Az Ember, 1927 (2. évfolyam, 12. szám)

1927-03-21 / 12. szám

10 AZ EMBER 1927, Március 21. Ismét megőrült egy kurzus-ujságiró JÁKÓ JÁNOS A TÉBOLYDÁBAN Mi mindig mondtuk, hogy a ke­resztény nemzeti kurzus vezérei és szellemi előkelőségei gyógyítha­tatlan elmebetegek. Különösen az uszító, munkásölésre s pogromok­ra bujtogatő keresztény sajtóban garázdálkodott a fehér terror leg­borzalmasabb korszakában számos közveszélyes őrült, kik közül nem egy azóta már a tébolydában el is pusztult. így például Kemenes Lajos, Hangba páternek, a keresz­ténykurzus pedereszta papjának szeretője és sajtókulija egy vér­szomjas antiszemita cikk írása közben hirtelen megháborodott és az egyik pesti tébolydában halt meg. Hasonló sors érte most — mint Budapestről értesülünk — Jákó Jánost, a kurzus egyik leg­hitványabb és legkártékonyabb hirlapiróját. Jákón a fajvédő “Ma­gyar Újság” szerkesztőségében, a hol ö volt a szerkesztő, hirtelen kitört a téboly és a szerencsétlen flótás nagyzási mániába esve, Na­póleonnak képzelte magát és had­sereget akart vezetni a zsidók el­len. Erre azonban már nem ke rült sor, mert Jákó Jánost szer­kesztőségi kollégái lefogták és mint gyógyíthatatlan köz- és önve­szélyes elmebeteget beszállították az L'j Szent János kórház elme­osztályára. Jákó János tébolydába kerülé­sével egy viharos kurzus-karier jutott el utolsó állomáshelyére. Jákó a háborús években Légrá­­dyék egyik legbefolyásosabb új­ságírója volt, aki a “Pesti Hirlap” szerkesztőségében vezető szerepet játszott. A kommün után Jákó ur odaszegödött a legaljasabb és leg­kegyetlenebb üldözők táborába és ö volt az, aki a proletár diktatúra bukását követő napon megjelent a Légrády testvérek kiadásában megjelent “Érdekes Újság” cimü képeslap szerkesztőségében és ki­vette a zsebóráját és már akkor ellentmondást nem tűrő napóleoni hangon jelentette ki, hogy mind­azok, akik a kommün alatt az Ér­dekes Újságot szerkesztették öt percen belül hagyják el a helyisé­get és örökre takarodjanak el eb­ből a házból. így kergette ki Jákó az “Éra'ekes Újság” egész személy­zetét, köztük szegény öreg Kabos Edét, a kiváló Írót és nagyszerű publicistát, aki kenyértelenné vál­va, családjával együtt emigrációba menekült és száműzetésben halt is meg. Jákó az ellenforradalom mámoros és véres napjaiban meg alakította az Anti-Bolsevista Comi­­tét, amit akkoriban röviditve A. B. C. néven becéztek munkásölö körökben. Jákót nővére, Jákó Amália révén baráti kapcsolat fűz­te József főherceghez és egész csa ládjához és főhercegi támogatás­sal az Anti Bolseviki Comité ha­talmas összegeket gyűjtött a bol­sevisták elleni védekezés céljaira. Ezeket az összegyűjtött pénzeket azonban Jákó elsikkasztotta, ami­re letartóztatták és a sikaasztó hírlapíró és pogrom vezér hosszú hónapokon keresztül börtönben ült, de végül is befolyásos patró­­nusai kiszabadították a fegyház­­ból. Légrádyékhoz már nem térhe­tett vissza és igy a megbélyegzett és sikkasztáson tetten ért kurzus­hős szerkesztője lett a “Nép” ci­mü vérrel Írott kurzuslapnak, a melyben Jákó képviselte a leg­szélsőségesebb, leggyilkosabb ál­láspontot. Amikor a “Nép” cimü fajvédő szennylap dögrovásra ke­rült, Jákó a másik piszkos pog­romlaphoz a “Szózat”-hoz került szerkesztőnek és ott tovább foly­tatta elvetemedett uszításait. A “Szózat” megszűnt, de annak utódjaként feltámadt és ma is megjelenik a “Magyar Újság” ci mü fajvédő Gömbös-lap és ennek volt szélsőséges és irgalmatlan szerkesztője Jákó, egészen — a tébolydáig. Odabent az őrültek kő zött majd csak lecsillapodik ennek a pusztító és kártékony kurzuslo­vagnak vérszomjá és most már alig várjuk, hogy hirt kapjunk ar­ról, hogy Kádár Lehel és Lendvai Lehner is bevonultak már oda, a hova valók, Jákó tőszomszédságé ba a tébolydái cellába, ahol is a jeles és véres társaság élete végé­ig játszadozhat a gummidominók­­kal......-----------o----------­MÁRCIUS. Ennyi illat! Ennyi napfény! Ennyi zsálya! Szinte sok. Tobozgyantás lucfenyők közt surrannak a mókusok. Fönn a briihli hegytetőkön zug a zengő zomotor, szász huszárok templomába kürtös emléket sodor. Lenn a völgyben apró Kürti Évi húgommal tipeg, elfecsegnek fecske szóval dzsiramári lébliket. És az ébredő tavaszban peng a szallagos gitár......... .........szépen szól a szerelem mindenféle hangszeren........ Én pedig egy pesti házban — kávéházban — alszom holtan. Álmodom a tűnt időkről, amikor még bécsi voltam. (Hinterbruhl, Bécs mellett.) Dévény Jenő. GYÁRI MUNKÁSOKAT • • KERESÜNK PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Community Housing Corporation gyári munkásokat keres. Csakis megbízható, testileg és jellemileg alkalmas családos em­bereket alkalmazunk. A munkásokat saját telepünkön, saját modern téglaházainkban helyezzük el és kivételes esetekben, — ha az illető megbízhatóságáról feltétlenül meg­meggyőződünk, — a házakat a felépítési áron alul MINDEN LEFIZETÉS NÉLKÜL hajlandók vagyunk eladni, arról azonnal öröklevelet (Deedet) adni és a ház árát 10 év alatt munkabéréből (pedájából) tör­­lesztheti. Pályázati levelében írja meg, hány gyermeke van, hány éves, munkaké­pesek-e gyermekei s mikor álltak munkába. Akinek pályázata megfelelő, értesítést fog kapni, hogy mikor jelentkezzék. Pályáza­tokat a jelentkezés sorrendjében veszünk figyelembe. CSAKIS ÉRTELMES, JÓZANÉLETÜ TISZTESSÉGES EMBEREK JE­LENTKEZZENEK, KIK ÁLLANDÓ MUNKÁT AKARNAK COMMUNITY HOUSING CORPORATION 3941 BELL STREET LAWRENCE PARK ERIE, PENNSYLVANIA

Next

/
Thumbnails
Contents