Az Ember, 1939 (14. évfolyam, 17. szám)
1939-04-29 / 17. szám
Ápriils 29, 1939. “AZ EMBER” VILÁGKIÁLLÍTÁSI SZÁMA 13-ik oldal. New York 1910-1940 Irta: VÁMBÉRY RUSZTEM Jövő évre lesz harminc éve, hogy szeptember hó 10-én, a boldogult Campania velem együtt dokkolt a new yorki kikötőben. Akkor a magyar kormányt képviselni jöttem a washingtoni nemzetközi börtönügyi kongresszusra, ami manapság nehezen lenne elképzelhető, ha véletlenül nem is kétszer annyi kifogásolható nagymamám volna, mint szegény Imrédy Bélának, akivel egyébként —- most már elárulhatom — “árja” ágon atya fiságban vagyok. Akkoriban a pier-en ünnepélyesebb fogadtatásban is részesültem. Még csak egyik lábam érte a szárazföldet, amikor az újságírók sáskahada megrohant a kérdéssel: “How do you like this country?” “I adore it — feleltem — and I hope I shall be able to do so when I have the chance to make it acquaintance”. Nem mondhatnám, hogy ez a reményein akkor bevált volna. Sőt. Sajnos abban a korban vagyok kénytelen lenni, amikor az ember egész pontosan emlékszik a harminc év előtt történtekre, csak épen a múlt bét eseményeit felejti el. (ezt ne tessék túl komolyan venni, mert, ime, nem felejtettem el a Göndör barátomnak múlt heten c cikk megírására tett Ígéretemet se!) Szóval, a harminc év előtti New Yorkot a szeptemberi pokoli hőségben nem mondhatni hogy élveztem. Még szépnek se volt mondható. Nyoma se volt a midtown felhőkarcolóinak, a Rockefeller Center hatalmas karcsú szépségeinek, a Riverside Drive parkjának, a Park és Madison Avenue palotáinak s a világ legelőkelőbb pályaudvarának: a Grand Centralnak akkor kezdték ásni az alapjait. Rossz sorsom a Herald Square egyik szállójába vezetett, ahol hajnalig nem lehetett aludni az utca süketítő zajától. Utcai árusok ordítása az L és a villamos egyesitett dübörgése, kocsik csilingelőse alig maradt el a Times Square-nak Szilveszter éjjele mögqtt. Első nap délután a kongresszusi fogadó bizottság titkára, egy Mills nevű derék tőzsdeügynök, autóján kivitt Coney Islandra. Ott minden ringlispilt és hullámva’sutat végig kellett ülni, minden vendéglőben elfogyasztani egy drinket, i'á kellett gyújtani egy szivarra s mikor holt fáradtan hazakerültem társ ammal Gleispach gróf, osztrák delegátussal, alvásról szó se volt. Gleispach-ot utólag nem sajnálom, mert nyilván a jó Isten előre büntette meg azért, hogy most a leghangosabb professzorok egyike a berlini egyetemen. Jellemző, hogy akkoriban boldog emlékű Zerkovitz barátom, a magyar kivándorlási biztos, három külc>nösen szép és érdekes látványosságot mutatott be a tőzsdét, Ellis Islandot és a Blackwell (ma: Welfare) Island-i fogházat s mert a kosztnak drága, de rossz voltáról panaszkodtam meg hivott a Dehnonicoba.Azonkívül jártam a Metropolitan Art Museumban is, a mely a maihoz viszonyítva úgy festett, mint a szegedi i kulturház gyűjteménye aj Louvre-hoz képest. Minden méregdrága volt; szobámért öt dollárt zsa- j roltak, a reggeli fél dollárba került s egy dolláron alul Childsnél se lehetett ebédelni. Sehogyse tetszett az egész s hazajövet áperte kijelentettem, hogy nekem ugyan a szabadság hazájából elég volt. De hát ember tervez -— Hitler végez. Múlt ősszel; k 1 i m a változás szükségét éreztem. München után kissé tűrhetetlen kezdett lenni i a levegő a túlsó földtekén. Sohase szerettem az olyan elmegyógyintézetet, amelyben az ápolók bolondok és az egészséges benlakók viselik a kényszerzubbonyt. így kerültem újra az U. S. A.-ha, előadási körútra. Nem tudom én lettem-e harminc évvel fiatalabb — j talán “Az Ember” egy bájos nőolvasója szives lesz elárulni — vagy New York lett ugyanennyivel öregebb, de annyi bizonyos, hogy úgy éreztem magamat, mint a falusi kislány Pesten. Kissé csodálkozva, kissé zavarodottan, de mindösszevéve nagyszerűen. Közel öt hónapja járom Manhattan, Bronx és Brooklyn utcáit, mondhatnám egyedül, mert az idevalósi ember csak járómüvön mozog s nehány száz év múlva lábaik használat hiányában úgy el fognak senyvedni, mint a vakbél féregnyulványa. Amióta járom az itteni utcákat, nem tudok betelni az ámulattól. Nem is annyira a méretek ragadnak meg, mert, mint Th. H. Huxley bölcsen mondotta: ei is not grandeur, hanem az a csodálatosan lüktető fiatalság, amely emberekben, tempóban, épületekben, i nt é z ményekben .egyaránt megnyilatkozik. Technikai csodák, amelyek mint a Washington vágj’ Triboro bridge esztétikai n magaslatba emelkednek, vagy a Broadway fénypazarlása, korántsem leptek meg annyira, mint az emberek, akik ebben a nemzetközi gyüjtőmedencében, külön életformát találtak. Nem tudom La Guardia polgármester urnák nincs-e valami ördöngcs apparátusa, amellyel ezt a káoszt gombnyomás segítségével úgy dirigálja, hogy rendben mozogjon s mégse nélkülözze a művészi rendetlenség látszatát. . Annyi bizonyos, bogy a szemétgyűjtéstől az élelmiszereknek nagyszerű ellenőrzéséig sok minden megváltozott s bátran mondhatom, minden csak előnyére. Nem csupán a Radio Center vagy a Medical Center, az uj könyvtárak, iskolák, kórházak tömege ragadja meg azt, aki harminc év múltán újból látja a földgömb legnagyobb városát, hanem egy egészen sajátos szociális szellem, amelynek emberöltő előtt még nyoma'se volt. (Lehetséges, hogy optimista ítéletem szubjektív színezésű. Abból a fojtó, mérges gázokkal telitett légkörből jövet, amely ma a keleti féltekét ellepi, nem csoda, bog}' az ember megrészegszik a szabadság levegőjében. Számomra New York e pillanatban nem csak World’s Fair mint kiállítás, hanem World’s- Fair, mint világ szépe iß. Lehet, hogy ez az öröm is ideig óráig tart, mert a szabadság is olyan mint a levegő, csak akkor tudjuk hogy van, ha nincs, de harminc év távlatának érzelmi külcmbségc t a g a dhatatlan: akkor boldog voltam, amikor elhagytam ezt a várost, most boldog vagyok, hogy itt lehetek. MANUFACTURERS TRUST COMPANY MÉRLEG 1939. MÁRCIUS 31-ÉN: Alaptőke és Tartalék kb. .... 87 millió dollár Betétállomány kb. ..................690 millió dollár Vagyon kb. ...............................805 millió dollár ®) PÉNZKÜLDÉS: A jelen helyzet kivételes alkalmat nyújt jelentékeny megtakarításra pengő és egyéb pénznemek átutalásnál. FŐINTÉZET: 55 Broad Street, New York 66 bankfiók Manhattan, Bi-ooklyn, Bronx és Queensben. Member Federal Reserve System Member New York Clearing House Association Member Federcd Deposit Insurance Corporation Magyar, megbízható és a leg jutányosabb New York Undertaking Co., Inc. R. DEVOE, lie. mgr. 348 East 79th Street, New York, N Y. Telefon: RHinelander 4-0151 Temeléseket vállalunk bárhol ALEXANDER HAAS Musical Director EBBYS Hungarian Restaurant KITŰNŐ MAGYAR KONYHA Kellemes árnyas nyári helység. 1606—2nd Ave. Tel: REgent 4-9503 T l
