Az Ember, 1939 (14. évfolyam, 17. szám)
1939-04-29 / 17. szám
Ápriils 29, 1939. “AZ EMBER” VILÁGKIÁLLÍTÁSI SZÁMA 25-ik oldal. KORTUNET ÉS KOR-TÜNET Irta: KOVÁCS IMRE, református lelkész Az 1939jiki esztendőt emlékezetessé tevő két nagy társadalmi és történelmi jelenség közül az egyik kortünet, a másik kórtünet. Hogy melyik mi, ez a cikk szeretné megmagyarázni. Amikor a kicsiny gyermeknek nőni kezdenek a fogai, gyenge kis állkapcsában egész forradalom áll elő. Összetolni a Vére; alulról, a csontból feltolakodnak a fogacskák. Duzzad és fáj a száj, mindaddig, amig meg nem hasad a bus és ki nem csíráznak a fogak. A fájdalom, a láz, nyugtalanság: kórtünet. A növekvő fogak, erősödő csontalkat, egy hosszú életre való felfegyverkezés: kortünet. * * * Malthus nevű angol pap az emberiség szaporodásáról hires könyvet irt 1798- ban. A Malthus teóriának azóta is igen sok hívője van. Azt állítja ugyanis, hogy a föld népessége geometriai haladványban szaporodik. Minden emberpár után átlag legalább mégegyszer annyi utód marad, így kettőből négy lesz, négyből nyolc, nyolcból tizenhat, tizenhatból harminckettő és igy tovább. Mig a kenyér, a búza, az élelem csak a rithmetikai haladványban gyarapodik; egy mázsa búzából két mázsa búza lesz, kettőből három, háromból négy, stb. Eszerint tehát a föld népessége sokkal gyorsabb arányban gyarapszik, mint az élelem. Malthus szerint olyan nagy emberfelesleg áll elő, hogy minden generációban szükség van háborúra, járványokra, szükséges rossz gyanánt szolgáló eliminációra, hogy az emberiség túlságosan naggyá ne fejlődjék és idővel éhen ne haljon. Hogy Malthusnak menynyire nem volt igaza, azt egyetlen adat is eléggé il lusztrálhatja. A U. S. Yearbook of Agriculture” 1930- iki kötete szerint 1913 és 1928 között az egész világ gabonakivitele 117 százalékkal növekedett, mig a föld lakossága ugyanezen 15 esztendő alatt csak 11.6 százalékkal gyarapodott. Természetesen tekintetbe kell venni, hogy e tizenöt esztendő alatt folyt le a történelem legvéresebb háborúja, mely közvetlenül és közvetve húsz millió ember halálát okozta és sok millió életet még csirájában megfojtott, de azért Malthusnak mégsem volt igaza. Még a mai termelési rendszer mellett is öreg földünk nem kétezer millió, hanem tízezer millió ember számára adhatna kenyeret. Ha ... ? Mégis vannak, akik Malthus szerint az emberek millióit feleslegesnek, eliminálandónak, sőt szemétnek tartják. Szomorú ellentmondást látunk a totalitáriániis, egyeduralmi országokban. Hitler és Mussolini kétségbeesetten kívánják ^szaporítani ! nemzeteiket, csak azért, hogy annál erősebben hangoz tathassák a túlzsúfoltság érvét. Olaszországban a legszaporább anya dijat kap az államtól. Németországban az a tipikus német család, melyben egész sorozata a kis náziknak várja, hogy puska kerüljön a kezébe. A názi ifjúsági táborokban megengedik azt, hogy tizennégy-tizenöt éves fiuk és lányok intim viszonyban éljenek egymással és a törvénytelen anya ugyanazon jogokat élvezi, mint a törvényes. A hivatalosan helybenhagyott német folyóiratok tele vannak mezítelen nők szuggesztiv képjeivel, hogy ilyenmódon is elősegítsék a “választott nemzet” növekedését. Telephone: BUtterfield 8-4584 BÉRES LAJOS 510 E. 77 St., New York City A YORKVILLE INSTITUTE OF MASSAGE VEZETŐJE Pácienseket fogad rendelőjében hétköznapokon reggel 10 órától este 8 óráig. — Vasárnapokon reggel 10 órától déli 12 óráig. Meghívásra házhoz is elmegy f 1111I I1111111I II Ilii III 11 l-l I ül 11 llllllllllinil 11 l'l I lllllllllllllll l:l 111111111 l.l 111 üllülllllllllílllilljllllllllilllllllllllí! Phone: REgent 4-9687 MAGYAR MUNKÁS OTTHON | ÉTTEREM 1 E 350 E. 81 Street, New York City 1 New York egyik legnagyobb és legrégibb vendéglője. Háziasán készült ebéd 55 centtől. Kirántott és paprikás csirke különlegességek. — Amerikai és importált borok nagy választékban. — Pontos és figyelmes kiszolgálás. 1 KÖZEL A SO-IK UTiCAI, 2nd AVE. ELEVATOR ALLO- 1 1 MÁSHOZ. ill üül Iliim 111:1 Miül 11111111111111111111111 liüüüüüütlll «Ültül I mill III 1.1 lillllüllliüllllüllülil lllll I Ilin! Ugyanakkor azonban teletömik a nép fejét a faj fensőbbségének eltorzított tanával. Német lapokban sokszor esett szó arról, bog}’ a tizenhat milliónyi zsidó népet ki kellene irtani, mert “alantas fajhoz” tartoznak. A magyarokat az átlag német “Ungarische Schweine”-knek, magyar disznóknak nevezi. Az olaszokat azért küldték Abeszsziniába, hogy a “fenséges, választott nemzetség”, az olasz faj, uralkodjon az alábbvaló ethiopiaiak felett. Csak az ő fajuknak van joga az élet kincseihez. A többi csak arra méltó, hogy szolgálja a magasabbrendü fajt, vagy legroszszabb esetben eliminálán-1 dó, mint felesleges hulladék, szemét elvetendő. A názi vezérkar jóelőre kidolgozott terve az, hogy háború esetén bombákkal és gázokkal milliókat pusztítanának el az ellenséges nemzetek lakosságából, hogy az eddiginél is több terület maradjon az ő számukra. ' , Szomorú, keserves kórtii-1 nete ez az 1939-iki esztendőnek, melybe az önző, | torz társadalmi rend sodor-1 ta bele az emberiséget. Kór^\ \ tünet ez. A krízis láza. melyben előáll a páciens sorsa: vagy javul vagy pedig elpusztul. | Ugyanakkor azonban itt. Amerikában két olyan nagyi I esemény történik az évben, melyet bizakodó reménységgel nevezhetünk kor-tünetnek. A san franciscoi és new yorki világkiállítások emlékezetes ideje ez esztendő. “Az Ember” e világki| állítási ünnepi számában örömmel kell megemlékeznünk arról a sokat mondói szép névről, melyet a new yorki világkiállítás számára választottak: “T he World of Tomorrow”, a holnap világa. Ezen a kiállításon megláthatják bizakodó szemeink azt, hogy milyen lehetne és milyennek kell lenni a holnap világnak, a béke, testvériség és egyenlőség világának, a mi világunknak. Érdekes koincidens azonban, sőt szimbolikus az a tény, hogy mindkét kiállítást a szemétre építették. A san franciscoi kiállítás helye egy csodás sziget a Csendes óceánban, melyet hulladékból, feleslegből, szemétből emeltek a tenger hullámai fölé. A város hulladékát éveken keresztül jerre az egy helyre rakták le a hajók, mig évek hosszú során olyan alapot vetettek, hogy rajta ma a világ minden csodáiban bővelkedő paradicsom hirdetheti, hogy emberi ingenuitással mindent fel lehet és fel kell használni. A “World of Tomorrow” kiállításnak helyén egy pár évvel ezelőtt még bűzös mocsár volt. De kihordták oda az uccák porát, a fák lehullott leveleit, az üres konzervdobozokat, hulladék deszkákat és az igy betöltött mocsárra palotákat, parkokat, virágágyakat és a huszadik század művészi és technikai vívmányainak csodáit építették azok, akik bíznak a holnapban. Azért szimbolikus ez, mert talán választ ad azoknak, akik még itt is és még min| dig hisznek a malthusi theóriában. Mert még mindig vannak, akik azt tekintik, hogy az a tizenegy millió munkanélküli, mely ez országban is annyira hiába követeli jogait az ,élethez a munkához és a boldogsághoz: hiábavaló, felesleges ember-hulladék, melytől meg kellene szabadulni. Még itt is vannak, akik nem bánnák, hogyha kiütne egy háború, melyben elhullanának a munkanélküli milliók, hogy még több jusson a keveseknek. Sokszor kívánják reakciós amerikaiak, hogy bár lehetne hazadeportálni a bevándorlók millióit, melyek most olyan págy gazdasági problémát jelentenek az amerikai kapitalizmus számára. A mi válaszunk az, hogy “Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet.” A mi válaszunk az, hogy a társadalom kivetettjei, kihásználtjai, a “forgottén men”-jei azok, melyekre a “holnap világát” felépíthetjük. Nem elvetni, hanem építeni kell rájuk! És minden ágyúnak lialálthozó dörgése sem fogja elhallgattatni milliók sikoltását, mellyel azok követelik isten-apai jussokat: a világot. Az Egyesült Államok természeti kincseiből ötszázmillió embernek lehetne boldog, nyugodt megélhetést adni. Kórtünet az, hogy százharminc millióból is tizenegy milliót tétlenségre és élősdi életre kényszerít ■egy kis csoport vak önzése. De kórtünet az, hogy a társadalom legalsó rétegének hatalmas, izmos vállaitól recseg-ropog a mesterségesen felépített és erőszakosan fenntartott válaszfal, mely e milliókat elválasztja a holnap világától. A militarizmus, a kapitalizmus, a zsarnok-uralmak lázas, vergődő álma helyet fog adni, mert helyet keli hogy adjon annak az egészséges kornak, a “holnapnak”, melyben nem lesz se zsidó, sem keresztyén, sem kapitalista, sem proletár, sem gyilkos, sem legyilkolt, hanem minden mindenekben a testvér. Tudom, hogy a milliók legmélyebb vágyát tolmácsolom akkor, amikor “Az Ember” e jubiláns számában fejezem ki hitünket, hogy a két világkiállítás e jövendő, boldog országnak I kor-tünete. A világkiállítás alkalmából üdvözöljük a magyarokat! SCHMIDT BROTHERS BAKERY 1470 York Ave., ('78-ik utca sarkán) New York City Magyar konyha. Pék- és cukrász sütemények a legnagyobb választékban. Tizenkilenc éve szolgáljuk ezen a helyen a magyarságot. GIZELLA GOWNS and DRESSES 335 E. 79 St. New York City Uj munkát és alakításokat a legjutányosabb árak mellett vállalok. Kész ruhák minden nagyságban $1.98-101 feljebb kaphatók. Tel: GRamercy 5-9187 Italok nagy választékban Little Hungarian Restaurant and Cabaret 97 ST. MARKS PL. (8-ik utca) közel az első Ave.-hoz N. Y, Tulajdonos MONCHÁK ÖDÖN. — Kitűnő magyar konyha. . Állandó cigányzene. —- ’Nyitva éjjel-nappal. 100°°-ban union a személyzet! • GYŰLÉS-TERMEK • BANKETT-TERMEK • BAR ÉS RESTAURANT • KUGLIZŐ HELYISÉG. O VALÓDI NÉMET ELŐADÁSOK (Szombat és vasárnap este.) LABOR TEMPLE 243 East 84th Street, New York (Near Second Avenue) Alapittatott 1905-ben. Phone REgent 4-9698 UJ VÁLLALKOZÁS. Vigyázza a megnyitási ünnepélyt BOROSS JÓZSEF « HUNGARIAN LUNCH ROOM 10 Smith St., Perth Amboy, N. J. Ha a Világkiállítás alkalmából erre jár, nézzen be hozzám. Igaz magyar vendégszeretettel fogadunk minden látogatót. AUS MOVING CO. 245 E. 81 Street, New York City MAGYAR MUFFOLÓ. Tulajdonos SCHÖNFELD SÁNDOR. Helyben és vidékre garancia mellett végzek minden szakmával kapcsolatos megbízatást. — Bútorok tüzmentes -helyen, mérsékelt áron beraktározva.
