Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1907-09-20 / 8. (9.) szám

AZ ELET 5 alkoholikus szülők gyermekeinek a fele hároméves kora előtt hal meg ; az életben maradó második fele fizikailag munkára képtelen, erkölcsi érték és esztéti­kai fejlődés szempontjából pedig igen alacsony fokon áll. Könnyen látható, hogy ilyen körülmények közt ezek sorából az államra és társadalomra mily nagy teher háramlik. A férfiak katonai szolgálatra társa­dalmi munkára képtelenek és a jótékonysági intézmé­nyek állandó jelöltjei; a nők anyai szerepre alkalmat­lanok és immoralitás legnagyobb kontingensét szol­gáltatják. A terjedő veszély elhárítására szolgáló első lépés a baj felismerése. Franciaországban az alkoloholizmus gyógyítására és elhárítására a leghathatósabb rendsza­bályokat léptették életbe. A sajtó, egyetemi tanárok és tudósok, papok, tanítók és orvosok egyesültek, hogy az alkoholizmusnak háborút üzenjenek. Első helyen áll maga a köztársaság, mely dacára annak, hogy a szeszes italokból befolyó jövedelem a költ­ségvetési egyensúly helyreállítása céljából igen fontos tényező, a képviselőház és a sajtó sürgetésére az összes városokben és falvakban, a hadseregben és a városok közhelyein állandó hirdetést tétetett közzé melyben a szeszes különösen a pálinka féle italok él­vezete által mértéktelen okozott óriási bajokra felhívja alakosság figyelmét. Ezen feltűnő betűkkel nyomtatott hirdetést az állami hatóságon kívül a leghíresebb egyetemi tanárok és tudósok is aláírták, mely főbb pontozataiban a követ kezőket tartalmazza: Az alkoholizmus krónikus mérgezési folyamat, mely a szeszes italok rendszeres élvezetéből ered, még akkor is, ha részegséget nem idéz elő. Tévedés azt hinni, hogy a szeszes ital a nehéz munkákat végző munkások részére szükséges, hogy az erőt fentartja vagy szaporítja; valóságban a szesz a szervezetnek nem hasznos, ellenkezőleg ártalmas. Az iszákosság a családi szeretet ellensége, a társadalmi kötelességek feledésére, a munka megve­tésére, a lopáshoz és bűnhöz vezet. A szeszes ital a a kórházhoz vezető legbiztosabb ut, és a legkínosabb és legborzasztóbb betegség előkészítője. A szülők hibái visszaesnek a gyermekekre, kik, ha korán el nem halnak, rendszerint hülyék, epilep­tikusak vagy tüdővészesek. Az összes elemi iskolák tanítói kötelesek e hir­detés szövegét a gyermekeknek magyarázni és pél­dákkal illusztrálni, A hadügyminiszter parancsára e hirdetés nemcsak hogy minden kaszárnyában látható helyen kell hogy ki legyen ragasztva, de a tisztek kötelességévé tétetett, hogy azt magyarázva, a legény­séget mérsékletre tanítsák. Az összes francia kano­nokban a szeszes italok bármely formában való ela­dása szigorúan meg van tiltva. Az állam az abszint- gyáríást Franciaországban és az országba való bevi­telt megtiltotta; a korcsmái és borelárusitási engedé­lyeket megszorította és újakat csak a legritkább ese­tekben ad ki. Azonkívül az ország minden városában antialkoholikus ligákat alapított, melyek élén a pol­gármester, az állami és városi hatóságok, a papok és tanítók állanak, kiknek feladata minden lehető esz­közzel odahatni, hdgy a létező alkoholikus esetek kö­vetkezményeit csökkentsék és hogy az irtózatos baj által leginkább fenyegetett alsóbb osztályú lakosságot a szeszes italok mértéktelen élvezetétől visszatartsák. A következő közleményt kaptuk: Sör vagy pálinka ? Egy a közgazdasági életben jelentős pozíciójú férfiú állapirotta meg a következőket: — Én a gyáriparral azért nem boldogulhatok, mert Magyarországon nincs olcsó sör. Argumentálását aképen folytatta, hogy a munká­sok, akiket egyelőre Ausztriából kell hozatnia, hozzá vannak szokva a sörhöz, a bort, pálinkát nem bírják és mert Magyarországon a sör drága, nem élhetnek vele és megszökdösnek. Ausztriában, úgymond, több­féle sör van s ezek közt van egy leggyengébb fajta, amiben alig vau alkoholtartalom, pedig üditő és rendkí­vül olcsó. A gyári munkás ezt issza nagy mennyi­ségben, nem árt meg a szervezetnek és a zsebe sem érzi meg. Például az üveggyári munkás is ezzel él egész nap munkaközben a rettentő forróságban. Ha pálinkát inna, mielőbb munkaképtelenné lenne és el­pusztulna. Dokumentumok is vannak rá, hogy ma­gyar gyári munkás, aki a pálinkára szokott, nem boldogul. , Nekik odaát az az előnyük van, hogy a sörgyár­tásra kétféle adótétel van, s ezért képesek a mun­kásosztály részére a legolcsóbb sört adni. Mi viszont, akik csak a rosszban tudjuk utánozni Ausztriát, most éppen a sörfogyasztási adók emelésén gondolkozunk. Gyári munkára pedig a magyar munkás nem válik addig teljesen alkalmassá, amig a pálinkáról le nem szokik. Beszélgetés közben a társaság egyik tagja a maga tapasztalataiból mondott el egyet-mást a pálin- kaivás felől a munkások sorában. Azt mondja, hogy általában már csaknem min­denütt szokássá vált, hogy a legtöbb munkás hozzá sem fog addig a dologhoz, amig pálinkát nem kap.

Next

/
Thumbnails
Contents