Az Élet, 1908 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1908-04-20 / 4. szám

AZ ÉLET 5 nak elmei szórakozások, amelyek nem igénylik a kriti­kának elbóditását és ennélfogva nem jártak kacczen- jammerel. Kiküszöbölni pedig az alkoholt teljesen sohasem fogják. Ez talán nem is kell. A szervezetnek szüksége van hódító szerekre. Néni fiziológiai, hanem psychologiai szükségé. Csak arra kell törekedni, hogy a hivatásos részegeskedés kimenjen a divatból. Mostanában, sajnos, az egész társadalom szaturál, a van vele. Boros poharak közt intéződnek karrierek. Aki jól tud inni, még mindig tekintély. Hát ez a nagy hiba. Az az ember, aki müveit, aki sokat tud, csak kevesek szemében valaki. De a ki hét liter bort elfogyaszt egy ültő helyében : nevezetes alak. Fóréi az alkohol-kérdésről. Kiváló vendégünk, Főre! tanár, külön a munká­soknak tartott előadást, ezúttal tisztán arról a kérdés­ről, melynek Európában ö a legnagyobb és leghivatot- tabb agitátora: az alkohol-kérdésről, e kérdés szocio­lógiai jelentőségéről. A szociológia bizony — mondotta — más tanítással szolgál a boldogságról, mint a val­lás. Nem elégszik meg azzal, hogy életünk itt alant siralom völgyében teljék el s csak a túlvilágon legyen részünk a boldogságban. Kell e földi lét boldogságért is tenni valamit s azon kell lennünk, hogy létünknek ez a része minél kellemesebben és minél boldogabban teljék el. A szociológusok a:f tartják, hogy a lélek fész­ke az agyvelő. Nincs agyvelő-müküdés lélek nélkül és nincs lélek agyvelőmüködés nélkül. Csodálatos dolog, hogy a tizenkilencedik század, mely oly sokat tett az orvosi tudományért, az ember legfontosabb szervét, az agyvelőt, elhanyagolta. Csak a múlt század végén fog­lalkoztak vele alaposabban és csak a legújabb időben jöttek rá, hogy voltaképpen az agyvelő az a középponti akkumulátor, mely az ember egész szervezetét, testét és lelkét irányítja és energiával látja el. Az agyvelő a szociális szerve az embernek. Általa gondolkozunk, ál­tala dolgozunk. A munkásember nem mozdíthat meg egy követ sem agyvelejének munkája nélkül. A legegy­szerűbb kézimunka az agy munkája egyúttal. Tisztába hozva az agyvelőnek mint központi szer­vünknek ezt a jelentőségét, az előadó áttért most már tárgyára, az alkoholizmus kérdésére. Egyenesen borzasztó az a hatás, a mit a mérték­telen ivás tesz az emberekre. Degenerálja fajunkat, megmérgezi az agyvelőt és romboló hatással van az egész szervezetre. A részegség nem más, mint akut agyvelő-mérgezés. Ugyanazt a hatást teszi az agyvelőre, mint a paralizis progressziva: apró, kellemesnek látszó hüdésekkel tompítja érzékeinket. A részeg ember ittas­sága alatt redukált agyvelő-müködéssel, önámitásban él. Azt hiszi, elmésségeket mond, pedig együgyüsége­ket beszél, azt hiszi, duzzadt az erőtől, pedig alig von­szolja magát s ez állapotában megveri, meg is öli egy­mást, a nélkül, hogy tudná, mit cselekszik. A büntet­tek háromnegyed részét ittasságban követik el az em­berek. Töméntelen statisztikai feljegyzés szól meggyő­zően az alkoholistaság vészes következményeiről. Az angol biztositó társaságok kimutatása szerint az alko­holtól teljesen tartózkodó ember átlag 7—8 évvel to­vább él, mint az alkoholista. Egy angol munkás-beteg- ■segéiyző és temetkezési egylet kimutatása szerint tüdö- gyuladásban roppantul nagyobb a halandóság az alko­holisták, mint az abstinensek közt s az előbbiek négy­szer annyit betegeskednek, mint azok, a kik megtartóz­tatják magukat az italtól. Corel leghatározottabban a mértékletes ivókat ítéli el. Az ö példájuk a legveszedelmesebb, ők a legna­gyobb csábítók. Próbálja meg csak bárki is, hat hó­napon át megtartóztatni magát minden szeszes italtól és látni fogja, hogy lassanként a környezete is leszokik az alkoholról. Ilyen az ember, az utánzás rabja jóban, rosszban. Aztán van még egy másik, rettentő oldala az al­koholizmusnak. A munkásember eliszsza heti kereseté­nek felérészét mig otthon éhezik és nyomorog családja. Leisinger helsingforsi tanár igen tanulságos kísér­leteket tett az alkohol hatását illetőleg a házi nyulakon és megállapította, hogy azok az állatok, melyeket al­kohollal itatott, csekélyebb cllentállást tanúsítottak a betegségekkel szemben, mint a melyek csak vizet kap­tak. Ivadékaik nagyobb arányban pusztultak el világra- jöttük után, vagy ha megmaradtak, a normálisnál sok­kal lassúbb volt a fejlődésük. De sokan azt mondják e tapasztalásokkal szemben, hogy lám, ők teljes éle­tükben éltek az alkohollal és mégis egészségesek ma­radtak. Igen, egészségesek, de mit tudják az illetők, hogy mennyivel egészségesebbek lennének, ha a teljes abstinenciara szánnák rá magukat? Régebben ő maga is a mértékletes ívás barátja volt. De huszonhárom év óta, mióta egyáltalán nem iszik szeszt, tapasztalja ma­gán, hogy sokkal könnyebhen és a migrén minden há­borgása nélkül dolgozik s hozzá kétszer annyit, mint annak előtte. így jár ki az alkoholtól kér tanácsot. Wohlmuth Ferenc: solymári bognármestert tavaly április havában szörnyű bánat érte. A legjobb tehene mely annakelőtte szinte ontotta a tejet, apadt s hasz­talan kínálta a legfinomabb eledelekkel — nem akart többé tejet adni. A lesújtott ember nem tudott megvi­gasztalódni. Kikérte minden tehén-szakértő véleményét s ezek tanácsára kipróbálta az összes házi- és patika-

Next

/
Thumbnails
Contents