének! — mondotta remegő hangon a kis városka polgármestere, amikor átadta neki a mandátumot. • Így indult el Strumpf Péter karrierje. Néhány szó a Bridgeporti Szövetségről jótékonyság terén olyan sikeres munkálkodást, amilyent kifejtett. Az amerikai magyarság, legkivált a világháború J előtt, teljesen magára hagyatott, úgyszólván a pusztában bolyongó, vezető nélküli nép volt. Magának kellett megteremteni egyházait, a maga sajtóját, művelődési- és jótékonysági intézeteket is teremtett, mint a mai országos egyletek, melyek már sok millióval segítették a magyarságot és az esős napokra félre is tettek jónéhány milliót — amit úgyszólván a jö-vő ! nemzedék részére gyűjtöttek össze — akkor nem ok nélkül ajánljuk a jövő nemzedék figyelmébe, hogy kövesse apáik nyomdokait és tömörüljön a nagy magyar egyletekbe. Azt mondjuk, hogy “magyar emberének magja r egyletben a helye.” Ezt én olyanformán irom körül, hogy a jó gondolkozása honfitárs — vagy ha nem honfitárs is — iratkozzon be a Bridgeporti Szövetségbe, ahol sokkal olcsóbban kaphatja meg mindazon biztosításokat és kedvezményeket, melyeket - mások nál kaphat. Walkó Jómos Az Amerikai Magyar Segélyző Szövetség, melyet az amerikai magyarság röviden csak Bridgeporti Szövetség néven ismer, közeledik az ötven éves jubileumához s ha megéri, aminthogy erősségét, vagyoni állapotát és köztiszteletnek örvendő hírnevét számításba véve, — meg is fogja érni, megelégedettséggel tekinthet vissza fáradtságteljes, de annál sikeresebb j munkálkodására. Az amerikai magyarságnak meg kell becsülni az ilyen magyar tömörülést és el kell ismerni, hogy úgyszólván erőn felüli munkálj kodást fejtett ki a Bridgeporti Szövetség. Átment ! mindazon a nehézségeken, j amelyeken a jóval későbbi j eredetű országos egyletek I szintén átmentek sőt arány- i lag súlyosabb teljesítményekkel kellett megküzdenie, mint amazoknak. Benne tömörültek a legelső amerikai magyarok és az ő kebelében haltak el, ami tényleg megmagyarázza azt, hogy miért kellett nagy teljesítményeket végeznie. Ennek dacára is sziklaszilárdan állja a helyét. Hiszen ha mást nem is tudnánk róla, elég sokszor ; látjuk a magyar sajtóban, hogjT se szeri, se száma azon családoknak, amelyek a nyilvánosság előtt köszönik azokat a bizonyos ezer dollárokat, amelyeket a1 Bridgeporti Szövetségtől j kaptak. 1733 St. Petersburg • 1917 Budapest 1926 Paris • 1929 New York^j ÍELEBKATED CREATION i O/tce tifed íeeoinei an 7^ 0, /.ice/'Mtn ? ynen canL De nemcsak a saját tagjainak a segélyezésében ment el a Bridgeporti Szövetség a legmesszebb menő határokig, hanem vezetősége ott volt mindenütt, ahol magyar közügyről volt szó és ott volt akkor is, mikor áldozatokat kellett hozni akár az amerikai, akár az óhazai magyarokért. Vezetősége sohasem engedte be sem a vallási kérdést, sem a pártpolitikát, hanem csak egyet ismert: azt, hogy a rászoruló magyarokon hogyan lehet segíteni. Csakis ennek az elvnek a szigorú betartásával fejthetett ki a Endrey Jenő és Pádly Margit Rádió órája a WWRL állomáson (1500 Ke.) — A program minden vasárnap 2.30—4.30-ig tart. CONVENTIONS DINNER-DANCE MASQUERADE Yorkville Casino 210-214 East 86th Street New York City • A világkiállítás alkalmából üdvözli a magyarokat.
