Az Élet, 1909 (4. évfolyam, 1-8. szám)
1909-08-20 / 8. szám
AZ ÉLET 3 állam, letette a népvezetés és tanitás hatalmi eszközeit továbbá a megyei gazdasági egyesületek, nemkülönben az OMGE álljunk össze kar-kar mellett, küzdjünk az ellen az ivási szenvedelem ellen, mely a népünk leikébe és gondolkodásába a pálinka révén már hatalmasan belefészkelte magát. A pálinkaivási szenvedelem nagy elterjedtsége ne riasszon vissza bennünket, sikerrel felvehetjük ez ellen a küzdelmet. Csak a kezünkbe vegyünk megfelelő irtó eszközöket. De emellett a mi fő szívósan kitartó munkát is fejtsünk ki. Köztudomású dolog, hogy félig-meddig nyert ügyünk van akkor, ha a küzdelem eszközeit választjuk meg helyesen. Azért tehát lássuk azokat az eszközöket, melyekkel minden oldalról megvitatva sikeres munkát végezhetünk : A felületesen gondolkodók és hazánk köznépének lelkét és gondolkodását nem ismerők — továbbá az adva levő viszonyok figyelmen kívül hagyói — egy hangnemben azt mondanák — az egyedüli fegyver a teljes absztinenczia, vagyis mindenféle alkohol fogyasztástól való feltétlen tartózkodás. Ezt a fegyvert mi nem használhatjuk — ez a fegyver a mi viszonyaink között egyenesen lomtárba való. Ezzel a fegyverrel lehet széthányni forrásokat, apró erecskéket, de nem lehet egy nagy folyót gátak közzé szorítani és befejezésül kiapasztani. A siker érdekében feltétlenül még pedig alkuvást nem ismerőleg, számolnunk kell azzal, hogy hazánk Európában szőlőterületre nézve a második helyen áll a bor minősége tekintetében pedig az első helyet foglaljuk el. Ha ezzel megbarátkoztunk — akkor ez legyen az a gyár, mely számunkra előállítja a küzdelem fegyvereit. A feltétlen absztinencziát amerikai gondolkodás gyártotta. Ott a hazájában sem bir feltétlen becsű és általános sikert elérni — holott a társadalom antialko- holizmusával az államok legnagyobb része kezet fogva küzd az alkohol terjedése ellen. Ugyanis szombat délutántól hétfő reggelig irgalom nélkül tiltva van bárminemű alkoholnak a kimérése. Ennek daczára a pálinkaivási szenvedély rohamosan nagy mértékben az alsó néprétegben a szaporodásához képest folyton és folyton terjed. Már a műveltséggel átitatott társadalomban az ellenkező tünet uralkodik — folyton apad — és nagy léptekben közeledik ahoz az egészséges felfogáshoz, hogy az alkoholt, közte kizárólag a bort és a sört egyszerűen úgy kell tekinteni, mint egy asztali örömet, vagyis mint a kedvencünkké vált tésztát vagy a kirántott csirkét. Azonban tekintve azt, hogy az amerikai bensziilött a cselekvés terén hatalmas energiát képes kifejteni — ha az ő földje olyan olcsón és olyan kitűnő bort bírna termelni, mint a magyar homokos talaj — vagy a hegyoldalaink déli lejtői — erős a meggyőződésem, hogy a pálinka alkoholizmus kérdése náluk már régen meg volna oldva a borfogyasztás révén. Ezen amerikai ismeret után nézzünk szét az öreg Európában. — Az alkohol pusztítása tekintetében szemünk legelőször is a franczia viszonyokra tapad. Ha a kérdés tanulmányozása végett betérünk olyan kávéházba, hol az iskolázott, müveit elem ad magának találkozót és azután helyet foglalunk olyan kávéházban, mely a kisiparos és napszámból élő munkás számára van berendezve — mindkét helyen azt látjuk, hogy a vendégek 70 százaléka a zöldszemü ördögöt a leggyil- kolóbb pálinka nemet az abszintet szürcsöli szalma szálon keresztül. — Továbbá vékony apró kristály pohárkákból hörpintik a 60—70% alkohol tartalommal biró édesített pálinkákat. — Csak 30°/o-a oszlik meg bor, fekete kávé és sör fogyasztás között. A szerény fizetésű hivatalnok, a kis iparos és napszám munkás által látogatott éttermekben viz helyett bor van az asztalon, melyből fogyaszthat mindenki tetszése szerint fizetés nélkül, ennek daczára egy-egy vendég ritkán iszik két pohár bort — hanem azt már elengedhetetlennek tartja, hogy az evés befejeztével magas fokú alkohol tartalommal biró pálinkát ne igyék. A franczia hatalom kezelői észrevették ezt a bajt már régen és már vagy 8—10 éve a cselekvés terén halad nem kiméivé fáradságot — lehet mondani olvasatlanul szórja a pénzt — hogy a pálinka alkoholizmus terjedését meggátolja — ennek daczára az eredmény kevés, — kevés pedig azért, mert a társadalmat fent és alant annyira meghódította — vagy helyesebben mondva békjóba verte — hogy maga a jelenlegi társadalom nem képes olyan nagy és erős küzdelmet kifejteni — hogy testét a pálinka alkoholizmus kórságától, fekélyétől teljesen megtisztítsa. — Ennek a generácziónak el kell tűnni — és a tanitás — oktatás révén csak a jövő nemzedék fogja kiirthatni önlestéből és gondolkodásából a kisarjadzás reménye nélkül a pálinka és egyébb édesített italok iránti szenvedélyét. Hála a jó Istennek nálunk még a szerencsétlenség ily nagy mértékben a mi népünkre nem nehezedett. A pálinka ivási szenvedély a felfogásába is csak bele fészkelődött. Az idegműködéseit csak ostorozza — de elnyüni és tönkre tenni még ez ideig nem sikerült. A köznépünkben van még nagyon sok pihent őserő — ez őt megmenti és kivezeti a pálinka ivás szenvedélyéből, ha őt a helyes utakra vezetjük. Hogy a községeinkben a pálinkaivás szenvedélyt fakasztott az nem régi keletű — összeesik a filoxera pusztításával — és a szesz nagy gyári iparunk keletkezésével. Az előtt való időkben különösen a hegy vidékeken — még a legszegényebb embernek is volt 4—500 □-öl területű szőlleje, melynek aljában ásott egy kis pinezét abban tartotta a pár hektoliterre menő termését.
