Az Ember, 1939 (14. évfolyam, 17. szám)
1939-04-29 / 17. szám
1 <5-i k oldal “AZ EMBER” VILÁGKIÁLLÍTÁSI SZÁMA Április 29. 1939. ST, MORITZ Irta: HERCZEG GÉZA (Hollywood) Az már régen volt, hogy ez a név “St. Moritz” Sváj" j cat, nemzetközi eleganciát, peget és havat juttatott az eszembe, vagy ahogy Hunyadi Sándor definiálta, “havasi, napsütés”-t. Az ideák asszociációjának ez az átcsoportosulása méltán az első és végső amerikai papír egyik közbeeső állomá" sa, mondjuk, a másfeles vagy kétharmados próba. Aki még mindig ott tart, hogy a gyanús nevű szent neve egy svájci téli üdülőhelyet juttat az eszébe, az még nem érett meg arra, hogy teljes értékű, azaz száz percentes bevándoroltnak számítson. Aki azt állítja, hogy New Yorkhoz legtávolabbról is köze van, annak St. Moritz, Manhattan furcsa és izgató atmoszHERCZEG GÉZA legérdekesebb helyek egyike New Yorkban. Délcegen uralkodik a henne keringő másfél világ reprezentánsai fölött az ősz Báró, akinek érdekes profilja talán az egyetlen “havasi napsütés”, amely a Central Pa'rk South nagy hoteljének a jogcímét megmagyarázza a svájci üdülőhely nevének elsajátítására. Eugene Deuth adja meg ennek a varázslatos helynek azt a zamatot^ a mely pláne Európából érkezett jövevényeknek a leg" felejthetetlenebb Ízelítőt adja Amerikából. Karácsonykor lesz ötödik éve, hogy megérkeztem a “St. Moritz” lobbyjába. a melytől négy és fél év hollywoodi élet se tudott lelkileg elszakítani. Ennek a helynek megvan az az iz" galmas varázsa, hogy miközben a szobádban ülsz, azt hiszed, hogy valami érdekesebb izgalmat mulasztasz el, hogy amikor a kis KEVESEBB DOLLÁRÉRT • JÓT TESZ rokonainak, ha pénzt küld nekik. JÓT TESZ önmagának, ha pénzét általunk küldi, mert pénzt takarít. JÓT TESZ rokonainak, ha kihozathatja őket. JÓT TESZ önmagának, ha előbb hozzánk fordul, mert sok csalódástól és felesleges költségtől óvja meg magát. á Kihozatalra vonatkozó szakszerűen összeállított könyvecske költségmentesen áll irodánkban rendelkezésére. PUBLIC TRAVEL SERVICE UTAZÁSI, PÉNZKÜLDÉSI ÉS KÖZJEGYZŐI IRODA 226 EAST 86th STREET, NEW YORK CITY Telefon: REgent 4-1171, 4295, 4296 JOHN SZABÓ tulajdonos, EMERY GELLERT, Mgr. O: 00 00 z o O: H párisi askodó kávéházban whiskyt iszol, azt hiszed, hogy okosabb volna a cuk" rászdában t a r t ó z k odni, vagy ott állni az újságosnál a percenként újra érkező ujságcsomagokból az uj szenzációk frisseségét elkapni. Itt találkoztam öt évvel ezelőtt egy barnaarcu érdekes profilú fiatalemberrel, akiben minden különösebb meglepetés nélkül egyik legrégibb barátomat fedeztem fe,l akivel megszámlálhatatlan órákat töltöttünk együtt Berlinben, Bécsben, Olaszországban, Budapesten. Hogy alig pár hete legnagyobb tervekkel a tarsolyában és izzó költségvetésekkel a hideg kávéházi márványasztalon — amelyről gyengédtelen kezek ki tudja mennyi zseniális tervet mosnak le reggelenként — valahol Bécsben vagy Budapesten találkoztam, impluziv természetét ismerve nem lepődtem meg. Pedig nem is sejtettem, hogy Amerikában van. Én Hollywoodba igyekeztem. Ő onnan jött. Anyagi helyzete rettentően meg volt ciháivá, mert a repülőgépen külön dijakat szedtek a podgyásza túlsúlya miatt. Ez azonban csak percekig izgatta. Szempillantás alatt elfelejtette, hogy a podgvász-szállitás milyen drága a repülőgépen és óriási filmideákat fejtegetett, fantasztikus terveket, amelyeket ő, ha kell, egyedül és Hollywood nélkül és ellenére is meg fog valósítani. The play is the ’thing!’ — mondta. Azt fejtegette, hogy Hollywoodban még annyira benne vannak a néma film kezdetlegességében, hogy az Írót nem becsülik meg, még mindig nem akarják a filmesek belátni, hogy a legfontosabb a téma, annak feldolgozása, a kézirat, s hogyha a színpadon egy igazi iró verejtékes munkával évekig dolgozik egy darabon. nem lehet, hogy a filmre — amelynek akció-sugara a színház ezerszerese, — mindenféle alakok írhatnak mindenféle zagyvasá" got. Nekem nagy sikert jósolt, ha komolyan veszem a dolgot, s igazi jót fogok Írni, amiben, bevallom, kiábrándító hollywoodi helyzet- I jelentése után nem hittem. I Igaza lett. legalább is rész* í ben. A Zola-film és az akadémiai dij még azt is meg| előzte, amit önmagáról jó- 1 sóit. “Én George Bernhard Shaw darabjait fogom a felszínre vinni!... — mondta lelkesen. A “Pygmalion”nal kezdem, mert az a legkönnyebben érthető müve a legnagyobb élő színpadi írónak. Meg fogom győzni Shawt, hogy nem zárkózhatik el a film elől, akármenynyire idegenkedik is ettől a gondolattól . . .A “Doctor’s Dilemma” . . . “Devils Disciple” . . . “Caesar and Cleopatra” . . . s a többi . . . Lehetetlen, hogy ne legyen igazam. Lehetetlen, hogy a világ filmpublikuma ne appreciálja a legjobbat, nem igaz, hogy silánvat vagy átlagosat akar . . . Majd én megmutatom. Az ősz Báró megjelent az asztalnál és a fontos problémának megfelelő komolysággal beszélte meg velünk, hogy vacsorára a 79-ik utca melyik kis kocsmájában van ma serpenyős rostélyos, és hogy okvetlenül oda menjünk. Amit meg is tettünk, amiáltal Shaw darabjainak m e g f ilmesitési terve némi haladékot szenvedett. “Majd én megmutatom!...” — csengett még a fülemben érdekes profilú, barnaarcu barátom fanatikus fogadkozása, amint a “St. Moritz” lobbyján végigmentünk. ügy hangzott akkor, mint egy tipikus kávéházi be* szélgetés a hotel-hall-ban, amelyek rendszerint sohase valósulnak meg. “Majd én megmutatom!” És meg is mutatta. Barnaarcu, érdekes pro* filu barátom tudniillik Gabi volt, vagy ahogy most az egész világon ismerik, New Yorkban becsülik, Londonban tisztelik és Hollywoodban csodálják: Gabriel Pascal, a Pygmalion producere, aki a filmgyártás történelmében uj korszakot nyitott. A finom filmek korszakát, amely az ő világsikerű remekművével kezdődött meg. “St. Moritz” csodatétale. ÜDVÖZLET A Steinway Printers PERL RUDOLF ÉS FIAITÓL 25-84 Steinway Street, Astoria, L. I. Phone: Astoria 8-445-1 Mensa Hungarica Szabóék magyar vendéglője 18 W. 47th Street, 5. és 6-ik Ave. között, N. Y. City. — Két block a Radio Citytöl Az elismert jó konyha a régi méltányos árakkal. Lunch 50c. Vacsora 75c. Nyitva naponta — vasárnap kivételével — délelőtt 11.30-tól este 9-ig. férája hoteljét revelálja, a melynek nemzetközi társasaságában nemcsak New York és Amerika fedezhető fel, egész Európa is, sőt, több mint a két kontinens. Az egész világ. Plusz — egy fél. A “St. Moritz” lobbyja a
