Az Élet, 1909 (4. évfolyam, 1-8. szám)
1909-08-20 / 8. szám
4 AZ ÉLET. Magára a pinczére pedig félszerrel ellátott, fakilincsre járó és fából összetákolt kamrácskát épített. Ebben nyert elhelyezést a szőllő aljában termett gyümölcse. Elkövetkezett a vasárnap délután a falu nagyja és aprósága, kint a szőllöbe nyüzsgött. Az öregjei a gyepen a nagy diófák alá meghúzódtak pihenni. A fiatalja egy szál vájogvető czigány muzsikája mellett jókedvvel járta a csárdást. Nem kívánt zöldággal és girlandokkal feldíszített és vizes homokkal jól levert tánczhelyet. — Nagyon jó volt a simább felületű gyep is. Ha az esteli szürkület beköszöntött szét futottak, mint a bogarászó csirkék — ki-ki hozott az ölébe száraz ágat — rozsét és a penészedésnek indult 5—6 éves szénából egy ölre valót. Megrakták a máglyatüzet, melynek lobogó fényénél néha 11 óráig együtt tánczoltak. A pinczékben pedig a lopótök működött. Cserép kannákba — csutorákba került bor — ráköszön- tések alakjában beszélgetés közben járt kézről-kézre. Az asszony népségnek öregebbje vagy künt a g>epen vagy a kamrácskákban sütötték-főzték a vacsorát. Az ő jelenlétök pedig kitűnő villámhárítónak bizonyult arra nézve, hogy a férj uram a részeg állapotba ne kerüljön. A gyermekek visongása és játékától pedig visszhangzott a szőllők alja. Ezt az állapotot a mai viszonyok keretébe illesztve állítsuk vissza — ez az állapot fogja a köznépünket a pálinka szenvedély karjaiból kivezetni. Ezt az állapotot pedig úgy teremthetjük meg, ha a közigazgatási hatóságokon kívül még az Omge és a megyénkénti gazdasági egyesületek is velünk egy csoportban tömörülnek. Ezen tömörülés pedig munkát fejtsen ki még pedig a következő irányban. Létesüljön budapesti központtal — egy pállinka ellenes kör — ez a kör pedig megyénként szervezve — fiók pálinka ellenes köröket állítson fel — városokban és falvakon. Maga a kör, úgy a fővárosban, mint a vidéken, kaszinók módjára legyen megalkotva és vezetve. Fő- irányitó elvei volnának a következők. Tagsági dij nincsen. Tagja lehet nemre való tekintet nélkül mindenki — ki a körben a kör gazdája előtt élőszóval kijelenti, hogy többé semmiféle néven- nevezendő pálinkát nem iszik. Pártoló tagja pedig az az egyén, ki a kör gazdája előtt kinyilatkoztatja, hogy a jövőben amennyire csak tőlle telhet — tartózkodni fog a pálinkaivástól — sőt másokat is ilyen nyilatkozattételre fog buzdítani. Magában a körben egy embernek ott időzése alkalmával egy liter bornál többet kiszolgálni nem szabad. Tilos részeg embernek bort adni. Tilos továbbá a hitelezés — és végül tilos a helyiségben mindenféle szerencsejáték. Minden városban és községben — legalább két- szerannyi fiók kört kell felállítani, mint amennyi italmérési engedély ki van adva. Városokban és községekben az összes fiók körök egy helyi bizottság rendelkezése alatt állanak. Ez a bizottság pedig alárendeltje a fővárosi pálinkaellenes központi körnek. Pálinkaellenes kör — igen helyes elnevezés, — mert ez a czim lassan a közgondolatban fogalommá fog kiformálódni és ha már azzá lelt, — akkor mintegy mozgó tilalomfa fogja a közfigyelmet rázogatni. Vigyázz a pálinka rossz ital. Mindenüt tehát úgy a városokban, mint a falvakon — a helyi bizottság — olyan szőllöbirtokosokból alakulna, kikről feltehető, hogy amint a tőkéről lekerült szőllőfürtöt a kádakba hordatják — azon a módon kerül a prés alá is. A prés alól kikerült mustot pedig a maga szűz valóságában dolgoztatják hordókban — és a hordókban került boriét pedig azon módon adják tovább a forgalomnak. Ez a bizottság tulajdonképpen — az egész intézménynek a hajtó és vezető erője. Ez a bizottság gondoskodik a fiók körök felállításáról. Lássuk miként kell azokat felállítani, hogy azok egészséges irányban kifejthessenek üdvös munkát. Felkér körgazdának olyan földmives kisgazdákat vagy kisiparosokat, kiknek van egy olyan szobájuk, melyet nappal állandóan nem használnak. Elfogadás esetén — azt a helyiséget mondjuk Csanálos községi — 10-ik számú pálinkaellenes fiók körré avatják. Az avatás tényét képezné a gazdával ez irányban megkötött szerződés. — Ezután erre a helyiségre az illetékes kir. pénzügyigazgatóságtól italkimérési engedélyt kérnének. Mint zárt körhelyiség — úgy mint akármelyik kaszinó néven ismeretes társaskör — tekintet nélkül a már kiadott italmérési engedélyekre az engedélyt megkapja. Ezek után a bizottság egymás között felosztja a köröket — X. bizottsági tag ezen és ezen számú köröket látja el borral. A borral való ellátás pedig a következő módon történne. Kellő ellenőrzés mellett min- denik bizottsági tag 3—6 és 10 deci literes üvegekben a borát lehuzatuá — az üvegek a pinczében úgy volnának lezárva, hogy azokhoz semmiféle mellék czélok elérése végett a kör gazdája hozzá ne férhessen. Vagyis éppen úgy és az a bor, ahogy a termelő pinczéjéből kikerül, mindenféle anyag szer hozzáadása nélkül menjen át a közfogyasztásba. A bornak az eladási árát a bizottság határozná meg — vita esetén — végérvényesen dönt a fővárosi központ. A költségek és a kör gazdájának jutaléka a következő módon kerülne ki: Mondjuk egy liter bor ára 40 fillér, fogyasztási adó 12 fillér, költségek és adóra számítanak literenként 4 fillért, kiárusítás czimen a kör gazdájának 6 fillért, tehát adható a közfogyasztás számára literenként a bor 62 fillér áregységben. Magától értetődik, hogy az ár és a költségszámítás csak hozzávetőleges alapon történt; azt parancsoló befolyással a kereskedelem forgalma és a helyi viszonyok uralják.
