Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1907-09-20 / 8. (9.) szám

4 AZ ÉLET Az alkoholizmus veszélye. Irta: Arányi Miksa dr. A politikai és társadalmi meggyőződések küzdelmeiben van egy kérdés, melyben az összes nézetek és véle­mények találkoznak és ez a közlelkiismeret konstalá- lása, hogy a modern államokban az alkoholizmus a legveszéljesebb társadalmi bajok egyike, Ha statisztikai adataink és a tudósok és orvosok tapasztalatai nem volnának, elégséges a főváros és a vidék kávéházaiban és korcsmáiban körülnézni, hogy meggyőződjünk, hogy oly társadalmi bajjal állunk szemben, mely a kormá­nyok és az államférfiak figyelmét a legnagyobb mér­tékben igényli. Lehet, hogy Franczia- és Angolorszégban az or­szágos veszélylyé fejlődött baj súlyosabb és akuttabb, mint nálunk, hol az ebéd és vacsora előtti úgyneve­zett „apéritif“ divata alig létezik, de viszont Magyar- ország némely vidéken a pálinkamérés óramutatót nem ismer és szegény parasztjaink reggeltől estig élvezik az élet- ideg és lélekölő ital kiihatatlan mérgét. Mi az alkoholizmus és hol kezdődik ? Az első pálinka- vagy likörpohárnál-e vagy az első pohár pezsgő- és szomorodni bornál-e ? Voltak tudósok, kik bizonyítani akarták, hogy a szesz szükséges élelmi­szer ; ma már azonban minden tudós és szociológus egyetért abban, hogy a szesz társadalmi szempontból méreg ; sőt a modern felfogás konstatálja, hogy min­den ember, ki étel közben néhány pohár bort és étel után néhány pohár konyakot vagy likőrt megiszik, lassú, de biztos lépéssel az alkoholizmus |felé halad. Maurel tanár egy középsúlyú, szabad levegőben tar­tózkodó, rendesen, keze munkájából élő ember részére 22 gramnyi szeszt jelöl meg mint ama határt, melyet az emberi szervezet naponkint minden veszély nélkül elbír. Sok ember alkoholikus a nélkül, hogy tudomása volna róla, kölönösen azok közt, kik az étel előtti konyak vagy likőrhöz hozzá vannak szokva, még ak­kor is, ha részegség soha se vesz rajtuk erőt. A na- ponkinti konyak, likőrt vagy bármely természetű pálinka égeti és pusztítja az émberi szervezetet, úgy hogy az első komoly betegség a helyett, hogy erős ellenállással rendelkező szervezetre akadna, fáradt, megrongált és a szeszes italok folytonos élvezete ál­tal gyengült szerveket talál. De ha az alkoholizmus már a műveltebb osz­tályokban oly nagy bajt okoz, képzelhető, mily óriási pusztításokat visz véghez az alsóbb osztályok közt. A városi iparosmunkásokból, a közlekedési eszközök fejlődése által segítve, a szeszes italok mindennemű élvezete óriási lépésekkel halad a vidéki városok és és falvak lakosai közé, hol a parasztok vásárok, vá­lasztások és egyéb egyesülések alkalmával a városi munkástól igen könnyen megtanulják a legmérgesebb szeszes italok élvezetét. így bátran lehet állítani, hogy az alkoholizmus minden társadalmi osztályban el van terjedve, a városokban épp úgy, mint a vidéki mezei munkások közt, sőt gyakran az asszonyok és gyer­mekek közt is. Az ezáltal okozott bajok a legkülönfélébb for­mákban mutatkoznak. Valamint a lustaságról azt mondják, hogy sok bajnak az okozója, úgy az alko­holizmusról is bátran lehet állítani, hogy a jövő ár­tatlan nemzedékre viszi át visszaéléseinek és túlzása­inak következményeit. Fiziológiai szempontból a kró­nikus alkoholizmus által okozott betegségek sorozata igen hosszú. Az emésztő-, lélegző- és idegszervezet legnagyobb ellensége és a legkonpetensebb orvosok véleménye szerint, a mint az alkoholizmus gyengébb szervezetre akad, az illető egyén gyengébb szerve szerint gyomor-, tüdő-, májbetegséget, jjvagy gyakran tüdövészt idéz elő. Kétségtelen, hogy a szeszfogyasz­tás és a tüdővész okozott halálesetek igen szoros összefüggésben állanak egymással. Az alkolozmus által okozott idegbetegségek szintén óriási pusztításo­kat visznek véghez. Mindnyájan ismerjük az öreg, iszákos emberek reszketését, a fejlődő delirium tre- menst, az alkoholikus epilepsziát és az őrültséghez vezető paralizist. A kleptomániában szenvedő szerencsétlenek nagy része alkoholikus, vagy alkoholikus szülőktől szár­maznak ; de mielőtt az illető a büntető igazságszolgál­tatás kezébe kerülne, ki tudná megmondani ama nagy bajokat és szerencsétlenségeket, melyeket családja körében már okozott. Állatok, rokonok, idegenek és mindazok, kik az alkoholikus keze vagy befolyása alá kerültek, állandó izgatottsága, dühkitörése és a foly­tonos megújított szeszes italok kigőzölgése által elő­idézett túlzásai és rémképei által kegyetlen szenvedé­seknek vannak kitéve: A franczia statisztikai adatok szerint, és e tekin­tetben más országok adataiban sincs nagy eltérés, az alkoholizmus a bünfenyitő esetek kétharmadának az okozója. Száz gyilkossággal vádolt egyén közt ötven­három, száz gyújtogatással vádolt egyén közt ötven- hét, száz súlyos testi sértéssel vádolt egyén közt kilencven alkoholikus. Az öngyilkosságok nagy száza­léka az alkoholikus egyénekből kerül ki és a mi legjobban bizonyítja, hogy az alkoholizmus mily arányban vezet a bűnösséghez, legjobban kitűnik ab­ból, hogy Páris külvárosaiban most oly ijjesztő mó­don terjedő modern „apache“-ok (rablógyilkosok) túlnyomó része alkoholikus. Legrain tanár „Degénerescence sociale et l’al- coolisme“ cimü kitűnő munkájában kimutatta, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents