Az Ember, 1927 (2. évfolyam, 12. szám)
1927-03-21 / 12. szám
8. oldal AZ EMBER 1927, Március 21. DOGMÁK BUKÁSA kozódásokba törtek ki az emberek és mindenki fel volt bőszülve, hogy újsághirdetésekben, plakátokon és villanyfényben égő reklámtáblákon őket igy becsapták Beregi jóhangzásu nevével. Mert mondanom sem kell, hogy a Beregi-filmben — Beregi egyáltalán nem szerepelt. Egy egészen közepes, sőt jelentéktelen film, gyönge szereplőkkel: ez játszódik le a 81-ik utca és a First Ave. sarkán levő Regent-moziban és ehhez a silány produkcióhoz fölhasználták Beregi Oszkár előkelő és méltán népszerű nevét, hogy a környékbeli magyarságot becsőditsék. Be is csőditették, mert három napon keresztül zsúfolva volt a kis First Avenue-i mozi. Beregi Oszkár nevének igen nagy varázsa van, azt ebből az ügyből kifolyólag is könnyű megállapítani. Az ő nevére, annak vonzó erejére, ime, fölépít a lelkiismeretlen vállalkozás egy komoly sikert. Mi örülünk annak, hogy Beregit, aki végül is Magyarország egyik legkülömb művésze, igy megbecsülik, ilyen sokra értékelik, közönség és vállalkozó egyaránt. A közönség azzal, hogy seregesen tódul a nevére a moziba, a vállalkozó pedig azzal, hogy egyszerűen belehamisitja a nevét a film reklámjába és már készen is van a siker. Az a véleményünk azonban, hogy ez az eljárás tisztességtelen és kihívja maga ellen a legélesebb kritikát. Mi nem tudjuk, hogy voltaképen ki az, aki itt a visszaélést elkövette Beregi Oszkár becsületes és értékes művésznevével, mindenesetre sürgősen tisztázandónak tartjuk az ügyet és kizártnak tartjuk, hogy kártérítési következmények nélkül igy, ilyen durván lehessen visszaélni egy előkelő művész nevével és a közönség jóhiszeműségével és hiszékenységével. A vállalkozó már megcsinálta a maga kis üzletét ezen a csalafintaságon, de nézetünk szerint Beregi Oszkár joggal követelhet a maga számára ez ügyből kifolyóan erkölcsi és anyagi kártalanítást. A háború kitörésének éjszakáján a jámbor emberek, a jóérzésii polgárok és a proletár tömegek hite egyazon máglyán hamvadt el, A jámborok hitték, hogy az öldöklést vallási parancs meggátolhatja, a polgárok hitték, hogy a “.fegyveres béke’’ a vallás parancsánál biztosabb fék, a tömegek hitték, hogy mindkét gyenge tételt félrelökve, a háború kitörését saját erejük fogja megakadályozni. Mindnyájan hittünk és mig a távol szép kékjén merengve, templomba, irodába, gyárba jártunk, a fegyveres béke fegyveres seregei egymásra törtek, a hitek pedig összetörtek. A dogmák bukását csak a legjobbak érezték meg. Egy megrendült költö “különös, különös nyáréjszakáról” zengett. Az álköltök fegyvert fogtak vagy elefántcsont tornyukba vonultak. A többiek semmit sem láttak. Csak később, midőn a háború az emberiség félszemét kiverte, kezdtek a megmaradttal jobban látni, mint előbb kettővel. Az emberiség sajgó félszeme lepergett tényekre és átélt példákra nyílt. A tény borzalmas volt, a példa óriás — és egyetlen történelmi pillanatban, a háború befejezésekor csakugyan, mintha minden kitárult volna. De csak pillanatra.... A példátlanul nehéz kezdet nem teremtett azonnal paradicsomi állapotot s a felzaklatott, beteljesülésre mohó népek, harcoktól még füstölögve, nem arra hallgattak, aki azt mondta, hogy fáradságos, lassú revízióval mindent elölről kell kezdeni, hanem arra, aki azt kiáltotta, hogy a háborúból nem volt elég, a vallásból nem volt elég, a nacionalizmusból nem volt elég, a marxizmusból nem volt elég...... A múlt hináraiból ma megint csak a végsőt, a legdöbbentöbbet érezzük, a ránkfonódott hínárt, a mely a halálbahuzott. De a nagy, zöld, kusza sárganyálas lápon, a melyben a nemzedék eltévedt, ma is konok, zavaros jelszavak pállanak. Világnézetünk összetörve, — de régi dogmák politikai elvekben lobognak. A “ne ölj” rettentő bukása után továbbra is valláspolitikai csoportok ölik az átfogó szeretetet. Isten egyetemes jóságát pártpecsét alatt osztják szét. A fegyveres béke uj formákban izzik. A polgárság megint fegyverekbe szerelmes. Régi, petyhüdt egyenruha-bámulatát kardcsörgésre váltotta. Oh, fasizmus! A proletár tömegek sem képesek nyílt szívvel újat kezdeni. Még ma is csaka gazdasági szempontotokban hisznek, bár mögöttük a háború, melyben a nem méltányolt érzelmi szempontok döntöttek. Az érzelmek a gazdasági érdekek sikját keresztül-kasul szőtték s felnőtt férfiak százezrei oly magatartást választottak, mely nyilvánvaló gazdasági érdekeik ellen szólt. A háború utáni példák is keserűek! Ahol a politikai hatalmat átvették, a kapitalisták gazdasági hatalmát kénytelenek voltak fentartani. Oroszországban pedig, a hol elbűvölve a jobb jövő közeli égzengésétől, a gazdasági hatalmat is átvették, kénytelenek azt ma a világ kapitalistáinak ingyen visszaadni. A sikertelen kísérletek után — a változatlan jelszavak mögött — egy ki nem mondott szomorú és mély titok lappang: megvolt minden, megvolt az általános választójog, megvolt a katonai és kormányhatalom — s a tömegek mégsem jöttek utánuk. A kísérletek közt a proletárság legfénylőbb hite, hogy a világot egyedül csak ők válthatják meg: elfakult! Virágzó társadalmi és politikai dogmák ilyen bomlása és bukása mellett válságban van a múlt század nemes küzdelmi kerete, a demokrácia is. Párisban, a Place de la Republiquen, a demokrácia tiszteletére, hatalmas bronzoroszlán egy urnát őriz. Két patinás sző rávésve: Általános választójog! A Place de la Republiquen és szerte Európában egy sebzett, nyomorgó nemzedék le akarja dönteni az urnát, amit nemrég népek forradalmai avattak magasra. Ugylátszik, hogy minden veszőben! A jók azt mondják: vonuljunk vissza a magánéletbe. Az emberek nem szeretik egymást. * Ebben az örvénylő válságban mindazoknak, akiket társadalmi lelkiismeret emészt, hitet kell tenni. A régi jelszavak felírva, — de sem a vallásos, sem a nacionalista, sem a szocialista tömegek többé nem hisznek a zászló szavaiban. Valami egészen más történik a földön... Világnézeti válságunk és szellemi csömörünk legmélyebb oka, hogy uj tényezőkből egy uj eszme tör elő, de még nem húzódott fel a tudatunkba. Az emberiség útban van a legalkotóbb hit: az emberi egység hite felé. A régi, partikuláris, hitek alatt fogy a talaj. Az ember érdeklődése, megélhetése, boldogulása, tudományos, művészi, gazdasági és technikai érvényesülése, értelmi s érzelmi rezzenése világszerüvé szélesült. A régi erők még hatnak, a régi kötelékek még megvannak, de a világháború ennek a nagy belső érésnek kataklizmája volt s azért kezdődhet ma az eszmék tisztázása. Hisszük, hcigy az uj tényezők, a melyek a tizenkilencedik században sarjadtak, az emberiség egységéhez vezetnek. Hisszük, hogy az uj eszme buzgóbb, időszerűbb, termékenyebb s gyakorlatibb, mint bármely vallás, nemzet vagy osztályhit. Nemzedékünk legnemesebb gondolkodói vissza fognak térni a tizennyolcadik század nagy enciklopédistáihoz és egyetemes rendszereiket a tizenkilencedik század dúsgazdag részleteredményeivel megtöltve, a huszadik századot, hogy uj szintézissel fogják megajándékozni. Hisszük, hogy az ember, aki a kómikus erőket megértette, a föld füves felszínét megváltoztatta, jóról és szépről fogalmakat alkotott, eddigi nagy társadalmi alkotásai: a család, a törzs s a nemzet fölé az emberi egység családját fogja helyezni. Hisszük, hogy az emberi egység megvalósításának egyetlen módszere a demokrácia. Hisszük, hogy a kétkedés nagy divatja ellenére az emberi egység hite poraiból megélemedett phönixként fog felrepülni. Rubin László. C ALI FORM AI SZERKESZTŐ: DR. FÜLÖP MIKLÓS 1306% Formosa Ave., Hollywood, Cal. Telephone Gladstone 5007 H 1927 Chrysler Automobilok — különféle legújabb niodelek nagy választékban könnyű lefizetésre. Használt autökat becserélünk. Úgyszintén el” adunk mindenféle gyártmányú keveset használt, becserélt IZZ automobilokat jutányos árban. $100.00 készpénz és könnyű ~I lefizetésre. Minden autó garantálva! | J. MÁRKUS ^ CHRYSLER AUTOMOBIL AGENCY =1 FIRST A YE. & 84th ST., NEW YORK ^2 Nyitva este 10-ig s vasárnap - Phone Butterfield 2341—8704
