Az Élet, 1908 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1908-04-20 / 4. szám
AZ ÉLET 5 nak elmei szórakozások, amelyek nem igénylik a kritikának elbóditását és ennélfogva nem jártak kacczen- jammerel. Kiküszöbölni pedig az alkoholt teljesen sohasem fogják. Ez talán nem is kell. A szervezetnek szüksége van hódító szerekre. Néni fiziológiai, hanem psychologiai szükségé. Csak arra kell törekedni, hogy a hivatásos részegeskedés kimenjen a divatból. Mostanában, sajnos, az egész társadalom szaturál, a van vele. Boros poharak közt intéződnek karrierek. Aki jól tud inni, még mindig tekintély. Hát ez a nagy hiba. Az az ember, aki müveit, aki sokat tud, csak kevesek szemében valaki. De a ki hét liter bort elfogyaszt egy ültő helyében : nevezetes alak. Fóréi az alkohol-kérdésről. Kiváló vendégünk, Főre! tanár, külön a munkásoknak tartott előadást, ezúttal tisztán arról a kérdésről, melynek Európában ö a legnagyobb és leghivatot- tabb agitátora: az alkohol-kérdésről, e kérdés szociológiai jelentőségéről. A szociológia bizony — mondotta — más tanítással szolgál a boldogságról, mint a vallás. Nem elégszik meg azzal, hogy életünk itt alant siralom völgyében teljék el s csak a túlvilágon legyen részünk a boldogságban. Kell e földi lét boldogságért is tenni valamit s azon kell lennünk, hogy létünknek ez a része minél kellemesebben és minél boldogabban teljék el. A szociológusok a:f tartják, hogy a lélek fészke az agyvelő. Nincs agyvelő-müküdés lélek nélkül és nincs lélek agyvelőmüködés nélkül. Csodálatos dolog, hogy a tizenkilencedik század, mely oly sokat tett az orvosi tudományért, az ember legfontosabb szervét, az agyvelőt, elhanyagolta. Csak a múlt század végén foglalkoztak vele alaposabban és csak a legújabb időben jöttek rá, hogy voltaképpen az agyvelő az a középponti akkumulátor, mely az ember egész szervezetét, testét és lelkét irányítja és energiával látja el. Az agyvelő a szociális szerve az embernek. Általa gondolkozunk, általa dolgozunk. A munkásember nem mozdíthat meg egy követ sem agyvelejének munkája nélkül. A legegyszerűbb kézimunka az agy munkája egyúttal. Tisztába hozva az agyvelőnek mint központi szervünknek ezt a jelentőségét, az előadó áttért most már tárgyára, az alkoholizmus kérdésére. Egyenesen borzasztó az a hatás, a mit a mértéktelen ivás tesz az emberekre. Degenerálja fajunkat, megmérgezi az agyvelőt és romboló hatással van az egész szervezetre. A részegség nem más, mint akut agyvelő-mérgezés. Ugyanazt a hatást teszi az agyvelőre, mint a paralizis progressziva: apró, kellemesnek látszó hüdésekkel tompítja érzékeinket. A részeg ember ittassága alatt redukált agyvelő-müködéssel, önámitásban él. Azt hiszi, elmésségeket mond, pedig együgyüségeket beszél, azt hiszi, duzzadt az erőtől, pedig alig vonszolja magát s ez állapotában megveri, meg is öli egymást, a nélkül, hogy tudná, mit cselekszik. A büntettek háromnegyed részét ittasságban követik el az emberek. Töméntelen statisztikai feljegyzés szól meggyőzően az alkoholistaság vészes következményeiről. Az angol biztositó társaságok kimutatása szerint az alkoholtól teljesen tartózkodó ember átlag 7—8 évvel tovább él, mint az alkoholista. Egy angol munkás-beteg- ■segéiyző és temetkezési egylet kimutatása szerint tüdö- gyuladásban roppantul nagyobb a halandóság az alkoholisták, mint az abstinensek közt s az előbbiek négyszer annyit betegeskednek, mint azok, a kik megtartóztatják magukat az italtól. Corel leghatározottabban a mértékletes ivókat ítéli el. Az ö példájuk a legveszedelmesebb, ők a legnagyobb csábítók. Próbálja meg csak bárki is, hat hónapon át megtartóztatni magát minden szeszes italtól és látni fogja, hogy lassanként a környezete is leszokik az alkoholról. Ilyen az ember, az utánzás rabja jóban, rosszban. Aztán van még egy másik, rettentő oldala az alkoholizmusnak. A munkásember eliszsza heti keresetének felérészét mig otthon éhezik és nyomorog családja. Leisinger helsingforsi tanár igen tanulságos kísérleteket tett az alkohol hatását illetőleg a házi nyulakon és megállapította, hogy azok az állatok, melyeket alkohollal itatott, csekélyebb cllentállást tanúsítottak a betegségekkel szemben, mint a melyek csak vizet kaptak. Ivadékaik nagyobb arányban pusztultak el világra- jöttük után, vagy ha megmaradtak, a normálisnál sokkal lassúbb volt a fejlődésük. De sokan azt mondják e tapasztalásokkal szemben, hogy lám, ők teljes életükben éltek az alkohollal és mégis egészségesek maradtak. Igen, egészségesek, de mit tudják az illetők, hogy mennyivel egészségesebbek lennének, ha a teljes abstinenciara szánnák rá magukat? Régebben ő maga is a mértékletes ívás barátja volt. De huszonhárom év óta, mióta egyáltalán nem iszik szeszt, tapasztalja magán, hogy sokkal könnyebhen és a migrén minden háborgása nélkül dolgozik s hozzá kétszer annyit, mint annak előtte. így jár ki az alkoholtól kér tanácsot. Wohlmuth Ferenc: solymári bognármestert tavaly április havában szörnyű bánat érte. A legjobb tehene mely annakelőtte szinte ontotta a tejet, apadt s hasztalan kínálta a legfinomabb eledelekkel — nem akart többé tejet adni. A lesújtott ember nem tudott megvigasztalódni. Kikérte minden tehén-szakértő véleményét s ezek tanácsára kipróbálta az összes házi- és patika-