Az Élet, 1909 (4. évfolyam, 1-8. szám)
1909-07-20 / 7. szám
AZ ÉLET 3 nák állapítani, a míg valamely véletlen körülmény az egyik vegyészt helyes nyomra nem vezeti. A kémiának ezt a hiányosságát igyekeznek raffinált hamisítók hasznukra fordítani, oly módon, hogy a tápszereket olyan anyagokkal hamisítják, a melyekre a kémikus nem gondol és a melyeknek a felismerésére lehetőleg körülményes műveletekre van szükség. Ilyen esetet akarok itt közölni, hogy egy pálinka- hamisítási módra, a minőt az előtt nálunk még észlelni sem lehetett, a figyelmet fölhívjam és igy a további visszaéléseknek határt lehessen szabni. Ez év május hónap elején egy budapesti pálinkamérő felesége az országos kémiai intézetbe rum-mintát hozott és annak megvizsgálását kérte méregtartalomra nézve. Egyben elmondta, hogy a gyanús rumot rövid idő óta mérik ki s ez alatt négyen, a kik abból nagyobb mennyiséget ittak, rövid időn belül meghaltak. Sem a kezelő orvos, sem pedig a bonczolási lelet mérgezést nem állapított meg. Az gyakran szokott előfordulni, hogy az intézetbe ételeket vagy italokat hoznak és kérik méregtartalom dolgában való megvizsgálását. Rendesen a gyanúnak nincs semmi alapja és csak beteges képzelődés szüleménye. Az említett esetben is a gyanakvást annak tulajdonítottuk, hogy az utóbbi időben a lapok többször irtak pálinkamérgezésről; mivel pedig véletlenül a pálinkamérő négy nagyobb fogyasztója meghalt, pálinkamérgezésre gyanakszik. Mint ilyen esetben rendesen, a megkeresőt iparkodtunk megnyugtatni és fölvilágosítani, hogy a vegyi vizsgálat aligha vezethet eredményre. — Beszéd közben azonban megkérdeztem, kitől vette és mennyiért a kérdéses rumot. Az asszony megnevezett egy eddig előttem ismeretlen czéget, a honnan a rum literjét 1.20 koronáért vették. Az ár igen alacsonynak látszott s azért a szeszmérővel megállapítottam a foktartalmát, a mi 63 fok alkoholt mutatott. Most már én is gyanúsnak találtam a pálinkát, mert ára föltűnően olcsó volt (egy liter abszolút alkohol Budapesten adóval együtt 1 korona 95 fillér, ennélfogva egy liter 63 fokos szesz nagybani ára 1 korona 23 fillér. Ehhez még hozzájönne a rum előállítása költsége és a haszon.) A kérdéses rumot megizleltem, föltűnő sok esszencziát, különösen eczetétert tartalmazott, kissé keserű és üres izü volt. Ez az üres iz engem faszeszre (metil-alkoholra) emlékeztetett. Ez észleletem után a megkereső asszonynak azt ajánlottam, hogy a rumot faszeszre vonatkozóan vizsgáltassa meg és küldjön be nagyobb mintát belőle. Az ügyről hivatalos aktát vettünk föl, de az asszony többé nem jelentkezett és újabb mintát sem küldött. Közérdekből azonban a nálam maradt mintát megvizsgáltuk s abban valóban jelentékeny mennyiségű faszeszt találtunk. Azután attól a czégtől, a kitől állítólag a gyanús rum származott, két ízben rummintát szereztem be. Ezt a rumot literes zárt palaczkban, elegánsan adjusz- tálva Kuba rum néven árusították és literje kicsinyben is csak 1 korona 20 fillérbe került. Az igy közvetlenül vásárolt rum is 60-nál több alkoholfokot mutatott és sok faszeszt tartalmazott. Ez észleletek után az ügyről hivatalos jelentést tettünk. A faszesz különféle okoknál fogva nagyon alkalmas a szeszes italok hamisítására, illetve arra, hogy az etilalkohol helyettesítésére fölhasználják. Elsősorban azért, mert jelentékenyen (40—50 százalékkal) olcsóbb mint a megadózott etilalkohol. E mellett hasonló tulajdonságú, de még részegitőbb hatású, mint az etilalkohol. A hamisítónak az is könnyebbséget szerez, hogy a faszeszt etilalkohol mellett igen nehéz kimutatni, a jelenleg ismeretes módszerekkel pedig alig lehet pontosan meghatározni, mennyi van egyik és mennyi a másik alkoholból a megvizsgált italban. Fontos kérdés az, vájjon a faszesz mérges anyagnak tekinthető-e. A régebbi könyvekben található följegyzések a faszesznek az emberi szervezetre kevésbbé káros hatást tulajdonítottak, mint az etilalkoholnak, de az újabb méregtan határozottan mérgező hatásúnak mondja. Pohl vizsgálatai kimutatták, hogy a faszesz ugyanoly részegítő hatású, mint az etilalkohol, sőt észrevehető hüdési tünetek előidézésére még nagyobb meny- nyiségeket kell belőle bevenni, mint ebből, Ezért tartották eddig a faszeszt kevésbbé mérgező hatásúnak, mint az etilalkoholt. Ámde a faszesznek utólagos hatása sokkal erősebb, mint az etilalkoholé. Mig a többi alkoholokat még részegítő adagokban is heteken, sőt hónapokon át lehet állatokkal ismételten vétetni, a nélkül, hogy mélyebb élettani és működési zavarokat okoznának, a faszeszt az állatok huzamosabb ideig nem bírják, betegek lesznek és elpusztulnak még akkor is, ha tovább faszeszt már nem kapnak. Hager statisztikát közöl az Egyesült-Államokból, a hol a faszesz élvezete következtében 153 esetben meg- vakulást és 122 esetben halált állapítottak meg. Összevetve mind e körülményeket: egyrészt a faszesz mérgező hatását, másrészt azt, hogy megállapítottuk, hogy egy czég tényleg olyan szeszes italokat hoz nagyban forgalomba, a mely faszeszt jelentékeny mennyiségben tartalmaz, továbbá azt, hogy a múlt évben az etilalkoholra az adót 70 fillérről 1 korona 20 fillérre emelték föl és éppen amaz idő óta fordultak elő pálinkaélvezetre visszavezethető tömeges halálozások, valószínűnek látszik, hogy az országban a faszeszsze! készített pálinka már nagyon el van terjedve és hogy a pálinkamérgezésnek tulajdonított tömeges halálesetek nagyrészben a faszeszes pálinkának tulajdoníthatók. Altatóbor. Irta egy kórházi orvos. Vannak ideggyengeségben szenvedő nők, akik vérhányásban szenvednek, holott tüdejük teljesen egész
